Csepel.hu
Hagyományőrző találkozót és vásárt rendez Csepelen, a Kis-Duna partján fekvő Daru dombnál március 20-án, vasárnap a ReneSansz Alapítvány. A gyerekprogramokban bővelkedő rendezvényen többek között íjász, lovas íjász, solymász valamint baranta bemutató is lesz.
A színes, kulturális programok mellett magyaros ételeket, kenyérlángost, kemencés finomságokat, házi lekvárokat és szörpöket lehet kóstólni és vásárolni, de hagyományőrző ruhák, cipők, fazekas termékek is kaphatóak lesznek. A rendezvény a csepeli önkormányzat támogatásával valósul meg. A helyszínt, amely a csepeli Dunadűlő út 5-9 számmal szemben fekvő Daru domb alatt lesz, közösségi közlekedéssel a 151-es busszal a Kikötő utcánál, a 71-es busszal pedig a Késmárki utcánál leszállva lehet megközelíteni.
Most jön a Purim ünnep, amikor a zsidók 75ezer perzsát gyilkoltak le a perzsa uralkodó Ahasverus/Xerxes engedélyével Eszter nevű szeretője kérésének engedve. A zsidók ugye nagy harcosok, szeretik ha a perzsa uralkodó katonái lefogják a kiszemelt áldozatot, nekik csak a torkát kellett elvágniuk. Ezt ugyan nem írják Eszter könyvében, de vajon hogy volt a képes a zsidó kisebbség legyilkolni 75ezer embert, perzsák hatalmas tömegében? Indokolt-e ezt a szörnyűséget ünnepelni évente? Nekünk, magyaroknak miért nincsenek ilyen kificamodott ünnepeink, amikor valakik kiirtását ünnepelnénk? És még mi vagyunk rasszisták?
Mi vagy Te Tarjányi, hogy ennyit foglalkozol a perzsákkal?
Esetleg perzsa, vagy csak egy /zsák, vagy talán szarzsák?
?! Úgy látszik, megzavartalak az ünneplésben!
A zsidó vérszomj több ezer éves ünnepét ülik ma a zsidók. A helyzet azóta sem változott, ártatlanok vérében fürdenek, mindenkit bűnösnek kiáltanak ki, aki nem közülük való. A deviancia, a sötétség – a földre szállt Sátán és minden ördög ünnepe ez, jellemző módon csak “ők” tartják meg. Örvendezés a kiömlött gójvér felett.
Már Teheránban is tüntetések vannak.
Örülnék ha a líbiai rezsim bukása után az iráni banda következne. 🙂
A fenti csak Tarjányi perzsázásáról jutott eszembe… a csepeli rendezvényhez viszont sok sikert kívánok.
A németek megtagadták Hitlert, az oroszok Sztálint, a zsidóknak sem kellene ünnepelniük Márdokeust, Mordecháit és Esztert. Nincs mit ünnepelni egy népirtáson!
Látom te már nem ünnepled.
Én meg éppen azt akartam beírni, mi van mindenki elment ünnepelni?
Purim az kétnapos, így hiába ment ki a Sabbath, mégsem szabad billentyűzet elé ülni, s okítani a gojokat!
http://www.jmpoint.hu/modules.php?name=Konyha&recept_kat=unnepiDiblas de Purim (spanyol recept)
Tejes étel, Purim Édességek, Ünnepi ételek
Beküldte: Pontocso [10372]
Hozzávalók: 2 csomag réteslap
15 dkg margarin
20 dkg darált dió
20 dkg porcukor
2 kávéskanál őrölt fahéj
25dkg porcukor
4 dl víz
1 evőkanál citromlé
Öntet:
Porcukrot vízzel és citromlével nagy lángon 10-15 percig forraljuk. Sűrűsödik. Félretenni.
Egy tálban a töltelékhez összekeverjük a diót, 20 dkg porcukrot, és fahéjat.
Magas peremű tepsit (32*20 cm ha van otthon) kikenünk margarinnal. Belefektetünk 4 réteslapot félbehajtva, kis peremet is hajtogatva.
Bekenjük olvasztott margarinnal (5 dkg), majd rá a töltelék, és beborítjuk a többi réteslappal.
A tetejét is bekenjük olvasztott margarinnal (5 dkg)
Előmelegített sütő.
Közepes hőfok…170 C kb.
15 percig sütni.
Kihúzni óvatosan és éles késsel bevagdosni (mintha szeletelnénk)
A maradék margarint (10 dkg) felolvasztva ráönteni egyenletesen.
10-15 perc még, és aranybarna lesz.
Kész. Sütőből kihúzva a forró sütire ráöntjük a hideg szirupot, állni hagyjuk utána fél órát.
(“levecses” süti lesz)
Többször sütöttem már, mandulával is ajánlják, de diósan is remek.
Együtt a ropogós rétestészta részletek, és a diós márc…laktató!
🙂
Jó étvágyat hozzá!
Nem látok lázárjanis hírt 🙁
Lázár úrral az alábbi helyen foglalkoztunk:
http://csepel.info/?p=13003#comment-87950 “Nemzeti Konzultáció 2011 – Az Új Alkotmányról, még 4 nap”
És vonagló vonagabis hírt hol láthatunk?
Majd a Hetekben és az ATV-n, ha egyszer elmegy Vona a Vidám Vasárnapra!
Szárnyaló Turulmadár : Magyar nyelv – dalszöveg
Egyik angol óra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol,vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet – és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, —
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,*
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó – egy kép – egy zamat!
Aki slattyog, miért nem lófrál?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki beslisszol, elinal,
Nem battyog az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
Elárulja kósza nesz
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
(mondva)Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
Itt a vers eredeti szerzője:
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Innen egyezik a Szárnyaló Turulmadár dalszövegével
Gyimóthy Gábor: Nyelvleckéjét minden magyarnak meg kéne tanulnia és mindjárt nem lennénk gyávák.
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét \”óangolnak\” nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd\’ 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
…és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Isaac Asimov scifi író: \”Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok.\”
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: \”a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet\”.
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): \”Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.\”
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: \”Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit.\”
Grover S. Krantz amerikai kutató: \”A magyar nyelv ősisége Magyarországon /…/ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /…/ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.\”
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: \”Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.\” (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
A párizsi Sorbonne nyelvészei keresték a világ nyelveiben fellelhetõ közös õsi szógyököket, etimomokat. Ennek alapján megállapították, hogy:
mai angol nyelv 4%
latin 5%
héber 5%
csendes – óceáni nyelvek 7%
indiai munda-khol 9%
tibeti, szanszkrit 12%
õs-török, türkmén 26%
mai magyar nyelv 68%
õs etimont tartalmaz
Szép volt Tarjányi! Köszönjük!
Találtam ma egy igen érdekes honlapot, ahol vannak olyan írások, amelyek az emberiség szétáradásáról, s az egykori ősnyelv differenciálódásáról szólnak.
http://www.balagelapja.gportal.hu/gindex.php?pg=18318936
Még csak néhányat néztem meg: A magyar nyelv ősiségéről, A Szláv népek eredettörténete I, II, A csángók besenyő-magyar eredetéről. Akit érdekel nézegesse! Az emberiség története nemcsak a szétáramlásról szól, hanem például a Góbi sivatag terjedése elindított egy fordított irányú folyamatot, aminek az eredménye, hogy a visszaáramló népek a régi testvérnépeik leigázóiként léptek fel, amely folyamat a mai napig tart. A tanulmányok értelmezéséhez jó egy kis előtanulmány, nekem megvan Baráth Tibor A magyar népek őstörténete című könyve a Püski Kiadó gondozásában. A nyelveket addig kell visszavezetni, amig olyan nyelvhez nem jutunk, amellyel a szavak szótagokra bontva értelmezhetők! A nyelvészek eddig azért nem boldogultak az óegyiptomi, sumér stb. iratokkal, mert a mai nagy nyelvekből akarták visszafejteni. Ma elfogadott tény, hogy az ősi, keleti iratok a magyar nyelv segítségével könnyedén olvashatók. Azaz a magyar nyelv az indomediterrán nyelvek ősnyelve!
Részlet A szláv népek eredettörténete I-ből:
Indomediterrán-kultúra: az őskorból eredő, Jézus Krisztus születése előtti évezredekben, az Indus-folyótól Európa lakható részein át Afrika mediterrán (északi) részeitől a Nílus folyót övező lakható területein kialakuló ókori civilizációk, egységes egynyelvű elsődleges kultúrái.
Indoeurópai-kultúra: az indoeurópai nyelvcsaládnak a Jézus Krisztus születése utáni évszázadokban kialakuló, az elsődleges indomediterrán kultúrákra ráépülő, azokkal összeolvadó soknyelvű, soknemzetiségű közép és újkori másodlagos kultúráinak kialakulásai.
Az elsődleges indomediterrán kultúra nyelvére legjellemzőbb nevek közül kettő már a történelemben elhasznált név lett. A szemita nyelv már tévesen foglalt név, a mai tudományban az asszírok nyelvére vonatkoztatott. Az ária, árja fogalom pedig lejáratódott a német „tisztafajú árja” kifejezéssel. Mára már csak egy, történelmileg is elfogadható kifejezés maradt tisztán fenn napjainkra, mellyel pontos meghatározását adhatnánk az új nyelvészeti felosztásnak. Ez a név pedig az ÚR főnév fogalma. Mindazon népek, akik az ősi kifejlődésű toldalékoló nyelvcsaládba tartoznak, egyben az úr-népek családjába tartozónak vallhatják önmagukat. Az őskortól a napistent imádták egykoron, mégpedig az RÁ-ÚR kifejezés szerint. Fontos, hogy az ÚR fogalom más nyelvre való lefordítási tilalma érvényesülhessen, másként, csak a hangalakjának a fenntartása mellett kerülhessen a nemzetközi fogalmak sorába. Nézzük a megfogalmazását:
Az úr nyelvcsalád: az emberiség őshazájában kifejlődött, az értelmes ősi szótagokból felépülő toldalékoló vagy agglutináló nyelvtípusú népek nyelvcsaládja, melynek alapnyelve az ősmagyar nyelv, és amelynek származékai az altáji, dravida, sumér, kelta stb. és a kutatások szerint a jövőben ide tartozónak ítélt nyelvek gyűjtőfogalma.
E fogalmak leírása után már egyszerű annak az állításnak a megmagyarázása: miért csak a magyar nyelven lehet pontosan értelmezni az ókorban fennmaradt ősi szavakat? Mert a valóságban a magyar nyelv, azaz ősi modern ember elsődlegesen kialakított kétosztásos jelrendszere, mely legalább negyvenezer éve keletkezett a nyelv evolúciója során, és amelyből többek között az összes másodlagos indoeurópai nyelvek származnak. Tehát a mai nyelvtudomány legnagyobb tévedése, hogy a magyar nyelv befogadó nyelvként fejlődött volna ki. Éppen ellenkezőleg, a magyar nyelv a világ ősnyelve, és ősnyelvként az összes szláv, germán, arab és latin nyelvek alapnyelveként tette lehetővé az indoeurópai nyelvek kialakulását.
– törölve –
aha