A vízművek felkészült a vízminőség romlására
Origo
A szélső hajók már megfeneklettek
A hajóbontós a csődtől tart, az idős pecás fél lemenni a köveken a ritkán horogra akadó zsákmányért. Mindketten megszenvedik a Duna ebben az évszakban szokatlanul alacsony vízállását.
A Csepeli szabadkikötőben jóformán szünetel az árukirakás, a vízi rendőröket a felszínre kerülő háborús maradványok miatt riasztják sokszor. A vízművek felkészült a vízminőség romlására.
“Lehet, hogy ilyen még nem is volt” – kommentálja egy férfi a Csepeli szabadkikötő középső öblénél a Duna rendkívül alacsony vízállását. A hajók oldalát a kikötő falától ütközőként megóvó, nagy traktorgumi-külsők most a víz felszínétől többméteres magasságban lógnak a dokk falán, az öböl sarkában álló bárkák láthatóan már felültek a fenékre, és a parton pecázó öregek is panaszkodnak, hogy ha nagy ritkán horogra akad egy-egy hal, alig tudnak lemenni a hullámtörő köveken a vízhez, hogy kiemeljék a zsákmányt.
Az öblöt kémlelő férfi azt nézi, rakodják-e már azt a vasat, amelyet hajóbontó vállalkozása értékesített. Azt mondja, őt rendkívül érzékenyen érinti az alacsony vízállás: nem tudnak sólyázni, vagyis kiemelni a partra a bontásra váró hajókat újpesti telephelyén, emiatt nem is tudják azokat szétbontani, és értékesíteni a belőlük származó vasat. “Ha a vas ára is tovább süllyed, akkor tönkre is megyünk” – mondja szomorúan.
Üres bárkákat mozgatnak
A száraz ősz miatt hetek óta rendkívül alacsony a Duna vízállása, amely hétfőn 86 centiméteres volt Budapestnél, megközelítve a valaha mért legalacsonyabb vízállást (51 centiméter, 1947-ben). A Szabadság-hídnál már több mint egy hete kibukkant a Dunából az Ínség-szikla. A kikötő előtt két megrakott bárka várakozik, hogy kipakolhasson, de nem tudják őket beállítani – mondja az [origo]-nak a kikötő diszpécsere. Az alacsony vízállás miatt nem lehet olyan helyre vinni, ahol elérik őket a daruk, de eleve problémás a kikötőbe mozgatásuk is. A bárkákat az alacsony vízállás miatt csak óvatosan mozgathatják, nehogy a sziklás mederhez ütközve kilyukadjanak.
A déli határon túl vesztegel sok hajó
A diszpécsernek nincs tudomása arról, hogy a hozzájuk tartozó térségben további megrakott hajók vesztegelnének, de számos üres bárka vár arra, hogy megpakolják. Szerinte részben azért nem várakozik sok hajó kirakodásra Csepelnél, mert már hónapokkal korábban jelezték, hogy alacsony vízállás várható, másrészt eleve nem is volt túl jelentős forgalom idén, ami a gazdasági válsággal függ össze. A Dunán lejjebb ugyanakkor számos hajó vesztegel. A Bama.hu szerint Mohács alatt, a határtól délre, közel száz hajó várja, hogy legalább fél méterrel emelkedjen a vízszint.
A csepeli diszpécser, aki több évtizede végzi ezt a munkát, azt mondja, volt már példa hasonlóan alacsony vízállásra, de novemberben még nem tapasztaltak ilyet. A bárkákat ide szállító – román és bulgár – tolóhajók sem mozoghatnak, de a diszpécser szerint kihasználják a leállást: az egyik hajón lecserélik a személyzetet, a másikon pedig kisebb javításokat, felújításokat végeznek.
Fekete Tamás, a budapesti vízi rendészet parancsnoka szerint ilyen alacsony vízállásnál folyamatosan visszatérő probléma a háborús anyagok felszínre kerülése, amelyekről sűrűn kapnak bejelentést. “Ez elsősorban a tűzszerészeknek jelent rengeteg pluszfeladatot” – mondta telefonon az [origo]-nak.
Még nem volt “gázlónormasértés”
Extrém példaként említette a parancsnok, hogy a csepeli kikötőben, a Petróelum-öbölnél a második világháborúban lebombázott olajtartályok talajba szivárgott tartalma is elkezd “lassan felbugyogni”, mivel a szokásosnál jóval alacsonyabb a víznyomás. De a rendőröknek elsősorban a teherhajókra kell vigyázniuk.
“Ilyenkor tele van a Duna gázlókkal, és nekünk kell odafigyelni, hogy nehogy valaki belemenjen ezekbe” – mondta. Egy mélyebb merülésű hajó ugyanis “nagyon össze tudja túrni” a homokból vagy sóderből álló gázlókat, megváltoztatva a vízmozgást, a mederviszonyokat, ami miatt a gázló az eredetinél még sekélyebbé is válhat. Ilyenkor helyre kell állítani az eredeti állapotot, ami jelentős költséggel jár.
A parancsnok szerint 2-3 éve volt egy hasonló alacsony vízállásos időszak, akkor több “gázlónormasértés” történt, de idén még nem kellett ilyen ügyekben intézkedniük. “A hajósok fegyelmezettebbek, látják, hogy mi a helyzet, és nem akarnak mindenáron keresztülmenni” – mondta.
Egyelőre nincs gond a vízellátással
A Fővárosi Vízművek már életbe léptette “a kisvízi üzemeltetési szabályzatban” meghatározott intézkedéseket. Ez Lévai Zsuzsanna kommunikációs osztályvezető szerint többek között azt jelenti, hogy előkészítik az eddig tartalékban lévő létesítmények beüzemelését “a lehetséges további kedvezőtlen változások ellensúlyozása érdekében” – írta az [origo]-nak e-mailen.
A főváros ivóvízszükségletének kielégítéséhez a vízművek óránként 24 ezer köbméter vizet emel ki a Dunából, amelynek vízhozama még a 80 centiméteres szintnél is meghaladja az óránkénti 3 millió köbmétert. Az osztályvezető szerint jelentős vízmennyiség található a vízszintmérő legalacsonyabb pontja alatt és a folyó mellett húzódó, az ivóvíztermelésre igénybe vett kavicsos mederben is, jelenleg sem mennyiségi, sem minőségi problémák nem veszélyeztetik a biztonságos ivóvízellátást a főváros térségében.
Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy ha még hetekig ilyen alacsony marad, vagy tovább süllyed a vízszint, az már okozhat vízminőségi problémákat. Ezt azonban szerinte az illetékes Népegészségügyi Intézet jóváhagyásával, magasabb klórszinttel és fokozott UV fertőtlenítéssel, illetve víztisztítómű-kapacitásaikkal kezelni tudják. Ennek érdekében fokozottan ellenőrzik a vízkezelő és vízfertőtlenítő berendezéseket.
Akkor mostan nem kell már senkinek magyarország, a demagóg oldalon, mivel nincs víz?
arra a bizonyos gázlóra már nem is kell sokat várni, magától megépül..
grün!
Gáz csődőr járja a Duna medrét. Egymás után születnek a “gázlók” 🙂
Minden rosszban van valami jó! Most az a jó, hogy a víztisztítóból koncentráltan a vízbázis felett a Dunába visszavezetett szennyvíz, a „gázlók” áldásos tevékenységének következtében, a vízkivételi kutak térségében elegendő vízszintet biztosítanak.
Nincs nagy baj!
Legfeljebb a klór adagot megemelik az egészségre veszélyes határig. 🙂
Azt mondja a Faterom a jó a lett, volna, ha a kutak alatt vezetik vissza a Dunába az így meg úgy megtisztított vizet.
(Tudható, hogy a tisztított víz még mindig sok egészségre ártalmas anyagot tartalmaz)
Legjobb a lett volna, hogy ott a főváros szívében meg sem épülhetett volna a nem odavaló szennyvíztisztító.
Miért épült oda, ahova?
Mert máshol a vízkivételi kutak alatt nem volt hely?
Vagy csak, mert? 😀
Jeniszej! Kérdezze meg a Fatert, mennyivel volt jobb az, amikor a tisztítatlan szennyvizet a Lágymányosi hídnál vezették a Dunába, a vízbázis felett. A víz minősége akkor is jó volt.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop
Jeniszej!
Azok még csak gázcsikók! ))) 🙂 (((
Kedves nagyapó!
Sajnálom, hogy bizonyos dolgokat rosszul értelmezel vagy észre sem veszel a szennyvíztisztító körül.
A kérdés lényege nem, az hogy jó nekünk, ha tisztítva ömlik a szennyvíz a Dunába.
A lényeg ott van, hogy ha már ennyi lóvét belefeccőltek ebbe a szennyvíztisztítóba, akkor illő lett volna oda felépíteni, ahol a legalkalmasabb.
Ez a hely az ivóvíz kivételi helyek alatt lett volna a legjobb, mert ott már bármilyen vízállás mellett sem veszélyeztethette volna az ivóvíz ellátást. A klórozást sem kellett volna növelni az egészségügyi határokig.
Itt a Budapest déli része alatt felépült szennyvíztisztító mellé megépíthető lett volna egyben az iszap megsemmisítő is.
A rengeteg előnye lett volna a Budapest alá épült „komplett szennyvíztisztító” bázisnak.
Nem éktelenkedne Budapest szívében egy nem oda való létesítmény.
Járulékos költségként az iszapszállítási költség sem terhelné a szennyvíztisztítást.
A közúti fuvarozás következtében a levegőszennyezés sem, terhelné Csepel amúgy sem kellemes levegőjét.
Megoldódhatott volna Érd és Százhalombatta városain szennyvízének a tisztítása is egyben.
Nagyapó egyébként ez a Lágymányosi kifolyó világhírű volt. E kifolyó körül hemzsegtek a halak és a horgászok.
A vágóhídi marha vér hal paradicsommá tette ezt a környéket. Jó magam is ódajártam horgászni.
Igazad van abban amit szajkózol nagyapó! 🙂
jeniszej – azért épült oda a szennyívztisztító, mert a sok proli csepeli nemmel szavazott 93-ban az elszakadásra, mert akkor “sárgabusz fog járni” és “vidékiek leszünk”. ezek azt is elhitték volna demszkyéknek, hogy lejjebb úsztatják az egész szigetet a dunán…
a sok hülye ma sem szavazná meg, mert egyszerűen fel sem fogja, hogy ő ezzel csak jól járna.
nem budapest 21.ed rangú, lesajnált kerülete lennénk, ahol 20 éve semmilyen fejlesztés nem történt, hanem önálló település, amelyik maga dönt a pénzei felhasználásáról. annyi cég fizet ide iperűzési adót, van egy erőmű és egy kikötő is, autópálya, üresen álló területetk délen és északon is, hogy Csepel önálló megyei jogú városként sokkal sikeresebb lenne.
lehetnénk akár pest megye székhelye is budapest helyett :p