Csepel.hu
A Költészet Napja alkalmából két órás irodalmi műsort adott Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész a Királyerdei Művelődési Házban kedden este.
A közönség, amely teljesen megtöltötte a színházterem széksorait, nagy tetszéssel fogadta az előadást.
A színművész a 19. és a 20. századi magyar költők versein keresztül mutatta be az istenkereső embert, aki Isten nélkül nem tud élni, s vágyik a megtérésre és a lét végső értelmének megtalálására. Napjaink jellemző alakja az istentelen ember, aki azonban csak Istenben találhatja meg vigaszát. Más költők mellett Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Weöres Sándor, Pilinszky János költeményei hangzottak el.
Anno egy filozófus , mondta egyszer
” Csak a legbecsületesebb, a legtisztességesebb , a legjobb, és a legszerényebb embereknek engedném meg , hogy ateisták lehessenek.”
Ugyan is csak ők tudják elviselni azt a tudatot , hogy :
nincs kontroll,
nincs bűn ,
nincs lelkiismeret
csak a túlélés van és az is csak időleges.
A tisztesség nem feltétele a túlélésnek .
Az erkölcs nem vezet hatékonyabb megoldásokhoz.
A szeretet viszont igen .
Aki tud szeretni , az már majdnem hívő.
Ez biza így van keresztény barátaim .
Ezt kéne gyakorolni a hétköznapokban is , nem csak
Sátoros ünnepek alkalmából a magunk lelkiismerete elaltatására.
Igaz!: mondta Popper Péter : A szeretetet nm lehet méricskélni . Az vagy van vagy nincs.
DE LEHET TISZTESSÉGESEN VISELKEDNI.
A ma élő MŰVÉSZEK közül az egyik legnagyobbja valamit nagyon tud!
Olyat, amire az emberiségnek a legnagyobb szüksége van. Érdemes tehát reá figyelni, hiszen nem véletlenül ragyog oly fényesen csillagzata.
“Egyetlen fáklya sem világol önmagának,
ha virtusunk nem fennen tündököl, akár ne is legyen!”
Szamóca mennyivel más, mint heti 7-es ripacsai.
Az idézett költők mind hívők voltak (igaz van hitetlen költő?)
Azért ez kemény, azt sugallja, hogy a nem hívő ember nem lehet olyan jó, mint egy hívő. Az emberek viszont békében és jól együtt tudnak élni vallásosság nélkül is, példa erre Csehország vagy akár Franciaország. Ha van egy erős kultúra, van közösség is – akár vallással, hívőkkel, akár nélkülük. Magyarország netán valamilyen teokrácia felé halad? Mert egyre erősebbek utóbbi időben az ilyen megnyilvánulások, mint az Eperjesé. 🙁