Mult-kor.hu, MTI, Mno.hu
Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását ünnepli a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon.
Húsvét után 50 nappal
Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap ünnepli, a húsvét utáni ötvenedik napon. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.
És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lõn nagy hirtelenséggel az égbõl mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek elõttük kettõs tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. …Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!… Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát… A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek… És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben… És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel. Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel. (Ap.Csel. 2. fejezet, Károli Gáspár fordítása)
Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.
A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban. A május 10-e és június 13-a között mozgó ünnep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló azon ősi európai szokásainak és hitvilágának továbbélésére, amelyek a különböző népszokásokban még napjainkban is élnek. Így ez az ünnep a napfordulókhoz hasonlóan sikerrel vitte tovább az év jeles napjainak ősi hagyományait.
A katolikus egyházban a II. Vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Korábban, a II. Vatikáni Zsinat előtt pünkösd vigiliáját (az V. századtól) és pünkösd nyolcadát (a VII. századtól) is külön megünnepelték. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban – és 1993 óta Magyarországon is – ünnep.
A pünkösdi királyság hagyománya
A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de számos vonásukban az ősi tavaszünnepi pogány rítusok emlékét is őrzik. Jellegzetes népszokás ilyenkor a pünkösdölés, a pünkösdi király- és királynéválasztás, valamint a májusfa-állítás vagy -kidöntés. Számos helyen hagyományosan búcsút rendeznek pünkösd napjaiban, s különböző közösségi programokkal várják az ünneplőket.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról.
A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a 16. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A 16-19. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt.
Érdekesség, hogy a “pünkösdi király” jelentését mennyire komolyan is lehet venni: Ferenc József kiegyezés után történő megkoronázása eredetileg pont pünkösdhétfőre esett volna. Egy élelmes szervező azonban felfigyelt az időpont jelentőségére és attól tartva, nehogy a király uralkodása is csak “pünkösdi királyság” legyen, pár nappal elhalasztották a jeles eseményt.
A 18. század végétől ismert egy másik szokásforma is. A falu legényei és lányai közül kiválasztott pár (király és királyné) virágokkal feldíszítve járta körül a falut; másutt a gyermekek közül választották a pünkösdi párt. Napjainkban is élő szokás még Dunántúlon a kislányok pünkösdi királynéjárása. A kis királynő feje fölé társnői selyemkendőből vont “sátrat” tartanak. A lányok házról házra járnak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintenek szét. A királynő néma szereplő, s nem szabad mosolyognia, ha a háziak nevettetik. A rítus mágikus célja a kender növekedésének előmozdítása. A leánykák magasra emelik a királynőt, s közben azt mondják: “Ekkora legyen a kender!”. A köszöntésért ajándékot kapnak.
Forrás: Mult-kor.hu
Százezrek a csíksomlyói búcsún
Százezrek jelenlétében kezdődött szombaton délben a székelyföldi Csíksomlyón a 442. hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsú. Az ünnepség kezdésekor emlékeztették a jelenlévőket, hogy a zarándoklat a legdemokratikusabb intézmény, itt mindenki egyenlő. Csak egy hivatalos meghívottja van a búcsúnak, a celebráns ünnepi szónok, aki az idén Schönberger Jenő szatmári püspök.
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a tömeg előtt bejelentette, hogy szeptember 13-án Csíksomlyón kezdődik a Gyulafehérvári Főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat. A jubileumi év 2009. szeptember 29-én ér véget Gyulafehérváron – mondta az érsek.
Az ünnepség kezdésekor emlékeztették a jelenlévőket, hogy a zarándoklat a legdemokratikusabb intézmény, itt mindenki egyenlő. Csak egy hivatalos meghívottja van a búcsúnak, a celebráns ünnepi szónok, aki az idén Schönberger Jenő szatmári püspök.
Schönberger Jenő szentbeszédében hangsúlyozta: a jelenlévők nem csupán a nyelvben és a hitben vannak együtt, hanem a szeretet is összetartja őket. Beszédét a megtestesülés misztériumának gondolatára építette. Felelevenítette a bibliai történést, amely szerint az arkangyal meglátogatta Máriát, és közölte vele, hogy az Isten őrá bízta a nagy küldetést, őt választotta ki arra, hogy „fia anyja legyen”. Mária ezáltal „Krisztus-hordozó”, „élő tabernákulum” lett – mondta a püspök, hozzáfűzve: a keresztény embernek sem lehet más útja, mint Máriáé, vagyis hogy ő is „Krisztus-hordozóvá” váljék.
Emlékeztetett a globalizáció folyamataira, megállapítva, hogy ilyen körülmények között egy olyan kis nemzet, mint a magyar, nem diktálhatja a világot meghatározó törvényeket. Rajtunk múlik azonban, hogy életünkbe beengedjük-e az életellenes törvényeket – hangsúlyozta a püspök. „Hiába mond a törvény nemet az életre, ha mi igent mondunk, nem a törvény öl, hanem az ember”.
A püspök hangsúlyozta: életünket az Isten, a haza, a család, a tisztaság, a becsület, a munka, a felelősségtudat, az áldozat és az élet szentsége kell, hogy vezérelje.
A tömeg az idén is „belepte” a hegy oldalát, egyaránt láthatók voltak a szent koronás magyar lobogók, itt-ott egy-egy Árpád-sávos zászló is. Nemcsak Románia különböző vidékeiről, hanem más országokból is érkeztek magyar ajkú hívek. Magyarországról is sokan jöttek a búcsúra.
A hagyományoknak megfelelően az idén is részt vettek a szertartáson a szerzetes- és lovagrendek képviselői, a díszegyenruhás hagyományőrző huszárok, az ugyancsak egyenruhás bányászok, akárcsak az úgynevezett keresztalják (egy-egy egyházközség zarándokcsoportja, amelynek tagjai egy közös kereszt alatt vonulnak).
Forrás: Mno.hu
