Népszabadság
Hűtlen kezelés, közérdekű adatok eltitkolása, számítógépes rendszer elleni bűncselekmények – több BKV-botrány miatt vizsgálódik a rendőrség. A paraméterkönyv körüli csatározások és a több tízmilliós vezetői lelépési pénzek borzolták a kedélyeket a cég körül, mindennaposak a panaszok az ellenőrökre, biztonsági őrökre. Botránykrónika az AAM-szerződésektől a végkielégítésekig.
AAM. Az Index internetes hírportál februárban hozta nyilvánosságra, hogy a BKV öt év alatt mintegy hárommilliárd forintot fizetne ki tanácsadás címszóval az AAM Zrt.-nek. Egyes szerződések szerint milliós tételek járnak a tanácsadó cégnek olyan tevékenységekért, amelyeket egy titkárnő is el tudna végezni. A 4-es metróval kapcsolatban is tanácsokra szorul a BKV, az erről kötött keretszerződés alapján még egy évvel azután is, hogy a földalatti elkészülne. Az évek óta ígért, de máig meg nem valósult elektronikus jegyrendszer kialakítása kapcsán kétszer is kértek tanácsot az AAM-től. A BKV szerint ötezer oldalt tesz ki az AAM által eddig készített anyag, amelyről DVD-n készült tájékoztató anyag a cég felügyelőbizottsága és a fővárosi képviselők számára. A BKV és az AAM a botrány hatására áprilisban szerződést bontott, a tanácsadó cégnek addig összesen mintegy 130 millió forintot fizettek ki. A BRFK március közepe óta hűtlen kezelés gyanújával folytat nyomozást, ismeretlen tettes ellen, ismeretlen személy által tett feljelentés alapján.
Alfa Busz. Az év elején jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben az a felhívás, miszerint a BKV nyolcvan alacsony padlós, használt buszt vásárolna. (Budapesten valamivel több mint 1400 busz közlekedik, átlagéletkoruk 15 évhez közelít.) A tenderre a Volvóval közösen az az Alfa Busz adott be egyedüliként ajánlatot, amelynek Antal Attila (akkori) vezérigazgató fia volt az egyik alvállalkozója. A botrány nyomán a főváros visszavonta a buszvásárláshoz a pénzügyi keretet, a BKV a tendert visszavonta, Antal Attila ezen ügy és megromlott egészségi állapota miatt leköszönt tisztségéről. A BKV felügyelőbizottságának vizsgálata szerint a használtbusz-tender kapcsán csak kommunikációs hibák történtek, de ezek miatt személyi konzekvenciák levonására van szükség (ami nem történt meg).
Golder. A BKV felügyelőbizottsága szerint akár versenyjogi és büntetőjogi aggályokat is felvethet, hogy egy 2,5 milliárd forintos tanácsadói szerződésre tavaly az olcsóbb ajánlatot ugyan az AAM nyújtotta be, a BKV azonban még a pályázatok beadása előtt azt vetette fel, hogy a cég egyeztessen a másik pályázóval, a Golder Kft.-vel. Azt, hogy bármilyen egyeztetésre sor került volna, mindkét cég határozottan tagadta.
Kémek. Megdöbbentő, hogy egyes fővárosi közalkalmazottak a Fideszt igyekeznek lejáratni – fogalmazott májusi sajtótájékoztatóján Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Ezt bizonyítja az ellenzéki politikus szerint Hagyó Miklós városüzemeltetési főpolgármester-helyettes sajtósa és Regőczi Miklós BKV-vezérigazgató-helyettes közötti e-mail-váltás. Ebben a felek arról értekeznek, hogy a Polgárok Házába tervezett, a Fidesz egyik szövetséges pártja által szervezett tömegközlekedési fórumot – amelyre meghívták Vitézy Dávid VEKE-szóvivőt, a BKV felügyelőbizottságának fideszes delegáltját és a BKV egyik szakszervezeti vezetőjét is – miként lehetne arra felhasználni, hogy a Fideszre hárítsák a BKV-sztrájkért való felelősséget. A BKV szerint ellopott vagy manipulált magánlevelezésről van szó, Tarlós szerint viszont közügyeket érint a levelezés, ezért mindegy, hogy miként jutottak ahhoz hozzá. A levelet egyébként Tarlósnak Vitézy juttatta el. A levelek kikerülése miatt a BKV belső informatikai vizsgálatot rendelt el, amely kiderítette, hogy kémprogramok révén a teljes belső levelezéshez, a bizalmas közbeszerzési és egyéb háttéranyagokhoz, de még a forgalomirányítási rendszerhez is hozzáférhettek ismeretlenek. Emiatt a rendőrség nyomozást indított, és a Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálódni kezdett.
Kontroll. Tavaly május óta megduplázódtak a BKV pótdíj-bevételei. 2007 márciusában hirdette meg a bliccelők elleni kampányt a cég, az akció napi 8 millió forintot hozott. Az első hetek sikere után a cég úgy döntött, az ellenőrök sorfalait biztonsági őrökkel erősíti meg, akik kétnapos tanfolyam után a jegyellenőrzésbe is besegítenek, és bevetik őket az éjszakai buszokon is. A közbeszerzési eljárást tavaly augusztusban a Di-Sec Security nyerte meg, a 17 hónapos szolgálatot 300 millió forintért vállalta a cég. Azóta mindennaposak az utasok panaszai; az egyik legkirívóbb esetről lapunk számolt be, amikor egy karok nélkül született fiatalembert megbüntettek – a BKV szerint helyesen -, mert nem tudta papírral igazolni, hogy mozgássérült. Jelenleg is tart a belső vizsgálat azon ügyben, amelyben az egyik éjszakai járaton utazó hatfős csoport szerint a buszon lévő biztonsági emberek ok nélkül megverték őket – eltörve egyikük orr-, másikuk arccsontját -, miután leszállították a társaságot a járműről. Az eset miatt a rendőrség hivatalból feljelentést tett, a BKV pedig soron kívüli vizsgálatot ígért a részletek kiderítésére. Az ellenőrökre egyébként idén eddig négyszáz panasz érkezett, minden negyediket találta jogosnak a cég.
Metróber. A Heti Válasz áprilisban hozta nyilvánosságra, hogy a BKV – az AAM tanácsára – ötvenmilliós megbízást adna a lap megfogalmazása szerint az MSZP gazdasági holdudvarához köthető Metróbernek, a szerződéshez pedig egy belső e-mail szerint utólag találták volna ki a feladatokat. Mindez állítólag abból a DVD-ből derül ki, amely az AAM tanácsadói tevékenységéről készült. A Metróber a 4-es metró egyes projektmenedzseri feladataiban vett volna részt, miközben projektvezetési tanácsadásra a BKV-nak 2006 óta hatmilliárdos szerződése van az Eurometro Kft.-vel, az AAM-nek pedig a metróprojekttel összefüggő szakmai tanácsadás címén is kifizetett a közlekedési vállalat nagyjából százmillió forintot. A BKV felügyelőbizottsága egy hónapja vizsgálatot rendelt el a Metróber-szerződés ügyében.
Pénzügyek. Bár a Medgyessy-kormány 2003-ban konszolidálta a BKV-t, elengedve a cég 30 milliárdos adósságát, a hiány újratermelődött. A főváros szerint azért, mert az állam nem ad elég pénzt a tömegközlekedésre, a kormány és a BKV-szakszervezetek szerint pedig azért, mert a főváros nem tett meg mindent saját cége rendbe tételéért. Miután a tarifák évek óta jóval infláció felett emelkedtek – legutóbb az év elején, 13 százalékkal -, a főváros további emelést nem tart megengedhetőnek. A cég adóssága közben mára 80 milliárdra nőtt. Antal Attila azt a feladatot kapta, hogy 2007-re tegye nullszaldóssá a céget. A vezérigazgató 11 milliárdot tudott lefaragni, de így is maradt hatmilliárd forint mínusz a BKV mérlegében. A működési költségek lefaragására a főváros azt várta a BKV-tól, hogy hatmilliárdos megtakarítást érjen el járatritkításokkal. Az első egész napos sztrájk és a széles körű politikai és civil tiltakozások miatt a városháza egyre puhított elvárásain, így a végére az első változat szerinti tíz százalék helyett ősztől csupán alig három százalékkal fogják vissza a teljesítményt.
Titkok. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő két éve arra lett volna kíváncsi, hogy a közlekedési vállalat milyen szerződést kötött a hirdetésszervezéseit intéző Peron Kft.-vel, illetve ezen a címen mekkora bevételhez jut. A BKV szerint üzleti titokról van szó. Kulcsár Zoltán viszont úgy vélte, közérdekű adatokat titkol el a BKV, ezért bírósághoz fordult, ahol nyert. A bíróság jogerős ítélete szerint a BKV nem tagadhatja meg a gazdálkodásával közvetlen öszszefüggésben lévő adat kiadását. Május közepén a rendőrség közérdekű adattal való visszaélés miatt indított nyomozást, az MTI szerint a BKV az érintett szervezet, és a reklámbevételek eltitkolása miatt indult az eljárás. Titkosan kezelik a tanácsadói szerződéseket is: Antal Attila vezérigazgatósága idején a BKV összesen 35 ilyet kötött, de hogy milyen tárgyban, milyen hatállyal és milyen értékben, azt nem árulják el.
Végkielégítések. Aba Botond, akitől csak nagy nehezen tudott megszabadulni a fővárost irányító MSZP-SZDSZ-koalíció, távozó vezérigazgatóként 9 millió forintos járandóságot kapott, a közös megegyezés részeként. (A főváros ígérte, hogy kivizsgáltatja a végkielégítés ügyét, de ebből semmi sem lett.) Gulyás László korábbi metróbiztost indoklás nélkül váltották le, 10 millió körüli végkielégítéssel. Menyhért László közlekedési vezérigazgató-helyettest tavaly áprilisban mentették fel, 35 milliós végkielégítéssel. Az Aba Botondot váltó Antal Attila vezérigazgatói fizetését úgy alakították át, hogy az új vezér havi bérét megduplázták, másfél millió forintra emelték, kiegészítve az éves bér 150 százalékát kitevő prémiummal. A BKV-tól alig egy év után távozott Antal Attila 60-100 millió forintos végkielégítést is kaphatott volna, de erről lemondott. Legutóbb Klados Gusztávnak, a 4-es metró új mérnökigazgatójának szánt évi 90 millió forintos javadalmazás borzolta a kedélyeket. A metrót BKV-vezérigazgató-helyettesi rangban felügyeli Olti Ferenc, Demszky Gábor szomszédja, a beruházással pedig fővárosi metróbiztos és külön projektigazgatóság is foglalkozik, utóbbi létszámát és éves költségvetését megduplázza a főváros, csaknem 700 millió forintra emelve.
Forrás: Népszabadság
