Csepel.info

Keresztes Imre főügyész közleménye szerint a nyomozási irat összesen 47 000 oldalból áll, a mellékletek pedig még további mintegy 50 000 oldalt tesznek ki. Az ügy kiemelt jelentőségűnek minősül, erre tekintettel az eljárást soron kívül kell lefolytatni. „A vádiratban foglaltak szerint Hagyó Miklós, a Fővárosi Közgyűlés egykori főpolgármester-helyettese, L. Ottóval, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és M.-H. Évával, a BKV Zrt.-hez tartozó, DBR Metro részleg sajtóreferensével – saját vagy ismeretségi körük anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdítása érdekében – 2007 és 2009 között a BKV Zrt. vezető tisztségviselőinek olyan utasításokat adtak, illetve döntéseiket oly módon befolyásolták, hogy a vagyonkezelői kötelezettségük szándékos megszegésével a BKV Zrt. számára hátrányos döntéseket hozzanak, illetve szerződéseket kössenek” – olvasható a közleményben.

Keresztes Imre hozzáteszi: A. Attila és B. Zsolt József, a BKV Zrt. volt vezérigazgatói, R. Miklós, a BKV Zrt. kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettese, Z. Tamás, a BKV. Zrt. kommunikációs főosztályvezetője és V. Ágnes, a BKV. Zrt. marketing főosztályvezetője a fenti személyektől származó utasításokat elfogadták és teljesítették annak ellenére, hogy egyértelmű volt számukra, hogy azok nem a BKV Zrt. és a főváros érdekeit, hanem – közvetve vagy közvetlenül – kizárólag az utasítást adók érdekeit szolgálják, és a BKV Zrt. számára egyértelműen hátrányosak.

Bűnszervezetben

2007 januárjától 2008 augusztusáig a fenti személyek részvételével olyan összehangoltan működő szervezet épült ki, amelynek tagjai a fölöttük álló tagoktól érkező, a BKV Zrt. vagyoni helyzetét hátrányosan érintő utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották, és ennek érdekében a saját beosztottjaikat is igénybe vették. A csoport működésére és felépítésére tekintettel a főügyészség a fenti személyeket folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének elkövetésével vádolja. A bűnszervezet létrehozója és vezetője Hagyó Miklós volt, aki a beosztásából fakadó befolyásával visszaélve maga is részt vett jogsértő utasítások adásával a bűncselekmény elkövetésében. Ezen túlmenően olyan környezetet alakított ki, amelyben bizalmas munkatársai – L. Ottó, M.-H Éva és dr. H. Iván (Hagyó Miklós személyes ügyvédje) – közvetlenül is képesek voltak a volt főpolgármester-helyettes által képviselt érdekeknek megfelelő döntéseket hozni, és azokat a BKV Zrt. vezetői felé közvetíteni. A bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek – áll a közleményben.

A nyomozás során annak a gyanúja is megalapozottá, illetve vádképesen bizonyíthatóvá vált, hogy Hagyó Miklós úgy tekintette a BKV Zrt.-t, mint olyan önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetet, amelynek a felhasználásával fedezheti azokat a személyes és politikai jellegű kiadásait, amelyeket a parlamenti vagy önkormányzati költségvetésből nem volt lehetősége finanszírozni. Ennek érdekében kommunikációs, marketing-, reklám- és tanácsadói területeken politikai, gazdasági, baráti szívesség keretében olyan szerződések megkötésére utasította a BKV Zrt. vezetőit, amelyek az ésszerű gazdálkodás és a hasznosság szempontjait figyelmen kívül hagyva jöttek létre.

Vádemelés 41 szerződést érintően

A nyomozás során összesen 50 különböző gazdasági társasággal kötött 65 ilyen szerződést vizsgáltak, ebből 31 cég összesen 41 szerződését érintően került sor vádemelésre.

A közlemény szerint Hagyó hivatali helyzetével visszaélve „2008 márciusában arra utasította B. Zsoltot, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki. Követelése nyomatékosítása érdekében kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem kapja meg a kért összeget, úgy a B. Zsolt által a C.C.Soft Kft. számára, 2007 decemberében Hagyó Miklós utasítására kiállított teljesítményigazolás miatt ellehetetleníti. B. Zsolt a fenyegetés és a Hagyó Miklós által folyamatosan tanúsított erőszakos, ellentmondást nem tűrő viselkedés miatt kialakult félelmében 2008 és 2009 évben jogtalan előnyként 15-15 millió forintot juttatott Hagyó Miklósnak.” A főügyészség ez alapján Hagyóval szemben hivatali visszaélés bűntette és hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntette miatt is vádat emelt.

A főügyészség vádat emelt továbbá M. Ernő,  a korábbi budapesti főpolgármester politikai főtanácsadója ellen is, aki szintén utasítási jogkör nélkül hasonló tartalmú szerződések megkötésére hívta fel a BKV vezetőit. Többek között arra utasította őket, hogy vagyonkezelési kötelezettségeiket megszegve a takarítási munkálatok elvégzésére a PQS-Plural Kft.-vel kössenek szerződést. A cég azonban az összes munka elvégzésére önmagában nem volt képes, ezért a képviselője rávette a BKV Zrt.-nél hosszabb ideje ezt a feladatot ellátó Renomé Kft. vezetőit egy konzorciumi szerződés megkötésére. M. Ernő utasítására a BKV Zrt.-nél lefolytatott közbeszerzési eljárást követően 2008. december 22. napján, konzorciumi szerződés keretében a PQS-Plural Kft. és a Renomé Kft. alkotta konzorcium vette át a takarítási feladatok ellátását gazdaságilag indokolatlanul magasabb árszabással, amely különösen jelentős vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek.

A vádirati tényállás szerint R. Miklós kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes és Z. Tibor főosztályvezető vádlottak fiktív jelenléti ívek alapján, azokat vezetőként aláírva, igazolva és bérszámfejtésre továbbítva közreműködtek abban, hogy 2008 januárjától 2009. szeptember végéig a ténylegesen munkát nem végző M.-H. Éva vádlottnak jogtalanul munkabért, prémiumot és egyéb juttatásokat fizessen a társaság, összesen 24,6 millió forint összegben.

Menedzserszerződések és jogtalan végkielégítés

A „menedzserszerződésekkel” összefüggésben A. Attila vezérigazgató 103,5 millió forint, míg B. Zsolt vezérigazgató 36,1 millió forint vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek – állapította mag a főügyészség.

Vádemelésre került sor dr. Sz-né dr. Sz. Eleonórával, a BKV Zrt. humánpolitikai igazgatójával szemben is, aki 2008. január 24. napján megállapodást kötött A. Attila vezérigazgatóval munkaviszonya 2008. december 31. napjával, közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A megállapodás szerint egyéb jutalom címén 16,4 millió forint, végkielégítés címén 69,8 millió forint, összesen 86,2 millió forint került kifizetésre. Dr. Sz-né dr. Sz. Eleonóra előre hozott öregségi nyugdíjjogosultságát 2008. március 27. napjával a Nyugdíjfolyósító Intézet megállapította, erre tekintettel a munka törvénykönyve alapján a vádlottnak a fenti szerződés hiányában végkielégítés nem járt volna. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás célja a BKV Zrt. megtévesztése és a fenti összegek jogtalan megszerzése volt. Erre tekintettel a főügyészség dr. Sz-né dr. Szilágyi Eleonóra ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat.

Forrás: Mno.hu

Lakáskiutalás a csókosoknak

Már nem csupán hivatali visszaéléssel, hanem újabb vádpontokban is hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség Hunvald Györgyöt, Gál Györgyöt és Kardos Pétert a polgármesteri keretből történt lakáskiutalások kapcsán.

Az erzsébetvárosi ingatlancsalási per tegnap folytatódott a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa előtt. A vádhatóság álláspontja szerint a VII. kerületi önkormányzatot négy lakásnak a polgármesteri keretből történő „osztogatása” kapcsán összesen 30,9 millió forint vagyoni hátrány érte, ennek kapcsán vádolták meg a volt szocialista polgármestert és a gazdasági bizottság egykori SZDSZ-es elnökét két-két rendbeli, folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Kardos Pétert, az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnökét pedig egy rendbeli hűtlen kezelés bűnsegédletével.

A törvényszék tegnap tanúként meghallgatta a polgármesteri kabinetet vezető hölgyet. Ő volt a főnöke a szintén a vádlottak padján ülő, a moldáviai testvérvárosi kapcsolatokat ápoló, munkaviszonnyal foglalkoztatott Aleszandr Szkvorcsinszkijnak is. Mégis amikor a bíró megkérdezte, kit ismer a vádlottak padján ülők közül, még véletlenül sem mutatott egykori „beosztottjára”, aki egyébként havi 400 ezer forintos fizetésért végzett szorgos munkát a kabinetben. Hasonlóképp egyáltalán nem ismerte fel a hölgy Kardos Péter pénzügyi bizottsági elnök barátját sem, aki megbízási szerződéssel havi 260 ezer forintért felügyelte gondosan Hunvald megbízásából az energiaszolgáltatást, és szintén nem tudott semmit a kisebbségi referensről, Váradi Éváról. Az utóbbi két „dolgozó”- feltehetőleg jó munkájuk elismeréseként – lakást is kapott az önkormányzattól.

A legtöbb érdekességet a Vállalkozók Pártja Mexikóba szökött külsős gazdasági bizottsági tagjának, illetve volt feleségének megbízási szerződése okozta, emiatt az elsőrendű vádlott Gál és a másodrendű Hunvald között még szembesítést is elrendelt a törvényszék, a vádlottak ugyanis ellentmondásosan nyilatkoztak korábban. Hunvald azt vallotta, hogy Czibula az ő tanácsadója volt, de a szépségszalont működtető volt feleséget az SZDSZ-frakció bízta meg tanácsadással, ami abból állt, hogy a képviselők ingyenesen vehették igénybe a szépségszalon szolgáltatásait, cserébe a megbízott tanácsadó havonta 96 ezer forintot kapott a közpénzekből.

Gál azonban tegnap cáfolta azt, hogy Cz. Brigittát az SZDSZ-frakció bízta volna meg, neki 26 éve más fodrásza van, ő a lábát sem tette be a szalonba. Erre a bíró megjegyezte, hogy a „tanácsadó” hölgy Gál nevét is felsorolta a szolgáltatást ingyenesen igénybe vevő képviselők között, s megkérdezte a vádlottól, hogy a tanú meghallgatása során miért nem tiltakozott ez ellen. Gál azt mondta, akkor ennek nem tulajdonított jelentőséget.

Hunvald György pedig a pletykáknak nem tulajdonított jelentőséget, amikor a polgármesteri keretből éppen lakást kellett kiutalni. A bíró kérdésére ugyanis, amikor azt firtatta, ismerte-e Gál György szeretőjét és sógornőjét – akinek szintén jutott bérlakás – azt mondta, hogy – idézzük – „én gyűlöltem a pletykákat…” A bíró arról is kérdezte Hunvaldot, hogy minek alapján kapott a 18 éves Váradi Éva, Gál szeretője éppen a polgármesteri keretből lakást, mire a volt polgármester azt kezdte magyarázni, hogy aki évekig a nyakára járt a fogadóórákon, az előbb-utóbb otthonhoz jutott. A bíró megkérdezte: „Ugye, a Váradi Éva nem 15 évesen járt az ön nyakára?”

Forrás: Magyar Hírlap