Index.hu
Mutyiország miniszterelnöke: 2007-ben nettó 82,5 millió forint volt az osztalékjövedelme
A miniszterelnök cége is részese lett annak a nagyipari vállalatokat tömörítő, ámde szűk körnek, mely feltehetőleg némi politikai hátszéllel tudott magának kedvező áramtarifát elérni az MVM-től: egy decemberben született megállapodás alapján a Motim is olcsóbban vásárolhat áramot, mint az elvileg legalacsonyabb hazai, hivatalos aukción kialakult, nagykereskedelminek tekinthető ár.
Egy nagy áramfogyasztókból álló cégcsoport megkereste az állami tulajdonban álló Magyar Villamos Műveket, és számukra végül az árampiacon monopolisztikus helyzetet élvező állami cég speciális konstrukciót ajánlott fel. Az Index információi szerint a cégek között szerepel a miniszterelnök tulajdonában álló Motim Zrt. is. A válogatott cégek olcsóbban jutnak az áramhoz, mint amennyiért azt a nagykereskedők az MVM hivatalos aukcióján megvehették.
Egy levéllel kezdődött
Veszélybe került a BorsodChem Zrt. 2009-re tervezett, 220 millió eurós beruházása a rendkívül magas ipari áramárak és az energiapiaci szabályozás bizonytalanságai miatt – mondta Kay Gugler, a BC vezérigazgatója októberben. További hat nagy hazai társaság (Motim Zrt., Duna-Dráva Cement Zrt., Nitrogénművek Zrt., Dunapack Zrt., Mal Zrt., ISD Dunaferr Zrt.) tervezett projektje is kérdésessé vált, erre az érintettek közös levélben figyelmeztették a gazdasági tárcát, számolt be még októberben a Világgazdaság.
Az Index információi szerint ezzel a nyilvánosság elé tárt lépéssel kezdődött az a lobbifolyamat, mely végül nem is maradt eredménytelen. A cégek a gazdasági tárcával, majd a Miniszterelnöki Hivatallal is egyeztetettek. Legalábbis így fogalmazott lapunknak Szaniszló Mihály, a felsorolt cégeket és további jelentős áramfogyasztókat illetve termelőket tömörítő Ipari Energiafogyasztók Egyesületének elnöke. A képviseleti vezető elmondta: az üzleti fogyasztóknál általában 30-40-50 százalékkal is emelkedhettek 2008-ban az áramárak. A szakértő szerint e tekintetben nem lehet különbséget tenni nagyvállalatok és a nyilván kevesebbet fogyasztó kkv-szektor cégei között. “Nagyon kevés nagyfogyasztó volt, amelyik speciális termékeket is elfogadott, lobbizott, azoknál gyakorlatilag lehet mondani, hogy alacsonyabb ár alakult ki, mint akik ezt nem tudták megtenni”. Az IEF elnöke a pontos cégnévsort nem árulta el, mint mondta tagvállalataik jó részét érinti a döntés, de ez a magyar vállalkozások egészét tekintve “cseppet jelent a tengerben”.
Hangsúlyozta: mindehhez arra is szükség volt, hogy a jobb árat elérni kívánó cégek úgynevezett zsinór-, azaz folyamatos fogyasztók legyenek, másfelől pedig képesek legyenek arra, hogy szükség esetén megszakítsák, visszafogják áramfelvételüket. (Ez, mint egy piaci szakértő lapunknak fogalmazott, ahhoz hasonlatos, ahogy a nagy gázfogyasztók között is működik egy lekapcsolási rend: ha akadozik az ellátás, elsőként nekik kell leállni a gázfelvétellel, hogy a lakosság és a közszféra ellátása zavartalan maradhasson.) Konkrét kérdésünkre Szaniszló Mihály ugyanakkor jelezte, a korábban a GKM-et levélben megkereső kör lehetett eredményes.
Az Index hivatalosan meg nem erősített információi szerint annyira, hogy a megawattonkénti zsinóráram árát 61 euróban határozták meg számukra. Ennek azért van jelentősége, mert az MVM októberi, hivatalos áramaukcióján e termékfajtára 65 eurós ár alakult ki, és még így is túljegyzés mutatkozott (azaz ennyiért a felkínált mennyiségnél többet is vettek volna a résztvevők, de a licit szabályai miatt az árat a túlkereslet ellenére nem lehetett tovább emelni). Az októberi aukción döntően kereskedők vásároltak, azaz a tényleges fogyasztókhoz még további árréssel jut el az áram.
Az Index szerint ráadásul a néhány cégnek biztosított alacsony árú áram igen jelentős mennyiségű: összesen két terawattóráról (2 milliárd kilowattóráról) van szó, ami az ország fogyasztásának mintegy öt százaléka. Ez pedig felveti azt a kérdést is, vajon az MVM képes lenne-e egyáltalán ilyen kedvező árat megállapítani még ennél is nagyobb árammennyiségre, noha igény alighanem lenne rá.
Egy az ügy ismerete nélkül nyilatkozó árampiaci szakértő ugyanakkor arra hívta fel az Index figyelmét: miközben a felsorolt cégek között több valóban kiemelten nagy fogyasztó is akad (elsősorban a Borsodchem), a Motimhoz hasonló, vagy akár annál jelentősen nagyobb mennyiségű áramot igénylő cég már meglehetősen sok akad az országban. A Borsodchemmel összemérve a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó cég fogyasztása annak tizedét-huszadát érheti el. A szakértő érdekes felvetésnek mondta, hogy például a hazai autógyárak vagy a Mol, mint igen jelentős fogyasztók vajon el tudnak-e hasonló kedvezményt érni.
A lap információi szerint kedvezményes tarifát elért cégek vezetői közül Tolnay Lajos, a Magyar Alumínium Zrt. elnöke lapunknak cáfolta, hogy a GKM-nek írott levél bármilyen eredményre vezetett volna. Mint mondta, semmilyen kedvezményben nem részesültek. Decemberben nyilvánosan vásároltak az MVM Trade-től, az MVM leánycégétől annak aukcióján, és a zsinóráramot valóban kedvező feltételek mellett tudták megvenni.
A Nitrogénművek Zrt. vezetője, Blazsek István szerint sem vezetett eredményre az ismert levelük, ők cégük fogyasztásának döntő részét az MVM októberi aukcióján szerezték be. A Motim vezérigazgatóját, Keresztes Jánost nem tudtuk utolérni, a cégnél azt mondták, ő jogosult nyilatkozni.
Az MVM valakikkel tárgyalt
Az MVM megkeresésünkre nem közölt sem árat, sem céglistát, mondván kereskedelmi szerződésekről van szó, az azonban a válaszból kiderült: jelentkezett náluk egy nagyfogyasztói kör, amelynek valóban biztosítottak egy külön a számukra kialakított konstrukciót.
Az állami vállalat írásos válaszában azt közölte: “az MVM felelősségének érzi, hogy a kedvezőtlen árampiaci hatások tompítása érdekében, a jogszabályi kereteken belül lehetőségéhez mérten segítsen a különböző fogyasztói csoportoknak áramköltségeik kordában tartásában. Ahogyan a lakossági fogyasztók körében, illetve a közintézmények számára is sikerült megfelelő konstrukciót találni a kedvező árú villamos energia biztosítására, úgy az MVM-nél jelentkező nagyfogyasztói kör részére is sikerült kedvező kondíciót biztosítani. Az ipari fogyasztók csoportja részére kialakított konstrukció az IEF külön kérésére valósult meg. A nagyfogyasztói kedvezmény elsődleges alapja a fogyasztás mennyisége és zsinór jellege, valamint a fogyasztók által az ország ellátásbiztonsága érdekében vállalt megszakíthatóság.”
Mit jelent az áramaukció?
A Magyar Villamos Művek vezetésének menesztését és a cég feldarabolását jelentő március elejei váratlan miniszterelnöki döntés mögött az az indoklás állt, hogy azért magasak az áramárak a magyar piacon, mert az MVM monopolhelyzetben van, és így nincs lehetőség piaci-, és ezen keresztül árversenyre. Miközben azzal kapcsolatban, hogy az árak miért és mennyire magasak, megoszlanak a vélemények, az MVM monopolisztikus helyzetét illetően kevés vita van: ma a társaság vásárolja fel a hazai erőművi áramtermelő kapacitások szinte egészét, és meghatározó a szerepe az importban is. Ezután az MVM továbbítja a kereskedőkhöz, szolgáltatókhoz az áramot, ami az utóbbiakon keresztül jut el a fogyasztókhoz.
Azaz, az állami tulajdonban levő cégen keresztül fut szinte a teljes hazai áramfogyasztás. A továbbítás egyik módja az aukció, mely elvileg a versenyt hivatott szolgálni: a rendelkezésre álló mennyiségre a résztvevők licitálnak, az így kialakuló árszint pedig irányadónak tekinthető a nagykereskedelmi árképzésben, ezután már a szolgáltatón, a kereskedőn is múlik, hogy a végső felhasználók felé még milyen árrést alkalmaz. Az aukción kialakult árszint alá azonban elvileg csak azok a kereskedők tudnak menni, akik importból olcsóbb áramot tudnak behozni. Ez ugyan, mint egy piaci forrásunk fogalmazott, kisebb mennyiségben nem lehetetlen, de a nagy cégek igényéhez mért mennyiség behozatala már csak azért is megvalósíthatatlan a gyakorlatban, mert az importkapacitás, a behozatali lehetőség fizikai értelemben véges. Nagy részét pedig ennek is az MVM uralja.
Mi az a zsinóráram?
Ahogy a lakossági fogyasztók számára is ismert az éjszakai tarifa, az ipari fogyasztók esetében is számít az, hogy ténylegesen mikor fogyasztanak. Az úgynevezett zsinóráram azt jelenti, hogy a fogyasztó lényegében ingadozás nélkül, folyamatosan igénybe vesz adott mennyiséget, erre nyilván a lényegében megszakítás nélkül működő üzenek képesek. A zsinóráram, mivel kiszámítható, egyenletes terhelést jelent a rendszerben, olcsóbb is, miközben például az úgynevezett csúcsidőszakokban, napközben igényelt áram drágább.
Gyurcsány és a Motim
“A Motim Zrt. a timföld alapanyagra épülő vegyipari és elektrometallurgiai technológiák vezető képviselője Magyarországon” – áll az Altus Zrt. honlapján. Az Altus – a Motim meghatározó tulajdonosa – Gyurcsány Ferenc száz százalékos tulajdonában áll, az Altus másik jelentős ipari befektetése a Béta-Roll kft. A miniszterelnök még 2003-as sportminiszterré történő kinevezésekor lemondott tulajdonosi jogai gyakorlásáról. Az MTI számításai szerint Gyurcsány Ferenc nettó osztalékjövedelme 2007-ben 82,5 millió forint volt. A korábbi évek vagyonbevallásai szerint az Altus Rt. 2006-ban 84 millió, 2005-ben 87,6 millió osztalékot fizetett neki.
Forrás: Index.hu
A Miniszterelnöki Hivatalban lobbizott Gyurcsány cége
A Magyar Villamos Művek megerősítette az Index információját arról, hogy egyes ipari áramfogyasztók számára a szokásos piaci árnál olcsóbban biztosított áramot. A 61 eurós megawattonkénti ár kialakításáról az MVM közleménye szerint tudott a Miniszterelnöki Hivatal is, sőt, éppen ott is folytak tárgyalások a kedvezőbb tarifa érdekében. Az MVM továbbra sem közölte az érintett cégek listáját, de nem is cáfolta, hogy az általunk korábban közölt hét vállalkozásról lenne szó, köztük a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Motim Zrt-ről. Az Index számításai szerint a kialkudott kedvezmény mintegy kétmilliárd forint, legalábbis így kalkulálható az a kieső profit, amit az MVM, voltaképpen az állam átengedett.
“Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma Egyesület (IEF) 2007 novemberében tárgyalássorozatot kezdeményezett a Miniszterelnöki Hivatallal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a Magyar Energia Hivatallal annak érdekében, hogy az MVM a speciális fogyasztási jelleggel rendelkező (zsinórfogyasztás), az Egyesület által nevesített és javasolt nagyfogyasztók számára kedvező áron biztosítson villamosenergiát. Az MVM Zrt. ezen fogyasztók számára a szabályozó hatósággal egyeztetett, transzparens módon biztosította villamosenergia-szükségletük egy részét, az aukción kialakult árnál alacsonyabb, 61 EUR/MWh áron” – áll a Magyar Villamos Művek csütörtökön délután kiadott közleményében.
Az Index kérdéseinek egy részét megválaszolatlanul hagyta az MVM. Így nem kommentálták, nem is cáfolták azon információkat, miszerint összességében az ország energiafogyasztásának öt százalékát kitevő, kétmilliárd kilowattórás mennyiségről van szó, mint ahogy azt sem, hogy az érintett cégek a következők: Borsodchem Zrt., Motim Zrt., Duna-Dráva Cement Zrt., Nitrogénművek Zrt., Dunapack Zrt., Mal Zrt., ISD Dunaferr Zrt.
Az MVM közleményéből ugyanakkor az tűnik ki, mintha a kedvezményes tarifa kialakítására egy érdekképviseleti fórum fellépése nyomán került volna sor. Az Index információi szerint azonban az IEF-nek (azon túl, hogy az érintett cégek valóban tagok a szervezetben) nem volt köze a tárgyalásokhoz. Ezt nemcsak Szaniszló Mihály, az IEF elnökének az Indexnek tegnap adott nyilatkozata erősíti meg – az elnök úgy fogalmazott, a cégek maguk lobbiztak –, hanem az egyik érintett vállalat felső vezetése tagjának szavai is. A neve mellőzését kérő vezető, aki egyébként az MVM által most megerősített 61 eurós árra vonatkozó információnkat cáfolni próbálta, azt mondta: “Szaniszló nem volt belevonva, nem biztos, hogy pontosak az információi. Ő az IEF képviselője, és mint ilyen rengeteg céget képvisel, nem csak egy kisebb kört”.
Az Index birtokába került egy levél is, melyben a hét cég közvetlenül kereste meg a Miniszterelnöki Hivatalt, hivatkozva már egy korábbi tárgyalásukra is, és amelyben jelezték, igényt tartanak a közbenjárásra az állami tulajdonban álló MVM felé. A Motim, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tulajdonában álló cég tehát közvetlenül Miniszterelnöki Hivatalban lobbizott más cégekhez betársulva az olcsóbb áramért. Gerezdes Jánosnak, a Motim vezérigazgatójának, a levél egyik aláírójának csak üzenetet tudtunk hagyni, de megkeresésünkre nem reagált. Ugyancsak nem reagált a kormányszóvivői iroda.
A gazdasági tárca sajtóosztályán ugyanakkor azt állították: bár széleskörű iparági konzultációt tartott az árampiaci szereplőkkel, “ezeken az eszmecseréken a tárca nyomatékosította: a villamosenergia árával kapcsolatos kérdések kereskedelmi jellegűek, szabályozói oldalon ezen a téren semmilyen, egyik fogyasztót a másiktól megkülönböztető beavatkozási eszköz nem áll rendelkezésre”. Az MVM válasza alapján azonban valójában legalább a Miniszterelnöki Hivatalban ezt másképp láthatták.
Miért olcsó és mennyire?
A 61 eurós ár azt jelenti: a kiválasztott cégek olcsóbban vehették meg az áramot, mint amennyiért azt MVM az árampiaci nagykereskedőknek, az októberben lezajlott aukció keretében biztosította. Ha a cégek innen vásároltak volna, akkor ha közvetlenül az aukción jutnak az áramhoz, 65 eurót kell fizetniük megawattóránként, ha az aukción vásárló kereskedőtől veszik (ahogy az ipari fogyasztók szinte mindegyike), akkor nyilván további árréssel kell számolniuk.
Az Index úgy tudja, összességében 2 terawattórányi, azaz kétmillió megawattórányi mennyiséget biztosított az MVM a hét cégnek. A négy eurós különbség mellett ez valamivel több mint kétmilliárd forintos megtakarítást jelent a cégeknek, és persze, ugyanekkora potenciális bevétel elvesztését az MVM-nek (250 forintos euróár mellett). Csak érzékeltetésképpen: az MVM tavalyi nyeresége mintegy 40-50 milliárd forint körül alakult (a cég viszont éveken át százmilliárdos nagyságrendű veszteséget halmozott fel). Voltaképpen tehát arról van szó, hogy egy 99,5 százalákos állami tulajdonban álló cég legnagyobb tulajdonosának beleegyezésével kiengedett némi hasznot a kezéből. A döntés egyik nyertese pedig a Motim, azon keresztül pedig Gyurcsány Ferenc volt.
Az MVM közleményében hangsúlyozza: az ár kialakítása során figyelembe vették a zsinóráram beszerzési ára mellett azt is, hogy “ezen fogyasztói kör speciális, a rendszerszabályozást segítő kötelezettségeket is vállalt”. A cégek a velük kötött szerződésben vállalták, hogy a nekik nyújtott villamosenergia-szolgáltatás a villamosenergia-rendszer biztonságos működése érdekében bizonyos feltételekkel megszakítható.
Azt mondják, törvényes
Az MVM közleménye rámutat: “feltétlenül szükséges kiemelni, hogy az Ipari Energiafogyasztók Fóruma Egyesület által ezen körbe felvenni javasolt ipari fogyasztókkal kialakított szerződéses konstrukció fent ismertetett ezen módját az érvényben levő jogszabályi keretek lehetővé tették, és az az illetékes hatóságokkal több fordulóban történt egyeztetést követően került kialakításra. A kialakított konstrukció elsődleges alapja a fogyasztás mennyisége és zsinór- (folyamatos) jellege, valamint a fogyasztók által az ország ellátásbiztonsága érdekében vállalt megszakíthatóság, ily módon biztosítva a szerződésekben a szolgáltatás-ellenszolgáltatás megfelelő arányát. Ezen szerződések hozzáadott értéke a kereskedő számára abban rejlik, hogy ily módon kedvezőbb szabályozási lehetőséget, ennek következtében kisebb kockázati kitettséget biztosít a portfólióban”.
Másoknak is segítettek
A Villamosművek ugyanakkor emlékeztet arra is: “az elmúlt évek során tapasztalható közép-európai kedvezőtlen árampiaci hatások – a 2008-ra várható forráshiány, nagy erőművek bezárása, a déli szomszédainknál fellépő energiahiány és az ezzel összefüggő regionális nagykereskedelmi árak növekedésének tompítása érdekében, a jogszabályi kereteken belül, lehetőségéhez mérten segítsen a különböző fogyasztói csoportoknak áramköltségeik kordában tartásában”. Ezért a piaci áraknál kedvezőbben adták a lakosság és a közintézmények ellátásához szükséges áramot a szolgáltatóknak. Ennek köszönhető, hogy a lakossági áramáremelés mértéke tíz százalékon belül maradt.
Forrás: Index.hu
A miniszterelnökúr szokásos cinizmusa…
Azon gondolkozom gyűjtést kéne neki szervezni 🙂
Minden szentnek maga felé hajlik a keze ! Érdekes, hogy egyesek mindig és mindenkor jó helyen vannak.
Minden szentnek maga feláé hajlik a keze! Akkor a f.szával játszon ne velünk! A Miniszterelnök “úr” rászoruló? A miniszterelnök “úr” hátrányos helyzetü?
Szegénykém, ha lenne időm még sajnálnám is. Akkor mit szóljunk mi.! Nem tudja kifizetni a milliárdjaiból a rezsijét, akkor fizesse ki az enyémet, az kevesebb, de nekem sok.
Rohadjon meg ez az ország úgy ahogy van!! Gyűlölöm és szégyenlem, hogy magyar vagyok. De sajnos ide csináltak ebbe a leg korruptabb országba. Annak van esze aki már rég elment. Remélem nekem is sikerül, az egész családommal elhúzni innen a francba, mert itt még megdögleni sem érdemes. Ha férfi lennék, és katona inkább öngyilkos lennék, mint ezért a tetves országért dögöljek meg.
Az…egy mocskos ország….lehet akármennyi végzettséged,NEM TALÁLSZ MUNKÁT! vagy minimálbéres história,vagy a szart is kidolgoztatják belőled..kész munkatábor.Undorodom,ésha tehetném eltünnék innen.De mitkezdjek Magyarságommal?????Mindenki utál minket és igazuk is van
Én azt tenném a kormány helyébe,hogy a minimálbért felemelném 120000-ft-ra.Megnézném azokat a vállalkozásokat akik minibálbérért dolgoztatnak.Akik meg rendesen bevannak jelentve elviszi az adó a pénzüket.