Csepel.info
A Király-Erdei-Műhely családi, szellemi alkotó közösség szeretettel várja kedves vendégeit Szabó János (1960-1989) festményeiből rendezett emlékkiállításra. A kiállítást megnyitotta Filip Tamás költő, az alkotó barátja. Rendezte Erdei Éva.
A kiállítás bejelentkezéssel mindennap megtekinthető február 12-től március 16-ig Csepelen, a Kondor utca 29-ben. Elérhető a 148-as autóbusszal. Telefon: 420-1728. E-mail: erdeieva@net-tv.hu, eva@erdeigaleria.hu, honlap: www.erdeigaleria.hu.
Erdei Éva véleménye a művészről:
Szabó János huszonkilenc éves korában tragikus körülmények között elhunyt festőművész ezer szállal kötődött Csepelhez. Itt született, itt járt iskolába, az egész rövid életét Csepelen élte le. A csepeli Munkásotthon Képzőművész Körében mestere Misch Ádám festőművész volt, de mesterének vallotta Bálint Endrét, akivel riportot készített, és művészi igényű fotón örökítette meg 1983-ban.
Szabó János az ELTE magyar – közművelődés szakán diplomázott jeles eredménnyel. Szakdolgozatát „Az amatőr művészeti mozgalom egy lehetséges fejlesztési alternatívája” címmel írta, amelyben a mozgalom potenciális energia tartalékairól szól. Elgondolkodtató véleménye szerint: „…az AMC csak úgy tudja kibontani a benne rejlő lehetőségeket, ha egy szervezeti egységre épül, és gyakorlati tevékenységét egy épületkomplexumban fejti ki.” A Galaktika 1986/7 számában megjelent, „A népszerű kultúra és az esztétikum” c. tanulmányában szintén figyelemre méltó, merész megállapítással találkozunk, mi szerint az elitkultúrában és a tömegkultúrában egyaránt létezik az autentikus remekmű, a kommersz és a giccsprodukció.
Hazánk felemelkedéséről máig érvényes módon gondolkodott:„a formálódó magyar demokrácia legfontosabb alappillérei a helyi autonómiák. A jogbiztonság, a valóban korszerű, európai mércével is kimagasló új Alkotmány, a hozzá kapcsolódó törvények csak kereteit adhatják fejlődésünknek. Lemaradásunk csak akkor csökkenhet, csak akkor valósulhat meg évszázados álmunk: az európaiság, ha működőképes helyi autonómiákat sikerülm létrehoznunk. Pontosabban szólva az önszerveződést a helyi lakosságnak kell véghezvinnie.” – írta 1989 december 3- án. Gondolatainak különös jelentőséget ad az a tény, hogy ma, 2011-ben az Európai Tanács határozata alapján Európa zászlajára éppen az önkéntességet tűztük.
csepel.info
Én már láttam és nagyon tetszett! Ajánlom mindenki figyelmébe!
Sajnos nem láttam még egy művét sem e fiatalon elhunyt művésznek. Viszont a 88-89-es időszakra ma is úgy gondolok, mint egy olyan időszakra mint egy új kor hajnalára.
Sajnos az szdsz ellopta tőlünk a rendszerváltást, képletesen és szó szerint is. Az a tenniakarás ami akkor volt az emberekben sokkal többre juttathatta volna az országot.
Akkor Antall úgy gondolta, hogy megvolt a szabad választás és ezzel már kész is a demokrácia.
Sokszor ma is párhuzamot érzek az akkori időkkel. Szerintem a Fidesz ma nem támaszkodik eléggé az emberek kezdeményezőkészségére.