Csepel.info

Blikk

Dr. Hosoff Anita labor híján az érzékszerveivel dolgozik a budapesti piacokon

Először civilként járom körbe a helyszínt – ad betekintést ellenőri módszereibe dr. Hosoff Anita hatósági állatorvos, akivel a csepeli piacra tartunk.

– Emiatt már hallottam rosszalló megjegyzéseket, mármint amikor a civil vizit után megjelenek fehér köpenyben, de ezeket a helyzeteket tudom kezelni – nyugtat meg bennünket a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának munkatársa, aki már milliós bírságot is kiszabott, számtalan élelmiszert elkobozott, és üzleteket záratott be nyolc éves pályafutása során, de amikor romlott élelmiszerre bukkan, szinte mindig ugyanazt hallja: nem vettem észre, hogy lejárt!

– A kisebb cégeknél arra is gyakran hivatkoznak, hogy nem volt pénzük hűtőcserére, de talán az az eset maradt meg a legélénkebben az emlékezetemben, amikor egy boltosnak be kellett vonnom az engedélyét – folytatja dr. Hosoff

A hatósági ellenőrzéseken nem célja a büntetés

– Bizonyos élelmiszereket jogtalanul forgalmazott, és azzal védekezett, így akarta támogatni a magyar termelőket. Egy olyan esetre is emlékszem, amikor végül megegyeztünk egy boltossal abban, hogy ez a hús bizony büdös. Meggyőzte a határozottságom. Az utóbbi időben szerencsére azok az esetek vannak többségben, amikor így fogadnak: Jaj, de jó, hogy jön, már rég meg akartam kérdezni, hogy ezt meg ezt, lehet-e így tárolni. Ennek magam is örülök, mert kollégáim nevében is mondhatom, nem az a célunk, hogy büntessünk – oszlat el egy tévhitet az ellenőr.

A csepeli piacon a doktornő feltűzi a haját, felölti fehér köpenyét, kezet mos, zsebre rakja a steril kesztyűt, és a bélyegzőt, és kisvártatva bekopog a Gencsi Hús Bt. gazdasági bejáratán. A tulajdonos és alkalmazottja szívélyesen fogadják.

– Harminc éve dolgozom hentesként ezen a piacon, és itt húsboltot csak az APEH zárt be, és ők is csak egy hétre – meséli Kocsis Sándor, hozzátéve, néha bizony ki kell dobniuk ezt-azt a szavatossági idő lejárása miatt. – Folyamatosan alkalmazkodni kell a vevői szokásokhoz. Azt már látni, hogy idén tovább gyengül a kereslet. Ahhoz képest, hogy két hét múlva húsvét, az emberek csak csipegetnek. Az ünnep előtti hétre várjuk a rohamot – jósolja a hentes.

Eközben a doktornő végigszaglászik húsz kiló paraszt-, kötözött, és darabolt sonkát.

– Labor híján az érzékszerveimmel dolgozom – magyarázza az állatorvos asszony, aki szúrópróbaszerűen választja ki a húsvéti finomságokat. – Egy fővárosi piacon aligha fogok kétes eredetű élelmiszerre bukkanni, inkább a hibákat keresem – például, hogy megfelelő ideig érlelték-e a sonkát –, mert ha valami felmerülne, akkor azt az eredet alapján tudjuk jelezni a termelőnek – teszi hozzá dr. Hosoff, aki egy másik húsboltban talál egy gyanús parasztsonkát.

– Az átlagosnál keményebb volt a tapintása, mert a kelleténél szárazabbra érlelték, de megnyugodtam, a minőségét ez nem befolyásolta – nyugtatja meg a tulajdonost a törékeny, de határozott doktornő, aki a piaci vizit végén azt is azt is elárulja, hogy miért nem kóstolta meg az általa ellenőrzött élelmiszereket

– Ilyesmit ritkán, csak a munkám miatt csinálok: fiatal korom óta nem eszem húst.

Sz. Z. J.

blikk.hu

This entry was posted on 2011. április 10. vasárnap at 09:54 and is filed under Élelmiszer, Csepel, Gazdaság. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.