Csepel.info

Egyesek ujjongva, mások morogva fogadták Nyugat-Európában, amikor sorra tiltották be a dohányzást az éttermekben és bárokban, de elég gyorsan megszokta mindenki – mondták az [origo]-nak külföldön élő magyarok. Aki bírja a hideget, az telente is nyugodtan elpöfékel a pubok ajtajában, és elégedett lehet a nyolc hónapos terhes kismama is, aki most már elmehet egy pubba meccset nézni. Egy Angliában élő magyar szerint a kocsmák pedig azért élték túl a tiltást, mert az emberek jobban szeretnek inni, mint cigizni.

Angliában 2007 nyarán tiltották ki a cigit a pubokból, és akkor ez sok emberből nagy felháborodást váltott ki – emlékezett vissza a Londonban élő Földesi Ildikó, aki akkor még maga is dohányzott. Az angolok azt emlegették, ez a “nanny state” újabb példája – a kifejezés az olyan államra utal, amely, mint egy dada, az állampolgárok életének minden területét az elképzelt jó irányba akarja terelgetni. Az első időszakban gyakran lehetett látni, hogy két-három ember ücsörög a pubokban, miközben kisebb tömeg pöfékel az épület előtt, ez azonban szerinte mostanra megváltozott. (Magyarországon a tervek szerint júliustól zárják ki a dohányzást a vendéglátóhelyekről, erről itt olvashat részleteket.)

“Az elején bosszantott, végül is nyűgös mindig kimenni az utcára. Az egész olyan légkört kreál, hogy azt érzed, cigizni szégyenteljes dolog” – mondta Földesi Ildikó, de hozzátette, hogy ez sokat segített, hogy letegye a cigarettát. “Sok erős dohányos ismerősöm abbahagyta, mert egyszerűen már sehol nem lehet rágyújtani” – mondta a fiatal nő, aki szerint a tilalom ellenére végül nem lettek kevesebben a pubok vendégei, az pedig kifejezetten jó érzés, hogy a vendégek ruhája nem füstölődik át egy-egy kocsmában töltött este alatt.

A szintén Londonban élő Szekeres Judit arra emlékszik, hogy a tiltás életbe lépését hatalmas egészségügyi kampány kísérte, emiatt a váltás sokkal simább volt, mint sokan gondolták volna. Szerinte az derült ki, hogy “a britekben sokkal erősebb az ivászat szeretete”, mint a dohányzásé. A 26 éves nő dohányos barátai azóta ugyan nem szoktak le, de kevesebbet cigiznek. A bárok éppúgy tele vannak, mint azelőtt, és “teljesen más úgy hazaérni, hogy nem bűzlök a cigitől” – mondta.

“A dohányzás 2011-ben Nyugat-Európában már nem olyan menő dolog” – jegyezte meg egy Dublinban élő, középvezetőként dolgozó férfi. Írországban 2004 óta tilos dohányozni a vendéglátóhelyeken, így a vendéglátósok kezdeti rémülete ellenére mostanra ott teljesen megszokottá vált a tiltás. “Mindenki ki tud sétálni egy cigire, ha akar” – mondta a névtelenséget kérő férfi, aki szerint a problémába “sokkal többet látnak bele”, mint amennyi utóbb beigazolódik.

Nyolc hónapos terhesen a kocsmában

Berlinben még csak részleges a dohányzás tiltása, de az eddigi szigorítások hatására számos vendéglátóhely teljesen nemdohányzóvá vált. A változás az ott élő Kerpel-Fronius Ádám szerint nagyon jót tett a városiaknak. Olyan emberek is megjelentek a bárokban, akik addig kerülték őket: egyre gyakoribb vendégek a gyerekes családok, és több lettek a női vendég is. “A feleségem nyolc hónapos terhesen be tudott ülni egy meccset megnézni” – mondta a politológus végzettségű férfi.

Sokáig nagy volt a felháborodás, komoly emberi jogi vita folyt a kérdés körül, de ez már “elég régóta nem téma” – fogalmazott. A dohányfüst eltűnése viszont több táncos szórakozóhelyen furcsa hatással járt. A füst erős szaga addig minden más szagot elnyomott, utána viszont többen megjegyezték, hogy az izzadságszag hirtelen tisztán kivehetővé vált. “Emberszag lett a diszkókban” – mondta Kerpel-Fronius Ádám .

A fegyveréhez nyúlt az ideges vendég

Írország 2004-es döntése óta tucatnyi uniós országban tiltották be a dohányzást a zárt légterű vendéglátóhelyeken (itt talál egy listát a szigorúan tiltó országokról), arról azonban nehéz meggyőző adatokat találni, hogy az egyik legfontosabb félelem – amely szerint a vendéglátóipar visszaesik, és a passzív dohányzástól eredetileg védeni szándékozott pincérek és csaposok elveszítik az állásukat – beigazolódott-e.

Az ír szigorítást heves vita és a vendéglátóipar részéről óriási aggodalom előzte meg. Féltek a pubokba járó focidrukker és nagyivó közönség elvesztésétől, egyes szervezetek 8 százalékos forgalomcsökkenést jósoltak, mások több ezer állás megszűnését jelezték előre, és a dohánygyárak sem hallgattak arról, hogy ellenzik a kormány tervét, amely maga is hónapokig őrlődött, mielőtt eldöntötte a teljes tiltást. Az ellentétes oldalon állók, vagyis a közegészségügy érdekében lobbizók viszont azzal érveltek, hogy a tiltás éppenséggel növeli majd a forgalmat, például több turista lesz hajlandó beülni az ír kiskocsmákba, és felméréseket idéztek, amelyek szerint maguk a dohányosok is többségében támogatják a tiltást.

Hasonló forgalomcsökkenéstől tartottak néhány évvel később az angol pubtulajdonosok is, legalábbis a BBC és a Times akkori beszámolói szerint. A tiltás egy-egy vendégből is indulatokat váltott ki, a legdurvább eset az volt, amikor egy night clubban a korábban nehézsúlyú bokszolóként dolgozó James Obeyola figyelmeztetett egy férfit, hogy tilos dohányozni, mire az agyonlőtte. (A gyilkost később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.)

A tiltás bevezetése után néhány hónappal a vendéglátóipari szervezetek már több számítással jelentkeztek, amelyek azt mutatták ki, hogy számos vidéki kiskocsmát bezárás fenyeget, Íroroszágban egyes becslések szerint ezer vidéki pub húzta le a rolót, miközben akadt néhány nagyvárosi kocsma, ahol forgalomnövekedést tapasztaltak. Volt olyan brit vendéglátóipari tömörülés, amely több mint 7 százalékos visszaesésről beszélt. A Diageo alkoholos italokat forgalmazó óriáscég a Guinness sör írországi fogyasztásának 4 százalékos visszaeséséről beszélt.

Van, akinek még nőtt is a forgalma

Egy évvel az írországi tilalom bevezetése után azonban az ír kormány diadalmasan közölte felmérésének adatait: a miniszterelnök szerint egyetlen év alatt hétezren hagyták abba a dohányzást, harmincezren jelentkeztek be a leszokást segítő telefonvonalon, az érintettek – vagyis a munkahelyek dolgozóinak – több mint kilencven százaléka örült a változásnak. “Az emberek most már úgy érzik, joguk van a füstmentes munkahelyekhez. Tudják, hogy a passzív dohányzás komoly egészségügyi problémákat okoz, és elvárják, hogy megvédjék őket a füsttől” – mondta a kormányfő.

Az amerikai népegészségügyi szervezet, a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) külön aloldalt hozott létre, amelyen bizonyítékokat sorol fel arra, hogy a dohányzás visszaszorítását célzó rendelkezések nem rontják a vendéglátóipar forgalmát. New Yorkban nem változott például a bárok és éttermek száma, az alkalmazottak száma pedig egyenesen nőtt; a Kaliforniában nemdohányzóvá tett bárok és éttermek forgalmából származó adóbevétel nem változott; sem Floridában, sem Texasban nem esett vissza kimutathatóan a vendéglátóhelyek forgalma – sorolja az oldal.

Az írországi Dohányzásellenőrzési Hivatal (OTC, Office of Tobacco Control) 2005-ben, egy évvel a tilalom bevezetése után gyorselemzésében – a vendéglátósok és a dohánycégek helyzetértékelésével szemben – azt állapította meg, hogy “nem indultak el kedvezőtlen gazdasági folyamatok a tiltás hatására a vendéglátóiparban”. A hivatal különböző felméréseket idézve jutott erre a következtetésre.

“A felnőtt lakosság 25 százaléka rendszeresen dohányzik. Az alkoholt ivó dohányosok számára a két tevékenység összetartozik, ezért feltételezhető, hogy ők kevesebbet fogyasztanak majd a pubokban és éttermekben. A nemdohányzók nem szívesen járnak dohányzó helyekre, ezért az ő fogyasztásuk a tiltás hatására növekedhet. Ami számít, az a nettó hatás” – állapította meg az OTC. Az ír hivatal és – többek között – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is hivatkozik egy még 2003-ban elkészült tanulmányra, amely mintegy 100 különböző kutatás eredményeit hasonlította össze, és elemezte. Arra jutott, hogy “a legjobb minőségű vizsgálatok eredménye az lett, hogy a tiltás nem jár a forgalom csökkenésével vagy pozitív hatással van rá”. “Azok a tanulmányok, amelyek visszaesést mutattak ki, kivétel nélkül a dohányipar támogatásával készültek. A dohányipar támogatásával készült kutatások 94 százalékban negatív hatást mutattak ki” – olvasható a szövegben. “A döntéshozók annak biztos tudatában léphetnek fel a passzív dohányzás ellen, hogy az iparági érvekkel szemben döntésüknek nem lesz súlyos gazdasági következménye” – jelenti ki a tanulmány.

Tavalyi cikkében a dohányzási tilalom körüli vitával kapcsolatban a Forbes magazin elemzője azt írta, az ellentétes eredményeket hozó vizsgálatok készítői sokszor hiányos adatokkal dolgoznak. Esetenként szándékosan nem vesznek figyelembe egyes tényezőket, amelyek a vendéglátóipari forgalmat a cigizés tilalmán kívül pozitív vagy negatív irányba befolyásolhatják.

Forrás: Origo