Csepel.info
A mai naptól kezdve Magyarország új alaptörvényének elfogadásáig olvasóink is elmondhatják véleményüket az új alkotmány tervezetéről.
A feltett kérdés: “Egyetért Ön az új alkotmány tervezetében megfogalmazott célok és szabályok többségével?” A lehetséges válaszok: 1. Igen, a tervezetben szereplő célok és szabályok többségével egyetértek., 2. Az 1990-es alkotmány tetszett., 3. Vissza a kommunista alkotmányt! 4. Mi az az alkotmány? Kérjük szavazzanak!
csepel.info
Fiala kiakadt 2011.03.29. / A Fidesz alkotmánya nem Magyarországé /
A felhatalmazás adott. Az új alkotmány legitim lesz.
Így szavaztam:
“Igen, a tervezetben szereplő célok és szabályok többségével egyetértek.”
Elérhető valahol a neten egy összegyűjtés, ami a kimaradó ill. bekerülő részeket összeveti a korábbi alkotmányban szereplőkkel? Hogy a magamfajta, hozzá nem értő, de irástudó halandó eldönthesse a kérdést maga, és ne a pártszélkakas média fércmunkáiból ítéljen?
http://www.fn.hu/blogajanlo/20110328/erdotol_fat/
Ne vegyétek “szőrszálhasogatásnak”, de én hiányolok a 4 mellett egy opciót. A történeti alkotmányunk jól működött nálunk több száz évig… Arról miért ez a nagy hallgatás, hogy itt meg sem említik választási lehetőségként? Meg persze máshol is hallgatnak róla, hogy létezett valaha ilyen is. Gondolom, hogy nem valósítható meg jelen (siralmas) gazdasági körülmények között, de csak úgy felvetés szintjén betehették volna.
További szép tavaszi napot az olvasóknak!
És lehet tudni, hogy mivel nem értettél egyet? Csak kíváncsi lennék!
“Egy lényegi kérdés azonban mintha eddig elkerülte volna az alkotmányozók figyelmét: miért is lesz jobb az új alkotmány a réginél?” – írja Török Gábor a földhöztapadt ember által linkelt blogjában.
Visszakérdeznék:
Mit jelent az hogy egy alkotmány “jó” vagy “rossz”?
Mindkettőre tudnék sorolni tulajdonságokat.
Azt hiszem, ezt nem a mi tisztünk eldönteni, de minden jóban van valami rossz és fordítva. Jin&Jang Dipoláris világban nincs egyik a másik nélkül!
“…
nálunk minden ugyan úgy van mint itt-ott is,
láttam lehúzást, habit és simlit,
mert nem marad más ott, vagy hajtok vagy lopok,
de mégsem mulik hogy ezzel meddig jutok!
hanem tudod azon, hogy mennyit hagytok nekem
melóban vagy bűnben élem le az életem!
…”
Szerintem vannak, akik nem vállalnának be törvénytelen dolgokat, ha hagynák, hogy fejlődhessen és képességeihez v a tenni akarásához mérten éljen gazdag életet a szó minden értelmében. (Ezt még órákig tudnám ecsetelni…, de a lényeg ebben is benne van).
Ahogy elnézem, mindenki annyiszor szavazhat, amennyiszer csak akar. Így meg olyan helyen, ahol köztudottan hemzsegnek a csaló kommancsok, nem érdemes szavaztatn.
Nem kértem Gordon, hogy kérdezzél, azt kértem, hogy válaszolj, ha tudsz…az első bekezdésemre…
Na, ne má! Most ezzel a szavazással hülyéskedtek?
Földhöztapadt embernek javaslom a gúúúglit.
A tisztességes emberek csak egyszer fognak szavazni. Aki meg nem tisztességesen akar előnyt szerezni magának az annyit is ér.
Kommancsok!
Fogjátok vissza magatokat!
földhözragadva szerint:
2011. március 29., kedd – 15:15
“Nem kértem Gordon, hogy kérdezzél, azt kértem, hogy válaszolj, ha tudsz…az első bekezdésemre…”
Egyébként meg a kérésed nélkül is azt kérdezek amit akarok.
Ez egy szabad ország, azt kérdezel, amit akarsz…:) De válaszolni nem tudtál a kérdésemre…
A Szent Korona Tanon alapuló történeti alkotmányt állítsák helyre!
Ejnye csepelinfó, ilyen választást miért nem adtál!
Amennyiben Orbán Viktor helyreállítja Magyarországot, úgy ahogy régen volt, tőlem akár magyar király is lehet! De egyetlen falu, egyetlen négyzetkilométer se hiányozzon!
“Amennyiben Orbán Viktor helyreállítja Magyarországot, úgy ahogy régen volt” – írja Tarjányi?
Mennyire régen?
földhözragadva szerint:
2011. március 29., kedd – 16:00
“Ez egy szabad ország, azt kérdezel, amit akarsz…:) De válaszolni nem tudtál a kérdésemre…” – írja földhöztapadt ember.
Téved. Válaszoltam rá. Íme:
Gordon szerint:
2011. március 29., kedd – 15:23
“Földhöztapadt embernek javaslom a gúúúglit.”
Attól még hogy valaki földhözragadt gondolkodású még annyi esze magától is lehetne, hogy rákeres a gúúúgliban a régi alkotmány szövegére, aztán egy új ablakban rákeres a Fidesz tervezetére, majd a kettőt egymás mellé rakja.
Persze van aki erre – sem – jön rá magától. Nekik segíteni kell. Még szerencse hogy pont erre jártam és segíteni tudtam a szellemileg rászorulón. 🙂
Tisztelettel minden MSzP-s, LMP-s szimpatizáns vagy tagnak! Levizsgáztak ezek a pártok mert nem vettetek részt a Parlamenti vitákon a saját szavazóikat hagyták cserben ahogy az országgal tették 2002-2010 között!
Gordon, ez tipikus politikus válasz, amit adtál. De: “egy összegyűjtés, ami a kimaradó ill. bekerülő részeket összeveti a korábbi alkotmányban szereplőkkel” nem azt jelenti, hogy kiolvastatod velem a Háború és Békét, mert érdekel Natalja Iljinyicsna Rosztova grófnő féloldalas világszemléleti monológja. Nagyon jól érted mit akarok, csak szándékosan ferdítesz, a nép számára érthető összehasonlítást, tájékoztatást, indoklást kerestem, hiába…:( Jelenleg a jobboldal (veled az élen, azért ezt lássuk be) eufóriában éljenzi, a baloldal, meg minden más állatfajta pártkutya meg leszólja…No, én meg aki hátrébb fogom a fejemet, azért csak-csak szeretném kihámozni ebből a színházi komédiából legalább a történet gerincét…
1920. június 4-e előtt, mind a 364 ezer négyzetkilométerrel (Horvátországgal együtt).
Aki megvalósítja, az lehet magyar király, legyen az bárki!
1920. június 4-e előtt, mind a 364 ezer négyzetkilométerrel (Horvátországgal együtt).
Aki megvalósítja, az lehet magyar király, legyen az bárki!
Az előző két mondatot együtt leírni nem lehet, mert akkor a hozzászólás rendszer-moderációra várakozik! Éljen a szabad magyar sajtó, le az automatikus és a kézi cenzurával!
1920. június 4-e előtt, mind a 364 ezer négyzetkilométerrel (Horvátországgal együtt). Aki megvalósítja, az lehet magyar király, legyen az bárki!
pedig működik…:)
Tarjányi tehát nem mondott igazat?
Hát akkor ez mi a fene! Vagy engem automatikusan cenzúráz a csepelinfó szervere?
Tarjányi László szerint:
A hozzászólás rendszer-moderációra várakozik.
2011. március 29., kedd – 21:41
1920. június 4-e előtt, mind a 364 ezer négyzetkilométerrel (Horvátországgal együtt).
Aki megvalósítja, az lehet magyar király, legyen az bárki!
Nem cenzuráz automatikusan. Itt mindenki kiélheti magát..:)
Kedves László!
A rendszer általunk is ismertelen okokból fakadóan nem engedélyezte a hozzászólásod megjelenését.
Utólag engedélyeztük. A sajtószabadság nem sérült.
Üdvözlettel:
Csepel.info csapata
Fejtágító a jelenlegi alkotmányozási folyamatot és a formálódó új alkotmányt idő előtt bírálók részére!
Magyarország első írott alkotmánya a Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzó Tanácsának az 1919. április 2-án kiadott XXVII. számú rendelete volt, amelynek a címe “A Tanácsköztársaság alkotmánya”.
(Ezt az alkotmányt a Tanácsköztársaság 1919. március 21-én történt kikiáltását követő 10 nap alatt szövegezték meg, írták le és hirdették ki azt itt hőbörgő kommunisták elődei úgy, hogy nem döntött a jóváhagyásáról sem országgyűlés, sem népszavazás.)
Magyarország második írott alkotmánya a Magyar Népköztársaság 1949. augusztus 18-án elfogadott 1949. évi XX. törvénye volt, amely az 1936-os szovjet alkotmány mintájára készült, és 21 évvel a rendszerváltás után ennek a törvénynek a sorszámát viseli a jelenleg érvényes ideiglenes alkotmányunk is.
(Ezt az alkotmányt sem hagyta jóvá legitim országgyűlés, továbbá ennek a jóváhagyásáról sem rendeztek népszavazást, valamint a nép véleményének a kikérése nélkül keresztelték át ebben az alkotmányban Magyarországot Magyar Népköztársaságnak azoknak az exkommunistáknak a jogelődjei, akik most a jelenlegi alkotmányozás legitimitását vitatják és népszavazást követelnek az új alkotmány jóváhagyásáról és az ország nevének a megváltoztatásáról.)
Néhány hetes előkészítés után történt módosítás eredményeként az 1949. évi alkotmányból jött létre a jelenleg még érvényes ideiglenes alkotmányunk úgy, hogy 1989. október hónapban a 40 éves kommunista diktatúra utolsó egypártrendszerű parlamentje (az 1949. évi XX. törvény megnevezést megtartva) azzal a bevezető szöveggel módosította a szovjet típusú 1949. évi alkotmányt, hogy: „az Országgyűlés hazánk új Alkotmányának az elfogadásáig Magyarország Alkotmányának a szövegét a következők szerint állapítja meg:”.
Ebben az „új Alkotmány elfogadásáig” megállapított ideiglenesen elfogadott alkotmányban, a választói felhatalmazással nem rendelkező kommunista parlament úgy változtatta meg Magyarország nevét Magyar Népköztársaságról Magyar Köztársaságra, hogy eszükbe sem jutott népszavazást rendezni az alkotmány elfogadásáról és az ország nevének a megváltoztatásáról. Ráadásul úgy rendelkeztek, hogy alkotmányt érintő ügyekben népszavazás nem rendezhető.
(A fentiek ellenére röfögnek most az exkommunista disznók azért, hogy az új alkotmány jóváhagyásához és az ország nevének a megváltoztatásához népszavazást kellene tartani.
Az sem zavarja a szarháziakat, hogy mindaddig a ameddig a saját maguk által hozott rendelkezések érvényben vannak, addig alkotmányt érintő ügyekben népszavazás nem rendezhető.)
A fentiek összegzéseként megállapítható, hogy vadul röfögő exkommunista disznók hazugságai ellenére, az új alkotmány Magyarország mindhárom eddigi írott alkotmánynál, valamint az ország nevének változtatásainál legitimebb lesz, mert ezt az alkotmányt és ezt az ország nevének a visszaállítását többpárti demokráciában szabadon megválasztott 2/3-os parlamenti többség fogja megszavazni.
A történeti alkotmány visszaállítását követelőknek felhívom a figyelmét arra, hogy a történeti vagy más néven történelmi, mások szerint „Szentkoronás” alkotmány írott formában soha nem létezett.
Az 1945 előtti Magyarország „történelmi alkotmánya” a változó idők során kialakult szokásokból és különféle politikai egyezségekből összeálló, folyamatosan változó, de összefüggő rendszerként soha nem dokumentált elmélet volt.
A történelmi alkotmány részének számított:
– Álmos és Társai (a hét vezér) által kötött ősszerződés (vérszerződés), amely csak az esemény után sok száz évvel később keletkezett iratokban van legyezve, de ezekben is egymástól eltérő tartalommal.
– Az Aranybulla, amely 1222-ben 7 példányban készült és állítólag 31 cikkelyből állt, de az irat egyetlen eredeti példánya sem maradt fenn. (Ez az Aranybulla a népet úgy definiálta, hogy „a nép fogalmába nem tartoznak bele a nem nemesek”!!! Eredetileg tartalmazott egy a királlyal szembeni ellenállási záradékot, de ezt az ellenállási záradékot az 1687-es országgyűlés törölte.)
– Werbőczy törvénykönyve (hármas-könyve), amely 1514-ben törvénykönyvnek készült, de országgyűlés soha nem szavazta meg és ezért soha nem emelkedett törvényerőre.
– Az 1723. évi II. törvénycikk , a Habsburg-ház női ági örökösödéséről.
– Stb.
Még sorolhatnám a történeti alkotmány részének tekintett, de a jelenlegi társadalmi viszonyok szabályozására teljesen alkalmatlan hivatkozásokat, de azt hiszem, hogy normális emberek ezek alapján is képesek felfogni, hogy ezek alkalmatlanok arra, hogy ezek összességét Magyarország jelenkori (XXI. századi) alaptörvényének tekintsük.
Ezekkel kapcsolatban csak arról lehet szó, hogy ezeknek a ma is aktuális részeit, a jelent és jövőt szabályozó új alkotmányba beépítsük!
Aki ezt vitatja az nem tudja, hogy miről beszél!
Mi lenne, ha az idén nagypénteken újra szavazásra bocsájtanák a dolgot és a nép egytizedének a 90%-a Barabást választaná?!
Meddig kell a zidőben vissza menni, ha úgyis tudjuk, hogy itt a zidő?!
Kedves Kispajtás!
már annyi időpont volt megadva, melytől változást várt a nép… (2010 elején még vissza is számoltunk; vagy október, mikor az már egy tuti fix időpontvolt elvileg)
Miért pont a mostani decemberi lenne más? (vagy ez is csak egy etetés a sok közül?!)
Kedves Grün!
Amikor a te általad hőn szeretett alkotmányt megszavazták, pont az történt, amiről írtál. Rákosiék a nép kb. egytizedének a felhatalmazásával hozták be Magyarországra a diktatúrát. Ez felér egy Barabással.
A mostani alkotmányt viszont olyan politikai erő építi, amely kétharmados felhatalmazást kapott erre. Ezen felül a nép még lehetőséget is kapott arra, hogy elmondja a véleményét, melyet messzemenőkig figyelembe vettek. Pl. a kormány nem támogatta a választójog gyermekvállalás szerinti kiterjesztését, miután a válaszadók többsége azt nem támogatta (én se).
Tarjányi László 1920. június 4-e előtt pl. román megszállás alatt volt Budapest. Volt vagy 40 000 négyzetkilométer M.O. területe.
nagyapó!
Lassan kezdhetjük sajnálni, hogy anno nem csatlakoztunk Romániához?!
Esetleg a pepikikhez? Már régen euróval fizethetnénk!!!
Grün!
Lehet, hogy fiatalságomból adódóan vagy egyéb ismereteim hiánya miatt nem tudom, hogy kikre gondolsz a “pepikik” alatt! Kifejtenéd, ha megkérhetlet?
Köszönöm a választ!
1920. június 4-e mint dátum azért fontos, mert addig a megszállt területek Magyarország részét képezték jogilag, így az addigi állampolgárok, csak a trianoni szerződés aláírása után lettek az új államok polgárai. Egyébként évekkel utánna is történtek még határmódosítások, pl. Sopron és környéke, Kercaszomor, illetve a Lengyelországhoz került Észak-Szepes és Észak-Árva. Egyébként az utódállamok számos ponton nem tartották be a szerződés rendelkezéseit. A történelemben nincsenek örökre szóló dolgok, a trianoni szerződés is ilyen lesz. Az utódállamok közül nem létezik már Csehszlovákia, Szlovákia nem szerepelt a szerződésben. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság sem létezik, sőt Jugoszlávia alkotórészeire esett. Kárpátalja sem Csehszlovákia része. Miért kellene a szerződést Magyarországra érvényesnek tekinteni, amikor a jogalanyok már mások. Az Európai Únió felbomlása annyira át fogja formálni a viszonyokat, hogy Közép-Európában ez az apró nemzetesdi nem lesz kívánatos, remélem a kínai szupremácia majd oda hat, hogy a szomszéd kisnemzetek rá lesznek szorulva egymásra. Azt is remélem, hogy a közelkeleti “integrátorok” majd Amerikában fogják sebeiket nyalogatni és végre magunk intézhetjük, itteniek közös dolgainkat!
Tarjányi mondja:
“A történelemben nincsenek örökre szóló dolgok, a trianoni szerződés is ilyen lesz. Az utódállamok közül nem létezik már Csehszlovákia, Szlovákia nem szerepelt a szerződésben. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság sem létezik, sőt Jugoszlávia alkotórészeire esett. Kárpátalja sem Csehszlovákia része. Miért kellene a szerződést Magyarországra érvényesnek tekinteni, amikor a jogalanyok már mások.”
Nem akarok bezavarni, de a Trianoni békeszerződés jelenleg nincs érvényben. Az 1947-es Párizsi békeszerződés van érvényben, ami ráadásul nem teljesen a trianoni határainkat állította vissza (“pozsonyi hídfő”) elvétele.
folyt.köv
Az 1947-ben elvett területek egy része most Pozsony közigazgatási határán belül van (Pozsonyligetfalu). Tehát ha visszaállítanánk a trianoni határokat (a később hozzánk került Sopron és környékével plusz kisebb területekkel) talán még jól is járnánk. Megkapnánk pár porfészket (Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún) és Pozsonyból egy rakat panelt, meg az Auparkot. 🙂
A Novy Most meg határhíd lenne. Szerintem a tetején lévő étterem és rötyi hozzánk tartozna, vagy a “senki földjéhez”.
De talán a magyar állam kapná a retykópapír utáni áfát (bár megvehetnék “maradék” Szlovákiában is, és akkor nem).
Ez a súlyos kérdés szerintem már nem képezné az új békeszerződés tárgyát.
folyt.köv
Megjegyzem: csak az európai integrációnak köszönhetjük, hogy véget ért a megalázó határátlépési procedúra. Persze ezt sokan nem értékelik, mert ők szögesdrótok között szeretnek élni.
Én nem. Akkor sem ha esetleg az a karám kétszer vagy háromszor akkora mint a mostani ország területe.
“AZ ESŐVÍZ TUDJA, HOL VAN MAGYARORSZÁG HATÁRA. RAINWATER KNOWS WHERE THE HUNGARIAN BORDER IS.” Copyrigth Tarjányi László. Azaz a Kárpátok vízválasztójánál, mindent, mindent vissza! Azután Orbán lehet magyar király. Milyen jól hangzana megint: Magyar Királyi Honvédség, Magyar Királyi Honvéd Légierő, Magyar Királyi Ludovika Akadémia, Magyar Királyi Államvasutak, Magyar Királyi Állami Földtani Intézet (ezen még mindig az eredeti felírat van!), Magyar Királyi Csendőrség, stb.
Anno arról is volt szó hogy Magyarország és Románia közös király alatt egyesül.
Végül ezt elvetették.
Tőlem azt is lehet, s Orbán lesz a közös román-magyar király. Azután, amikor a románok megkedvelték I. Victor román királyt, mi kilépünk Erdéllyel együtt ebből az únióból, s marad ami volt, Egyesült Regát és Moldva Román Királyság.
Ezt a sok butaságot a Népszavából olvastad ki!? Úgy beszélsz mint egy igazi komcsi. He-he. 😀
De legalább tudjuk honnan fúj a szél.
Nem olvastam sehonnan. Engem nem érdekelne ki a király, hanem az hogy Magyarország olyan legyen, mint volt. A király a parlamentáris rendszerben jórészt protokolláris feladatokat lát el, “uralkodik” de nem kormányoz. A magyar viszonyok között még azt se, mert csak kérhetett az országgyűléstől. Mint Mária Terézia, amikor a magyarok katonai segítségét kérte, “Életünket és vérünket, de zabot azt nem!”
A honfoglalásból és a hét törzs vérszerződéséből következően, az Árpádok közül való király csak egy volt az egyenlők közül, mármint a nagyurak közül. Volt amikor három királya is volt egyszerre Magyarországnak, mert a különböző érdekcsoportok mást hívtak meg a magyar trónra. Az volt az igazi, akit az esztergomi érsek a Szentkoronával Székesfehérváron koronázta meg. Nekem a lényeg a Szent Korona Tan meg Magyarország eredeti állapota helyreálljon, s hogy a nép vagy a parlament kit választana meg magyar királynak, az édesmindegy.
Princess!
Annyira nem lehetsz kezdő, hogy legalább a guglizás nem megy!