Csepel.hu, Csepel.info
A magyarok számos találmányt, fontos felfedezést adtak már a világnak. Csepelre, a Jedlik Ányos Gimnáziumba látogatott el Dr. Domokos Gábor a BME tanszékvezető professzora, aki magával hozta „Gömböc” névre, keresztelt találmányát, amely már bejárta a széles világot.
Árváné Doba Mária kerületi matematika tantárgygondozó jegyezte gömböc találkozását a csepeli diákokkal…
Egy szép márciusi délután nagy izgalommal készültünk a Jedlik Ányos Gimnáziumban egy rendhagyó Matematika Délutánra! Nem mindennapi esemény az, hogy egy világot bejárt magyar találmány és alkotója látogat el az érdeklődő kerületi diákokhoz és tanárokhoz! Dr. Domokos Gábor, a BME tanszékvezető professzora a Gömböccel érkezett, melyet ő és hajdani tanítványa, Várkonyi Péter hozott létre. Hogy mi a Gömböc?
A Wikipédián szereplő definíció szerint: „A Gömböc az első ismert homogén test, melynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet.” A Gömböc − bárhogy tesszük le például egy üveglapra − mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza. A délután folyamán Domokos professzor kalauzolásával megismerhettük a Gömböc elkészülésének történetét. Megtudtuk, hogyan vetette fel a két egyensúlyi helyzettel rendelkező testnek a létezését V. I. Arnold világhírű orosz matematikus egy konferencián. Továbbá, hogy milyen fázisokon keresztül jutottak el a magyar tudósok addig, amíg elkészítették ezt a sanghaji világkiállításon is szereplő magyar találmányt. Gömböcöt készíteni sokba kerül, mert a homogén anyagot elő kell állítani és csiszolását a milliméter századrésznyi pontosságával szükséges elvégezni ahhoz, hogy jól működjön. A hallgatóság nagy figyelemmel követte az érdekes és sokszor humoros részletekkel tarkított előadást. A rendezvény csúcspontja mégis az volt, amikor az érdeklődők „testközelből” ismerkedhettek a Gömböccel, és feltehették kérdéseiket közvetlenül az alkotójának. A rendezvény sikerét bizonyítja, hogy a diákok később is beszélgettek a témáról. Imre Dóra „jedlikes” tanuló még le is rajzolta ezt az érdekes testet!
Köszönjük mindenkinek, aki segített abban, hogy ez a délután létrejöjjön és emlékezetes maradjon minden résztvevőnek!
(Árváné Doba Mária kerületi matematika tantárgygondozó beszámolója)
ilyenem volt gyerekkoromban. keljfeljancsinak hívták 🙂
🙂
Még szerencse hogy a neve gömböc és nem gömbös. 🙂
Nem mindenki zárta a szívébe a Gyulát. 🙂
Olyan értékes találmánynak tűnik mint a minden oldalán narancssárga bűvöskocka!
Minden dícséret a szervező tanároknak, akik egy közütálatnak örvendő, de a világ történéseit egzaktan megadó tantárgyat a srácok számára érdekessé, uram bocsá szerethetővé tesznek. Persze a Való Világnak sokkal egyszerűbb dolga van…:(
Gordon, elmeorvos látta már magát?
Gordon
Gömböc Gyula…jajjj de rossz….
grün
a tudomány nem mindig piacosítható, továbbá minden egyes tudományos eredmény egy következőnek az alapköve.
Szlovák beszámolók szerint március 29-én a szokásos sugárzási érték 500-szorosát mérték az esőcseppekben feldúsult jód-131-es izotóp miatt a pozsonyi Comenius Egyetem szakemberei. Ez azonban nem jelent veszélyt, a háttérsugárzás sem növekedet.
A Fater azért készenlétben tartja az esernyőt Japán főmufti javaslatára.
Biztos ami biztos!!
Fél az öreg nem e árt neki a dupla sugáradag? – mivel most volt vizsgálaton, ahol kotrasz anyagot is fecskendeztek ereibe. Fél, hogy megárt neki a dupla dózis és világítani fog.
Most issza a boros vizet rendületlenül. – Hűti magát az Öregem.
😀
http://index.hu/tudomany/2011/03/30/nem_kell_felnunk_a_jodizotoptol/
Nocsak, nocsak, Gordon már kedden ráhibázott…:) http://www.fn.hu/allas/20110401/nehez_idok_johetnek_dolgozokra/
🙂