Körmendy Zsuzsanna, Bayer Zsolt
Kormányon a csepeli MSZP-sek is elítélték az “ingyen ebédet”
Simor András jegybankelnökről eddig is tudtuk, hogy székéhez jobban ragaszkodik, mint a méltányossághoz. Aminthogy offshore-ügyben sem voltak gátlásai. Amikor 2007-ben Gyurcsány Ferenc kinevezte jegybankelnöknek, és offshore cégei miatt felelősségre vonták a parlamentben, nagyjából annyit mondott fölszólalásában, hogy ha neki mostantól nem lehet offshore cége, akkor majd hazahozza őket. Ezen nem múlik.
Sokunknak nem tetszett ez a válasz, hiszen tudjuk, aki offshore céget működtet, az a magyar állam adókasszáját csapolja meg. Olyasmi volt Simor parlamenti válasza, mintha az Elmű élére kinevezett vezérigazgatóról kiderülne, hogy egy csalafintán bekötött vezetéken pluszáramhoz jutott, s mikor ezt az igazgatótanácsban szóvá teszik, annyit mond: kérem, ha gondolják, én azt a vezetéket leszereltetem. A WikiLeaks világszerte sokaknak okoz kellemetlenséget a nyilvánosságra hozott dokumentumok révén. A magyar vonatkozások legelsősorban természetesen minket érdekelnek.
Például az a távirat, amely szerint Simor András az Egyesült Államok budapesti nagykövetének 2008 októberében azt mondta, „nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket”. Nyilvánvaló, hogy ez a közöny a magyar lakosság bajba jutott része iránt összhangban volt a Gyurcsány-kormány céljaival – a nemzet bankjának elnöke magas szintű egyeztetés nélkül aligha támad rá az ország lakosságának egy részére. A devizahitelesek megsegítését csak az Orbán-kormány tűzte napirendre. De nem csak az az érdekes, hogy milyen álláspontot képviselt Simon András, a jegybank leválthatatlan és elküldhetetlen elnöke. Ami igazán izgalmas, az megnyilatkozásának tónusa. A cinikus és szembeszökő elhatárolódás „a magyaroktól”, akiket móresre kell tanítani. Véssék fejükbe egyszer s mindenkorra, mi az, hogy árfolyamváltozás. Simor négyszemközt közölte az amerikai nagykövettel, hogy egy árfolyamrögzítés a magyar lakosságban illúziókat keltene, azt fogják hinni, hogy az árfolyamkockázat elől el lehet menekülni. Eszerint a tanárnak, a szakmunkásnak, az építkező ifjú házaspárnak és mindenkinek, aki devizahitelt vett föl, ki kellett volna képeznie magát a tõőzsdén vagy bankár ismerőseinél az árfolyamkockázatokról. Magukra vessenek, ha ezt elmulasztották, és hallgattak a banki alkalmazottakra, valamint a reklámokra, amelyek szerint a hitelfölvétel jó, szép, trendi és elegáns. Nem kívánom, hogy Simor krokodilkönnyeket hullasson azokért, akiknek munkahelyük megszűnt, a megnövekedett kamatterheket nem tudják vállalni, s így földönfutóvá válnak. Nem is hinném el neki, hogy ezeket az embereket sajnálja, hiszen ha érezne irántuk valamit, odafigyelt volna azokra a hazai és külföldi közgazdászokra, pénzügyi szakemberekre, akik már jóval a válság évei előtt fölhívták a figyelmet a devizahitelben való eladósodottság irdatlan veszélyeire. De ahogyan Simor András 2008-ban, a húsosfazék mellől kinyilvánította, hogy a magyaroknak (mintha ő, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem tartozna közéjük) „meg kell tanulniuk, hogy nincs olyan, hogy ingyenebéd” – ez a pökhendiség bicskanyitogató. Ráadásul hasonlata bűn rossz, hiszen a devizahitelesek kemény pénzeket törlesztettek, amíg tudtak, hol itt az ingyenebéd? Most legalább megtanulnak a magyarok helyesen cselekedni, jelentette ki Simor az amerikai nagykövetnek.
Vajon, akik fölgyújtották a házukat, mielőtt sor került volna az árverezésre, vagy a padláson hurokba dugták a fejüket, azok a bankelnök etikai normái szerint „helyesen cselekedtek”? Esetleg írjuk át Petőfit, emígy: habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a bank az úr?
Forrás: Mno.hu
Ingyenebéd
Gróf Bethlen István, Magyarország egykori miniszterelnöke (1921–1931), az Antibolsevista Comité egykori vezetője, a 20. század egyik legnagyobb formátumú politikusa és államférfija 1924-ben hozta létre a Nemzeti Bankot. Majd konszolidálta az országot. Amit Bethlen tett az első világháború és a Tanácsköztársaságnak becézgetett patkánylázadás után, az páratlan teljesítmény. Különösképpen kultúrpolitikája és szociális intézkedései voltak korszakalkotóak. A csodálatos Klebelsberg Kunóval az oldalán megteremtették a magyar közoktatási rendszert, létrehozták a népiskolai hálózatot. (Móra Ferencet kell olvasni, vagy Kosztolányi Aranysárkányát, ha tudni szeretnék, mit jelentett akkoriban tanítónak, tanárnak lenni! És mit jelent ma…) Bethlen bevezette a kötelező beteg- és nyugdíjbiztosítást, a közegészségügy rendszerét. Tette mindezt úgy, hogy közben a vörös emigráció Bécsből valami egészen elképzelhetetlen propagandát fejtett ki Magyarország ellen, s ebben szívélyes partnere volt a Nyugat szociáldemokráciája. (Ismerős?)
Mindezt csak azért elevenítettem fel, hogy szólhassak néhány szót Simor András jelenlegi jegybankelnökről.
A WikiLeaks nevű elhíresült portál legújabban nyilvánosságra hozott irataiból kiderül, hogy nevezett Simor András 2008-ban ezt mondta az amerikai nagykövetnek: „Nem kell megmenteni a devizahiteleseket, hadd tanulják meg, hogy nincsen ingyenebéd.”
Minden benne van ebben a mondatban, amit nekünk Simorékról tudnunk kell. S csak a rend kedvéért néhány tény: 1998 és 2002 között az első Orbán-kormány kidolgozta és megteremtette az államilag támogatott lakásvásárlási hitelrendszert. Forintalapú volt ez a rendszer, és kamattámogatott. Medgyessy Péter még a választási kampányban azt mondta, folytatják Orbán gazdaságpolitikáját, csak még jobban, még intenzívebben. (Határozott ígéretet tett például a lakástámogatás folytatására.)
Hatalomra kerülvén a szocialisták azonnal megszüntették ezt a rendszert. És következett a devizaalapú hitelek korszaka. Elképesztő és mindent elárasztó reklámhadjáratokkal népszerűsítették ezt a hitelezési formát, és ismerőseim tucatjai bizonyítják, abban az időben a bankok egyszerűen nem is adtak forintalapú hitelt. És történt, ami történt: Magyarország lakossága létét veszélyeztető módon eladósodott – svájci frankban, jenben, euróban. Majd jött a válság, és most itt állunk, kétségbeesve. A kialakult helyzetért mindenkit súlyos felelősség terhel azok közül, akik az Orbán-kormány által bevezetett rendszert megszüntették, és az újat kialakították, működtették. S persze a felelőtlen hitelfelvevőket is felelősség terheli, de őket a legkisebb. Ebben a helyzetben azt mondani, hogy nem kell őket megmenteni, mert nincsen ingyenebéd, egészen egyszerűen vérlázító. Esszenciája mindannak, amit ezek az emberek gondolnak mirólunk s úgy általában az országról. Simor bestiális mondatához pedig gondoljuk végig, hogy egy: szocialisták foggal-körömmel védik Simort, ciprusi ügyeitől kezdve bármivel és bármilyen támadással szemben, és görcsösen ragaszkodnak a jegybanki függetlenséghez, amely szerintük a modernitás és a demokrácia alapköve.
Kettő: A szocialisták, eleddig bármit is tett vagy jelentett be az Orbán-kormány a devizahitelesek megmentése érdekében, azt kigúnyolták, kevesellték, cinikusan lesajnálták, mondván, sokkal többre van szükség.
Itt bizony ellentét feszül. S ha jóindulatúan feltételezzük, hogy a szocialisták szintúgy most értesültek először Simor devizahiteleseket érintő kijelentéseiről, akkor várjuk, miképpen fogják kommentálni a jegybankelnököt. Itt az idő…
Egy kommentárt már ismerünk. Ugyanis megszólalt az érintett amerikai nagykövet, és védelmébe vette Simort, mondván, az elnök úr egészen biztosan nem akart rosszat.
Tudjuk. Ők soha nem akarnak rosszat. Ők már akkor is jót akartak, amikor a Bethlen-kormány nekilátott a budapesti fürdőfejlesztéseknek, és a Kun Béláék irányította bécsi patkányok elterjesztették Nyugaton, hogy Budapesten pestis van a vízben.
Szerintük már akkor meg kellett tanulnunk, hogy nincsen ingyenebéd.
Lehet, hogy nincsen. De hogy Magyar Nemzeti Bank nincs, az egészen bizonyos.
Forrás: Magyar Hírlap
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=244891018882884&set=o.137002256351936&type=1&theater
Simornak mi köze Gyurcsányhoz, vagy az előző kormányokhoz? Márcsak a jegybanki függetlenség miatt is. Másrészt a devizahitelesek problémáiért mintha Medgyessyéket tette volna felelőssé a jelenlegi kormány az otthonteremtési hitelek megszüntetése miatt. Egyébként Járai idején, aki korábban pénzügyminiszter volt, a Jegybank kamatpolitikájának köszönhetően az emberek tömegesen vettek fel devizahiteleket, mert a forinthitelek kamata jóval magasabb volt.
Simor nemcsak az amerikai nagykövetnek mondta el a magánvéleményét, hanem nyilvánosan is. Ez tény.
“Úgy vélem, a magyar lakosság jelentős része, idestova 18 évvel a rendszerváltás után sem érti, mitől lehet sikeres egy ország (és ezen belül lakói is) a globális piacgazdaságban. Nem érti vagy nem akarja elfogadni, hogy ez a mai világ a szabadságról, a felelősségvállalásról, a folyamatos változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásról szól, nem pedig arról, hogy ha némi stiklizés után az adónkat esetleg befizettük, akkor az államnak kötelessége gondoskodni munkalehetőségünkről, jövedelmünkről és jólétünkről.” http://nol.hu/archivum/archiv-485902
Mindössze annyi köze van Gyurcsánynak Simorhoz, mint Bajnaihoz. Mind a kettő az ő embere.
@zed: ha valaki nyilvánosan is elmondja a normális emberek számára vállalhatatlan véleményét, akkor már egyből minden oké? mert akkor ezek szerint nincs probléma a kurucokkal sem, hiszen nem csak suttyomban nácik maguk között, hanem nyíltan is.
A devizahiteleket pedig nem csak a magas forint kamat tette népszerűvé, hanem az is, hogy megszűnt az állami kamattámogatott forinthitel.
Mekkora ordas hazugság volt simor részéről az is, hogy nekik nincs semmilyen eszközük a deviza eladósodás visszafogására! érdekes, ha most besétálok egy bankba, hogy svájcifrankos hitelt szeretnék, nem fogok kapni. mert törvényileg le lett állítva. akkor most mégis csak van eszköz a kezükben?
Egyébként nekem meggyőződésem, hogy a bankokban üldögélő szuperokos elemzők és még maga simor sem számított egy ilyen durva árfolyam-elszállásra. Most utólag persze nagy a pofájuk -mivel nem az ő házuk és egzisztenciájuk úszik el-, de ha ők ezt már akkor is olyan jól látták, akkor miért nem szóltak semmit?
Tudod ez olyan, mint amikor elviszed vizsgára a kocsidat, amin nincs fék. A vizsgabiztos azt mondja, hogy sajnos nincs eszköz a kezében, hogy meggátolja a kocsid használatát. Átmegy a kocsi a vizsgán, aztán mikor a szakadék felé megy, és kiderül, hogy fék nélkül autózni veszélyes, akkor közli, hogy nem kell segíteni megállni, mert a csattanás után végre megtanulják majd, hogy nincs ingyenebéd. persze hogy kockázatos fék nélkül autózni! persze, hogy elvitathatatlan a felelőssége minden ilyen autósnak! de baszki, milyen ember az, aki tudva a veszélyről nem tesz ellene semmit, aztán mikor jön a baj, még flegmán közli is, hogy most legalább megtanulja majd?
Simor erkölcsileg egy nulla. Emberileg nem más, mint egy nagy kupac szar. Egyéb kvalitásait nem ismerem, de ezzel a megnyilatkozással örök életre kiírta magát az emberek közül.
Ha mindenki úgy gondolkozna, mint ő, akkor az orvos hagyná elvérezni a gyorshajtás következtében balesetet szenvedett sofőrt (az ő hibája, hogy megsérült!), a tűzoltó nem oltaná el annak a házát, aki dohányzás közben elaludt az ágyban, stb.
Pedig ezek az emberek is elmennének másnap dolgozni, és betennék a maguk részét a közösbe. Ha csak anyagi oldalról nézzük is, akkor is megéri megmenteni őket. Ha párezer családot utcára teszünk, akkor lehet, hogy a megmentésük egy fillérbe sem kerül, de másnaptól nem fizetnek adót, és hajléktalanként még segélyeket is kell nekik adni. Növelik a hajléktalanságot, sokkal többe kerülnek az egészségügynek, esetleg a bűnüldöző szerveknek, stb.
F@sza!
”
Magyar Nemzet
Kétségessé vált a százhúszmilliárd forintból, jórészt uniós támogatással megépített csepeli szennyvíztisztító jövője – tájékoztatta lapunkat a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.
A létesítmény engedélye az év végén lejár, és nem hosszabbítható meg, ha a főváros addig nem oldja meg a működés közben keletkező iszap elszállítását. Az eddigi szállító szerződése is idén december 31-ig szól. A hatóság szerint akár le is állhat az üzem. Amennyiben ismét tisztítatlanul folyna a szenny a Dunába, a városháza több tíz milliárd forintos bírsággal, vízterhelési díjjal, drasztikus csatornadíjemeléssel számolhat –
A magam részéről szerény információim birtokában csak annyit írhatok, a sok okoskodó írások sokaságával szemben, hogy 1945 óta soha nem látott ingyen ebédet fogyasztanak nap mint nap az emberek. Sajnos nem hogy nincs “ingyen ebéd,” hanem mindinkább egyre több ingyen ebédre van, és lesz szükség! Bizony erre mindenkinek fel kell készülnie. Talán azt Önök is tudják hányan éheznek MO.-gon, és a világban?! (kb. az is nagyon sok, mert meghaladja az egyet!) Van-e akit, mindez egyáltalán érdekel? Miközben az élelmiszerárak exponenciálisan emelkednek, és még sokáig fognak! Ti csak netteljetek és etessétek egymást az üres semmire kelő üres dumával!
Nem véletlenül sarkallnak “illetékesek” arra, hogy dolgozz, termelj, spejzolj azaz a minimális életben tartás feltételeit magadnak kell megteremtened, és most ne jöjjön senki a süket, de okoskodó, okosnak tűnő tudományos dumájával.
Mióta írom! Évek óta! Nem a füvet kell locsolni, nyírni a kertben, hanem amit lehet saját magunk számára megtermelni. No és az apró házi állatok, amelyek engedélyezettek.
Végül: Nézze meg mindenki a környezetében! Vajon nem a szorgalmas cselekvő emberek haladnak, maradnak talpon? Míg mások csámcsognak a hírforrásokon, amelyek nap mint nap fogyasszák az embereknek, nem csak a testsúlyát!
Egy normális demokráciában véleményszabadság van, joga van mindenkinek kifejteni a nézeteit, ha ezzel nem sért törvényt. A Jegybank elsődleges feladata az árstabilitás biztosítása, függetlenül a Kormány politikájától. A törvényeket nem a Jegybank, hanem a parlament alkotja. Aki előre megmondja, hogyan fognak alakulni az árfolyamok a jövőben, vagyis hosszabb távon emelkedés vagy csökkenés következik, azt jósnak vagy prófétának nevezik. Az a mondás, hogy nincs ingyen ebéd, egy nagyon egyszerű közgazdasági összefüggést takar: mindennek megfizeti valaki az árát.
Miért olyan fontos információ a befektetők számára hazánk adósbesorolása? Hát mert minél jobb eséllyel szeretnék visszakapni a pénzüket! Világos, hogy ha valaki pl. 100 millió dollárt kíván államkötvényekbe fektetni, azonos várható hozamok esetén a kevésbé kockázatos értékpapírokat fogja választani, még akkor is, ha az egyiknek a besorolása “kiváló”, a másiké “nagyon jó” kategória. Ha a gyengébb minősítésű papírok hozamszintjét nem emeli meg a kibocsátója, a piac a kedvezőbb feltételek irányába mozdul el, tehát nem az övét vásárolják meg a befektetők. A devizahitel felvétele árfolyamkockázattal jár, míg forinthitel kiszámítható. Sokan egyszerűen azért vettek fel devizában kölcsönt, mert “óccsóbb” volt, és nem mérték fel rendesen a kockázatokat. Ugyanaz volt a motiváció, amiért a sok hülye megveszi a teszkós szemetet: az árérzékenység. Nem alakult ki a magyar társadalomban egy egészséges pénzügyi és fogyasztói kultúra.
Aki a tűző napsütésben kifekszik a napra kitéve magát a káros UV-sugarak károsító hatásainak, vagy aki nem hajlandó leszokni a bagózásról, az kénytelen viselni a következményeit.
Zed !
” Sokan ” , ahogyan írod , valóban így is cselekedhedtek…
De mi van azzal a néhány százezerrel , akik nem ?
Hihetetlen közgazdasági képzettségről teszel bizonyságot . Valóban van
üzleti / banki / kockázat is …
De kérdem én : miért nem cselekedtek , számoltak így a bankok Csehországban , Lengyelországban ? Euróövezetbelieket nem is sorolom…
A ” sok hülye ” … remek minősítések.
Magyarázd el ezt a nyugdíjasoknak , a munkanélkülinek !
Tudom , most kürtölöd : kapitalizmus.
Neked is biztosan nagyon jól mehet , bár azt mondják rólad , van hiteled , s nem is kevés.
Szerinted akkor most marad a szlogen : így járt mindenki …
Érzékeny lelkületre vall !
@ zed: nagyot csúsztatsz a példáddal! igen, aki kifekszik a napra, alapvetően viseli a tettei következményét. de ha elmegy orvoshoz, az nem fogja hazaküldeni, hogy ja kérem maga direkt feküdt a napon viselje férfiasan a bőrrákot.
és a dohányost is ellátják a kórházban, segítik a leszokásban.
emberileg te is egy nagy nulla vagy, ha egy másik emberre (gyarlóságai miatt) simán kijelented, hogy így járt, és mész tovább.
családok mennek utcára a nullánál is nullább eséllyel a visszailleszkedésre, mert a házuk sok esetben nem fedezi a tartozást, tehát amit keresnek még azt is elveszi a bank.
miért nincs nálunk magáncsőd? hogy legalább a nulláról adjunk esélyt az újrakezdéshez! bár zed és simor szerint ezek felesleges dolgok. aki hülye haljon meg. remélem téged soha senki nem fog átverni egy akkor még jónak tűnő ajánlattal. de ha mégis, remélem senki nem lesz a környezetedben veled szemben akkora tapló, mint te vagy most…
Ófalusi! Valójában Simor azt mondta, hogy a devizahitelesek közvetlen megsegítését nem támogatja, és nem azt, hogy semmilyen eszközt. http://hvg.hu/itthon/20110829_simor_andras_devizahiteles_simonyi
Mellesleg ez volt az az álláspont, amit az amcsik is hallani szerettek volna, mert akkoriban vettük fel az IMF-kölcsönt és a pénzintézetek megmentése lényegesebb szempont volt. A nyugati tőkések ugyanis azt várják el tőlünk, hogy az Ő érdekeiket szolgáljuk ki, és nem azt, hogy a saját állampolgáraink jólétével törődjünk. És ha tetszik, ha nem, ki vagyunk szolgáltatva nekik márcsak az államadósság miatt is.
A “sok hülye” minősítést természetesen nem a kisnyögdíjasokra és a csórókra vonatkoztattam, hanem azokra, akik megengedhetik maguknak, hogy autóval járnak bevásárolni a nagyáruházakba és ennek ellenére a silány minőségű olcsó külföldi árukat kapkodják a polcokról.
Igen, létezik banki/pénzügyi kockázat. Nem véletlenül tartja a lakosság 90%-a kizárólag bankszámlán a pénzét, nem értékpapírokban és egyéb befektetési termékekben.
Csumpi! Aki dohányzás következtében tüdőrákos lesz, amikor már megvan a baj, nem képes változtatni a helyzetén, pl. nem tudja lecseréltetni a tüdejét, viselnie kell az egészségtelen életmódjának a következményeit. Persze némiképp más a helyzet, ha az ember anyagilag roppan meg, meg olyan is van, hogy valakit eleve rossz helyre dobott le a gólya. De most én erre mit mondjak? Ilyen az élet, ilyen világ van! Nem én vagyok kegyetlen.
A hitelfelvétel gyakorlatilag egy vállalkozásnak felel meg. Egy vállalkozás mindig kétesélyes kimenetelű lehet: magában foglalja a bukást is. A veszteség mértéke csökkenthető lehet pl. kockázatközösség vállalásával. A szocialista típusú társadalmi rendszer ilyesmi elven működött. Most nem abban élünk.
Királyerdei szerint:
2011. augusztus 31., szerda – 09:37
“Amennyiben ismét tisztítatlanul folyna a szenny a Dunába, a városháza több tíz milliárd forintos bírsággal, vízterhelési díjjal, drasztikus csatornadíjemeléssel számolhat –”
-Ez a lényeg a többi csak “rizsa”…ez egyszerű bevezetés a csatorna díj emelésre…Amikor még nem volt víztisztító, mi volt a vízterheléssel a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mit tett a szennyvíz tisztításért…mindenki csak büntetni akar ez az ország már csak a büntetésekből él…
Viccországban nem volt annyi frank, amennyi hitelt bocsátottak ki – természetesen frankban.
Ez így nem frankó, a frank egye meg! 😉
Az egész szocialista bagázst le kell csukni, ott lesz ingyen ebéd a kóterben! 🙂 🙂
Rohadt tetvek!
Dicsőséges nagyurak, hát
Hogy vagytok?
Viszket-e ugy egy kicsit a
Nyakatok?
Uj divatu nyakravaló
Készül most
Számotokra… nem cifra, de
Jó szoros.
Tudjátok-e, mennyit kértünk
Titeket,
Hogy irántunk emberiek
Legyetek,
Vegyetek be az emberek
Sorába…
Rimánkodott a szegény nép,
S hiába.
Állatoknak tartottátok
A népet;
Hát ha most mint állat fizet
Tinéktek?
Ha megrohan mint vadállat
Bennetek,
S körmét, fogát véretekkel
Festi meg?
Ki a síkra a kunyhókból
Miljomok!
Kaszát, ásót, vasvillákat
Fogjatok!
Az alkalom maga magát
Kinálja,
Ütött a nagy bosszuállás
Órája!
Ezer évig híztak rajtunk
Az urak,
Most rajtok a mi kutyáink
Hízzanak!
Vasvillára velök, aztán
Szemétre,
Ott egyék a kutyák őket
Ebédre!…
jó vers. 😉
Tóth úr mikkor kezdi a törlesztést?