Csepel.hu
A Fővárosi Közgyűlés december 21-i ülésén határozott arról, hogy a korábban tervezett 2012. január 1-i időpont helyett két hónappal később, március 1-jével, egy felkészülési időszak után lépteti életbe a Budapesten végzett lakossági szennyvízszállítás rendjére vonatkozó változásokat.
2012. január 1-jétől az új szennyvízszállítási rend és díjszabás változás felkészülési időszakát megkezdi a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. A felkészülési időszak február végéig tart, ezalatt a „szippantott” szennyvíz készpénzért kerül elszállításra, melynek díja nem változik, 1498 Ft +Áfa/m³. A felkészülési időszak alatt az FTSZV Kft. rendelkezésre áll szolgáltatásaival.
A Fővárosi Közgyűlés döntésének értelmében 2012. március 1-jétől kizárólag az FTSZV Kft. végezheti a „szippantott” szennyvízszállítást. Ennek díját a jogszabály vízfogyasztás alapján határozza meg. Az új, bevezetendő szabályok célja és tartalma változatlan maradt. A díjszámításban – természetesen a vízfogyasztáshoz hasonlóan – az arra jogosultaknál érvényesítik a különböző (például locsolási) kedvezményeket.
A változás következménye, hogy a vízfogyasztás alapú számítással egységessé válik a lakossági szennyvízszállítás számlázása és díjfizetési rendje Budapesten. Azokon a területeken, ahol lehetőség lenne a csatornára kötésre, de ezt az érintett tulajdonosok nem tették meg, talajterhelési díjat kell fizetni az után a szennyvízmennyiség után, amelyek elszállítását a tulajdonos nem tudja igazolni az önkormányzat felé. A talajterhelési díj alapja csökkenthető a ténylegesen elszállításra került szennyvíz mennyiségével. Ennek eredményeképpen azt remélik, hogy egyre többen csatlakoznak majd a vezetékes csatornahálózatra.
A csepel.hu úgy tudja, hogy a két hónapos halasztás többek között Németh Szilárd polgármester közbenjárásának köszönhető, és az is, hogy a talajterhelési díjat csak azoknak kell megfizetniük, akik valóban rácsatlakozhatnának a csatornahálózatra. Az első tervek szerint a talajterhelési díjat mindenkinek fizetnie kellett volna.
2012. február 29-ig
A felkészülési időszakban a „szippantott” szennyvíz készpénzért kerül elszállításra, melynek díja nem változik: 1498 Ft +Áfa/m³.
2012. március 1-jétől
Vízfogyasztása alapján a vízszámlával együtt fizeti a lakossági szennyvízszállítást, melynek díja 2012 márciusától 337,70 Ft + ÁFA /m³ a fogyasztott víz mennyisége alapján.
A hatékony és naprakész tájékoztatás érdekében az FTSZV Kft. ingyenesen hívható zöld számot működtet: a 06 80 55 00 55 telefonszámon informálódhat az új szabályokról, vagy ellátogathat a www.ftszv.hu weboldalra, ahol teljes körű ismertetést olvashat a változásokkal kapcsolatban.
Forrás: Csepel.hu
Akkor is olyan szolgáltatásért akarnak fizettetni márc.1-től, amiért nincs ellenszolgáltatás.
Mint kiderült, ennek az egésznek részben az az oka, hogy az Ftszv nem tudta ellenőrizni az alvállalkozóit, s azok sok esetben fekete fuvarokat csináltak. A saját hülyeségüket
másokkal fizettetik meg.
Hát erről az előre látók már beszéltek.Vajon lehet-e élni polgári engedetlenséggel,az ilyen szemérmetlen profit szerzőkkel szemben? – A hülyék kíméljenek a hozzászólásaikkal.- ” A polgári engedetlenség és az erkölcs szava
Különösen visszás, ha a morális lázadás gyakorlását a közhatalom birtokosa minősítgeti
Varga Csaba
2007. február 08., csütörtök 01:00
*
*
* Megosztás
o Rss
o Facebook
o Iwiw
o Twitter
o Myspace
o Google
o Delicious
A polgári engedetlenség erkölcsi lázadást, szembeszegülést jelző fogalom, amely lelkiismeretünk szava érvényre juttatásának egyik lehetséges módját írja körül. Kockázatvállalás, sőt biztos fenyegetettség ellenére az emberi altruizmus, másokért való önfeláldozásunk egyik történelmileg kialakult módja ez. Sajátos eszközeinek köszönhetően hatását is specifikus módon éri el. Éppen azért, mert minden elemét valamiféle morális kiállás hatja át, nem feltétlenül arra való, hogy részvétlen kívülállók könnyedén minisítgethessék. Hiszen tettét polgári engedetlenségnek mondva a cselekvő nem tesz mást, mint rövidített kifejezéssel egy adott történelmi hagyomány körébe sorolja eljárásának szándék szerinti indítékát és célrendszerét.
A polgári engedetlenség nem jogi fogalom. Még a jog legtágabban megvont fogalmának sem része, hiszen épp a fennálló jog kötelező erejét tagadja egy magasabb rend érvényére hivatkozással, és szembeszegülésének pontosan az a célja, hogy elérje e jog megváltozását. Ugyanakkor maga a kifejezés sem jogi fogalom, hisz róla nem szól a jog. Mint ilyen, a polgári engedetlenség a külvilág olyan öntörvényű történése, amelynek során először a jog valamely előírását megszegik, majd ezt érzékelve a jog az előírt kényszerintézkedéssel válaszol.
A polgári engedetlenség tehát az erkölcs nevében tett kihívás a joggal szemben. Konfliktus kinyilvánítása, amelynek során egy erkölcsi igény nevében szándékosan sértik a jogot. A jog, amely kizárólag saját kategóriarendszerén keresztül tudja érzékelni a külvilágot, nem láthat ebben mást, mint kizárólag normájának megsértését. Mégis, minthogy a polgári engedetlenség azáltal szándékolja elérni hatását, hogy a jogot reagálásra kényszeríti, normasértése nyilvánosan, kihívó egyértelműséggel történik. Provokatív gesztusával éppen kizárni törekszik a jog részéről bármiféle kibúvást vagy köztes megoldás keresését, azaz egy határozott, jog szerinti válaszadás kikerülését. A másik oldalról viszont a jog számára ez nem több vagy más, mint egy fennálló norma megsértése. Egyszerűen nincs lehetősége a jognak a kérdéses történésben erkölcsi gesztust vagy polgári engedetlenségnek mondott hagyományt érzékelni, mert ilyen fogalmat nem ismer. Nem is ezt nevesíti hát, hanem kizárólag a tettet, amelynek tanúsításával jogsérelem történt. Az a körülmény tehát, hogy a jogsértő történetesen önzetlenül cselekedett, erkölcsi megfontolás hatására, éppen a jog megváltoztatása céljából, ilyen módon nem is lehet része a tényállásnak, hacsak maga az érintett rendezés nem rendelkezik az eset konkrét egyedi körülményeinek az ügy megítélése során való mérlegelhetése lehetőségéről. Egyéb esetekben mindez bármiféle egyéb személyes vagy tárgyi jellemzéssel együtt legfeljebb az ügy tárgyalási anyagában nyerhet említést – anélkül persze, hogy önmagában a jogi minősítés elemévé válhatnék.
Mindebből következően maga a kifejezés is pusztán leíró, megállapodásszerűen kialakult fogalom. Erkölcsi indítéka, az önfeláldozásul felkínálkozás okából a társadalmi közértésben mindez persze nyerhet egyfajta pátoszt, ámde ez aligha ok arra, hogy az önbevallása szerint polgári engedetlenséget gyakorlótól e minőséget csak azért, mert esetleg nem értünk vele egyet, őt vagy tettét diszkreditálva megvonjuk. Különösen visszás, ha polgári engedetlenség gyakorlását a közhatalom birtokosa minősítgeti. Merthogy az, aki ellen egy szándékos jogsértésben tetőző erkölcsi lázadás irányul, eleve vesztes abban a morális dilemmában, amely polgári engedetlenséghez vezetett, hiszen nem ő, hanem e másik szállt síkra annak állított tűrhetetlenségével szemben. Belenyugvását, meghunyászkodását hiába palástolja a jogállamiság tógájába; ilyenkor legfeljebb fogalmi síkok tévesztéséről tesz tanúbizonyságot, merthogy a polgári engedetlenséghez való folyamodás puszta ténye éppen arról vall, hogy a jogállamiság intézményrendszere az adott helyzetben csődöt mondott, hiszen tehetetlennek bizonyult.
A polgári engedetlenség működési mechanizmusa éppen abban rejlik, hogy az állam- és jogéletet kizökkenti mindennapos rutinjából. Mert vagy büntetnie kell, dühödten összezáruló fogakkal vagy rossz szájíz kényelmetlenségével terhelten, vagy beismernie vereségét, s ezzel együtt utakat kezdeményeznie az ügy támogatásához. Eszerint tehát a polgári engedetlenség mindig kivételes, egyenesen ünneprontó, mert konfliktust nyilvánít ki – visszavonhatatlanul. Ezzel pedig polarizál, hiszen a társadalomban hasadást hoz létre, amely annál megosztóbbá válik, minél inkább valós, a társadalomban mérvadó erők által osztott erkölcsi megfontolások sorsa itt a tét.
A korlátozatlan hatalom helyzetei mindig veszélyesek, mert egyszerre kihívóak és öngerjesztőek. A jogállamiság pedig üres váz, puszta eljárási keret marad addig, amíg a demokratizmust valóban átélő tartalommal, végső emberi értékeink iránti fogékonysággal nem telítődik. Nos, javarészt szimbolikus gesztus gyanánt gyakorolt egyoldalú hatalmi aktus volt az, amit egy meg nem történtté most már nem tehető kiállás az elmúlt napokban kérdőre vont.
Különös volt látnunk, hogy ugyanaz a médiaértelmiség, amely egykor a taxisblokádnak nevezett randalírozást polgári engedetlenségi mozgalomként üdvözölte, s kormánybuktatásra ösztönözve további hevítésével próbálkozott, most a mindentudás fölkenetlen főpapjaként rögvest megvonta a polgári engedetlenség minőségét az erkölcsi ügy helyett pártként azonosítottaktól. Akkor is, most is méltatlanul járt el, semmiféle tárgyi tudással vagy lényeges érvvel nem fedezve merőben politikai ítélkezését. Emlékezhetünk rá, hogy a taxisblokád pusztán anyagi önérdektől vezérelve milliókat hozott kényszerhelyzetbe, miközben harsány harcosai patkányként menekültek jogsértő tetteik következményének vállalásától. Nem politikai rokon- vagy ellenszenv-nyilvánítástól függött ezért akkor sem, hogy polgári engedetlenséget láttunk-e abban inkább vagy ilyen többletarculatot nem mutató közönséges jogsértést. Hiszen ha polgári engedetlenségnek mondottuk volna, úgy parttalanná tágítottuk, s ezzel éppen megkülönböztető értelmétől fosztottuk volna meg magát a fogalmat – tetszőleges csőcselék-reakciókkal egyenlősítve Thoreau, Gandhi, Martin Luther King és oly sokan mások erkölcsi kiállását, önfeláldozó szenvedésvállalását, valamint zseniális taktikájukat is, amellyel az államot feloldhatatlan konfliktus elé állították: vagy megtorlatlanul hagyja szembeszegülésüket (saját morális összeomlását kockáztatva), vagy egy vég nélkül után pótlódó tömegre kényszerül szankciót alkalmazni (amire hosszabb távon képtelen). Nos, a maiak úgynevezett kordonbontásától aligha vitatható el az önminősítés, ha ez a szankcionáltatás komoly kockázatával párosul. A médiamainstream mai bölcsessége, miszerint – úgymond – „szabálysértés ez, nem polgári engedetlenség”, a dolog természetét illető teljes tudatlanságról árulkodik, s így szánalmasan mosolyogtató. (Lélektanilag is legfeljebb régi énjük magyarázza, amely a taxisblokádot viszont polgári engedetlenségnek beállítva terelte annak idején a politikai döntéshozót a kegyelem aktusának gyakorlása felé.) Hiszen, mint láttuk, polgári engedetlenségnél olyan közönséges jogsértésről van szó (egyik oldalról, a jog nézőpontjából), amelyik (a másik oldalról, az erkölcsi indíttatás vagy a politikai cselekvés gondolati mintája nézőpontjából) eszmei indíttatásból, tehát a közösség nem anyagi értékeiért kiállva, erőszaktól mentesen, a nyilvánosság szeme láttára követ el szándékos jogsértést, eleve és feltétlenül vállalva az ezért kiszabandó büntetést, hogy magában a jogban változást idézhessen elő. Annak vitatása pedig, hogy minden jogi lehetőség kimeríttetett-e előzetesen már, lényegtelen, hiszen egyfelől nem jogi fogalomként eleve nincsen ilyen kritérium, másfelől a polgári engedetlenség leírásai szokásosan a megbüntettetés kockázatvállalásának körébe sorolják annak kizárólag az engedetlenséget tanúsítót megillető mérlegelését, vajon (ha úgy tetszik: egyszerű költség/haszon elemzésben) nem kínálkozik-e más, járhatóbb, kevesebb kockázattal bíró, ám hasonló eredménnyel kecsegtető út számára. Az állítólagos jogsérelem rendészeti és bírósági megoldása során pedig feltehetőleg a kormányzatnak is ki kell majd lépnie a pástra, hogy az alkotmányos szabadságjogok mindennapi gyakorlása körében szintén világossá tegye: mi különbözteti meg a civil kormányzást egy e tekintetben polgári uralomtól mentes, mert megkérdőjelezhetetlen önkényuralommal eljáró rendőrállamtól.
Érdemes a polgári engedetlenség lehetőségén, értelmén, dilemmáin és határhelyzetein tovább tűnődnünk. Tisztelettel emlékezve arra, hogy a megbüntetésre felajánlkozás és feltétlen áldozathozatalul felkínálkozás komolyságát nyomatékosítva a polgári engedetlenség mára kialakult doktrínájának kimunkálását azon időknek köszönhetjük, amikor az említett hősök valóban börtönben sínylődtek kiállásukért. Meg kell tanulnunk azt is, hogy a polgári engedetlenség példája mindazonáltal veszélyes, és ezért a hozzá folyamodás kényszerének átélése kivételesként őrizendő, aminthogy erkölcsi komolysága is óvandó, mert könnyen zűrzavaros magatartásra csábít – már ha rendes jogállapotokhoz, a normalitás körülményei közti társadalmi létezéshez szükséges kiegyenlítettséghez egyszer valóban elérkeztünk.
A szerző jogászprofesszor, tanszékvezető
a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen “
Sajnos a polgári engedetlenség itt nem segít. A csekket be kell fizetni vagy leveszik
a számládról. Olyanok készítenek elő ill. fogadnak el rendeleteket, akiknek halvány
lila gőzük sincs az egészről. Németh Szilárd akkor döbbent rá, hogy itt valami nem
gömbölyű, amikor a közmeghallgatáson felhívtam rá a figyelmét.
Egy járható út van, amennyiben egy ingatlanról 3-4 hónap elteltével jelentősen kevesebb
szennyvizet visznek el, mint amit leszámláznak, fel kell jelenteni a társaságot az
adóhatóságnál.
“a két hónapos halasztás többek között Németh Szilárd polgármester közbenjárásának köszönhető, és az is, hogy a talajterhelési díjat csak azoknak kell megfizetniük, akik valóban rácsatlakozhatnának a csatornahálózatra.”
Ez így egész egyszerűen nem igaz. (Az más kérdés, hogy a propaganda anyagok mindig is hazugságokra épültek…)
És mi a helyzet a “kiszállási díjjal”? Arról volt szó, hogy mivel az emberek így akár hetente is kihívhatják a szennyvizest, ezt megelőzendő, valamiféle díjat is kell fizetni.
Lexon, neked minden fáj, főként az igazság.
Manitu!
Olvass már bele a szippantósok állásfoglalásába! Hol van benne külön Csepel? Miért kell ennyit összehazudouni?
http://www.ftszv.hu/
Zoli, te hol élsz? Bukarestben? Mert annak tényleg nincs Csepel nevű kerülete.
Mit halasztott itt Szilárd? Ne baszd már!!! 🙂
Kedves kis béka! Milyen számlámról? (Addigra megszüntetem,mert nyögdíjas vagyok)A csekken áthúzom a számla összegét ,és befizetem amennyi vizet fogyasztottam,már mint az ellenértékét. Nálam nem lesz ingyé ebéd! Amúgy minden tiszteletem a korrekt,szókimondó hozászolásaidért. A polgártársaimat megelőzve,(a csatornahiány miatt),ülepítő,derítő mellett,12 éve fűzfával ” szikkasztom “el a szennyvíz nagy részét!!!! Erről már írtam.- Ez sincs ingyé,mert 2 hetente metszeni kell…..
Zolika, a szellemi teljesítményed alapján annyi biztos, hogy te halasztottál a legtöbbet. De itt nem arról van szó.
…hanem arról, hogy mindenhol csak az fizet terhelési díjat, aki nem kötött rá a csatornára. Ez is mitől csepeli történet???
Attól, hogy itt nincs mindenhol csatorna. Ha figyeltél volna, először ott is talajterhelési díjat akartak fizettetni, ahol nem is volt csatorna.
“Bár az arány a teljes várost tekintve viszonylag jó szennyvízelvezetési helyzetre utal, némiképp árnyalja ezt a képet, hogy a csatornázottság átlagmutatóján belül nagy területi eltérések látszanak: míg a belső területeken teljes körű a csatornázottság, a város külső területeinek csatornázottsága csak 60-90 százalékos.” …
Nem értem a közfelháborodást. Negyed annyiba se kerül a vízhasználat alapján meghatározott szennyvízdíj, mint amennyiért szippantani kell.
Világos az üzenet: március 1-től nem éri meg kifolyatni a szennyvizet az utcára vagy a kert végébe.
Amíg én szippantok egy vagyonért más engedi ki az utcára a trutyit.
Ez a normális?
Mig én gázzal fűtök, míg a szomszédom fával…csepelen a szálló por koncentrációja…normális?
szegénység van, nem rólunk szól a szabadságharc…:(
Teljesen korrekt, hogy vízhasználat alapján van a díjfizetés. Eddig sokan szennyezték a környezetüket és kiröhögték a tisztességes embereket.
Nem nagyon lehet más alapján meghatározni a szennyvízdíjat, mint a vízhasználat alapján.
Ráadásul jóval olcsóbb is, mint az eddigi szippantási díj.
Tehát az elszivárgás miatti szállításkor fellépő anyagveszteség bőven kompenzálva van a jóval alacsonyabb m3 árral.
Ráadásul nem éri meg kifolyatni a trutyit, mert mindenféleképpen fizetni kell. Múltkor piros színű tócsákon keresztül sétáltam haza. Az normális?
Kedves Manitu, nem Lexont kéne cseszegetni, hanem tájékozódni és itt nem a politikailag elkötelezett hírportálokra gondolok, hanem Magyarország törvényeire. Ugyanis jogszabály rendelkezik a talajterhelési díjról, így arról is hogy milyen esetekben kell azt megfizetni. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 11. §-ának (1) bekezdése szerint a talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. Tehát valami nem stimmel vagy a Csepel.info téved vagy a fideszes képviselők egy törvényellenes rendeletet akartak alkotni, ennyi és most lehet komcsizni 🙁
Kedves olvasók!
A “vízfogyasztás alapú számítással egységessé válik a lakossági szennyvízszállítás számlázása és díjfizetési rendje Budapesten.” elképzelés megvalósítása tipikusan bolsevik rendszer.
A kapitalizmusban az árképzés alapja a költség, nem pedig egyes csoportok anyagi érdeke.
Adót kivetni erre nem lehet, mert akkor azt minden szennyvízkeletkezés után fizetni kéne.
Környezetvédelmi díjat csak valós mennyiség alapján számíthatnának fel. A hasraütés alapú vízdjas számítás szintén nem tartalmaz épeszű elemeket.
Téves az a nézet, hogy a szennyvíz mennyiség nem mérhető! A szennyvíz mérésének minden elképzelhető formájára van létező technikai megoldás, ehhez azonban a szolgáltatónak kéne beruháznia, nem pedig a bolsevik típusú csatornahozzájárulásmagánzsebeknek megoldással a fogyasztóra terhelni a mérés árát.
Teljesen indokolt, hogy vélhetően jogtalan, törvénysértő volt a fővárosi közgyűlés többségi barkácsolása, ezért a kormányhivatal tiltakozott ellene.
Üdv, menyus
Piros színű tócsákon?!
A MAL zéerté már Csepelre is betette a lábát?!
Újabb adalék a Vörös Könyvhöz! 🙂
Meghát szerintnek üzenem,lehet engedetlen és nem piszkít a földbe,nagyon megbüntet vele mindenkit.Egyébként szerintem mindenki megfúrta az emésztője oldalát.Nem történik más,mint az elhasznált vízzel arányosan kell fizetni a szennyvízért is.Ennyi.Vége a mutyinak ez van.
Ez az “ember”??????????? 🙂
DRÁMA!!! 🙂
Tekintettel arra, hogy ez tisztán szakmai kérdés, nem ártana ezt figyelembe véve
hozzászólni.
1./ Egyes szippantósok saját zsebre dolgoztak, az ellenőrzés szigorítása helyett,
most mindenki fizet.
2./ Akinek régi típusú szikkasztója van, onnan csak a bejövő víz mennyiségének a
töredékét tudják elvinni, de leszámlázzák. EZ FIKTÍV SZÁMLÁZÁS!
3./ A locsolóvíz figyelembevétele az átalánydíjas vízdíj esetén nem korrekt.
4./ A meglévő, továbbra is használatban maradó szikkasztók, semmiféle környe-
zeti javulást nem jelentenek attól, hogy a tulaj csatornadíjat fizet.
5./ Ezzel csak a szippantós cég jár jól, mivel munka nélkül több 100 milliót tesz
zsebre.
És akkor most tessék mondani, hogy mi van a mutyival?
A családunk 65 éve Királyerdőben él sajnos mindig olyan utcában ahol nem volt csatorna és soha nem volt olyan szomszédunk aki az utcára vagy a kertbe szívta volna ki az emésztőt, aki pedig ezen rugózik biztosan ismer olyan embert aki ezt megtette vagy megteszi kérdésem az lenne, hogy feljelentette e. Továbbá szeretném ha elmagyarázná nekem egy nyalonc, ha ezt a díjat befizetem akkor mennyiben javul a környezet állapota, hiszen az elszivárgást csak úgy lehet megszüntetni ha egy szippantós kocsi a nap 24 órájában áll a telkünk előtt és folyamatosan kiszippantja az emésztőt.
Nekem az az gyanúm, hogy akik itt a rendelet törvényessége mellet ,,érvelnek”
vagy csatornázott utcában vagy lakótelepen élnek, vagy csak egyszerűen elfogult barmok, ha ezt a Demszky alatt vezetik be jópáran a mostani helyeslők közül itt vernék a nyálukat, hogy ez a magyar emberek újbóli megsarcolása.
A következő adatokat, amiből a számítást végeztem a Fővárosi Vízművek honlapjáról vettem le és a mi családunk paraméterei alapján készítettem el.
1. a család napi vízszükséglete:
A vízművek szerint egy négytagú család vízszükséglete 0,6m³/nap
0,6×30=18m³/hó
2.Locsolás
Szintén a Vízművek adatai szerint egy négyzetméter kert locsolása 1liter/nap
Nekünk kb. 400 négyzetméter kell locsolni.
0,001×400=0,4m³/nap
0,4×30=12m³/hó
Vagyis a családunk Vízművek által becsült havi vízfogyasztása 12+18=30m³/hó
Ebből azonban csak max. 18m³ kerül az emésztőbe
Számoljuk azt, hogy 8 m³elszivárog az emésztőből
locsolás 12 m³
elszivárgás 8 m³
8+12=20
össz vízfogyasztás 30 m³
Tehát nekem csak 10 m³ elszállítandó anyagom keletkezik, de mivel a díjat a bejövő vízmennyiség alapján fizetem a következő költségem keletkezik.
30 ból levonom a 10% locsolási kedvezményt, vagyis 3 m³-t
27×337 Ft+Áfa
27×466,25=12 048 Ft/ hó
Egy gazdasági társaság- önkormányzati segítséggel – az el nem végzett munka után kasszírozhat.
Mi lesz a többlet bevétellel?
Olyan de ja vu érzésem van.
Hiába: túl sokszor olvasok a vörös polip csápjairól.
Katalin a nagyok dolgába ne szólj már ! Hülyékkel nem foglalkozom.
Menyhért Péter! Igen a bolsevikok Brüsszelbe költöztek.
földhözragadva írja “míg a belső területeken teljes körű a csatornázottság, a város külső területeinek csatornázottsága csak 60-90 százalékos.”
Ezek szerint a belső kerületek lakói fizetnek, a külső kerületek 10-40 %-a kihúzza magát a fizetés alól Ők “szerzett jogon” szennyeznek.,
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
A belvárosi és a külső kerületek összevetése sántít.
A külső kerületekben kertek is vannak: a vételezett víz egy része van locsolásra megy el.
Ha a tervezett intézkedések legalább 1 évvel korábban kerülnek bejelentésre, akkor a telektulajdonosnak lett volna ideje kutat fúratnia, vagy locsolómérőt felszerelnie ( bár utóbbi nem sok megtakarítást hoz).
Nyáron még híre-hamva sem volt a terveknek.
Ez is egy hirtelen kitalált pénz beszedési trükk a sok közül?
Nagyapó! Az a 10-40 százalék fizetne, de csak tényleges szolgáltatásért! Gondoljuk
végig! Mivel a víz így is úgy is elszivárog, a környezeti hatás nem változik. Viszont
nő a bevétel, lehet mutyizni!
A környezetet szennyező pocsolyákban jó életfeltétel van az ebihalaknak. De azért laknak emberek is, nekik tiszta környezet kell.
robi! Igen a Főváros mulasztásban volt, mert az EU irányelvet (2000/60/EK irányelv)már be kellett vezetni.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Ööö, átugrottuk a szilárd tüzelés környezetszennyező hatását…Mivel én gázzal fűtök, vessük ki a füst adót…nem, nem megszorítás, félre ne értsétek, környezetvédelem……”a kerület egészének életében is új időszámítást jelent”…”óriási előrelépést jelent”…”magasabb komfortszintet, felértékelődő ingatlanokat, és egyúttal Csepel modernizációját is eredményezi”
Kedves nagyapó!
Nem korrekt az az állításod, hogy a “külső kerületek 10-40 %-a kihúzza magát a fizetés alól Ők “szerzett jogon” szennyeznek.,”
Polgári társadalomban a szennyvízkezelés egy SZOLGÁLTATÁS, melynek a tényleges díját fizetik ki a fogyasztók.
Ha valahol nincsen csatorna, az nem azt jelenti, hogy az ott lakók “bűnösek”, hanem azt, hogy ők NEM JUTNAK HOZZÁ a szolgáltatáshoz.
Sajnos, a jelenlegi kormányzat és önkormányzat tipikusan bolsevik elvet vall, amikor rá akarja kényszeríteni az embereket egy olyan SZOLGÁLTATÁS igénybevételére, melyre többségében NINCSEN LEHETŐSÉGÜK!
Ködösítő mellébeszélés a környezetvédelemre való hivatkozás is, hiszen a polgári társadalomban a szennyvíz üzlet is üzlet, melyből a szolgáltató profitot termel.
A magyar kormányok a mai napig fenntartják azt a felháborítóan abszurd gyakorlatot, hogy az embereket olyan beruházásokra kényszerítik, amelyre sokszor nincs is anyagi erejük, s amely értéket az elkészülte után azonnal a szennyvíz szolgáltató cég INGYEN a tulajdonába vesz! Egy polgári kormányzat esetében elvárható lenne, hogy a polgár az általa beruházott tőkéjéért megfelelő ellentételezést kapjon.
Nem korrektek azok a hozzászólások sem, amelyek a hálózatra nem csatlakozókra kiabálnak mindenféle rosszindulatú megállapításokat, hiszen a szabálytalan vagy bűnös cselekmények kezelésére léteznek hatóságok és jogszabályok!
Tipikusan bolsevik mentalitás az, amikor a hatóság töketlenkedésének árát a fogyasztókkal akarják megfizettetni!
Csak egy példát mondanék: a házam építésekor egy 12 m3-es zárt rendszerű emésztőt KELLETT építenem, vízzáró falazattal-vakolattal szigetelve, melyet az építésügyi hatóság az üzembehelyezés ELŐTT, helyszíni ellenőrzéssel vett át. Én nagyon sokat fektettem be; ezért egy megépülő csatornába sem csatlakoznék újabb százezrek árán. A szennyvíz elszállítást KONKRÉT MÉRÉS alapján fizetem, így ne akarjanak rám sózni olyan költséget, amiért SEMMIT NEM KAPOK!
Üdv menyus
EU rendelet alapján kell bevezetni, 2010. január 1-jétől (!!!) lett volna hatályos, de az elvtársak nem tettek ennek eleget.
Egyébként, aki eddig rendszeresen (tisztességesen) szippantatott, annak negyed annyiba fog kerülni!
Az említett EU rendelet a vízvagyon védelméről szól és 2015-ös határidőt szab. A
rendelet alapja a környezetvédelem. A tervezett rendszer semmit nem változtat a
környezetszennyezés mértékén, csak pénzt szed be. Az egy külön téma, hogy a
díj miképpen lesz egyszerre a negyede, ha szállítandó mennyiség nem változik?
Lehet, hogy eddig loptak?
Nagyapó! A pocsolyában még mindig tisztességesebb környezetben lennék mint maga mellett.
jól értesült:
vezesd már le nekem, hogy miért kerül negyed annyiba. Én is utánaszámoltam és havi szinten kb. 500 HUF-al fizetek többet.
Egyébként összességében egyetértek az új rendszerrel. A mi utcánkba max 4 család hívott rendszeresen szippantóst. Ellenben fülledt nyári estéken szagolhattam a drága szomszéd által szétlocsolt fos szagát
Következő lépés a nyitott emésztők kiszűrésére a bejövő víz és elszállított szenyvíz mennyiségének aránya. Akinél ez sántítani fog, az bizony büntikét fog majd fizetni
Takács Tamás: Pocsolyába léptem,sáros lett az új cipőm…
macskas
Tegyük fel, hogy 10 m3 vizet fogyasztasz, s ennyi szennyvized keletkezik egy hónap alatt.
A szippantás ma kb. 1. 800 Ft/m3, tehát 18. 000 Ft-ot fizetsz.
Az új rendelet szerint a szippantás kb. 460 Ft/m3 így 4. 600 Ft-ot fizetsz.
A többit számold ki Te, nagyokos!
jól értesült
10 m3 a vízórán mért bejövő víz ebből 7-et ellocsolsz, de 10m3 után fizeted ki az ,,elszállítási” díjat.
Számold ki te nemokos!
Hová locsolsz el, Te mogyoróagyú nem aranyhal?
Mondjuk a kertembe ugyanis volt annyi tehetségem, hogy nem lakótelepen élek, te nyalonc.
És a nagy tanítómesteredtől tudhatod, hogy mindenki annyit ér amije van.
nem aranyhal!
Ha maga az ivóvíz 70%-át kilocsolja (amit erősen kétlek), akkor fúrasson kutat és abból locsoljon, ne a drága, tisztított vízből, ami mellesleg nem is jó a növényzetnek.
Köszönöm a tanácsot, nemhiába üzemelteti a Fidesz ezt az oldalt, itt mindg tanulhat az ember.
Azt azért még nem sikerült elmagyarázni, hogy miért korrekt ez az új rendszer.
Bocs rájöttem.
Azért mert a Fidesz vezette be.
A napi 1liter/m2 víz 1mm mélységig áztatja át a talajt. Bárki kipróbálhatja, hogy ez
mire elegendő!
A fúrt kutakkal tessék vigyázni, mert elvben engedélyköteles.
“A díjszámításban – természetesen a vízfogyasztáshoz hasonlóan – az arra jogosultaknál érvényesítik a különböző (például locsolási) kedvezményeket.”
A szövegből idéztem. Nem minden aranyhal, ami fénylik. Lehet csatornadíj-fizetés alól feloldott locsolóvíz is. 😉
Idefigyelj te rézbőrű! Tényleg jó lenne, ha csak akkor szólalnál meg , amikor a
témát is, a többiek hozzászólásait és legfőképp a saját mondandódat érted!
Valaki megkérdezte a fröcsögők közül Tóth Mihályt miért nincs még Csepel teljesen becsatornázva?Volt ilyen bátor valaki,vagy csak most dumáltok?
IQ Kati… 🙂
Toth Kati!
A csatornázás kb. 3 éve a főváros hatáskörébe került. Akit seggbe kellene rúgni az
először Demszky, de volt nekünk 2 képviselőnk: Horváth Gy. és Németh Sz.
A következő kérdéseim lennének:
– Környezetvédelmi szempontból változtat-e valamit a csatornadíj, ha a szennyvíz
továbbra is a szikkasztóba folyik és elszivárog?
– Mit csináljon az akinek 30-40 éves háza van, vagy ilyet vesz, és szikkasztója van?
– Ha a szikkasztóból elszivárog a víz, jogos-e számlát kiállítani erre a mennyiségre?
– Minek minősül az ilyen ellenszolgáltatás nélküli számla?
Toth Kati! Ne kapja fel a vizet. Csak röfögnek. El sem olvassák a Vízművek értesítését, hogy lehet a nyári hónapokban 10% locsolási kedvezményi igénybe venni, meg fel lehet szereltetni külön “locsolóórát”.
Ne vitatkozzon olyannal aki 10 köbméter vízből 7 köbmétert ellocsol. Az a hülye, aki télen is locsol, fizessen!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Nagyapó! Maga olyan sötét, hogy a szennyvízakna is kitérne az útjából.
A csatornázás kb. 3 éve a főváros hatáskörébe került – írja ebihal.
És az azt megelőző 30 évben mi vót!???? 😀
Gordon! Meg kell kérdezni! Ez azonban nem változtat azon, hogy az elmúlt 3 évben
kik voltak a fővárosi képviselőink, és ők miért nem tettek semmit?
Ki adta át a csatornarendszert ingyen a Demszkyéknek? Azt aminek 90%-át, önerős beruházásból építettek ki a kerület lakosai!
Paul! Nem csak a csatornát, de az összes közművet át kell adni, ez nem politika.
Üdvözlök Mindenkit,
Pár szóban leírom a gondolataimat: Tehát eddig elhasználtam havonta 10 m3 vizet, melyből 10 m3 szennyvíz keletkezett, melyet a szippantós 15.000 forintért szállított el. Ezen elszállított szennyvíz után nem fizettem talajterhelési díjat, mert ugye számlával igazoltam a szenny elszállítását.
Most majd márciustól a 10 m3 szennyvíz után fizetek 4.600 forintot, a talajterhelési díjat / 360Ft. / m3 ugye megint nem kell megfizetnem hiszen kapok igazolást a szenny elszállításáról!
Tehát havonta megúszom a dolgot 4.600 forintból. Ha ez valóban így van akkor tiszta jó és örülök neki, hogy így lesz a jövőben 🙂
De félek, hogy rosszul gondolom a dolgokat, biztosan nem így van mint gondolom.
Szépen kérem segítsetek, hogy valóban jól, vagy rosszul gondolom.
Köszi, Zsóka
Miért kell már megint ütni a parasztot?
Majd megharagszik és baszhatják a szaron nevelt zőccségjét a piacon
Wohner Zsolt volt helyettes államtitkárt aki ma a FTSZV-nél igazgató. Annál az FTSZV-nél ami a folyékony hulladékkezeléssel foglalkozik, Hagyó Miklós kádere volt.
4-5 éve még csődbe akart jutni a FTSZV ,szerintem most már nem fog!
Szippantósok szorongatott helyzetben:2007.02.17.
http://www.nol.hu/archivum/archiv-435272
Wohner Zsolt , Hagyó Miklós kádere
http://index.hu/video/?s=tag:t%C3%B3bi%C3%A1s_j%C3%B3zsef