Csepel.info

MTI, Mno.hu, Népszabadság

Viszlát józan ész, agyő HÉV!

Nem sikerült megegyeznie a BKV Zrt. vezetőségének és a sztrájkbizottságnak a keddi tárgyaláson sem, így a szakszervezetek továbbra is tartják bejelentésüket, amely szerint május 27-én többnapos munkabeszüntetés kezdődhet – közölte Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője. A BKV eladná saját székházát, a nyereséges libegőt és siklót, kiadna újabb buszvonalakat, és HÉV-vonalakat is – számolt be a Népszabadság.

A sztrájkbizottság szóvivője azt mondta: egyre kevesebb a remény arra, hogy sikerül megegyezniük a cég menedzsmentjével, mert a vezetőség a követelések teljesítésének csak egy részében kompetens. Ahhoz például, hogy a vállalat gazdasági helyzetét megnyugtatóan megoldják, a fővárosnak és az államnak is komoly szerepet kell vállalnia – tette hozzá Nemes Gábor.

A cég vezetősége már korábban elállt volna a tervezett létszámleépítéstől, ami szintén a szakszervezeti követelések között volt, de az érdekképviseletek szerint az elbocsátás a rossz anyagi helyzet miatt elkerülhetetlen lesz. A szakszervezetek követelik továbbá a munkakörülmények javítását, a lepusztult géppark cseréjét, és a cég felaprózásának, a telephelyek eladásának leállítását.

Felvetődött, hogy a főváros a BKV egyes ingatlanjainak eladásából fedezi azt a 10-12 milliárd forintot, amelyet előfinanszírozás formájában a társaságnak nyújt az állam.

Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár és Demszky Gábor főpolgármester áprilisban jelentette be: a kormány segítséget nyújt a fővárosnak abban, hogy összesen 10-12 milliárd forint értékben az idén tőkét juttasson a BKV-nak, s így a cég ne kerüljön adósságspirálba.

Az idei tőkepótlás forrása előfinanszírozás, amelynek a módját még keresik – mondta akkor Keller László. Demszky Gábor lehetőségként említette „fővárosi vagyonelemek értékesítését” azzal, hogy a bevételből autóbuszokat lehetne vásárolni. A főpolgármester szerint a BKV-nak legalább 5-6 milliárd forintra lenne szüksége a műszaki színvonal fenntartásához és még ugyanannyira a fejlesztésekhez.

Az érdekképviseletek szerint viszont legalább 15-18 milliárd forintra lenne szüksége a cégnek azért, hogy elkerülje a hitelválságot, és ne okozzon problémát például az alkalmazotti bérek kifizetése.

A szakszervezetek május 27-én nulla órától tartanának többnapos munkabeszüntetést, ha addig nem teljesülnek a követeléseik. Előreláthatólag nem vennének részt a sztrájkban a metró és a HÉV munkavállalói, míg a villamos ágazat dolgozói még bizonytalanok, így a jelenlegi helyzet szerint csak a buszos és a trolibuszos dolgozók szüntetnék be a munkát ezen a napon.

A tervezett sztrájk kezdete egybeesik az írásbeli érettségi utolsó napjával. A fővárosban ezen a napon mintegy hétezer diák vizsgázik informatikából, művészeti tárgyakból és ének-zenéből.

A BKV Zrt. közleményben tudatta az MTI-vel, hogy továbbra is bízik a megegyezésben, ezért minden kérdésben folytatják a tárgyalásokat, s mindent megtesznek a „békés megoldás érdekében”. A társaság azt is közölte, hogy a paraméterkönyvről csütörtökön megbeszélést tartanak, amelyre a szakszervezeteket is meghívták, az érdekképviseletek itt elmondhatják véleményüket a tervezet legapróbb részleteiről is. A szakszervezetek követeléseiről szóló tárgyalások pénteken folytatódnak.

Forrás: MTI, Mno.hu

Saját fellegvárát is eladná a BKV

A BKV Akácfa utcai székháza is felkerülhet az eladásra szánt vagyontárgyak listájára. Egyesek úgy vélik, a még megmaradt értékek eladása a vagyon teljes felélését jelenti, s a lehető legrosszabb menekülési út a csőd elől.

A Népszabadság szerint a héten elkészül és a városházi illetékesek elé kerül az a lista, amely a BKV még eladható értékeit – ingatlanokat, tevékenységeket – tartalmazza. A társaságnak egy hozzávetőleges árat és egy rövid jellemzést, valamint az értékesítést segítő vagy gátló körülményeket – például az ingatlanra kötött hosszú lejáratú bérleti szerződést, esetleges szakszervezeti tiltakozást – is fel kell tüntetnie. A lista néhány tucat tételből áll majd, s összességében nem képvisel nagy értéket, hiszen a piacképes ingatlanoktól már megszabadult a cég. Vagyis a várható, néhány milliárd forintos bevétel nem menti meg a társaságot a pénzügyi csődtől.

Egyelőre nem tudni, hogy a listáról mit adhat el a szolgáltató, a döntést ugyanis a városházán hozzák meg. Ebből azonban az idén már akkor sem lesz bevétel, ha valamilyen csoda folytán az eddigieknél gyorsabban működne a döntéshozói apparátus. Pedig – információnk szerint – a tulajdonos főváros legalább három és fél milliárd forint egyszeri bevételt remél az akciótól, még ebben az évben. Az értékesítésre azonban pályázatot kell kiírni, a folyamat több hónapot vehet igénybe.

A Népszabadság korábban arról számolt be, hogy az ötletlistára fölkerült a libegő, a sikló és a dunai kishajóflotta is. A libegő és a sikló olyan üzem, amely önálló vállalkozásban is üzemelhet, a libegőt most is bérlő működteti. A siklóért több milliárdot, a libegőért pedig több százmilliót is el lehet kérni. Előbbiből egyébként naponta egymillió forint bevétele van a BKV-nak, a libegőért évente 40 milliót fizet a bérlő.

Ezzel azonban még nem érne véget a “kiárusítás”. A Népszabadság szerint a cégnél ismét fontolgatják a buszgarázsok és remízek épületei fölötti légtér hasznosítását is. Ezek ugyanis földszintes, többnyire lapos tetejű épületek, amelyekre több emeletet is rá lehetne húzni. Felkerülhet a listára még az Óbuda telephely, a balatonfenyvesi továbbképző központ, a BKV Előre Sporttelep, a Tábornok utcai munkásszálló, a Stadionok Irodaház, sőt, a BKV fellegvára, maga az Akácfa utcai székház is.

A buszjáratok némelyikét évek óta alvállalkozók üzemeltetik, a BKV-nál azonban most koncessziós megoldásban is gondolkodnak. Felmerült egyebek mellett a HÉV tevékenységének teljes átengedése 20-25 évre olyan vállalkozónak, aki megújítaná a szerelvényeket – 300 kocsi, 300 milliárdért -, s vállalná a működtetést. A cégnél és a városházán is elképzelhetőnek tartanak hasonló megoldást az agglomerációs buszok esetében is. A BKV-nál úgy gondolják, átadnák a környékbeli települések önkormányzatainak a városhatáron túli üzemeltetést.

A BKV-nak már alig maradt olyan értéke, ami jól eladható, ezért ezt a menekülési változatot a lehető legrosszabbnak tartja Vitézy Dávid, a társaság felügyelőbizottságának, valamint a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vezetőségének tagja. A nagy költségekkel fenntartható székház eladásának akkor lenne értelme, ha nem kellene utána bérelni valahol méregdrágán irodákat, hanem lenne egy olyan irodaháza, amelyben néhány szinten a BKV üzemelne, a többit pedig jó pénzért ki lehetne adni – latolgat Vitézy. A sikló és a libegő értékesítésével kapcsolatban olyan információi is vannak, hogy az üzem teljes területét eladnák – nem csak magát a tevékenységet -, szabad utat biztosítva ezzel egy nagyszabású ingatlanpanamának. A remízekhez és buszgarázsokhoz pedig csak akkor szabad hozzányúlni – eladni vagy felülépíteni -, ha az nem okoz forgalmi fennakadást. Márpedig, ha bármelyik telephelyet eladják, az járatmegszüntetéseket vonna maga után, ami pedig éppen most vált időszerűtlenné. Vitézy ugyanis úgy tudja, beérik a VEKE munkájának a gyümölcse: idén nem lesz új paraméterkönyv, a felügyelőbizottság ugyanis levette azt a napirendjéről. Ha ez valóban így lesz, akkor 2008 az első olyan év, amikor az előző évhez képest semmiféle változás nem lesz a tömegközlekedésben.

Forrás: Népszabadság

This entry was posted on 2008. május 14. szerda at 05:28 and is filed under Önkormányzat, Civil szervezetek, Közlekedés. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.