Mitől nőtt meg a hajléktalanok száma?

HVG

Hajléktalanok

A rendszerváltás kiváltotta szociális sokk, a belvárosi kerületek rehabilitációja, az aluljárók “megtisztítása”, ragaszkodás az önálló, zavartalan élethez – a hvg.hu által megkeresett szakemberek és a helyi politikusok véleménye megoszlik abban, hogyan is alakult ki a csepeli hajléktalantelep. Számos jel utal arra, hogy a többség a ferencvárosi és józsefvárosi korábbi szükséglakások felújításakor szorult a csepeli erdőbe. A csepeli hajléktanalanszálló vezetője szerint a gyilkossággal vádoltak is onnan érkeztek.

„Csepelen egyáltalán nem a hajléktalanok belvárosból való kiszorítása vezetett a hajléktalanok számának növekedéséhez, hanem egy pontosan meghatározható, többéves folyamat, egészen pontosan a ferencvárosi rehabilitáció” – írta a hvg.hu-nak elküldött levelében Ábel Attila, a főváros XXI. kerületének alpolgármestere arra a cikkünkre reagálva, melyben a terepen dolgozó szociális munkások azt állították, hogy a hajléktalanok belső kerületekből való kiszorítása vezetett a csepeli telep felduzzadásához.

A hvg.hu által megkeresett, hajléktalanokkal foglalkozó szakemberek nem tudták pontosan rekonstruálni, hogyan kezdődött a csepeli erdő hajléktalantelepeinek kialakulása. A megkérdezettek szerint hosszú, évtizedeken át tartó folyamat eredménye a csepeli, illetve a kispesti telep kialakulása, a meghatározó mozzanat, hogy a hajléktalan-ellátási rendszer képtelen integrálni és együtt tartani az utcára került családokat.

Fotó: Túry Gergely

Ezzel szemben a helyi politikusok, volt és jelenlegi városvezetők szerint a telep növekedése egyértelműen az elmúlt évek rosszul megtervezett, végiggondolatlan ferencvárosi és józsefvárosi tömbrehabilitációkra vezethető vissza, ami a szegény lakásbérlők kiszorításához vezetett.

Elrontott városfejlesztés

– A gyilkossággal vádolt emberek is a VIII.-IX. kerületből kerültek a csepeli erdőbe, és a napjaik nagy részét ott töltötték, csak aludni jártak vissza a XXI. kerületbe – mondta a csepeli férfi hajléktalanszálló vezetője. Erdei József szerint – aki szociális munkásként 1994 óta folyamatosan látogatja a csepeli telepet – az előzetesbe került férfiak két-három éve éltek az erdőben, tavalyelőtt kis időre eltűntek, aztán megint visszajöttek.

„Van, aki hosszabb időre rendezkedik be, de azért mindig nagy a jövés-menés. Ezeken az embereken sem láttunk semmi különöset, berendezkedtek a hajléktalan életmódra, épp, mint a többiek, elfogadták tőlünk a szokásos dolgokat, gyűjtögettek” – mondta a szakember.

A lebontott dzsumbujból a csepeli erdőbe

Fotó: Stiller Ákos

Csepel fideszes alpolgármestere szerint az erdei telep kialakulása évtizedekkel ezelőtt kezdődött, de a létszám megugrása a belvárosi kerületek rehabilitálásának, így a Corvin-negyed építésének is tulajdonítható. Ábel Attila úgy véli, a ferencvárosi és józsefvárosi rehabilitáció azért volt elhibázott, mert a lebontásra ítélt épületek lakóinak nem újabb bérlakást, hanem rendszerint pénzt adtak a kiköltözésért.

„Ezeknek az embereknek valószínűleg sosem volt nagyobb pénzösszeg a kezében, így nem tudták kezelni, míg végül odáig jutottak, hogy nem volt hol lakniuk” – mondta az alpolgármester. Ábel felhívta a figyelmünket arra a 2008-as megállapodásra is, melyben hét dél-pesti kerület vezetői leszögezték, a városrehabilitáció miatt költözni kényszerülő, eddig bérlakásokban élő, többségében roma családokat a IX. kerületi önkormányzat a továbbiakban nem költözteti más kerületekbe – helyette készpénzt adtak nekik.

Erre Csepel korábbi alpolgármestere, az MSZP-s Horváth Gyula is felfigyelt. „Amikor munkatársaimmal korábban foglalkoztunk a kérdéssel, pontosan láttuk, hogy miként jelzi ez a réteg a kedvező és kedvezőtlen változásokat. Amikor például Ferencvárosban tömbház-rekonstrukcióba kezdtek, azonnal növekedett a Csepelen tanyát vert hajléktalanok száma” – írta Horváth az augusztus 17-i, Mi vétkünk című blogbejegyzésében.

Ennek ellenére a hvg.hu-nak azt mondta, nemcsak a ferencvárosi és a józsefvárosi rehabilitációhoz köthető a hajléktalanok számának megugrása. Szerinte az utóbbi években egyes megszorító intézkedéseket követően – kormánytól függetlenül – azok az emberek, akik addig is pengeélen táncoltak, nem tudták tovább eltartani magukat. A korábbi alpolgármester szerint Csepelen is úgy történtek a dolgok, ahogy az ország többi részén: “jött a rendszerváltás, és a korábban „dugdosott” munkanélküliség, hajléktalanság is hirtelen láthatóvá vált”.

Bűnösök vagy áldozatok?

„A telepeken előfordul lopás is, ők is emberek, van közöttük bűnöző is, vannak verekedések is, nekik is vannak gondjaik, amik tettlegességig fajulhatnak. Állandó munkája csak egy-két embernek van, a többség alkalmi munkából tartja el magát” – mondta a csepeli férfi hajléktalanszálló vezetője.

GPS-szel tájékozódnak
Erdei József szerint már a rendszerváltás előtt éltek hajléktalanok a csepeli erdőben, a számuk az elmúlt húsz évben folyamatosan változott. „Az 1990-es évek elején 50-60 ember volt kint, de volt olyan időszak is volt, amikor 120-140 ember élt az erdőkben. Sokan jöttek fel vidékről, de sokan csepeliek, csak elveszítették a lakásukat és nem akarták elhagyni a kerületet. Most 70-80 ember lakik kint, főleg párok, akik félelemben élnek, mióta az önkormányzat kikiáltotta róluk, hogy vadkempingezők.” A csepeli hajléktalanszálló vezetője azt mondta, a rendőrök már GPS segítségével keresik az erdei hajléktalanokat, rendszeresen járnak ki, és tudják, hogy hol keressék őket, „gyakorlatilag feltérképezték a területet”. Bár a jelenlegi alpolgármester úgy véli, a csepeli gyilkosság elszigetelt eset volt, szerinte a hajléktalanok körében igenis gyakoribbak a bűncselekmények: „vagy elkövetőként, vagy áldozatként, de vonzzák ezeket a bűneseteket”.

Tavaly az önkormányzat már felszámolt egy vadtelepet Csepelen a Királymajornál, a Kis-Duna mellett. Az alpolgármester azt mondta, az itt élők holmija között pénztárcákat, telefonokat és még kábítószer-használathoz szükséges tűket is találtak, a 360 köbméter szemétről nem is beszélve. „Körbeveszik a sátraikat az összegyűjtött szeméttel, és ezeket az értékeket hatalmas kutyákkal akarják védeni” – mondta.

Horváth Gyula volt alpolgármester szerint „nagy butaság” a hajléktalanságot rendészeti kérdésnek tekinteni, hiszen bonyolult össztársadalmi problémáról van szó. „A hajléktalanság túlnyomó többségben sorskérdés” – mondta Horváth, aki nyolc évig volt alpolgármester Csepelen.

A hajléktalanok száma nem kormányfüggő

„Azok az emberek, akik aluljárókban élnek, általában rövid ideje hajléktalanok, az erdőbe azok mennek, akik már nagyon régóta azok és vágynak egy saját lakásra, házat építenek, fát gyűjtenek, főznek, a párjukkal együtt élnek” – mondta Misetics Bálint szociológus. Úgy véli, nem a hajléktalanokkal szembeni szigorúbb fellépést szorgalmazó budapesti városvezetés fellépése vezetett az erdőlakók számának növekedéséhez.

Hajléktalanok a csepeli erdőben

Fotó: Túry Gergely

Misetics szerint egyelőre nincsenek olyan adatok, melyek a korábbi és a jelenlegi csepeli polgármester állításait alátámasztanák. A szakember szerint ennek az az oka, hogy senki nem kutatta még a belső kerületek rehabilitációja és a hajléktalanság összefüggéseit. Ugyanakkor Misetics azt mondta, a kiszorítás ténye egyértelmű, „hosszú ideje, ciklikusan űzik ki a hajléktalanokat, általában az egyes választások előtt, Demszky Gábor idejében is, és tavaly tavasztól őszig (az önkormányzati választásokig – a szerk.) is észlelhető volt ez a változás”.

A szakember úgy véli, alapvetően téves az a szemléletmód, ahogy a hajléktalanságot, az erdei telepeket a társadalom és a politika kezeli. Nem igaz, hogy ezek az emberek teljesen kiszorultak volna a társadalomból. „Sokuk dolgozni, iskolába jár az erdei otthonából, arról nem is beszélve, hogy többet igazoltatják őket a rendőrök, mint engem, fehér, középosztálybeli, városi embert” – mondta a szociológus.

„Nem lehet egyetlen kiváltó okot mondani. Annak, hogy miért éppen az erdőt választották, lehet olyan indíttatása is, hogy ott kevésbé zavarják őket, családok és párok együtt tudnak maradni, hiszen a szállók nem alkalmasak arra, hogy együtt fogadják be őket” – mondta a hvg.hu-nak Kardos István Tamás, a Magyar Vöröskereszt fővárosi szervezetének igazgatója.

Erdei József szerint is a többség azért választja az erdőt, mert itt nyugodtak az éjszakáik, csendesen, magányosan élhetnek. „A központi részeken a hajléktalanoknak el kell viselniük az ott lakók rosszallását és néha a rendőrök zaklatását is. Míg kint a fák között mindenkitől elzárva élhetnek” – mondta a csepeli hajléktalanszálló vezetője.

Forrás: HVG

17 hozzászólás “Mitől nőtt meg a hajléktalanok száma?” bejegyzésre

  1. zed szerint:

    Ábel újabban a HVG fotósa?

  2. földhözragadva szerint:

    Mindig jó az okokon vitatkozni, de vki kibökhetné már a megoldást is…

  3. Manitu szerint:

    Ennek pont akkor lesz megoldása, mint az örök életnek. Vagy tud valahol valaki bármilyen megoldást arra, hogy ne kerüljenek emberek a társadalom perifériájára? Valahol megoldották már ezt? Én nem tudok ilyenről.

  4. földhözragadva szerint:

    “Egy legenda szerint egyszer vendégségbe hívta Târgoviste koldusait és szegényeit, majd megkérdezte őket, szeretnének-e mindörökké megszabadulni szegénységüktől. Amikor megkapta az igenlő választ, rájuk gyújtatta a termet.” Hm, setét középkor…:(

  5. zed szerint:

    A Kádár-rendszerben nem volt ennyi hajléktalan meg munkanélküli, a lecsúszottaknak sokkal könnyebb volt visszakapaszkodni a társadalomba. És minden kiszámíthatóbb volt, pl. hitel. Íme a válasz Manitu gyerek kérdésére.

  6. kilgore trout szerint:

    zed! Azért nem volt ennyi munkanélküli, mert aki nem dolgozott, azt úgy hívták, hogy KMK és a rendőröktől kapott a pofájára a gumibottal. Hajléktalan azért nem volt, mert semmit nem kellett letenni az asztalra, akkor is el lehetett vegetálni a tanácsi lakásban. A lecsúszottaknak viszont nem volt könnyű akkor sem visszakapaszkodni a társadalomba. Erről számos novella és film szól.
    Minden kiszámíthatóbb volt. Ja. Ha belerohadt valaki, akkor sem tudott többet keresni, mert nem lehetett. Ha volt esze maszek lett, azt meg utálták, persze közben irigykedtek is rá.
    A hitel kiszámíthatóságáról majd akkor írok, ha maga elvégezte az általános iskola 5. osztályát és némi matematikai ismeretekre is szert tett. Ekkora tájékozatlanságról tanúskodó írást ugyanis régen olvastam.

  7. Manitu szerint:

    Zednek azért tetszik a Kádár korszak, mert még állt a cerka, és az igénytelen cukrozott boroktól meg az időnként patkány- és egérfarokkal felturbózott söröktől – no meg a finom etil alkoholból és aromából készült “pálinkáktól” – jókat tudott bulizni. No meg fogdosni a szőrös lábú, vörös nyakkendős elvtársnőket.

    A lecsúszottaknak meg azért volt könnyebb felkapaszkodni, mert mindenki mélyen volt. Akit nem akasztottak fel 56-61 között, az három diplomával is lehetett előbb kőműves, utóbb alkoholista portás, csak mert nem szimpatizált a kommunista bűnözőkkel. Aki meg három elemit végzett el, cégvezetőként lehetett kulturális analfabéta és kocsmatöltelék.

    Bizonyos értelemben tehát valóban volt egyenlőség: a segg hülye lehetett félisten, a diplomás meg wc-pucoló.

  8. grün szerint:

    Matinu!
    “Bizonyos értelemben tehát valóban volt egyenlőség: a segg hülye lehetett félisten, a diplomás meg wc-pucoló”
    Akkor most újra ott vagyunk! Érdemes volt ezért húsz évet elbasznunk?! 😀

  9. zed szerint:

    Köszönöm, hogy megerősítette a szavaim, kedves kiagoré. Remélem bocsánatos bűn, ha nem fogalmaztam sarkosan. Pontosítok: ún. kapun elüli munkanélküliség létezett a Kádár érában a kényszer-foglalkoztatásból adódóan (a teljes foglalkoztatás tulajdonképpen önámítás volt). Hajléktalanok ugyanakkor igenis voltak, legalábbis hajléktalan életmódot folytató emberek, igaz minimális számban, nem igazán volt egy feltűnő jelenség. Az is tény, hogy sokkal kedvezőbb kamatra adott az OTP lakásra kölcsönt, mint ma. Hogy politikai okokból kiket üldöztek, ki csúszott le emiatt, azt én nem érzékeltem, bár ma már számos szívszorító történetet lehet ezzel kapcsolatban olvasni, látni a tévében.

  10. Manitu szerint:

    Grün, hiába forgatog a vörös kapát a szádban, az még kapa marad. Most is lehet egy három diplomás mérnök wc-pucoló, de lehet mérnök is. Akkor meg nem lehetett, ha a rendszernek nem tetszett. Az imádott gyilkosaidnak.

  11. nagyapó szerint:

    Meg kell ismételem földhözragadva írását: “Mindig jó az okokon vitatkozni, de vki kibökhetné már a megoldást is…”

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.

  12. Joságos szerint:

    T.Manitu.Azt a sok marhaságot amit le irt ,hol hallotta?Én és még nagyon sok kortársam tisztességesen,és jó anyagi körülmények közt éltünk,a munkánkból.1956-ot követően szűnt meg a vagyon és árú korlátozás.A kiszista lányoknak pedig nem a lábuk volt szőrös.A vörös nyakkendőt az úttörők hordták.Ők 10-14 éves gyerekek voltak.Gondolom ön az említett időben még kéjes gondolatként sem létezett.Így érthető,hogy annyi mindent tud erről az időről.

  13. benfentes szerint:

    Lenne pár megjegyzésem a cikkhez.

    Aki azt hiszi, hogy 2-3 éve vannak ott a hajléktalanok az nagyot téved, 2006-ban személyesen jártam ott és akkor már kialakúlt “telep” volt.

    A hajléktalanok társadalma sokkal “durvább” és keményebb, mint azt sokan hiszik. Ott a tét a fennmaradás és kisebb dolgokért is verés jár és nyilik a bicska. Kicsit olyanok mint az “elvadultak”.

    Azt magyarázza meg nekem valaki, hogy IX. kerület miért nem csinál semmit a HÉV-ről naponta tízezrek által látott nyomortanyával az OBI-nál?
    Onnan 1 km-re luxus irodaházak épülnek….ott meg….soha nem láttam ott hatósági személyt.
    Legyünk őszinték, álszentek vagyunk. És álszentek a hatóságok is, kerülik a problémát. És miért? Mert senki nem tud megoldást, ez a társadalom kitermelte ezt a réteget de nem érti hogy miért és mit lehet tenni velük. Miért nem lehet ezt beismerni? Hol van az a szociológus vagy bárki aki pontos válaszokat tud adni? Sehol.

    A hajléktalanok lettek ennek a világnak az a “faja” akik megsokasodva jelzik a társadalom problémáit. Minél többen vannak, annál nagyobb a baj. Russeau is megmondta, a társadalom teszi olyanná az embert amilyen.

  14. Jeniszej szerint:

    A fater is megmondta ez a kapitalizmus. Ez nem csoda! E társadalmi berendezkedés velejárója. Jó nagy szar az égész!

  15. Démosz szerint:

    Köszönjük Tarlós úr!

  16. Zoro szerint:

    Munkát Kenyeret ésMindenkinek lakástT . Vamit elrontottunk 1989-ben,mert nem ezt a lovat akartuk.Jól átlettünk verve a gengszterváltáskor.Kimentek az orosz tankok bejöttek a nyugati bankok.A “böszmének van igaza nem csináltunk semmit.Ideje lesz felébredni.! és tenni valamiket sürgössen.Észak Csepelen összefogásal eperföld helyett burgonyát lehetne vetni megfelelő szakember segitségével,és kőzmüvesitteni,Uniotól pénzt igényelni erre,és közös összefogással tenni valamit nem siránkozni kell.

  17. kapitalism szerint:

    Nincs semmi gond a rendszerrel, szar ez így ahogy van, én nagyjából erre számítottam, nem sok csalódás ért mivel ez a tömeggyilkos rendszer a kapitalizmus nem egy tréfás rendszer, Orbánt is láthattátok, bekeményített a rendőravatón, szarják magukból a szarabbnál szarabb törvényeket, kukázás tiltása és egyéb szarságok. Szarháziak.

Itt lehet hozzászólni !