Mno.hu
Elkezdődött a Demszky-érában kiszervezett budapesti fürdők és strandok üzemeltetésének visszavétele a napokban. Amint azt Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta: kedden délben hat létesítmény (a Palatinus, a Paskál, a Római, a Csepeli, a Csillaghegyi és a Dandár fürdő) működtetését vették vissza, a következő hetekben pedig a többi fürdő is sorra kerül.
Ennek előzménye, hogy a közelmúltban a BGYH március 7-i hatállyal felmondta az előző városvezetés által az Opero Kft.-vel kötött üzemeltetési szerződést. Hogy ez a megállapodás mennyire előnytelen volt a főváros – és így közvetve az adófizetők – számára, azt jelzi, hogy a fürdőcég számításai szerint körülbelül havi 40 milliót, éves szinten pedig mintegy félmilliárd forintot takaríthatnak meg a rendkívüli felmondással – írja a csütörtöki Magyar Nemzet.
Ezzel együtt jó volna ha csökkentenék a belépő árat-legalább a csepelen lakók számára-,mert szerintem kicsit drága, ahhoz képest, hogy nem túl frekventált helyen van!
Meg kellene úszójegy, de a bérlet maradhat, csak kicsit olcsóbban, mondjuk 15 belépőre. A nyitás lehet korábban:)
Fedjenek be, illetve téliesítsenek két medencét. Itt az alkalom, hiszen idén lesz 50 éve, hogy megnyitották a csepeli strandot, és ahogy szüleim azóta is emlegették: már 1961-ben megígérték az úszómedence és a nagymedence befedését – 1962-re! (Meg, hogy a HÉV a Kálvin térig fog járni, stb.)
Népszavazást! Népszavazást!
Akarja-e, hogy a Csepeli strand a csepelieké legyen?
Gondolom, nem sokára a Csepeli Weiss Manfréd Kórház újra a csepelieké lesz, hiszen regnáló polgármesterünk megígérte a népszavazást, akkor a csepeli strandot se hagyjuk ebek harmincadjára.
Népszavazást! Népszavazást!
és akkor nem kell plusz uszoda, ott van ez, nem is értem. kész az 50 méteres medence, és új uszodát akarnak építeni…
http://www.mno.hu/portal/650302
Ha kevesebbe kerül a fenntartás, akkor derék dolog, így kell tenni!
Azért azt elvárom nagyjainktól (minden szinten), hogy mielőtt törvényt, rendeletet stb. hoznak számoltassanak már utánna, készíttesenek már mindenre kiterjedő hatástanulmányt és annak ismeretében nem indulatból meg pártszimpátiából kifolyólag nyomogassák két kézzel a szavazógombot!
Csak egy példa: a 16%-os szja. bevezetés.
Ne álljunk meg félúton! A mi strandunk gyógyuljon!
Népszavazást! Népszavazást! Népszavazást!
Csak klasszikusoktól: csepel.info, 2009. augusztus 10. hétfő 16:12 “Németh Szilárd nem adja fel: mindenképpen lesz népszavazás” Lásd: http://csepel.info/?p=5882 . Húzzunk bele (x-et)!
Gondjaim vannak a csepeli stranddal, és a Gyógyfürdő Rt-vel.
Szerintem prognosztizálható, hogy a csepeli strandot öt éven belül bezárják, mert egy ilyen kisközösségi kiszolgáló létesítményt nem lehet rentábilisan üzemeltetni 3 nyári hónap alatt!
Ha belegondolok, hogy az egyik legjelentősebb polgári igény a fedett uszoda Csepelen, és az éppen regnáló városvezetés ostobábbnál ostobább elképzeléseket dédelgetett magában az uszoda helyét (lásd Béke tér, vagy a Rákóczi tér) illetően, egyáltalán nem vagyok nyugodt. Hogy ne csak hőzöngjek, leírom az alternatív javaslatomat, mely szerintem hosszú távon fenntartható eredménnyel szolgálna.
Tehát: Első lépésként a Fővárostól elvenném a tulajdonjogot és az üzemeltetés jogát. Ez reálisan kivitelezhető, ha Csepel a sarkára áll, és a következő ajánlatot teszi a Fővárosnak: A csepeli strandot Önálló Nonprofit Részvénytársaságba szervezném, ahol az alapítók a csepeli (400 db 100.000.-ft névértékű + 1 db aranyrészvény) és a fővárosi önkormányzat (400 db 100.000.-ft névértékű részvény) lenne. A Főváros része gyakorlatilag 2007 óta ki van fizetve, mert akkor a csepeli önkormányzat 400 millió forintot utalt át a gyógyfürdő Rt-nek fedett uszoda építésére! Az 1 db aranyrészvénnyel Csepel lenne a többségi tulajdonos.
FIGYELEM! Nagyon fontos, hogy az összes rendelkezési jog a csepeli önkormányzat birtokában legyen, mert ha ez nem történik meg, Csepel a strandját ugyanúgy elveszítheti, mint mára sajnos az egyetlen természetvédelmi területét, a Tamariska-dombot!
Második lépésben nyilvános részvénykibocsátással szerezném meg a fedett uszoda építési költségeinek jelentős részét. Konkrétan: meghirdetném, hogy minden csepeli polgár és szervezet vásárolhat fejenként és szervezetenként 1 db 100.000.-ft névértékű elsőbbségi részvényt, amelyért hosszú távon osztalék helyett uszodabérletet kapna. A meghirdetett minimális érték 1 MILLIÁRD Ft lenne, ami összesen 10 ezer csepeli polgár, illetve szervezet számára biztosítana kedvezményes lehetőséget. (Én, a családom, és a szervezeteim 4 db részvényt máris lejegyeznénk!)
Az egy milliárddal EU-s pénzre is pályáznánk, de önmagában is meg tudnánk építeni egy 10 pályás, 50 méteres, nemzetközi versenyszabályoknak megfelelő sportuszodát. Ha több forrás állna rendelkezésre, azt további medencék befedésébe, és geotermikus-napkollektoros gépészetbe fektetném be.
Az üzemeltetésbe bevonnám az esetlegesen jelentkező csepeli civil szervezeteket, akik a munkájukért pénz helyett szolgáltatást (bérleteket) kapnának.
Az uszoda a hozzá kapcsolódó lehetséges beruházásokkal, közfoglalkoztatási, egészségügyi, és idegenforgalmi projekt is lehetne egyben.
Elképzelésem 3-5 éves időtávon belül megvalósítható, a bürokrácia keresztbe fekvésétől függően.
Az ötletet jónak tartom, csak a részvények névértékét vinném le 10 000 ft-ra, amit bérletként lehetne felhasználni bizonyos időtávon. Százezer Ft-ot sok család nem engedhet meg magának, tízezezret 2-3 hétvége alatt úgy is elhasznál.
Kedves Bianka!
Természetesen lehet kisebb névértékű részvénykibocsátásban gondolkodni.
Én csupán a hétköznapi úszó bérletem árát vettem alapul, amikor számoltam.
Régebben a Campona melletti uszodába jártam, ma a Kondorosi útiba. Ismerve a jegy és bérlet árakat, ha 100 ezer forint befektetés nagyon kedvezményes éves bérletet biztosít, akkor már megéri beszállni.
Egyébként sok szempontból nem feltétlenül a magánemberekre számítanék ezzel a részvénnyel, hanem csepeli intézményekre, iskolákra, vállalkozásokra, mert ezt a 10 ezer részvényt el kéne adni.
Valószínűleg az igazi megoldás a kisebb és nagyobb névértékű, más-más szolgáltatást biztosító névértékek egyidejű forgalmazása lenne.
Lényeg az, hogy csak úgy polgárosodat végre Csepel, ha a döntéshozók felfogják végre: polgári társadalmat a polgárok nélkül nem lehet megvalósítani!
Üdv menyus
És egy ilyen szolgáltatásra váltható részvénynek (talán nem is ez a helyes kifejezés rá mivel a részvény egy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír) az az előnye, hogy nem lehet “eltőzsdézni”, vagy egyéb módon elseftelni. Így a hiénák nem tudják megkaparintani, illetve nincs értelme megtenniük.
Persze a leglényegesebb az, hogy az ún. alulról jövő kezdeményezésekre a kerületi önkormányzat mennyire fogadókész. Ezen áll vagy bukik minden.
Már elmondtam egy párszor, de még fogom sokszor, nagyon sokszor!
Én Csepelen lakom. Nagyon régóta. Itt születtem. Úgy gondolom megillet a lehetőség, hogy véleményt mondjak a kerülettel kapcsolatban. Sokkal jobban megillet, mint Borka-Szász elvtársat. Őt, aki ugyan önkormányzati képviselővé választatta magát itt Csepelen, de nagyjából ennyi köze van a kerülethez, nem több. Idejön, bekiabál a pálya széléről, aztán hazamegy. Tárnokra. Most hallottam, és mélységesen felháborít. A “rossznyelvek” szerint annyira dobog a szíve a kerületünkért, hogy ott vett magának valami kis palotát. Elköltözött. Nem csak a kerületből, de még Csepel-szigetről is. Tudta ezt Valaki???!!! Ha annyira Csepel sorsa érdekli, akkor miért nem itt vett magának házat??????
Le kellene mondania, és új hazájában osztani az észt. Ott még talán nem járatta le magát…
Kedves Menyhért Péter!
Javaslatod mondd el a polgármesternek kedden 17 órától a Királyerdei Műv.Házban. Ott rendezi meg újabb külön bejáratú produkcióját, amelynek címe: lakossági fórum. Tuti, hogy vevő lesz a javaslatra, és meg is ígéri majd a megvalósítást. (NSZ-nél szebben senki sem tud ígérgetni.) Szegény Tarlós István főpolgármester volna a legboldogabb, ha nem csak a kórházaktól, hanem a Csepeli strandtól és annak fenntartási költségeitől is szabadulhatna. NSZ visszaszerzi nekünk a kórházat is a fenntartási, üzemeltetési költségeivel együtt az ugrásra kész állam karmai közül. NSZ Megígérte. Ezt is. A strand már csak torta lenne a habon. Mi az neki?
nem rossz ötlet egy új uszoda,de azt a szent imrén kéne felhúzni.
a strand nagyon kiesik, a szent imrén tisztán piaci alapon is működne egy olyan sportcentrum, amiben uszoda is van.
az egész buszpályaudvart el kell tüntetni onnan, és egy világszínvonalú épületet kell felhúzni oda. abban sokminden más mellett ennek is lenne helye bőven.
és megint leírom: csepel egy hazai viszonyok között egy gazdag város lehene, ha elszakadnánk budapesttől.
mi adót fizethet pl csak az erőmű maga.
hány válalkozás van bejegyezve a gyepsor u.1-be?
ha északcsepelen és délcsepelen is kiépül a 2 új városrész, akkor pár évtizeden belül 200e fölé nőne a lélekszám, Csepel a harmadik legnagyobb város lenne.
északcsepelen ugyebár üzleti/kereskedelmi negyed és luxuslakások, a volt dűlőkön pedig egy új kertváros. (az adóbevételek jelentősen nőnének)
saját kikötő, reptér 10km-en belül, autópálya…arról nem is beszélve, hogy egy 200ezres, a fővárossal összenőtt, de mégis önálló város olyan EU-s lehetőségekhez juthat, amire kerületként esélye sincs.
a távfűtéses lakásokban lakók meg csak gondolják el: ha a műszakilag független csepeli távhő-hálózat az állam egyik zsebéből a másikba kerülne át (fővárosi tulajdonból, csepeli tulajdonba) nálunk nem nőne, hanem jelentősen csökkenne a távhő ára.
miért? mert jelenleg a csepeli erőmű szolgáltatja a legolcsóbb távhőt, csakhogy a távhő ára egységes, amit úgy kalkulálnak ki, hogy a jelentősen drágább forrásokat is ki tudják fizetni.
magyarul mi csepeliek (meg 1-2 másik kerület) fogyasztói fizetik ki az olyan kerületekben lakók különbözetét, ahol drágán lehet előállítani/leszállítani a hőt.
most nem tudom mennyi, de pár évvel ezelőtt 1800-2000Ft/GJ áron vette a Főtáv a hőt az erőműtől. mi meg 3000Ft felett fizettünk érte, mert egységes az ár. meg kell fizetni azt is, ahol mondjuk 2500-3000-be fáj egy GJ előállíása.
jah: a főtáv azon mesterkedik, hogy az egész város 3-4 elkülönülő távhő-hálózatát összekösse. utána már baszhatjuk. ki kell szervezni vagy csak a csepeli,vagy a csepeli-erzsébeti részt egy tisztán helyi önkormányzati tulajdonban lévő távhőcégbe. nekünk nem kell más kerületekkel foglalkoznunk, nem kell akkora apaprátust fenntartani, nem kell profitra törekedni, csupán nullszaldóra.
ezt meg lehet lépni kerületként is. ha NSZ ezt megcsinálná, azzal asszem pár ciklusra bebiztosítaná magát…lakik pár távfűtéses lakásban élő szavazó csepelen. 😉
hajrá CSETÁV 😀
Kedves “én”!
Tisztán piaci alapon egy csepeli uszoda sohasem működhetne a Szent Imre téren, a Rákóczi téren, vagy a Béke téren.
Egyrészt azért, mert ezeken a helyeken nincs artézi kút, ami az alapokat garantálja, másrészt egy ilyen kis uszoda sohasem képes jelentős idegenforgalmat idecsábítani olyan területről, ahol mindenhol megvan az önálló uszoda.
Másrészt van egy strandunk, ami garantáltan becsődöl, ha nem teszünk érte valamit!
Gondoljunk csak bele, hogy a Gyógyfürdő Rt területeladási akciója mennyi kárt okozott már Csepelnek, és a kisduna parti lakásügyletnek még nincs lezárt vége!
Ha becsődöl a strandunk, a főváros pénzügyi érdeke a strand területét is a karvalytőkének fogja átengedni, és akkor nagyon ráfaragunk!
Végül egy fontos tény: Csepel egy közepes lélekszámú magyar város, függetlenül attól, hogy milyen szolgaságba gyűr minket a fővárosi lét. A függetlenség járata azonban már elment, mert azt a közös vagyont, amit a Hajdú érában még jogosan kivehetett volna Csepel a közösből, ma már privát vagyon, amihez semmi közünk.
Önálló városi létet azonban élhetünk, ha az önkormányzat a helyi társadalmat SZÖVETSÉGES, EGYÜTTMŰKÖDŐ POLGÁR-ként, nem pedig beosztott alattvalóként kezeli.
Csepel elmúlt 20 évére az atyáskodó, autokrata vezetés, és az alattvalói státusz volt jellemző. Remélem, e téren változás lesz.
Üdv menyus
“Tisztán piaci alapon egy csepeli uszoda sohasem működhetne a Szent Imre téren, a Rákóczi téren, vagy a Béke téren.”
Ott akkora a forgalom, hogy biztos menne. Főleg úgy, ha a buszpályaudvar eltűnik onnan, és normális, egy európai nagyvároshoz méltó fejlesztések történnek ott. Nem (csak) a jelenben kell gondolkodni, és nem úgy kell elképzelni, hogy a bódésor mögé odaköpünk egy uszodát, oszt annyi. A Táncsics/Kossuth közötti részen majdnem olyan fajsúlyú ingatlanfejlesztés vihető véghez, mint amit a szennyvíztisztító telepítésével elbuktunk.
Egy normális városközpont magasházal/házakkal: irodaházak, luxuslakások, sportcentrum vagy akár egy hatalmas télikert, ami a templom körüli park téli megfelelője lehetne. Más városokban ahol van ilyen, az a város egyik jelképe, ‘mítingpont’. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen a vele egybeépült lakások, irodák, szolgáltatóközpontok presztizsétis emeli.
Nekem volt szerencsém külföldön ilyen helyen járni.
“Egyrészt azért, mert ezeken a helyeken nincs artézi kút,”
Csepelen kb lefúr az ember és jön a víz. Táncsicson túl kezdődik a kertváros, minden második kertben van fúrt kút, laktam ott, tudom. A papírgyári uszoda sincs messze.
Egy uszodának nem idegenforgalomra kell terveznie, arra ott a strand. Egy városközpontban lévő uszodánál a cél az ottmegfordulóhelyiek, és a csepelen dolgozók. Vagy olyan más kerületekben lakók, akik hajlandóak ezt megközelíteni.
Egy erzsébeti vagy egy 9. kerületi lakosnak az imre tér még ok, de a strand még sok csepelinek se esik útba. Nyáron megint más, amikor az emberek családostul kitelepülnek egész napra, és megint más, ha munka/iskola előtt/után beugrik az ember 1-2 órára úszni. Nem strandolni.
“a kisduna parti lakásügyletnek még nincs lezárt vége!”
Semmilyen lakásépítést nem lehet ottmegengedni, azt hiszem ebben minden csepeli egyetért. Aki azon ügyeskedik, hogy ott lakásprojekt legyen, azt el kell távolítani.
“A függetlenség járata azonban már elment, mert azt a közös vagyont, amit a Hajdú érában még jogosan kivehetett volna Csepel a közösből, ma már privát vagyon, amihez semmi közünk.”
Ez hülyeség, nincs olyan, hogy elment. Helyi népszavazáson lehet erről döntetni, aztán vagyonmegosztás. Mivel Fidesz van a fővárosban és Csepelen is, így meglehet állapodni normálisan erről. Nem tudom mire gondolsz, hogy megoszthatatlan közös vagyon…
A távhő teljesen független, magáncég szolgáltatja a hőt, a főtáv csak leszállítjaneked 1-2kmre, és kifizetteti veled a drága kerületek különbözetét.
BKV? akár úgy is megállapodhatunk, hogymarad a BKV, a kerület meg fizet a szolgáltatásért. Semmi különbésg nincs, csak az állam más zsebéből kerül oda u.az a pénz.
De ha csak megkapjuk 100%-ban azt a pénzt, amit most a főváros kap utánunk/tőlünk, márjobban járunk.
Semmi sem változott a hajdú éra óta – pont ez a baj.
Mi történt Csepelen? Hasonlítsuk már össze a Váci úttal a Rákóczit…
Csepelnek kerületként nincs, vagy csak nagyon korlátolt jövője van. A nagy semmi. Lesajnált, lepusztult, elfelejtett,lemaradott külső kerület.
soha nem fog idejönni egy cég, hogy irodaházat építsen. Soha normális ingatlanfejlesztés nem lesz, Csepelen soha nem lesz olyan, hogy luxuslakás a központban, sohanem lesz egyetlen államiközigazgatási hivata épülete idehozva, soha nem lesz egyetemi campus, soha nem lesz normális Rákóczi utca kéreg alatti HÉV-vel.
Azt a szégyen csepelplázát is hasonlítsuk össze a többivel…Pont a Rákóczira nézőoldala egy hányadék.
Amásik a koncepciótlanság. A murus ház -a botrányok ellenére- el kell ismerni, jól néz(ne) ki. nem lehetett volna 5-m-rel beljebb, hogy egyszer majd talán ki lehessen szélesíteni a Rákóczit? A smatch épületét nem lehetett volna szanálni? hogy néz ki azott a telek sarkán, miért nem lehetett ‘bevinni’ az épület árkádos részébe? Semmi koncepció, semmi előrelátás, semmi egységes és kiemelkedő városképre való törekvés.
A Rákóczi-nak kéne lennie Csepel főutcájának, legalább a váci út vagy az üllői út színvonalát hoznia. Azok az épüketek ott a pláza meg a sétáló utca között hiába újak, hányás. Hogy néznek ki?
20 éve nem lehetett kivinni a HÉV-et se kéreg alatt, se afelett a temetőig legalább?
Nem alagútfúrásról van szó. Kerületként erre soha nem lenne sélyünk, de önálló EU-s nagyvárosként egy ilyen projektre 5-10 éven belül tudnánk pályázni.
De most mi épül a csepeliek pénzéből is? 4-es metró…
Olyan helyzetben van a főváros, hogy soha a büdös életbe nem fog eszébe jutni Csepel.
Nem Tarlós vagy Demszky kérdés ez, ez abból adódik, hogy kerület vagyunk, abból is a 21.
Más világvárosokban miért van úgy, és miért tud működni az, hogy csak a belváros a város maga, és a külső városrészek megőrizték történelmi függetlenségüket az egybeépülés után is?
Budapesttel együtt kell működni, együttkell élni, de partnertként, nem szolgaként.
Csepel ma a fővárost tekintve nettó befizető. Sokkal több adó folyik be innen, mint amit itt és ránk elköltenek. És ez mindig így volt, és így is marad, ha nem leszünk önálló város.
Nem 1-2 vagy 4 évre kell előre gondolkodni, hanem évtizedekre.
Hogy szeretném én látni Csepelt 10,20 év múlva? Ország 2.-3. legnagyobb megyei jogú városa, Pest megye székhelye az új vármegyeházával, 2-300e lakos, HÉV a nullásig jár(vagy tovább) de a belvárosi szakaszon (Ady-tól Tescoóig, temetőig) kéreg alatt, Rákóczi út ezen szakaszán egy párszázezres nagyvároshoz méltó épületek, egyetemi campus, szigetcsúcson üzleti/kereskedelmi negyed magasházakkal, dűlök rendezése, új zöldövezeti városrész kiépülése, városhatár kitolása úgy, hogy az M0 legyen a Csepelt Miklóstól elválasztó határvonal. Így nekünk adóznának az M0 északi oldalára települő üzemek, cégek.
Nincs még 20 évünk, amit elvesztegethetünk, így is jelentős versenyhátrányban vagyunk más kerületekkel szemben. Annak ellenére, hogy óriási potenciállal rendelkezünk.
Persze le lehet hülyézni, hogy bilibe lóg a kezem, de az ilyen emberek miatt nem lesz Csepelen soha semmi. Utópisztikus és a jelenben túlzónak tűnő terveket kell kitűzni, mert ha annak a negyede megvalósulna, amit felsoroltam, már jó. De ha eleve a negyedét tervezzük be, és annak a felét sikerül is megvalósítani, akkor az bukó.
De mit lehet kezdeni olyanokkal, akiket 93ban olyan demagóg suttógó propagandával meg lehetett győzni, hogy akkor vidékiek leszünk és sárga busz fog járni. Persze, a sziget leúszik a dunán…
A valóság viszont az, hogy ha elszakadnánk, akkor olyan színű busz járna, amilyet csak akarunk 🙂
De ez persze csak álom, mert itt az emberek már maguk is elhiszik, hogy a tehermentesítő út a gerinc út. Pedig az eredeti gerinc út, amit demszky pont azért ígért meg, hogy ne szakadjunk el, az már tervbe sincs véve. Amit most építenének és gerinc útnak csúfolják, na az 93ban még tehermentesít út volt, ami majd felépül addig, amíg a gerinc út elnem készül.
CSEPELIEK!! Ha az nem győz meg titeket az elszakadás, mint kizárólagos alternatívája annak, ha mi is jobban és normális környezetben akarunk élni, hogy 18 éve még ez a szar sem épült meg, akkor tényleg én vagyok a hülye, hogy koptatom a számat, meg az ujjaimat.
Szilárd! Itt a lehetőség a történelem lapjaira bekerülni 😉 Weiss Manfréd meg Cepel mellett emlegetnék a neved 100 év múlva, ha rá mernél lépni erre az útra. De én attól tartok, hogy ez a Fidesz Bp-politikájába nem férne bele,és ezért se lesz belőle semmi…
Pdig el kéne gondolkodni ezen, mert az a teljesítmény, amit Tóth Misi és az MSZP 16 év alatt nyújtott, az egy ciklusra sem elég.
Szilárd! Ha mondjuk 20 év polgármesterség megadatna neked, nem lenne jobb úgy visszanézni, hogy a te polgármesterséged alatt lett lesajnált bp-i kerületből csepel egy önálló európai nagyváros? Azért kicsit más, minthogy lett egy rajkópláza meg felújítottuk az SZTK-t és ennyi. Mert Tóth Mihály ezt tudja felmutatni 16év után.
Itt teret lehet adni a modern építkezéseknek is, ni
Kedves “én”!
Bár szívemhez közel állók a gondolataid (anno én egy elszakadáspárti “aktivista” voltam, de friss betelepülőként az őslakos csepeliek csak lesajnáltak), nagyon sok mindent másként tapasztaltam, és most is másként látok.
Most csak a stranddal és az uszodával kapcsolatban néhány gondolat.
Egy csepeli uszoda potenciális közössége a Csepel szigetiek, nem pedig a fővárosiak, hiszen körülöttünk minden kerület rendelkezik már saját uszodával.
Idegenforgalomra csak akkor lehet számítani, ha az építendő uszoda mindenben megfelel a nemzetközi sportszabványoknak, mert ilyen uszoda alig van a fővárosban. Ezért nem célszerű 25 méteres medencében gondolkodni, mert olyat minden kerület épített már magának.
5 éves rendszeres úszni járó tapasztalataim szerint az uszodákat a törzsközönségük, az oktatási intézmények,és a pályabérlő egyesületek tartják fenn, nem pedig a kényelemszerető betérő ember. Én is naponta 3 órát utazom egy másfél órás úszásért – nekem sem a megközelítés kényelme a szempont.
Van egy nagyon fontos tényező, amiért lobbizok a strandi fedett uszoda mellett. Ha nem oda épül meg az uszoda, akkor a csepeli strand garantáltan csődbe megy, bezárják, és a főváros eladja az ingatlant, például ingatlan befektetőknek!
Ez, még ha nem is 4 emeletes lakóházakat építenének a kisduna partján, akkor is kikerülne a terület a Csepeliek által használható területek közül.
Látom, sokat vársz a fidesztől – én is így voltam vele. Az idő azonban eltelik, s a remények szertefoszlanak.
Később, ha lesz időm,megpróbálok a részletesebben reagálni a szép Csepel elképzeléseidre, amit én nem látok olyan reálisnak.
Üdv menyus
Uraim! A hajó rég elment! A csepeli városvezetés saját és érdekkörébe tartozók érdekei szerint cselekedett a Csepel Művek privatizációjakor. A rendszerváltáskor még nagy volt a kussolás az elvtársak között a gyárban, csak a Lenin-szobrokat vették le az asztalukról. Volt aki a Lenin-képet 93-ban még tüntetőleg a falon tartotta. Meghúzták kissé magukat, hogy a húsos fazekaknál maradhassanak. 92-ben az első jel a nyugati autók szaporodása volt a csarnokok mellett. No nem a melósoknak ment olyan jól, hanem az elvtársak tanulták meg, hogyan lehet magánzsebekbe fejteni a pénzt az állami vállalatokból. Meg már nem is akartak egyenlőnek látszani a munkásokkal. A Csőgyár 95-ben még kapott 2Mrd forintot a cég rendbetételére az államtól, de a menedzsment látva saját képességeit, inkább zsebretette azt. Ezután a hajdani Csepel Művek 220 részre esett. A nagyfőnökök nagycsarnokokat, a kisfőnökök kis csarnokokat, üzletnek való sufnikat privatizáltak. A termelés teljesen megszűnt, az új tulajdonosok például a volt Csőgyár területén több helyen is, egymás konkurenseiként külföldi csővet kezdtek el árulni. A kisebbek meg igyekeztek a tulajdonukban levő ingatlanokat bérbeadni olyanoknak, akiknek mégis volt valamilyen üzleti ötletük, de nem voltak abban a helyzetben, hogy a privatizációkor ingatlanhoz jussanak. Így lett sok írószer, szerszám és bugyiraktár. Mára a területen már 240 cég van. Az ötlettelen ingatlantulajdonosok várják az ötlettel és pénzzel rendelkező bérlőket. Lényegében ugyanaz az iparban, mint a kereskedelemben a plázák. Tönkremegy a bérlő, mert nem megy az üzlet, nem baj, majd jön újabb. Csakhogy mára már aki akart kipróbálhatta magát, nem jönnek újabb bérlők. Egész Csepel egy halott barna övezet. Én 98-ban kezdtem helyileg politizálni, akkor javasoltam Orosz alpolgármesternek, helyes lenne a gyári tulajdonosokat egy csapatba terelni, s keresni egy valóban nagy külföldi befektetőt. Én a japán DENSO-t javasoltan, autóalkatrészgyártó óriás, akkor Kelet-Európában még csak Lengyelországban volt alkatrészgyára. A csepeli munkások munkakultúrájának tökéletesen megfelelt volna fém és műagyag autóalkatrészek gyártása, a gyár is alkalmas lett volna fejújítás után erre a célra. Persze ebből itt nem lehetett semmi, mert a bugyiraktárosok nem látták benne a szerepüket és a hasznukat. Persze a területtel belépők részvényesek lehettek volna, akik a maguk hasznát megtalálhatták volna egy nemzetközileg sikres vállalatban, de ők a háttéralkuk, a mutyik által szocializálódtak, így senki sem akarta a gyártelepi nagyberuházást. Pedig rengeteg szakképzett csepeli munkás kaphatott volna ott munkát és jövedelmet, a családjuk meg jövőt!
Aztán a hajó elment! A DENSO bejött Magyarországra és a szokásos módon betelepedett Székesfehérvárra, s most 50km-ről hordják a buszok a dolgozókat Fehérvárra, mert csodamód oda az IBM meg még sokan mások betelepedtek, ugye volt egyszer egy VIDEOTON. Volt s helyén ma nagyon sok másik cég működik, nem úgy mint Csepelen, ahol az egyetlen sikeres cég az ERŐMŰ.
Tessenek szívesek, városépítő urak, megmondani, miért jönne Csepelre irodát bérelni bárki is? Akkor bármiféle álmokat lehet szövögetni nagy ingatlanberuházásokról, befolyó hatalmas adóbevételekről, amivel fejleszteni lehetne Csepelt. Én vagyok az az elvetemült személy, aki kezdve a Manhattanes plakátomtól, addig romboltam a Wallis-Észak-Csepel szindikátusi szerződést, amig végül Tóth Mihályék felbontották. Kérdésemre azt válaszolta, nekik akkor is igazuk volt, amikor 2000. nov. 7-én (sic!!!) aláírták, s akkor is amikor felbontották. Kár, hogy az én általam 2003. már. 13-án a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságban elmondottakkal indokolták meg 2003. szeptemberében a Csepel Újságban a szerződés felbontásának szükségességét, pedig tavasszal az egyik mszp bizottsági tag szinte tettleg nekem esett ugyanezért. Egy ellenszavazattal (én), négy tartózkodással (1 centrum, 2 fidesz, 1 mszp(!), szegény a gimiben 2-vel felettem járt Kecskeméten, biztosan meg is kapta a fejmosást) leszavaztattam a Wallis 128M forintos számláját, a 2003. már. 25-i képviselőtestületi ülésről a polgármester már visszavonta az előterjesztést, ősszel meg már magukat ünnepelték, mint ötletgazdák, holott 2000. nov. 7-én kéz a kézben szavaztak a fidesszel a Wallis számára hihetetlenül előnyös szerződésről.
A terület ma is szántóföld, a 2005-ös vevő FADESA Spanyolországban csődbe ment, az itteni ingatlant viszont tartogatja, hátha egyszer mégis aranytojást fog tojni. Az eredeti Wallis szerződés életben lett volna 2005-ben, akkor a Wallis a 11.3Mrd-os vételárból 4Mrd-ot elvitt volna! Ehelyett 200M-val ballagott el, igaz azért sem csinált semmit.
Én pedig sem akkor, sem azóta, semmilyen csepeli politikai tényezőtől még köszönetet sem kaptam, holott abból a pénzből újították fel a csepeli SZTK-t is.
Csókoltatom az álmodozókat. A folyamatok gazdaságiak és világméretűek, Csepel vezetői nem álltak a poziciójukhoz méltó szinten, így elszalasztották a lehetőséget. A következő lehetőség Kína világelsővé válása után fog eljönni Magyarországnak és Csepelnek egyaránt. Csókoltatom a judeo-keresztény és euró-atlanti hívőket, a jövő a lapokat már nem nekik osztja, nem is a muszlimoknak, hanem a sokezeréves keleti kultúrának. Tessék mielőbb megtanulni dolgozni, mert abban a világban a születés nem jelent előjogot!!!
Egyetértek Tarjáni úr eszmefuttatásával . Valóban Kína a következő lehetőség.
A népnemzeti keresztény és jobboldali kormányunk a Kínai Kommunista Párttal testvéri együttműködésben és pénzén , felépíti a kommunizmus kínai változatát
ÉLJEN! Végre egy jó ötlet.
A PÉNZNEK NINCS SZAGA csak a politika bűzlik.
A rendszerváltás után majdnem mindnyájan elhittük, valami történt nálunk és Kelet-Európában. Azután kiderült, hogy semmi, amikor a régiek jutottak ismét hatalomra 94-ben. A vad, kommunistaellenes SZDSZ össszeállt a pufajkás Hornnal, ekkor a nép már tudta, nemhogy rendszerváltás, de még gengszterváltás sem történt, mindössze módszerváltás. Az elit a paraván mögött kifordította a fregolikabátot. Nesze neked magyar, síma parasztvakítás ami ebben az országban 1944. már. 19-e óta folyik. Az elit a német segg után tisztára nyalta az oroszt, az amerikait, a zsidót, stb. Ahány hatalom, ahány segg, az mind fényes lett! Mit csodálkozunk, a török óta nálunk ez megy. Utoljára a tatárjáráskor volt gerinces a magyar vezetés, a mongol kán nekünk is felajánlotta a meghódolást, akárcsak az oroszoknak, lengyeleknek. Mi az ellenállást és az ország fele lakosságának a kiírtását választottuk.
A feudalizmus egy zárt társadalom volt, ahol mindenkinek megvolt a helye. A függés mégis kölcsönös érdekeken alapult, nem úgy mint a rabszolgatartó taársadalmakban. Az úr is függött a jobbágyoktól, hiszen nélkülük a földjével nem tudott volna mit kezdeni. Nem is hagyta rossz termés idején éhenveszni őket, kisegítette őket a raktárából. Bezzeg a kapitalista nem törődik azzal, hogy mit ad a munkás a családjának másnap, miután kitette az utcára.
A kapitalizmus azok találták ki, akiknek nem osztottak lapot a feudalizmusban. A kommunizmust meg azok, akik annyira balfaszok voltak, hogy a kapitalizmusban sem tudtak karrirt csinálni.
Csaba Péter úr ne tessék viccet csinálni, sem a kapitalizmusból, sem a kommunizmusból, mert mindkettőt ugyanazok csinálták, a nép meg csak elviselte, mint apám a padlássöprést.
Az új kínai világban a munkát megtanulást pedig azoknak ajánlottam, akik olyat sem a kapitalizmusban, sem a szocializmusban nem végeztek.
A jó helyre születés nem érdem, ott ahol mindenkinek dolgoznia kell. A közel-keleti “bölcsek” meg vagy megtanulnak végre dolgozni, vagy visszasüllyednek az ókori birkapásztornép státuszba.
A kínai tőkés kínai bankártól vesz fel kölcsönt, kínai munkást foglalkoztat, az áruját kínai kereskedő árulja, kínai és nem kínai fogyasztónak. Sehol egy kis rés, ahova egy kis profitért egy közel-keleti befurakodhatna. Tökéletes rendszer, így szerezte meg Amerika a világhatalmat Nagy-Brittaniától, s most Kína Amerikától. A jövő sorsát nem a háborúk, hanem a béke, pontosabban azalatt kifejtett gazdasági tevékenység dönti el.
Magam, mivel sohasem tartoztam az “uralkodóosztályhoz”, legyen az bármelyik rendszerben, sőt gyermekkoromban rendkívül sokat kapáltam, kíváncsian várom a mai uralkodóosztályt a kapa mellé. A másik lehetőség, kivándorolni, és szitálni a szilícium-dioxidot a Negev-sivatagban.
Csókoltatom a gúnyolódókat, minden rendszerben lehet húzogatni maguk után a pénzváltókocsit, ha nincs hitelfelvevő, nincs haszon sem!
Tarjányi László
És az igaz, hogy a Yamaha is jött ide tárgyalni, de nem sikerült megegyezniük a helyi vezetőséggel?
T. islander!
A dolog igaz lehet egy régi ismerősöm a motorgyárban dolgozott, ő mondta hogy a 70-es évek két nagy versenyzője Szabó II. László és Drapál János is az egyik versenyszezonban féláron kaptak motorokat az alkatrészeket meg ingyen kinn a versenyek helyszínén, abban a reményben hogy hátha lesz itt Yamaha összeszerelő üzem. A dolog állítólag a Cseh-NDK azaz a Jawa-MZ furkálása miatt hiúsult meg. Később Kiss Dezső motorsportot szerető párttitkár és későbbi közelkedési miniszter-helyettes ( akinek a fia is autóversenyző volt) “kárpótlásul” egy Ikarus buszt adatott Drapálnak versenybusz gyanánt. Mert ha lett volna üzem akkor ők gyári versenyzők lettek volna.
Nos én ennyit hallottam a dologról.
Sajnos arról nincs tudomásom, hogy voltak-e komoly érdeklődők a Csepel Művekbeli beruházás iránt, viszont tudom, hogy befektetőt egy gyár vezetősége szokott keresni az addigi partnerek között. Valószinűleg ha szóba is jött volna valamely nagy külföldi cég, akkor nem látták azt, hogy nekik személyesen mi lett volna abban a jó. A valóban nagy befektetők nem a mutyi alapján döntenek, hanem piaci poziciók alapján, a 90-es évek elején az acéliparban jelentős túltermelés volt, tehát legfeljebb gyárat piacszerzési célból vettek volna a verseny csökkentése céljából. Nem így a gépgyártók, járműgyártók, alkatrészgyártók, ott lehetett volna megfelelő partnert találni, csak az itteni főnökök leginkább a minisztériumi támogatások kilobbizásában és nem a külgazdasági kapcsolatépítésben jeleskedtek. Ezt mások úgy fejezték ki, minek a szakértelem meg a fejlesztés, ha itthon és a szocialista táborban minden szart el lehetett adni. Az egész gyárban csak egy pozíció volt, ahol nem kellett párttagnak lenni, a szállítási osztályvezetőé. Gondolták az nem sok vizet zavar, s kellett egy hívatkozási hely, hogy lám a Csepel Művekben lehet valaki vezető párttagság nélkül is! Bezzeg Kovács Kálmán későbbi szdsz-es informatikai miniszterünk/államtitkárunk vastagon acélműves kisztitkár volt. Nos ez a társaság uralja ma is Csepelt, ott vannak minden kilométerkőnél, most csak az önkormányzatból szorultak vissza. Hogy kik ők, azt a Csizmadia Károly biztosan tudta, Németh Szilárdék nem valószínű. Majd kiadnak közmunkákat, náluk fog landolni, mert ez a slepp olyan mint a fenyőerdő talaja, minden cseppet elnyel. Arra nem volt képességük, hogy piaci alapon cégeket működtessenek, főleg nem nemzetközi piacon, hát beálltak a “saját” önkormányzataik alá, felfogni minden csepp közpénzt. Egyszer már leírtam itt a csepelinfón, ennek a társaságnak egy módon lehet a gyökerét elvágni, minden csepp közpénzt el kell előlük zárni.
Viszont valószinűbb az a verzió, hogy előbb-utóbb betagozódnak a narancsos hatalmi elitbe, annyira nem hülyék, hogy egy Szenteczkyért örökre háttérbe szoruljanak. Intő jel, Wallis-Észak-Csepel szindikátusi szerződés! 2000. nov. 7-én az MSZP és a Fidesz egymás vállán sírt örömkönnyeket, hogy tető alá hozták a jó zsíros ingatlanügyletet (már mint a Wallis számára jó zsiros, annak a Wallisnak a számára, ahol Bajnai Gordont a fideszes Gansperger Gyula követte a vezéri trónon, amikor az átrepült a Budapest Airport vezéri székébe).
Nos uraim, miért nincs még börtönben Gyurcsány? Mert nem is lesz!
A parasztvakítás folytatódik!
Balla Biankának igaza van, még ’74-ben jöttek tárgyalni egy nagy összeszerelő üzemről, de a politika közbeszólt, így nem lett belőle semmi, szerintem már addigra meg volt írva a Pannónia halálos ítélete ami nem sokkal utána be is következett, és ha megnézzük a kéthengeres Pancsikat igen erős Yamaha YDS utánérzések voltak, egyes pletykák szerint a nullszériás darabokon még japán alkatrészek is voltak, más történetek szerint volt még korábban saját fejlesztésű kéthengeres is, de az biztos hogy mind a Yamaha mind a Pannónia tervezői sokat tanulmányozták a korábbi Adlereket.
Nem hiszem , hogy mindenki meghalt volna már azok közül akik a csepeli motorkerékpár gyártás ügyében “annó deciber” döntöttek. Elvileg megszólalhatnának.
De úgy tudom a két fő ok az volt, hogy leállítsák a gyártást:
-Egy: a széria szám amely nem érte el a hatvan ezret sem.
-Kettő :az előállítási költség , mert az NDK, A Csehszlovák , és Orosz motoroknál jóval drágább volt. és mint ilyen ráfizetéses.
A többi irodalom.
A csepeli motorkerékpár-gyártás az alábbi körülmények között szűnt meg:
1974-ben a motorkerékpárgyár vezetői belátták, hogy komoly befektetések nélkül nem lehet a hetvenes években versenyképes típusokat előállítani, ezért válaszút elé állították a Csepel Művek, illetve a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetését.
Ez kockázatos, de elkerülhetetlen lépés volt, aminek termékváltás lett az eredménye.
A döntésben meghatározóan közrejátszott, hogy a Szovjetunió nem garantált további vásárlási kötelezettséget 1975-től, mert a SZu.-ban ráálltak az IZS típusú motorkerékpárok gyártására.
Ezen felül a hazai iparban bekövetkező változások sem kedveztek a motorkerékpárgyárnak, amely következtében a fővárostól távol lévő “bedolgozó” részlegekkel kellett kooperálni.
A hetvenes évek elején még egy sor prototipus jelezte, hogy a gyár műszaki gárdája képes lenne megfelelő alternatívát kidolgozni a fejlesztés érdekében. A P125, a P175, a T250, a P350, a P11 és a P24 mind érdekes szellemi termék volt, amelyekkel komoly eredményeket lehetett volna elérni, de helyettük maradt a T5, a P10 és a P20.
A P10 helyett 1974-ben elkezdődött a megint kissé modernizált kivitelű P12 gyártása, az utolsó időszakban pedig T5, P12 és P21 készült.
A motorkerékpár-gyáriak utolsó reménysége a 1974-ben kezdett elektromos robogó gyártási kísérlete volt.
A Villamosipari Kutatóintézettel közösen végzett fejlesztés eredményeként el is készült néhány prototípus, a próbák jó eredményeket hoztak, a kockázatot azonban senki nem merte vállalni.
1975. október 24-én, az utolsó gyártási napon T5-ösöket szereltek a végszereldében, exportra. Ekkor volt a búcsú egy 44 éven át gyártott terméktől.
A Csepeli motorkerékpárgyárat 1975-ben összevonták a Csepeli Kerékpárgyárral.
Az új szervezeti egység neve Jármű- és Konfekcióipari Gépgyár lett.
Az összevonás után a Jáko már csak a motorkerékpár alkatészgyártással foglalkozott és a megmaradt motorelemekből (P20 henger, dugattyú stb.) 120 darab jól sikerült benzinüzemű rotációs kapát gyártottak 1984-ben Csepelen, illetve Tökölön.
A fenti folyamatot eredményező döntések részleteiről érdemes lenne megkérdezni például Podolák Györgyöt, mint az akkori idők egyik politikai döntéshozóját.