Nemzeti Sport
Grosics (balra) és Buzánszky megkaphatta végre az elismerést (Fotó: Mirkó István, NS-archív)
A kormány úgy döntött, hogy 12-ről 13-ra emeli a Nemzet Sportolója cím birtokosainak számát, hogy Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat két legendás labdarúgója egyszerre részesülhessen a kitüntetésben – jelentette be a kabinet szerdai döntését ismertetve Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője Budapesten.
A kormány Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslata alapján döntött arról, hogy Albert Flórián (labdarúgás), Balczó András (öttusa), Bíróné Keleti Ágnes (torna), Gyarmati Dezső (vízilabda), Hammerl László (sportlövészet), Kulcsár Győző (vívás), Polyák Imre (birkózás), Portisch Lajos (sakk), Puskás Ferenc (labdarúgás), Székely Éva (úszás), Weltner Györgyné Ivánkay Mária (asztalitenisz) és Zsivótzky Gyula (atlétika) kapja meg a címet. Közülük Puskás Ferenc megromlott egészségi állapota miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. A közéletből szinte teljesen visszavonult Balczó András elfogadta a díjat, de távol maradt az eseménytől.
Puskás Ferenc halála után Földi Imre súlyemelő került be az elitklubba 2007-ben. Abban az évben hunyt el Zsivótzky Gyula, akinek helyére Sági Györgyné Rejtő Ildikót, a kétszeres olimpiai bajnok tőrvívót választották be a Nemzet Sportolói közé.
Polyák Imre tavaly november 15-én hunyt el, így ismét új tagot kellett jelölni. Az Országgyűlés 2010. december 6-án módosította a sportról szóló törvényt, a változtatás értelmében egyidejűleg tizenkettőnél többen is birtokolhatják a Nemzet Sportolója címet. Szilágyi György jobbikos képviselő indítványát a parlament – házszabálytól eltéréssel – egy nap alatt megvitatta, majd egyhangúlag, 327 igen szavazattal elfogadta.
A politikus a törvénymódosítást azért szorgalmazta, hogy Buzánszky Jenő és Grosics Gyula, az Aranycsapat két élő legendája egyszerre kaphassa meg a Nemzet Sportolója címet. A módosítás alapján – indokolt esetben, a sportért felelős miniszter javaslatára – a kormány egyedi döntésével a jogosultak köre tizenkét főnél szélesebbre bővíthető.
Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője március 10-én jelentette be: a kormány úgy döntött, 12-ről 13-ra emeli a Nemzet Sportolója cím birtokosainak számát, hogy Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat két legendás labdarúgója egyszerre részesülhessen a kitüntetésben.
A sporttörvény értelmében a Nemzet Sportolója cím havi nettó 500 ezer forintos életjáradékkal jár együtt, s azon 60 évnél idősebb, kimagasló eredményt elért sportolónak adományozható, aki aktív sportpályafutását követően is kimagasló szerepet töltött be a honi sportéletben.
BUZÁNSZKY JENŐ
Született: 1925. május 4., Újdombóvár
Sportága: labdarúgás
Posztja: védő
Válogatottság/gól: 48 mérkőzés/0 gól
Klubjai játékosként: Pécsi VSK (1946–1947), Dorogi Bányász (1947–1960) – 274 bajnoki mérkőzésen szerepelt
Klubjai edzőként: Dorogi AC, Esztergomi Vasas, Fősped Szállítók
Legjelentősebb eredményei játékosként:
– olimpiai bajnok (1952, Helsinki)
– világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc)
– Európa-kupa-győztes (1953) Kitüntetései:
– MOB Olimpiai Érdemérem (1986)
– Dombóvár díszpolgára (1991)
– Csik Ferenc-díj (2001) – Szent István-díj (2007)
– Prima Primissima-díj (2010)
– Nemzet Sportolója (2011)
GROSICS GYULA
Született: 1926. február 4., Dorog
Sportága: labdarúgás
Posztja: kapus válogatottság: 86 (3 vb-n szerepelt)
Klubjai játékosként: Dorogi AC, MATEOSZ, Bp. Honvéd, Tatabánya – 390 bajnoki mérkőzésen szerepelt
Klubjai edzőként: Salgótarján, Tatabánya, KSI, Kuvait
Legjelentősebb eredményei játékosként:
a válogatottal:
– olimpiai bajnok (1952, Helsinki)
– világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc)
– Európa-kupa-győztes (1953)
a Budapesti Honvéddal:
– háromszoros magyar bajnok Kitüntetései:
– Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje (1993)
– Halhatatlanok Klubjának tagja (1994)
– MOB Olimpiai Érdemérem (1995)
– Az évszázad legjobb magyar kapusa (1998)
– Dorog díszpolgára (2001)
– Nemzet Sportolója (2011)
Jó döntés volt.
Örülök a döntésnek és gratulálok.
Csatlakozom az előttem szólókhoz.
nem tudtak dönteni a két vén Fideszes seggnyaló közül
Két nagyszerű focista, igazi példaképek (lehetnének).
Sajnos őket is behálózta a politika.
Ettől függetlenül megérdemlik e kitüntető címet.
Sajnos megint az történt ami szokott: személyre szabták a törvényt.
Elszámoló és Baki biztos ide is Gyurcsányt jelölték volna. Nem elég a legnagyobb böszme cím?
Nem, nem! Én Borkai testvért és Schmitt (magyarul: Kovács, úgy mint: preambulum-hitvallás) testvért jelöltem volna!
Borkai kedvéért már csináltak egy törvényt (lex borkai), a Schmitt meg úgyis csak azt kérdezi: hol kell aláírni főnök?
Bugi-Baki!??
Óóóh! Nem is hangzik rosszul!
Te, Te…ee!? Kicsi fideszes.
Ha már szavazati joguk nem lehet a nyuggereknek?
Kósa mondta, nem én!
De legalább nem a devizahiteleseket védi, hanem épp a nyuggereket “dicsőíti”.
“…Támogatom ennek a jognak a bevezetését, ugyanis nyolcmillió választópolgár él az országban, miközben a lélekszám tízmillió. Eddig tehát kétmillióan, még törvényes képviselőjükön keresztül sem tudtak beleszólni az ország sorsának alakulásába. De más megfontolásból is jónak tartom a családi szavazati jog bevezetését. Európa, benne Magyarország népessége is gyorsan öregszik és fogyatkozik. Elejét kellene venni annak, hogy a jövőnkről túlnyomó részben az idősebb generációk döntsenek, miközben a legnagyobb terhet a középkorosztályok cipelik a hátukon. Ezzel a lépéssel a fiatalabb családos rétegeket szeretnénk politikailag motiváltabbá tenni. Nem lenne jó, ha Magyarország jövőjét zömmel egyetlen ügy, a nyugdíjkérdés határozná meg. A nyugdíj fontos, de nem a legfontosabb ügye életünknek…”
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/kosa_lajos_alelnok_az_ezereves_allamisag_jogfolytonossagarol.html
Szóval, Kósa úr nyilatkozata alapján itt egy újabb dakota közmondás:
A halott nyugger a jó nyugger!
Most hallottam a legújabb dakota közmondást:
Csak a döglött “Bakker” a jó “Bakker”!
Nincs szebb mint a csepeli nemzeti együttműködés?!
A XIX. század költői
Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetéséhez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S a szent fát félretedd.
Pusztában bujdosunk, mint hajdan
Népével Mózes bujdosott,
S követte,melyet isten külde
Vezérül, a lángoszlopot.
Ujabb időkben isten ilyen
Lángoszlopoknak rendelé
A költőket, hogy ők vezessék
A népet Kánaán felé.
Előre hát mind, aki költő,
A néppel tűzön-vízen át!
Átok reá, ki elhajítja
Kezéből a nép zászlaját,
Átok reá, ki gyávaságból
Vagy lomhaságból elmarad,
Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,
Pihenjen ő árnyék alatt!
Vannak hamis proféták, akik
Azt hirdetik nagy gonoszan,
Hogy már megállhatunk, mert itten
Az ígéretnek földe van.
Hazugság, szemtelen hazugság,
Mit milliók cáfolnak meg,
Kik nap hevében, éhen-szomjan,
Kétségbeesve tengenek.
Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!
És addig? addig nincs megnyugvás,
Addig folyvást küszködni kell.
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.
(Pest, 1847. január)
(2011. március 13???)
Kedves “GONDOLKODÓ!”!
Nem igazán tartom idevalónak az általad idézett Petőfi verset, mert itt nem irodalmár költők, hanem csak költői véna nélküli pénzköltők írogatnak (sokszor marhaságokat, és hazugságokat) ezért nem is veszik figyelembe Petőfinek az általad idézett versben leírt alábbi intelmét:
“Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S a szent fát félretedd.”
Én viszont kikapcsolódásként idézem neked Petőfinek azt a versét, amelyet akár az életfilozófiámnak is nevezhetek:
SZABADSÁG, SZERELEM!
Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életem,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.
Pest, 1847. január 1.
Ennek a versnek a szellemét követve nem köteleztem el magamat párttagsággal soha egyik párt mellett sem.
“Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.”
A komcsik fújják a vuzuvelát. Semmi nem jó nekik. Rendben, de miért van az, hogy kiváló sportolóink, művészeink, tudósaink mind a polgári oldalhoz tartoznak?
nagyapó!
Ősi dakota bölcsesség:
“Egy sportoló imád a győztes oldalon elhelyezkedn!”
rázzuk le fidesz igát……de minél előbb
Grün! Olyan kiváló “sportolókra” gondoltam, mint Illyés, Kodály, Teller, Oláh, professzorok Batthyány köre, Makovecz, Finta, stb., stb.
nagyapó!
Most soroljam fel, hogy kik vannak a másik oldalon?!
Te ismered a saját bandádat és aki nincs ott……!!!