“Törvényen kívülinek érzik magukat” – hajléktalanok a csepeli erdőben
Origo
Sátorhely nem messze a sírgödröktől (fotó: Origo)
Ha tudtak is a csepeli erdőben zajló gyilkosságokról, akkor sem biztos, hogy jelentették volna a rendőrségnek az ott élő hajléktalanok, egy szociális munkás szerint a telepeken élők bizalmatlanok a hatóságokkal, és egymást is alig ismerik. A csepeli önkormányzat megpróbálja felszámolni a telepeket, de a gyilkosság magánterületen történt, az ott élőket csak kérni tudják, hogy távozzanak.
Nem meglepő és nem szokatlan, hogy a csepeli erdőben élő hajléktalanok eddig nem működnek együtt a rendőrökkel – mondta az [origo]-nak Aknai Zoltán, a hajléktalanokat segítő Menhely Alapítvány munkatársa. “Ha megkeresik őket a rendőrök, lehet, hogy segítenek, de maguktól nem jelentenek semmit a hatóságoknak” – mondta Aknai.
A csepeli gyilkosságokkal összefüggésben hat ember van őrizetben, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerint egy olyan bűnözői csoportról van szó, akik a csepeli erdőkben lakó hajléktalanok között éltek. Az NNI vezetője szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, a hajléktalanok eddig nem működtek együtt a rendőrökkel, nem jelentik be, ha valaki eltűnik a környezetükből, pedig az áldozatok között lehetnek közülük valók is. Csizner Zoltán szerint ezek a hajléktalanok akkor sem fordulnak a rendőrséghez, ha az ő sérelmükre követnek el bűncselekményt, vagy ha megtudják, hogy közülük valaki bűnt követett el.
Egymást sem nagyon ismerik
Aknai szerint az erdőben élő emberek már csak életformájukból adódóan sem jelentik, ha valaki eltűnik közülük. Ezek a közösségek sokszor haveri alapon, ideiglenesen verődnek össze, de általában még az egy helyen, akár egy kunyhóban lakók között sincs szoros kapcsolat, csak keresztnévről vagy gúnynévről ismerik egymást. “Ahogy egy szegényebb kerületben, egy gangos házban élők sem feltétlen jelentik be, ha eltűnik az egyik szomszéd, ők sem szólnak a rendőröknek, ha elmarad közülük egy ember. Ráadásul ez természetes folyamat ezekben a közösségekben” – mondta Aknai.
A szakember szerint jellemző az is, hogy ezek az emberek nagyon bizalmatlanok, ezért is választják az egyáltalán nem biztonságos erdei életmódot ahelyett, hogy igénybe vennék a szociális ellátórendszert, a hajléktalanszállókat, a melegedőket, az ingyenes ételosztást. Gyakran költöznek az erdőbe párok is azért, hogy együtt tudjanak maradni. “Nagyon vegyes az összetételük, a szociális munkásokkal általában kijönnek, de sokszor velük is bizalmatlanok” – mondta Aknai. Többségüknek van valamilyen jövedelme: vagy nyugdíj, segély, amit kijártak maguknak, vagy munkából keresnek pénzt. Nagy részük valószínűleg feketén dolgozik, vagy például gyűjtögetésből, újságárulásból tesz szert valamennyi bevételre.
Aknai csak általánosságban tudott beszélni az erdőben élő hajléktalanokról, mert a csepeli gyilkosságok közelében élőket nem a Menhely Alapítvány, hanem a Vöröskereszt szociális munkásai szokták látogatni. Megkerestük a Vöröskeresztet is, hogy a csepeli erdőkben élőkről kérdezzük őket, de Varga Ágnes, a budapesti központ vezetője azt mondta, a felfokozott sajtóérdeklődés miatt sajtóközleményt fognak kiadni, addig nem nyilatkoznak.
“Nem hajléktalanok, vadkempingezők”
A csepeli erdőben talált holttestek miatt Orbán Viktor arra kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a rendőrség országosan ellenőrizze a hajléktalantelepeket – közölte hétvégén a Híradó. A Hír Tv az internetes oldalán azt írta, hogy Pintér már egyeztette a részleteket Hatala József országos rendőrfőkapitánnyal.
“Mi megelőztük a kort, már április 1-jétől kezdve felmértük a hajléktalantelepeket” – mondta az [origo]-nak Sághy Jenő, a csepeli önkormányzat által fenntartott közterület-felügyelet vezetője. “Ezek a telepek vonzzák a bűnözést. Március elején már felszámoltunk egy nagy tábort Csepel Darudomb nevű részén, ahol több mint hatvan ember élt mindenféle rágcsálók társaságában. A telepen találtunk egy csomó pénztárcát, ami elég meglepő ahhoz képest, hogy ezeknek az embereknek elvileg nincs pénzük. Valószínű, hogy az itt élők többségében nem tisztességes munkából szereznek pénzt” – mondta Sághy.
Csepel képviselő-testülete április elsején állította fel a saját közterület-felügyelő csoportját, akik azóta GPS-koordináták szerint feltérképezték a Csepel területén található táborokat. “Nagyjából tudjuk azt, hogy kik élnek ezeken a telepeken, de nem népszámlálást végeztünk. Erre azért sem lenne lehetőség, mert ezeken a telepeken nagy a vándorlás: lehet, hogy ahol ma tízen élnek, másnap már csak ketten lesznek” – mondta Sághy, aki szerint Csepel területén negyven-ötven “vadkempingezőnél” nem lehet több.
“Szerintem hajléktalan az, aki igyekszik visszakapaszkodni a társadalomba. Ezek az emberek nem ilyenek, ők törvényen kívül érzik magukat, önkényesen elfoglalnak egy területet, ezért hívom őket vadkempingezőknek” – mondta Sághy. Az önkormányzat szeretné felszámolni ezeket a telepeket, ezért is készített térképet a közterület-felügyelet. “Már megkezdtük a hajléktalanok kiszorítását, de ezt csak fokozatosan lehet megtenni, mert ha az egyik helyről elmennek, odaköltöznek a másikra” – mondta az [origo]-nak Ábel Attila csepeli alpolgármester.
Emberek a senki földjén
Az erdőkben élő hajléktalanok telepeit évek óta próbálják felszámolni a hatóságok. 2007 elején a Pilisi Parkerdő Zrt. tett kísérletet arra, hogy megszüntesse a Budapest körüli erdőkben élő, az akkori becslések szerint körülbelül kétszáz hajléktalan tákolt otthonát. Szabó Máté ombudsman 2008-ban a kispesti erdőben élő 20-25 hajléktalan helyzetét vizsgálva megállapította, hogy az erdőgazdaság szerint “több helyi önkormányzat megoldásnak tekinti a hajléktalanok erdőterületre költöztetését”, de a parkerdő igazgatósága szerint ezzel csak áttolták a problémát egy olyan szervezethez, amely nem tudja megoldani a problémát. A parkerdő végül lemondott a hajléktalanok által lakott erdőrész vagyongazdálkodási jogáról, így az erdő lakói a jelentés szerint “légüres térbe kerültek”, a parkerdő viszont elmondhatta, hogy a területén nem élnek hajléktalanok.
A múlt héten felfedezett csepeli gyilkosságok nem önkormányzati, hanem magánterületen történtek, ezért itt egyelőre csak összeírták a telepeket. “A Vöröskereszttel és az illetékes szervekkel egyeztetve kerestük fel az ott élőket, és megmondtuk nekik, hogy hagyják el a területet. A tulajdonosoknak pedig levelet küldtünk a problémáról, és felszólítottuk őket, hogy rendezzék a helyzetet” – mondta Sághy, aki szerint az önkormányzat ezen kívül nem tud semmit tenni a magánterületen élő hajléktalanokkal.
Forrás: Origo
“Már megkezdtük a hajléktalanok kiszorítását, de ezt csak fokozatosan lehet megtenni, mert ha az egyik helyről elmennek, odaköltöznek a másikra” – mondta az [origo]-nak Ábel Attila csepeli alpolgármester.”
Gyönyörű. És felelős beosztásban van. 🙁
“Sághy, aki szerint Csepel területén negyven-ötven “vadkempingezőnél” nem lehet több…”
“Felszámolná a csepeli önkormányzat a hajléktalantelepeket”
Szóljon már nekik valaki, megnyerték a választásokat, a feltételes mód már a tehetetlenségük jele! 🙂
Kedves Grün, már megkezdtük ezt a munkát, és talán nem a cikkíró cikkcíme az irányadó ebben, hanem a tények. http://csepel.info/?p=12863
Megjegyzem, az MSZP-s vezetést mindez egyáltalán nem érdekelte, mással voltak elfoglalva.
Másrészt, igen, arról beszéltem, hogy a telepeknél csak egyiket a másik után lehet megszüntetni. Folyamatosan ellenőrizni kell ugyanis a korábban már megszüntetett táborokat, hogy ne költözhessenek vissza a hajléktalanok. Azzal ugyanis nem oldanánk meg semmit.
Tegnap ellenőriztük például a Daru domb környékét, és két vadkempingest, akik három-négy napja jöttek, már el kellett zavarni. Ha ezt nem lehet megérteni, sajnálom. Lexon, okosabbnak gondoltalak.
Már most mondom, hogy nem megyek bele vitákba a fórumon senkivel. Ha nem érthető, hogy az önkormányzatnak és a csepeliek többségének zavaróak és károsak ezek a szemétbe fulladó hajléktalan-táborok, akkor nem érthető. Én csak azt nem értem, hogy a jogvédők miért nem gondolkoznak el azon, hogy ezeken a telepeken a hajléktalanok is jobban ki vannak téve a bűncselekményeknek, mintha a szállóra mennének, ahol sokkal jobbak a körülmények. Tehát akár bűnözők vernek tanyát, akár potenciális áldozatok, jobb, ha nincsenek ilyen táborok.
Ábel Attila:
Ha az a probléma, hogy ha az egyik helyről elmennek, odaköltöznek a másikra, akkor abból éppenhogy az következik, hogy fokozatosan nem lehet kiszorítani a hajléktalanokat, hanem csak egyszerre, egy lépésben.
Ábel Attila!
Qrvául nem érdekel, hogy a volt vezetés mit csinált! Ha felkötötték Önökre a kolompot akkor tessék zörgetni!
A vakarózás legfeljebb a a tehetetlen emberek jellemzője! 🙂
Tényleg utoljára.
Kedves Grün! Hagyd ezt a stílust kérlek. Ránk maradt a munka, és meg is tesszük amit elvárnak tőlünk. Visszahoztuk a kerületet a csődből, milliárdokat spóroltunk, megtettük a feljelentéseket a lopások miatt, elkezdtünk rendet tenni a kerületben, megkezdtük a hajléktalantanyák felszámolását. Varázslók viszont nem vagyunk, hogy amit hátrahagytatok, egy csettintéssel eltüntessük.
Kedves abrakadabra, mit nem értesz? Gondolj a fűnyírásra: lehet azt a kert összes részén egyszerre kezdeni egyetlen fűnyíróval? Kifizetődő volna, ha a látvány kedvéért öt fűnyírót vennénk, és ott állna a fészerben? Arányaiban kb. így fest a dolog. Elég ember van, ha nem az ablakon akarjuk kiszórni a pénzt.
Ábel Attila:
akkor miért nem azt mondtad, hogy nincs elég kapacitásotok arra, hogy egyszerre felszámoljátok az összes telepet? Ezt kellett volna mondani, nem pedig egy józan észnek ellentmondó érveléssel próbálni megmagyarázni, hogy miért fokozatosan kell felszámolni.
Amúgy meg mi célt szolgál az MSZP örökös emlegetése, az állandó hátrafelé mutogatás? Nem emlékszem, hogy ellenzéki korotokban felvetettétek volna, hogy fel kéne számolni a hajléktalantelepeket. Nektek ugyanúgy nem jutott eszetekbe.
1. Azért nem mondtam, hogy nincs kapacitásunk, mert nem lenne igaz. Pénzt viszont nem szórunk.
2. Azért beszélünk arról, hogy milyen munkát végzünk, mert elvárják tőlünk.
3. Lehet, hogy nem hallottál róla, hogy a hajléktalan-telepek felszámolásáról beszéltünk volna, de attól még szükséges ezzel a problémával foglalkozni. Talán baj, hogy mi megtesszük azt, amit már az MSZP-s vezetésnek is meg kellett volna tennie?
Ábel Attila:
Szerintem erősen visszatetsző, hogy gyakorlatilag nem tudsz úgy beszélni a munkátokról, hogy bele ne kevernéd valahogy az MSZP-t is. Ez valami pszichés fixáció nálad?
A hajléktalantelepek problémája a korábbi években nem merült fel. Ezért nem is kellett vele foglalkozni. Emlékeztetlek arra, hogy Tarlós tiltotta ki az aluljárókból a hajléktalanokat, nyilván ennek következménye lett a számuk megnövekedése az erdőkben. Most onnét is ki akarjátok őket szorítani. Tűnjenek el a Föld színéről?
Persze a törvényi háttéren is lehetne kicsit kalapálni, amíg megvan a lendület…
Hogy sajnálta azokat a lakosokat Ábel, akik a gerincút építése miatt elvesztették az otthonukat, jajongott, hogy a csúnya szocik miatt megfelelő kárpótlás hiányában többen is öngyilkosok lettek közülük. Ha ez valóban így történt, logikusan hangzik, hogy a hontalanná vált csepeliek egy része kényszerűségből a közeli erdős területekre vonult vadkempingező életmódot folytatni. És akkor most jön a Fidesz, és Ő is belerondít a nyomorúságos életükbe!
A kerületi hajléktalanszálló képes befogadni az összes Csepelen élő hajléktalant? Nem az a cél inkább, hogy a hajléktalanokat a városrész közigazgatási határain kívülre tessékeljék, más kerületekre ill. településekre tolva át ezzel a problémát. Vajon mennyire örülnek ennek a szomszédok?
Tessék már elárulni azt a receptet, amely alapján egy hajléktalanná vált, mélyszegénységben tengődő ember képes visszakapaszkodni a “normális” társadalomba! Ki az, aki ad tisztességes munkát ad egy hajléktalannak? Sághy úr magyarázatát nem tudom erkölcsi alapként elfogadni a hajléktalantelepek felszámolására.
Ábel Attila szerint:
2011. augusztus 16., kedd – 13:30
“Már most mondom, hogy nem megyek bele vitákba a fórumon senkivel.”
-Ehhez ragaszkodni kellett volna, mert ez egy ördögi kőr…
Ábel Attila szerint:
2011. augusztus 16., kedd – 14:21
“Tényleg utoljára.
Kedves Grün! Hagyd ezt a stílust kérlek. Ránk maradt a munka, és meg is tesszük amit elvárnak tőlünk”
Nem a nyakatokba akasztották ti vállaltátok… és még küzdelem is volt érte. Amúgy van kasza is a vasedényben, vagy a mezőgazdasági boltban…
Zed, kik lettek öngyilkosok a szocik miatt a gerincútnál? Azért elég nagy probléma, hogy ennek ellenére se foglalkoztak azzal az üggyel. Bár gondolom téged nem érdekel, már amennyit te gondolsz az emberekről, akiket birkáknak tartasz.
Manitu! Jól bevált hatásvadász retorikai módszer egy-két elszigetelt esetet úgy beállítani, mint tömeges jelenséget. A sok birka beveszi.
Ábel Attila írja: “Tegnap ellenőriztük például a Daru domb környékét, és két vadkempingest, akik három-négy napja jöttek, már el kellett zavarni.”
Úgy látszik, ez a hajléktalanprobléma megoldása Fidesz-módra: egyszerűen elkergetik őket.
Ábel Attila csak az egyik papagáj, aki a Fidesz múltba mutogató módszerét pampogja. A Fidesz az MSZP állandó izélgetésével a saját hülyeségeiről akarja a figyelmet elterelni. Persze, az MSZP regnálása idején is voltak hajléktalanok, akik az utcákon, kapualjakban, aluljárókban, erdőkben húzták meg magukat, és sok probléma volt velük.
A hajléktalanok kitiltása innen-onnan, nem oldja meg a problémát. A hajléktalanság a kapitalizmus terméke, és amíg a kapitalizmus létezik, a probléma fennáll. Csak ezt sem Ábel Attila, sem Tarlós úr, sem Gyurcsány úr (hogy MSZP-s is legyen a sorban) nem tudják, vagy csak nem akarják mondani, mert ez a probléma őket, a kapitalizmus építgetőit minősíti.
Zed! Megint birkának nevezted az embereket. Szerintem azonban az emberek nem birkák, egyszer talán te is észreveszed. Vagy a szüleidet, gyerekeidet is birkáknak tartod?
zabraka, szerinted mit kellene tenni, hagyni, hogy szabálysértést kövessenek el? Ott vannak a hajléktalanszállók. Nem sok van kihasználva. Az MSZP nemcsak a hajléktalanokat hagyta szabálysértést elkövetni, de az elvtársakat is hagyta lopni. Meg lehet nézni mi történt Csepelen.
Lucifer írtra!
“A hajléktalanság a kapitalizmus terméke, és amíg a kapitalizmus létezik, a probléma fennáll.”
Most akkor döntsük meg a kapitalizmust?
Vagy mi a megoldás?
“Kedves Grün! Hagyd ezt a stílust kérlek”
Miért hagynám?! Volt kitől tanulnom!
Ha én örökké azon rágódnák, hogy mi voltam negyven éve és a hitvesem mi volt, akkor nem lenne három gyerekem és öt unokám!
Költőnk nagyon jól megfogalmazta:
” Nem elég a jóra vágyni,
a jót akarni kell!
És nem elég akarni,
De tenni, tenni kell:
A jószándék kevés!
Több kell – az értelem!”
Ennyi!
Grün!
Szegény Váci Mihály… Ő Hanoiban végezte. Ez a verse a kommunista fanatizmusról szól. Sem ez a vers nem túl jelentős, sem Váci Mihály költészete. A fanatikus kommunisták vesztét éppen az okozta, hogy azt hitték, az akarással, jószándékkal, értelemmel minden megoldható. Tudjuk, hogy nem…
Grün szerintem azért ismerte ezt a verset, mert még ő cenzúrázta, amikor kommunista volt. A volt kommunistákból annyi elvszerűség maradt, hogy most is elvennék a közösből azt, amire szükségük van. Meg is mutatták ezt a tulajdonságukat az elmúlt évtizedben.
szigetország!
“azt hitték, az akarással, jószándékkal, értelemmel minden megoldható. Tudjuk, hogy nem”
Most ez a sok szerencsétlen is megtapasztalhattya, hogy igaza volt a költőnek!
Úgy kell nekik, majd máskor jobban figyelnek! 🙂
Váci Mihály verseit az általános iskolában tanították nagy előszeretettel, mert tükrözte azt a kommunista fanatizmust, amit hirdettek. Aki viszont az általános iskolánál nem végzett magasabb iskolát — lásd “grün” –, azok leragadtak Váci Mihálynál.
Váci ma egy méltatlanul mellőzött Kossuth-díjas költő, sajnos nem övezi kellő tisztelet és megbecsülés a magyar irodalmat gazdagító kiemelkedően értékes munkásságát!
zed!
Te is leragadtál az általánosnál…
Az a tény, hogy valaki Kosssuth-díjat kapott, nem jelenti, hogy kiemelkedő költő. Sokan kaptak Kossuth-díjat az elmúlt évtizedekben, de az utókor többeket méltán elfeledett. De meg is fordíthatom a dolgot: József Attila például soha nem kapott magas elismerést az életében, de az utókor méltán nagyra tartja.
Váci Mihály egy jószándékú, de szerény tehetséggel megáldott költő volt, akit magával ragadott a kommunista eszme. Tévúton járt, mint sokan mások is — utólag ez nagy bizonyossággal megállapítható.
ugye ezt viszont egy nagy költőóriás írta:
“Hegedűjén a magyarnak
úgy zokog a magyar nóta,
mint hogyha egy egész nemzet
eltemetett álma volna”
Jó hogy mondod, sziget, József Attila-díjat is kapott! 😉 (Mellesleg József Attilának is közel került a kommunista eszméhez, baloldalisága jól kivehető a költészetében.)
“Ha jó húsz esztendővel ezelőtt körkérdéssel fordultunk volna az olvasók legszélesebb rétegeihez, beleértve azokat is, akik verseket csak a kultúrházak irodalmi estjein vagy délutánjain hallanak, és megkérdeztük volna, kit ismernek és szeretnek legjobban a korabeli magyar költők közül – hát akkor a válaszolók túlnyomó többsége Váci Mihályt nevezte volna meg. Aligha túlzás, ha úgy gondoljuk, hogy a hatvanas évek dereka és a nyolcvanas évek eleje között Váci Mihály volt a legnépszerűbb, dobogóról legtöbbet szavalt költő, akinek jó néhány költeményéről a legtöbben érezték úgy, hogy azok az ő érzelmeiket, vágyaikat fejezik ki.”
http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/vacim.htm
szigetország!
Nem akarlak elkeseríteni, de József Attila is megkapta a Kossuth díjat!
Persze lehet, hogy azóta vissza vonták, de hát a mai világban ez előferdülhet! 🙂
zed!
Ahogy egy süket nem tudja értékelni Beethovent, úgy egy análfabénának sem mond semmit Váci Mihály!
Kár erőltetni! 🙂
grün!
1. József Attila nem kapott Kossuth-díjat, mert életében még nem létezett Kossuth-díj.
2. Egy süket is tudja értékelni a színvonalas zenét; erre a legjobb maga példa Beethoven, aki süketen írta utolsó szerzeményeit.
zed!
József Attila valóban közel került a baloldalisághoz, sőt, a kommunista mozgalomhoz is, de amilyen gyorsan közeledett feléje, olyan sebesen el is távolodott tőle. Tudta, hogy a kommunizmus mélységesen embertelen.
Váci Mihály képtelen volt errre: nem jött rá, hogy a kommunizmus hazugságra épül, ezért írta naívan a giccses verseit.
zed!
Arra kíváncsi volnék, hogy szerinted József Attila milyen díjban részesült életében, illetve tudod-e, melyik volt az a díj, amire vágyott, de nem kapta meg.
(Plusz kérdés: és végül mikor kapta meg ezt a bizonyos díjat, és kitől?)
szigetország!
Csak a kedvedért!
http://members.chello.hu/szalax/kossuthdij_1948.htm
Koppintsd be és utána lehet reklamálni! 🙂
grün!
Te szánalomra méltó ostoba!
József Attila nem kapott Kossuth-dííjat az életében, mert ez a díj akkor nem létezett.
Az általad küldött felsorolásban vajon miért áll József Attila neve mögött a p betű? Tudod, mit jelent ez?
szigetorság!
A Baumgarten díjat szerette volna , de Zsolt éppen a tengeren túl versenyzett, Babits (az a másik nagy komenista költő) irigységből nem adta át!
Úgy járt mint Hannibál aki a kereszténységért a rómaiakkal folytatott háborúért Jézustól Vaskeresztet kapott volna, de ugye hát a zobjektív akadályok miatt csak proszthamusz lehetett! Ezért bánatában a sóval bevetett karthágói földek gyenge jövedelmezősége miatt (amik csak parlagfüvet teremtek, amit a kolorádó bogár teljesen lelegelt) beállt Rómmába portásnak!
Hannibál Anti a portás néven kiváltott munkakönyvének kőbevésett eredetije, csekély belépti díjért ma is látható a British Múzeumban! 🙂
grün!
(Látom, gyorsan utánaolvastál a tananyagnak.)
József A. valóban a Baumgarten-díjat (így, kötőjellel kell írni!) érdemelte volna ki, de Babits kurátorként csak jutalomban részesítette. József Attila 1938-ban, vagyis halála után egy évvel posztumusz kapta meg a Baumgarten-díjat. De ez így már nem az igazi… A Kossuth-díjat 1948-ban alapították meg, s József Attila ezt is posztumuszként, vagyis halála után nyerte el… Ez sem az igazi…
A csattanó az, hogy a Baumgarten-díj megszűnése után a legmagasabb irodalmi díjat József Attiláról nevezték el.
szigetország!
Negyven évig üzletszerűen csak ezzel foglalkoztam!
Nem kelletett utána olvasnom! 🙂
Szigetországi! József Attila Baumgartner irodalmi díjban részesült volna, de egy épp akkor megjelent verse miatt végül nem kapta, ezen kívül tanári diplomát szeretett volna szerezni, de a Tiszta Szívvel c. költeménye miatt kirúgták az egyetemről. Nekem úgy dereng, hogy a kommunisták távolították el a soraik közül külső nyomásra a költőt, akkor is egy verse állt a háttérben. A költészete csak bajt hozott a fejére, lehet, a halála csak egyszerű baleset következménye volt, akármiket is írt előtte. Az egész élete alapból egy kész csőd volt, faterja pár éves korában lelécelt, muterja állami gondozásba adja, aztán nevelőszülőkhöz került akik dolgoztatták, és Pistának hívták. Azonban a Tanácsköztársaság idején a “piszok komcsik” a többi proligyerekkel együtt külföldre vitték nyaralni, akkor nyaralt talán először életében. Volt jó oldala is annak az időszaknak ugye, csak hát azt manapság nem divatos emlegetni…egyébként szerintem a kommunizmus ideája alapvetően szép eszme, és a legnagyobb kommunistának Jézus tekinthető.
zed!
Nagyjából jó, ami J. A. életéről írtál. Arról nem tudok, hogy a “piszok komcsik” külföldre vitték volna nyaralni a Tanácsköztársaság idején. Úgy tudom, hogy ez nem igaz, de utánanézek. Már csak azért is gyanús az eset, mert a kommunistákat nem látták szívesen nyugaton. Nővére férje volt az, aki segítette anyagilag, de ő nem volt kommunista. Ügyvédként praktizált,és jól keresett.
A Tanácsköztársaságnak nem volt sok jó oldala, mert a “dicsőséges 133 nap” maga volt a terror.
A kommunizmus alapvetően sem szép eszme, mert a terrort hirdeti, valamint: “ez a harc lesz a végső”, stb. A gyilkolászás nem lehet szép eszme.
”
Silet squat (néma házfoglaló, megélhetési foglaló): nem kulturális vagy politikai célkitűzései hajtják, hanem egyszerűen megélhetési foglaló.
Foglaltház (squat) mozgalmak: csoportok kulturális vagy politikai céllal foglalnak el egy elhagyott házat, hogy ott lakóközösségeket és új funkciókat indítsanak útjukra. Nyugat-Európában honos szubkultúra, hazánkban alacsonyabb mértékben jellemző.
„Több európai uniós országban van virágzóban a foglaltház szubkultúra. Van olyan ország, ahol a jogszabályok szerint azt az ingatlant, amit bizonyíthatóan legalább egy éve nem használt a tulajdonosa elfoglalhatja az, aki egy asztalt, egy széket és egy ágyat helyez el benne. Innentől kezdve a házfoglalónak a törvény által biztosított jogai vannak. A házfoglalóknak jól felfogott érdeke, hogy jó viszonyban legyenek újdonsült szomszédjaikkal, hiszen ügyükben igen sokat jelent a szomszédok rokonszenve – az ő támogatásuk bizonyíthatja azt, hogy a tulajdonos [aki legtöbbször ingatlan spekuláns] tényleg nem használta egy éven át az ingatlanát.”
zed!
Amit megtaláltam, az a következő: (tehát tévedtél)
1.József A. 1918 nyarán töltött rövidebb időt Opatijában (Horvátország), de nem a “piszkos komcsik” jóvoltából.
2. Opatija abban az időben nem számított külföldnek, mert a királyi Magyarország része volt. A trianoni szerződéstől, 1920-tól vehetjük úgy, hogy Horvátország külföld.
szigetország!
Ha magyar vót Opatija akkor nemde Abbázia?! 🙂
grün!
Igen! Opatija Abbázia volt.
szigetország!
Ugye hogy mégsem egészen hülye a grün! 🙂
grün!
Nem vagy egészen hülye.
T.
grün! Ha itt és most nem az volna az alaptéma, ami, akkor bejegyzéseid olvasva a hasam fognám, de nem a jajgatástól. Ez a csúcs: http://csepel.info/?p=15438#comment-97753 És ezt a sziporkát csak úgy csípőből, ingyen? Remélem, legalább összegyűjtöd, és valamikor kiadod majd. Korrajz, amit művelsz. Tényleg negyven év volna mögötted? Nem hiszem! A 30 éves keretlegények és az őszülő neofiták Ábel Attilával együtt labdába sem rúghatnak melletted. 🙂
Minden jót a folytatáshoz!
Nincs rondább látvány annál, amikor két kommancs egymás fenekét nyalja. És akkor még az se zárható ki, hogy a csapos és grün ugyanaz.
“A Sedesának volt egy másik beváltatlan nagy ígérete is: a spanyol Martinsa- Fadesa céggel a Csepel-sziget északi csücskén egy 175 hektáros területen Manhattan-szerű városrészt tervezett kulturális, sport- és szabadidőközponttal. A negyed 14 ezer lakást, 600 ezer négyzetméternyi irodát is magában foglalt volna. A Fadesa meg is vásárolt – papíron11,3 milliárd forintért – a csepeli önkormányzattól egy 82 hektárnyi területet, ahol azóta egy kapavágás sem történt, és nyoma sincs a londoni Docklands mintájára tervezett vízi városnak. A spanyol anyacég csődje nyomán a Fadesa kiárusításba kezdett, és eladta a XIII. kerületi Danubio Park projektet is az izraeli hátterű D&B RealEstate-nek potom 59 millió euróért.
A válság miatt leállította az időközben csődvédelembe menekülő spanyol Habitat azt az 1800 lakásos lakóparkfejlesztést is, amelyet a Diursával a régi Vágóhíd területén valósított volna meg. A beépíthető 185 ezer négyzetméterből 115 ezret az ugyancsak izraeli hátterű Olimpia csoportnak adott el. A spanyol modell – így nevezte el a szaksajtó a spanyolok botrányos ingatlanberuházásait – nálunk is tarolt. A spanyolok, kijárva a befolyásos politikusok támogatását, jutányos áron jutottak hozzá a fejlesztésre szoruló területekhez, melyekre megaprojektek felépítését ígérik. Aztán az átminősített területen a beruházást vagy félbehagyják, vagy még mielőtt el kellene kezdeni a munkát, túladnak rajta.”
csapos!
Megettem a kenyerem javát, mögöttem 64 év van!
Negyven év az amit neveletlen ifjak elméjének csiszolgatására fordítottam ebből!
Mint a mellékelt ábra mutatja nem Csepelen! 😀
Kedves Fórumozó Társak!
1x szeretném megérni, hogy ti, akik állandóan kioktatjátok egymást egy fehér abroszos asztalnál leülnétek, és ott egymás szemébe is elmondanátok azokat, amiket itt egymás fejéhez vágtok.
A politikus az az életforma, aki felvállalta azt, hogy őt köpködhetik, amikor közszereplő lett.
Ezért ne is legyen finnyás….. DE
Azért szeretném, hogy azok, akik itt hirdetik az igét, vennék a fáradtságot és elmennének a testületi ülésekre és ha van értelmes javaslatuk, kulturált formában ott tennék meg.
Aki meg továbbra is itt akarja kiélni elfojtott vágyait, annak csak annyit tudok mondani: Nyazsgem, tőled ennyi telik?
Akinek nem inge, ne vegye magára és nem várok kommentárt! (vajon kibírja mindenki?)
T. grün úr!
Sok minden tekintetben eddigi élete, munkássága tiszteletet parancsolóan kell, hogy hasson. Már leginkább abban az esetben, ahol erre is van befogadó készség. Erről viszont csak a legkisebb mértékben tehet Ön.
Ennek ellenére mondom, hogy Csepelen is voltak, vannak nagyon jó tanárok, amelyet magam is tapasztalhattam a tanulmányaim során.
benfentes szerint:
2011. augusztus 17., szerda – 10:57
T. benfentes!
Hányszor, de hányszor írtam hasonló gondolatokat, sajnos alig, alig van foganatja.
Ezért is értek egyet a kifejtett gondolatával, -a két utolsó mondat kivételével-.
Kultúremberek lévén!
Sajnos sokaknak erre a szintre sikeredett “feljönnie,” s nincs tovább!
Pedig a napokban is írta egy valaki: “A jót nem elég akarni, azért tenni kell.” Ugye sokaknak ismerős a fenti idézet? Próbáljuk meg együtt!
Ez az ingatlancserebere szemfényvesztés: izraeli és/vagy spanyolországi zsidók adják-veszik egymás között a területeket. Az sem biztos, hogy nem ugyanazok vannak mindkét oldalon, a cél az ingatlanbizniszbe pénzt fektető spanyol spanyol kisbefektetők elől az értékek kimentése, hogy a nemspanyol spanyolok mégse bukják el a nagytőkét a csődbemenésnél. Röhej, amikor jönnek a szöveggel, hogy az izraeli állampolgárokon kívül még a németek, oroszok, ukránok, grúzok is jelentős befektetők Magyarországon. Dörzsöltebbjei tudják, ezen a németországi, oroszországi, ukrajnai, grúziai zsidókat kell érteni. Akinek egy csepp kétsége is van, menjen el Nyiregyházára, mennyire kézbevették ezek ott az életet.