Döntött a testület: Utcát neveznek el Mansfeld Péterről

Borka-Szász Tamás, az MSZP frakcióvezetője szerint jobban meg kellett volna gondolni az utca átkeresztelését…

Csepel.hu, Csepel.info

Mansfeld Péter csepeli esztergályos tanuló (élt 18 évet)

Az 56-os forradalom után halálraítélt Mansfeld Péterről nevezik el a mostani Bajáki Ferenc utcát – egyebek mellett erről fogadott el javaslatot a képviselő-testület csütörtöki rendkívüli ülésén.

Németh Szilárd polgármester aláírta az ÖKO program keretében a pályázatban támogatást elnyert Kölcsey Lakásfenntartó Szövetkezettel azt a megállapodást, amelynek értelmében az önkormányzat 596 lakás fűtés-korszerűsítési felújításához járul hozzá 13,5 millió forint értékben.

Németh Szilárd polgármester előterjesztésében vitatták meg a képviselők azt a javaslatot, hogy Mansfeld Péterről, az 56-os forradalom után halálraítélt fiatalemberről nevezzék el a Bajáki Ferenc utcát. Mansfeld Péter március 10-én lett volna 70 éves. Ezen a napon emlékezést rendeztek a Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskolában, ahol Mansfeld Péter esztergályosnak tanult. Egy ipari tanulmányi versenyen második helyezést ért el. Részt vett az 56-os felkelésben, egyike volt a „pesti srácoknak”. A Széna téren Szabó bácsi futáraként tevékenykedett, fegyvereket és híreket közvetített a felkelő csoportok között. Letartóztatták, majd a forradalom legfiatalabb áldozataként, néhány nappal 18. születésnapja után kivégezték.

Borka-Szász Tamás, az MSZP frakcióvezetője szerint tragédia, ami Mansfeld Péterrel történt, de az utcanév megváltoztatását alaposabban meg kéne fontolni. Érdeklődve kérdezte, vajon kikérték-e a Bajáki Ferenc utcában élők véleményét. Pákozdi József, a Jobbik képviselője helyeselte a névváltoztatást, egyben javasolta, hogy a Ságvári Endre utcának is végre új nevet kellene adni. Németh Szilárd emlékeztetett arra, hogy Bajáki Ferenc az 1919-es kommunista Tanácsköztársaság idején vált hírhedtté, népbiztosként szolgálta a rettegett hatalmat. A középiskola, amelybe Mansfeld Péter járt, s amelyet egykor Bajákinak neveztek, már korábban új nevet vett fel. Éppen ideje, hogy „egy komisszár helyett egy áldozat” nevét vegye fel az utca. A Fidesz egyébként már korábban is próbálta átkeresztelni az utcát, de a terv a szocialisták ellenállásán elbukott. Az utcában élők véleményét megkérdezik, s a javaslatot csak utána továbbítják a fővárosi közgyűlésnek. A polgármester jelezte, hogy eljön az ideje, amikor a kommunista Ságvári Endre utca nevét is átkeresztelik.

A képviselő-testület elfogadta azt a javaslatot, hogy a csepeli önkormányzat kilép a Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetségéből, valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéből. A polgármester azzal indokolta a döntést, hogy a szövetség gyakorlatilag semmilyen haszonnal nem járt Csepel számára, a tagság fenntartásával ugyanakkor csak feleslegesen költötték rá a közpénzt.

csepel.hu/Csarnai Attila

6 hozzászólás “Döntött a testület: Utcát neveznek el Mansfeld Péterről” bejegyzésre

  1. csaba péter szerint:

    Azért érdekelne , hogy akkor milyen testületi felhatalmazás alapján lett kicserélve a névtábla a testületi döntés elött ?
    A megemlékezés alkalmából?
    Azon kívül pedig a döntés joga a Fővárosé . Ha nem hagyja jóvá, akkor mi van?
    Ilyen nyílt törvénysértést azért nem vártam volna a jelenlegi vezetéstől!
    Haz ezt csinálják , miben különböznek az előző garnitúrától?
    Csak annyiban , hogy most ők jönnek…….

  2. csaba péter szerint:

    Az utcanév átkeresztelés régi ,tradicionális és nemes gyakorlat Magyarországon.

    Mint egyszer már írtam , valószínű nálunk 1541 szeptember 2- án kezdődött e nemes hagyomány gyakorlása , mikor is Nagy Szolimán elfoglalta Buda várát .
    A Nagy boldog asszony templomot dzsámivá alakították és a pénteki imába a Hutbe – be belefoglalták a Padisah nevét .
    Szolimán első dolga volt valamennyi utcát átneveztetni.
    Ezt követően 1686 szeptember 2- án. A szövetségesek Lotharingiai Károly és
    Szavoyai Jenő vezette seregei visszafoglalták Budát .Első dolguk volt a Nagy boldog asszony templom vissza alakítása és valamennyi utca átneveztetése.

    Ez azóta töretlen gyakorlat Magyarországon.
    Egyet értek arra érdemes emberek emlékének rögzítésével , közterületek elnevezése útján is.
    Azonban , ha ez a gyakorlat olyan sebességgel történik , mint az alsónemű váltás akkor bizony ez több kárt okoz mint hasznot.
    Még anno 1989 -ben a Fővárosi Tanács VB tagjaként javasoltam a Katolikus egyház kánon gyakorlatát . Nevezetesen: 100 év teljen el az adott személy elhunytától , hogy kiderüljön személye tartós nyomot hagyott e a köztudatban , hogy nevének megörökítése közterületen indokolt legyen.
    Az utca név változtatás gyakorlatának Székesfehérvári módját támogatom.
    Amely az adott utca valaha volt valamennyi nevének feltüntetését jelenti.
    Felvállalva a történ

  3. grün szerint:

    Üssétek már be a Google-ba a nevet és figyelmesen olvassátok el!
    Utána lehet véleményt mondani!!!

  4. csaba péter szerint:

    nekem az egésszel csak az a problémám hogy a K.E.T.: A Közigazgatási Eljárási Törvény
    azokra miért nem vonatkozik az új rezsimben , akiknek éppen alkalmazniuk kellene kötelezően.?

  5. xyz szerint:

    Kedves Csaba Péter!

    Pofátlanságnak tartom hogy a tanácsköztársaság egy tagjáról van még 2011-ben is elnevezve egy budapesti utca (sajnos nem egy..)

    Ez hogy lehetséges???

    Ez körülbelül olyan mintha Tel-Avivban Adolf Hitler sugárutak lennének (néhány Göbbels, stb. mellett).
    Ilyen szélsőséges esetben nem érdekel a törvény (de szerintem egy épeszű embert sem).

    Amúgy szerencsére fogalmam sincs ki volt Bajáki {de el tudom képzelni}

    Mansfeld Péterről ellenben több információm van: felakasztották mint egy rablógyilkost és 17 percig hagyták hörögni, fuldokolni az akasztófán. épphogy betöltötte a 18-at.
    a barátaiért áldozta fel magát és magára vallott.
    szobrot is érdemelne..

  6. Királyerdei szerint:

    Kezdőlap

    Bajáki Ferenc (Kecskemét, 1883. máj. 6. – SZU, 1938): politikus. Műlakatos volt. Az I. világháború előtt és alatt a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Orsz. Szövetségének egyik vezetője. 1900-tól a szociáldemokrata párt, 1919-től a KMP tagja volt. A Tanácsköztársaság idején a szociális termelés népbiztosa, a Népgazdasági Tanács elnöke. 1919 nov. után életfogytiglani fegyházra ítélték, 1922-ben a szovjet–m. fogolycsere következtében Moszkvába került, ahol mint szakmunkás dolgozott és tevékenyen részt vett a m. kommunista emigránsok munkájában. 1938-ban letartóztatták. A Sztálini törvénysértések áldozata lett.

    Azaz,a Zsugás Vili kinyírta,mint a többi komcsit.

Itt lehet hozzászólni !