Iho.hu
Nem éppen szívderítő látvány, de jobb megoldás az autózásnál (Fotók: Zajácz János)
A szmogriadó idején mindig felmerül a kérdés, vajon érdemes-e az öreg buszokra átülni az autókból? A számok segítségével keressük a választ.
Nekem otthon kell(ene) hagynom az autómat, bezzeg a BKV füstköpő kohószökevényei szaladgálhatnak a városban! – panaszkodtak sokan azok közül, akiknek környezetvédelmi szempontból korszerűtlennek minősített, azaz piros vagy fekete hatszögű matricás kocsijuk van Budapesten.
Igazuk van? Leegyszerűsítve úgy is feltehetnénk a kérdést: mennyi üzemanyagot és környezetszennyezést igényel egy fő célba juttatása autóval, illetve autóbusszal?
Egy átlagos személyautó maximum öt főt tud szállítani, egy szóló autóbusz hetvenet, a csuklós pedig százhúszat. A benzines személyautó átlagos városi fogyasztása nyolc liter száz kilométerenként, egy dízelgépkocsié hat. Egy szóló busz átlagos fogyasztása negyven liter, a csuklósé ötven. Tehát egy személy száz kilométert öt főt szállító autó esetén 1,6–1,2 liter üzemanyag elégetésével tud megtenni. Ha autóbuszt választ, akkor 0,57–0,41 liter üzemanyagot éget el az őt szállító eszköz.
Ezer EEV normát teljesítő busz jelentősen javítaná a város levegőjének minőségét
A fenti számítás idealista, az autó és a busz esetében is maximális kihasználtságot tételeztünk fel, ami gyakorlatilag ritkán teljesül. De feltehetően itt a buszok kárára tévedünk, hiszen a budapesti utcákon mondjuk egy hétköznap reggel az autók zömében csak a sofőr ül (vagyis a maximum ötöde), miközben pár utassal ténfergő buszt ilyenkor nehéz találni. Vagyis az autók relatív terhelése kisebb, mint a buszoké, tehát a valós eredmény még inkább a közösségi közlekedés javára húz.
A Budapesti Műszaki Egyetem honlapján elérhetőek egy átlagos autó és egy hazai forgalomban részt vevő busz emissziós jellemzői, ennek alapján pontosabb képet kaphatunk. Az igazán szmogos (téli) időszakban általában megnövekvő nitrogén-oxid- (NOX) és részecske- (PM) kibocsátásokat hasonlítjuk össze. (A NOX rövidítés magyarázata, hogy többféle nitrogén-oxid adatát összegzi.)
A benzinmotoros autók gyakorlatilag nem bocsátanak ki koromrészecskéket, egy kilométeren 0,3 gramm nitrogén-oxidot engednek a levegőbe. A dízelautóknak kilométerenként 0,09 gramm a részecske- és 0,61 gramm a nitrogén-oxid-kibocsátásuk belterületi forgalomban.
A buszok részecskeemissziója 0,14 gramm kilowattóránként, a nitrogén-oxid-kibocsátásuk 6,51 gramm. A buszok átlagos energiafelhasználása 4,5 kilowattóra kilométerenként, azaz a kilowattórában megadott számokat 4,5-del szorozva kapunk a személyautóval összehasonlítható adatokat. Tehát egy átlagos közép-magyarországi busz kilométerenként 0,63 gramm kormot (szilárd részecskét) és 29,29 gramm nitrogén-oxidot engedhet a levegőbe. Vagyis korom szempontjából 2006-ban egy átlagos busz hét dízelautóval volt egyenértékű, miközben hét dízelüzemű gépkocsi maximum csak harmincöt személyt tud elszállítani, a busz akár százhúszat is.
Nitrogén-oxidok tekintetében már egyenértékű lenne a kibocsátott káros anyag mennyisége, ha minden autóban öten ülnének. Az összehasonlításban a benzinmotoros autókat az elégetlen szén-hidrogén (0,4 g/km CH vagy HC) tekintetében célszerű bevonni. Egy busz emissziója 0,6 g/kWh azaz 2,7 g/km, ami hét személyautónak felel meg.
Nézzük, mit tud egy EEV normának megfelelő dízelmotorral felszerelt busz, amiből Budapesten egyetlen példány közlekedik, és már az sem sokáig. A részecskekibocsátása maximum 0,02 g/kWh lehet, a nitrogén-oxid-emissziója 2 g/kWh, szén-hidrogén-emissziója pedig 0,25 g/kWh. Azaz 0,09 g/km PM, 9 g/km NOX, és 1,125 g/km HC. Tehát egy korszerű busz részecskekibocsátása megegyezik egy átlagos dízelautóéval, a nitrogén-oxid-emissziója tizenöt autóéval vagy három benzinmotoros autóéval.
A BKV nagyarányú járműcseréjének tehát lenne értelme, de az autósok is nyugodtan átülhetnek a régi buszokra is, mert bizonyítottan kevesebb szennyező anyag kerül a közösségi közlekedés használatával a levegőbe. És mindezt az átlagos autókra számoltuk ki, az elmúlt napok szmogriadóiban pedig csak a legszennyezőbb, piros és fekete matricás autókat tiltották ki elvileg a forgalomból. Azokra pedig fokozottan igaz a fenti megállapítás.
Felhasznált irodalom: Dr. Fi István: Úttervezés
a számítás miért felejti ki, hogy amig az autók célirányosan mozognak, addig a busz egész nap körözgetnek, akkor is, ha 100% a kihasználtság és akkor is ha 5%.
Igaza lehet az előttem szólónak.
Nagyon hiányos adatokat közlő a cikk.
A napi kilométer felhasználás függvényében nem látom a számítást.
Nem látom a számítást a gáz üzemű járművek vonatkozásában.
Nem látom a Budapestre telepített erőművek vonatkozásában a számítást, amikor csúcsra járnak.
Nem látom a számítást arról, amikor az erőművekben, helytelenül csúcs időben pakura felhasználásával üzemelnek (ilyenkor Csillagtelepen majd meg döglünk a bűzős kazán szagtól)
Nagyon igazságtalan kitiltani a „korszerűtlen” piros matricás autókat, mert ezek a katalizátoros autók káros anyag kibocsátása még mégsem közelíti a gázolajos autók környezet szennyezését
Ez az egész csak egy hülye elhibázott adminisztratív intézkedés!
A modern nyugati világban is csak minden másnap közlekedhetnek az autók.
Nem látom a megoldást, hogy milyen szerkezetek felszerelésével modernizálhatok a balgák által „nem megfelelőnek” minősített piros matricás autók.
Vegyük tudomásul Budapest levegőjét a zömmel a város északi részére telepített erőművek, szennyezik olyan mértékben, ami egy modern város levegőjét már elviselhetetlenné teszik. Tiltsa be a városvezetés a Budapesti erőművekben a pakura tüzelést!
Tiltsa be a városvezetés a szmogriadó alatt a Margithíd és a többi látványosság disz kivilágítását, mert így kevesebb energiatermelésre van szükség, ami nagymértékben csökkentené a szálló port a városban.
Igaz a sugárterhelés mellet már egy kis por belégzése felüdítő lehet.
Ccccccc…. Jeniszej, te kis hiszékeny…. Ha ezt is megoldanák, akkor is lehet találni mindig kivetnivalót…
Szerintem meg az emberek gondolkodását kell megváltoztatni… Lehet, hogy ha mi is teszünk a környezetért (legalább csak kicsit), akkor lehet, hogy további fejlődést hozna magával… vagy hosszba távút?! Ez nem lenne megoldás?
Pl. hogy mikor szinten kezdünk el változni és kérőbb ez hat meta, majd makro szinten is?! Én is azóta figyelek a szelektív hulladékgyűjtésre, amióta nem kell kilométereket sétálnom egy szelektív hulladékgyűjtőhöz. Elgondolkodtató…
Szerintem, ha meg lenne szervezve jól a közlekedés és a buszok is környezetkímélők (télen melegek, nyáron hidegek és nem fordítva) lennének, akkor hülye lenne az, aki mégis autóval járna! Érdekes, ez Londonban is működik, akkor kis hazánkban miért is ne működne??? De nálunk feje tetején áll a világ és ha a magyar még jó állampolgár is lesz, akkor nem hogy megjutalmazza az állam, hanem lehúz róla még több bőrt. Az a hülye meg hagyja magát!!!
Készült már felmérés, hogy az uralkodó széljárás figyelembe vételével melyik városrész kapta a legnagyobb káros sugárterhelést.
A Faterom nagyon várja már a Csepeli Önkormányzat hirdetményét a sugárterhelés vonatkozásában, hogy mire számíthat Csepel népe.
Mert ugye a sugárzás nagysága a Japán atomerőmű idején mért sugárzáshoz hasonlították az írott olvasott sajtóban.
Tehát van aggodalomra ok!
Mi a “pakura”? Talán az az anyag amiben a legtöbb káros anyag tanálható? (kén stb.)
🙁
Azt kérdezi a Faterom valami védelmet nyújt a Budafoki Pincészetben kapható jófajta borocska a sugár terhelés ellen, mint védő ital? 🙂
Lehet, hogy a Csepeli mérő állomást a rádióaktiv por hülyítette meg? Azért mutatott olyan kirívóan nagy értéket az elmúlt időszakban?
Vagy a mérőszerkezetnek mindegy, hogy a szaharai port, vagy a Csepeli poros utak mentén szálló port méri? Vagy lehet, hogy mégis a rádióaktiv porra a legérzékenyebb?
🙁
A legtöbb régi ikarusz környezetvédelmi matricája fekete. Ennek a függvényében érdemes ezt elolvasni:
http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2011/11/28/matricakaosz_on_is_lehet_aldozat/
Ja és az emberek sokkal környezettudatosabbak, mióta 400 felett vannak az üzemanyag árak!:)
Ezt a cikket valószínűleg olyan ember írta, akinek nincs pénze autóra és így akarja megmagyarázni, hogy milyen jó dolog az, amikor a hideg téli hajnalon egy kimaradt busz után felszállhat egy néhány influenzás ember által belehelt, párás ablakú (talán fűtött) buszra, heringként állhat x megállót és esetleg még mellé szagolhat pár hajléktalant is.
Ha meg van autója és nem azzal jár, akkor egy idióta vagy nem akar fizetni a parkolásért. 🙂
Amíg valakinek van autója és ki tudja fizetni a költségeit bármilyen számot elé lehet tenni, nem fog BKV-vel járni. Talán csak akkor, ha nem ilyen lepattant körülmények között kell utaznia.
Az emberek nagy részénél már a reggeli TÖMEGközlekedés rányomja a bélyegét az egész napra és ennek megfelelően teljesít. És még haza is kell jutnia.
“Érdemes e az öreg buszokra átülni az autókból?”
Felhívnám a cikk írójának figyelmét arra,hogy nem hogy átülni,de felszállni sem lehet sokszor ezekre a füstokádó buszokra-még egy átlagos hétköznapon sem.Én a 148-as busszal járok munkába,ill.a kisfiam suliba.Egyszerűen katasztrófális a helyzet ezen a vonalon,gyakran föl sem férünk rá,szinte mindennaposak a járatkimaradások.Talán először normális utazási feltételeket kellene teremteni,nem???Nagyon kíváncsi lennék,ha tényleg letennék az autóikat,hogy jutnának be a mukahelyükre,az iskolákba ezek a környezettudatos emberek???
Az is elgondolkodtató, hogy akiknek nincs szüksége havi BKV bérletre azoknak nem éri meg napijegyet venni ha 2-3 órás elintézni valójuk van a városban. Vegyük a “legerősebb” esetet, amikor 1 ember megy be a városba kocsival. (mert kettőnél már nem is kérdés, hogy az autót kell választani költség szempontból…). Tehát vegyük azt, hogy 20 km-t megy be a városba és 20-at jön vissza. Számoljunk egy 9 literes benzin vagy 7 literes dízel fogyasztással (100 km-en). Ez benzines autó esetén ~1400 Ft, dízel autó esetén ~ 1200 Ft üzemanyagköltség. Tudom, hozzájön még a parkolási költség ami 2-3 óra esetén ~400-1200 Ft. Mivel a napijegy 1550 Ft (http://bkv.hu/hu/napijegy_tipusu_jegyek/budapest_24_oras_jegy), így sok autós úgy van vele, hogy az 500-1000 Ft többletköltség miatt nem száll ki az autóból… És ahogy írtam, 2 embernél már nincs is kérdés… Ha pedig 10-15 km-re van a cél akkor kb ugyanolyan összeg jön ki, mint a napijegy..
autózzatok csak nyugodtan, nincs ezzel semmi gond.
Jeniszej!
Mi lenne ha egy busz húzna egy másikat, amelyik kinyerné a levegőből a vontató által kibocsájtott káros anyagokat, majd gázolajjá alakítva összegyűjtené?!
Mikor megtelt a tartály akkor hely csere!
Ehhez már csak az oda-vissza dízel motort kell megvalósítani, hasonlóan ahhoz ami elektromosan már működik!
Ha hajtom dinamó, ha áramot vezetek bele motor!
Faternak nincs valami jó ötlete?! 🙂 🙂
T.
grün!
Azt monya az Öregem, hogy gondolati szinten, – két fröccs között, – már tovább is fejlesztette az általad felvetett megoldásokat. Az Öregem az aktív sugárzó részeket is felhasználná részecske gyorsítóval, kombinált a bijó hibrid motort, – ötleted után.
Nem árt tudni!
“MGKKE nyomatékosan felhívta Tarlós István Főpolgármester Úr figyelmét arra, hogy a Budapesti Közlekedési Központ által kiírt és kiírandó budapesti buszszolgáltatási tenderben ne szerepelhessen más jármű, csak korszerű gázüzemű busz!
Példát kell venni számos európai, vagy világvárosról, ahol ilyen módon hatékonyan tudták javítani a nagyvárosok levegőjét, életterét.
Hazánkban pontos adatok híján becslésekre alapozva jelenthető ki, hogy legtöbb érintett városunkban a közlekedés is hozzájárul a levegő szennyezettségének ilyen mértékű kialakulásához. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy jelentős az eltérés egy dízelmotor és egy gázmotor emissziója között.”
Különös tekintettel a Főváros utcáin közlekedő kiöregedett BKV busz állományára, melyek együttesen naponta mintegy 25 tonna NOx-t és 1,5 tonna szilárd részecskét bocsátanak ki magukból.
Korszerű gázüzemű buszokkal lényegében ennyit lehetne megspórolni Budapest levegőjének tisztasága és a lakosság egészségének megóvása érdekében.
😀
Németh Szilárd biztos nem a füstokádó öreg busszal megy be az önkoriba, vagy a parlamentbe 😀
Timotheus: mondj egy politikust amelyik igen!:)
aut: amíg ez az idióta szakaszjegyes rendszer van, addig sokan fogják hanyagolni a BKV-t. 2 éve Újpestről át kellett volna mennünk Békásmegyerre. Össze számoltuk, összesen 5 jegy kellett volna fejenként, ha mindenhol becsületesen lyukasztottunk volna. Az pont egy gyűjtő jegy. Taxival olcsóbban jöttünk ki!!!
Ugyan ez Ausztriában 1,5€, mert ott egy útra szól a jegy. Rómában 1€ , az 1,5 órára szól és arra mész amerre akarsz.
Én spec. utálom a buszokat. Inkább kötöttpályással megyek ha van rá mód. Viszont szerintem autóval közlekedni csúcsidőben idő- és benzingyilkosság… Sokkal előbb eljutok valahova tömegközlekedéssel, mint autóval. Nem beszélve az általános parkolási lehetőségekről, amik szintén vagy nincsenek, vagy drágák ha a belvárost nézzük. Mindig elégtétellel figyelem, hogy 1 jobb esetben 2 ember ül az autóban és araszolnak én meg suhanok a villamossal. Vagy amikor a buszsávon megy a busz az autók meg araszolnak, az nagyon jó érzés. 😀 De azért majd csinálok 1 jogsit is, hogy legyen. Időnként jobban megéri kocsikázni, pl: amikor nincsenek sokan az utakon vagy többen megyünk valahova.
Amúgy a jövedéki adó jelentős emelése valóban környezettudatosabbá tette a népet, ritkábban ülnek autóba, lehet ez volt a cél??
J: tök igazad van, egyet tennék még hozzá példának. Londonban 14 éves korig szülői kisérettel a gyerek ingyen utazik…
Barcekónában 11 metróvonakl van, a jegy 75-90 percig érvényes!
Egyszeri jegy( az utazás 90 percig tarthat) 1,5 Euró, 10-es tömb (1 jegy 75 percig érvényes), 0,85 Euró. A metróállomásokon (forgó)karos kapukon kell átmenni, nincs -ingyenélő – ellenőrök tömege.
Nálunk miért nem lehet ezt bevezetni? Napközben Csepel központjából 90 perc alatt szinte bárhova el lehet jutni BKV-val. Ha ezt meg lehetne tenni 1 jeggyel, akkor még azt is mondhatnám, hogy értékatrányos a jegyek ára! 🙂
Emelhetik bármeddig a jövedéki adót, attól még nem lesz környezettudatosabb senki, max egy szint felett árérzékeny. A környezet szempontjából gyakorlatilag mindegy, hogy az zöld gondolkozás vagy az ár miatt nem autózik valaki egyedül.
lb: Mert nincs olyan metróhálózat, mint Barcelonában. Nálunk hármat megépítenek amíg nálunk egyet papíron megterveznek.
blütty!
Inkább a szemlélettel van gond!
A metró egy része ott is gyorsvasút. Nálunk milért nem lehetett az elmúlt 20 évben egységes közlekedési hálózatot kialakítani? Mer Valakiknek nem állt érdekében! 🙁 Ezen kellene. de nagyon gyorsan változtatni!
A Barcelonai metró (katalánul) Metro de Barcelona; Spanyolország második legnagyobb városának, Barcelonának a metrórendszere. A rendszer teljes hosszúsága 123,3 km, 11 vonalán 164 állomás található (2010. szeptember). Az egyik legforgalmasabb metróhálózat a világon.[1]
Az első barcelonai metró építése 1863-ban kezdődött meg Barcelona és Vallés között. Ugyanebben az évben avatták fel a londoni metrót, mely a világ legrégebbi ilyen közlekedési eszköze . Az első vonal megnyitása 1924-ben történt meg (ez a vonalszakasz a mai L3-as vonal része) attól kezdve a metró volt az egyik főszereplő a barcelonai tömegközlekedésben, mely gyors eljutást biztosított a belvárosba. A városban ezután fokozatosan épültek meg az újabb vonalak. 2010-ig 11 vonalat készítettek el, de a hálózat jelenleg is növekszik. A tervek szerint 2018-ra az eddigi 123,3 km helyett 190 km-en fognak közlekedni a szerelvények, valamint az eddig 164 állomás helyet 240 lesz.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Barcelonai_metr%C3%B3
Mikor épült a kis Földalatti?
Majd a buckák közé is metró jár! Ébredjetek már fel. Magyarországon vagyunk!
Valamikor úgy ’94 körül készítettem egy tanulmányt több kollégámmal együtt arról, hogy milyen módon lehetne elővárosi, illetve belső vasúti rendszert kialakítani a meglevő vasúti hálózatra. Minden tök jó volt, amíg a MÁV meg nem “szakértette”. Az volt az elutasítás indoka, hogy sűrűk a vonatjáratok és nem tudnak más hálózatot ráintegrálni.
Azt el sem tudják képzelni, hogy közös használatú járművekkel oldják meg. Egyszer jön a kombi, aztán a normál személy, stb..
Nem, nekünk 3-as metró kell trilliárdokért, amit a felszínen a Keleti-Kelenföldi viszonylaton közlekedő vonat 20 perc alatt abszolválva aláz le.
No comment.
Arról meg már nem is beszélek, hogy számtalan kihasználatlan vasúti (akár ipari) vágány van, amely még itt maradt az átkosból és kiválóan lehetne felújítást követően járgányokat üzemeltetni rajta.
Igaz, hogy akkor nem lehet vashulladékként jó pénzért értékesíttetni valamelyik cimbi cégén keresztül.
Sajnos, hogy nincs villanyszék nálunk, amivel az USA-ban ezt a fajta bcs-t a 20-as években büntették.
kilgore trout!
Hál’istennek már (vagy még?) nem a 20-as években és nem a zUSÁ-ban élünk! Nálunk nincs villamos-szék!
Csak a kistestvére működik, az elektronikus adó bevallás!
Az is lesújtja a zembereket! 🙂 🙂
Le kellett tagadni a Tarlós előtt a meglévő vasúti vágányokat, mert mindenki tudja, hogy kiépített vasúti pályával “rakodóval” is rendelkezett ez a terület, ahol a víztisztító felépült. Fényképem van róla.
Itt szedték le a vasúti kocsikról hajdanán az NDK- ból Szú.- ból érkező járgányokat.
Az Ökrök most meg a környezetet szennyezve jó drágán szállítják a Cséri telepre az iszapot. A legszomorúbb az, hogy ehhez a környezet szennyező szállítási módhoz a Főpolgármester – Tarlós úr is asszisztált aláírásával.
Az is elképesztő dolog, hogy a 6-os és a 4-es ugyanazon a pályán jár!
Sokszor a leszállásnál veszem észre a Nyugatinál, hogy a Borároson nem a 6-osra szálltam fel tévedésből!
Szintben el kellene valahogy választani, mint ahogy tervezték a Rákóczi úton! Lenn a mélyben a Metro, fönn a villamos, ezek fölött esetleg még egy egysínű magasvasút csak úgy turisztikai elgondolásból, városképileg! 🙂
Szemléljétek meg, milyen fejlődés előtt állunk, mi Mo min ta fejlett világ része!
http://www.origo.hu/tudomany/20111129-mozgo-villamosokrol-szallhatunk-at-a-jovoben-a-vonatokra.html 🙂
Libegőt is lehetne a felső szintre mert sokan szeretik a “vezetékest”. 😀 ))
Ja! Majd el feledem.
Azt monya a Fater még színházba is lehetett volna járni a vasúton közlekedő járatokkal.
A Nemzeti – ig vezetett a vasút!
🙂
A bakter kiáltása és a vonatfütty zavarta volna a zEmber tragédiájáT?!
Képzeld Évát Amint így szól
Ó, Ádám anyának érzem magam, bocs de megjött……a hathuszas! (((:-))))
grün szerint:
2011. november 29., kedd – 17:29
“Az is elképesztő dolog, hogy a 6-os és a 4-es ugyanazon a pályán jár!”
ha ugyanazon járna, akkor nem kéne megkülönböztetni.
Ádám!
Lehet, hogy a zútvonal más, de a pálya ugyanaz! ((( 🙂 )))
Sugárzás Budapesten és környékén:
http://www.osski.hu/info/ksv/ksv.html
Inkább ezt, mert valószínű, így sem sokan értik, mit kell nézni. 🙂
http://omosjer.reak.bme.hu/plot/1day/plot.html
grün szerint:
2011. november 29., kedd – 10:17
“Ha hajtom dinamó, ha áramot vezetek bele motor!”
Ez létezik, ahogy írod, csak nélunk ezt ellenállásokon keresztül fékezésre használják, azaz elfűtik. 🙂
Nálunk civilizáltabb országokban, mint Egyiptom ezt a termelődő energiát visszatáplálják.
Zoli049!
A zUsa valamelyik városában működő lendítőkerekes metróról olvastam ami fékezéskor újra felpörgeti a légüres térben elhelyezett tömeget!
Kb, négy óránként újra kell pörgetni, mert akkor a veszteség miatt lelassul! Ugyanez a németeknél MAN trolibuszként is működik!
Ez nálunk közmunkában, közmunkásokkal megoldható lenne!
Vagy a csóróbb utasok kedvezményes utaztatásával! Tekerj és haladsz!
Gyerekkoromban a vidámvásárban hajtottam a vattacukor gépet, minden tizedik után én is kaptam munkabér fejében egyet!
Vagy a körhinta, ami nagyban hasonlított a mai politikához:
Fönt egy néhány csirkefogó forgatta , a jó nép meg szédült! 🙂 🙂
Van egy egyszerű szemléltetése ennek. 🙂
http://www.origo.hu/idojaras/20111004-bicikli-fekezes-energia-video-lendkerekkel-gyorsul-a-kerekpar.html
Zoli049!
A kerékre smirgli-port szórva még akár a cégtáblát is kitehetné
KÉSEK, OLLÓK, ÉLEZÉSÉT VÁLLALOM!
Spanyolországban találkoztam egyszer hasonló szerkezettel, jött Velem egy darabig, pedig a zŐ eszköze pár kilóval nehezebb volt a zenyim cájgomnál!
Lehet, hogy egyszerűbb lenne 2in1, egy gigászi malomkövet felszerelni? 🙂
Amúgy nem egy mai találmány, de nagy találmány, másképp 1 db hengerrel nehezen lehetne négyütemű motort készíteni. De főleg a kis Polski sem jöhetett volna létre! 🙂
grün szerint:
2011. november 29., kedd – 19:20
hát addig álljál féllábon amig nem lesz a Móriczon 4-es villamost.
Zoli049 szerint:
2011. november 29., kedd – 21:03
“Lehet, hogy egyszerűbb lenne 2in1, egy gigászi malomkövet felszerelni?”
volt, megbukott: http://en.wikipedia.org/wiki/Gyrobus
Az Orosz trolik is lendkerekesek, az indítóerőt az fejti ki, utána jön a villanymotor, majd fordítva. És mindíg működnek. Igaz a kaszni már lehámlik róluk 🙂
JAJ,A RÉGI SZÉP IDŐK!
Amikor Sztálin elvtárs 70-ik szülinapjára megjelentek az élenjáró szovjet technika
70-es trolibuszai.És még gurulnak,hogy a franc essen beléjük.Na,jó nem ugyanazok. :-)))
Meg ezek az Ivánék sem ugyanazok már,jobft tvájá máty!:)
Na,itt van a nácikok,fasisztákok,stb. vadászoknak egy dal,ami az akkori “Horthy fasizmusban” egy kedvelt dal volt:
“Rózsakertben harmonika játszik,
és egy édes vidám nóta száll.
Sok-sok álom most valósággá válik,
szép Katyusa egy fiút haza vár.
Két szeme csillog, mint a Nap az égen,
nézi-nézi hol a láthatár.
Nem sír, nem rí mint valamikor régen,
szép Katyusa egy fiút haza vár.
Tépi a rózsát, kis csokorba fonja,
égő szíve, jaj de kalapál.
Mindig zengőbb és csengőbb lesz a nóta,
szép katyusa egy fiút haza vár.
Hogyha ma nem jön, megjön talán holnap,
súgja–búgja minden rózsaszál.
Bim-bam, bim-bam a kis harangok szólnak,
szép Katyusa egy fiút haza vár.
Nincs már az ágon, rózsabimbó egy sem,
nincs mit kötni bokrétába már.
Nem baj, nem baj mert a kis rózsakertben,
szép Katyusa a legszebb rózsaszál. “
Királyerdei!
Mint az “Acéltorok” munkásőr dalárda oszlopos tagja az ilyeneket jobb szeánszokon előadtuk!
Jelesebb ünnepeken, pl. Szt. István napon hallottad volna azt a sikert amikor odaértünk, hogy “Ne feledkezz rólunk, szegény magyarokról!” Ha lett vón köntösünk a szegélyét is csókulgatták volna!
De azért csak a “ZIsten hazánkért térdelünk elődbe, hogy bűneinket vezekelve ródd le” ríkatta meg a népet!
Vagy a Betlehem előtti téren a “Csordapásztok” című! Főleg amikor megérkezett Boldizsár a szerecsen király, aki a töményt hozta!
A közös éneklés élménye a kollektívára nagyon jó hatással volt!
Királyerdei!
Mán elmúlott 20 esztendő.
Nem gondolod, hogy ezeken a dolgokon tovább kéne lépni?
Mindenhol, a volt KGST régió országaiban ezen már réges-rég tovább léptek.
Lehet, hogy emiatt vannak egy ásónyommal előrébb minden téren? 🙂