Csepel.info

Mno.hu

„Abban az esetben, ha a két korosztály félreteszi önző szempontjait, március 9-e a nemzedéki összefogás napja lesz” – szögezte le Orbán Viktor kampányzáró beszédében Csepelen. „Hamis az az érv, hogy Európában is fizetnek vizitdíjat, mivel azokban az országokban jóval kevesebb közterhet viselnek az emberek, mint nálunk” – tette hozzá Tarlós István.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kiemelte, hogy az igenek győzelme esetén március 9-én a nemzedéki összefogás valósulhat meg. A fiataloknak jelenleg az egészségügy még nem annyira fontos, mint az idősebbeknek, míg a nyugdíjasok számára a felsőoktatás kérdései szorulnak háttérbe – tette hozzá a csepeli kampányzáró rendezvényen, ahol Tarlós István és Németh Szilárd, a csepeli Fidesz választókerületi elnöke is felszólalt.

A pártelnök arra a kérdésre, hogy miért fontos a népszavazás, a következő választ adta: mindenki számára mást jelent. – A Magyarországon 40 ezer forintból élő 560 ezer nyugdíjasnak húsbavágó anyagi kérdés – mondta el Orbán. – Sokak számára a hazugság politikájának a végét jelentené az igenek győzelme, mert kiderülne, hogy 18 évvel a rendszerváltás után nem lehet következmények nélkül közérdekű adatokat eltitkolni, valamint egy teljes kampányt végighazudni – szögezte le a Fidesz elnöke. – Egyesek számára a demokrácia vizsgázik, mert a rendszerváltás óta most először lehetne egy hatalmon lévő kormány döntéseit hatályon kívül helyezni – tette hozzá a pártelnök.

 

 

Itt van az idő, hogy „odasózzunk”

Az önbecsülés különböző rétegeken belül különböző mértékben van jelen, a fiataloknak és az értelmiségieknek van a legkevesebb – fejtette ki a Fidesz elnöke. Önbecsülés nélkül pedig nem tudnak kiállni az igazukért. – Nem arról van szó, hogy a diplomás embereket a többiek tanítatták volna ki, hiszen ő többet fog adóra befizetni, így mondhatni kvittek vagyunk. Többet adózik, így több jut majd családtámogatásra és az egészségre – mondta a pártelnök. Emlékeztetett a felmérésekre, melyek szerint a tandíj hallatára már 26 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, „és nem a milliárdosok gyerekei maradtak távol”. – Magyarországnak vannak gondjai az oktatásban, minőségi és mennyiségi is, de ezeket meg kell oldani – mondta.

Feltette a kérdést: hányszor mondtuk már, hogy elegünk van a politikusokból, hogy mi megmutatnánk nekik? Most itt az idő, hogy „odasózzunk” nekik, hogy ne utólag verjük a falba a fejünket, így el kell menni a szavazásra – fogalmazott Orbán.

Magyarország ma vesztes csapat

A pártelnök ezután a megosztottságról beszélt. Úgy fogalmazott, ez a baloldal kedvenc témája, mellyel a Fideszt vádolják. Mint elmondta, úgy tapasztalta, a győztes csapat öltözőjében sosincs megosztottság, csak a veszteseknél, akik mindig egymást hibáztatják. Magyarország ma egy vesztes csapat. Ha az emberek azt éreznék, a kormány előrébb juttatja őket, segít nekik ötről a hatra jutni, akkor siker lenne. „Kit zavarna néhány szamár politikus szamár kijelentése, ha az ország jól működne?” – tette fel a kérdést Orbán. Úgy folytatta: a siker alapja az összefogás, a népszavazás egy lépés efelé, és megszűnne a megosztottság is az országban.

Arra a felvetésre, hogy milyen kormányt szeretnének az emberek, úgy válaszolt: azt várják el a kormánytól, amit az államtól is. Úgy tapasztalta országjáró körútja során, hogy az emberek nem akarnak sokat a kormánytól, csak három dolgot: legyen pártatlan, mindig a közjót szolgálja, hogy az embereknek ne kelljen szenvednie, legyen feddhetetlen, amilyen erkölcsi normát megkövetel az állampolgároktól, azt tartsa be ő maga is, és harmadszor: legyen tisztelhető. „Méltónak kell lennie, de ha ma végignézünk a kormányon, semmi tiszteletre méltó nincs benne.” Orbán úgy fogalmazott, hogy ha a polgárok így dolgoznának a munkahelyükön, akkor hamar a „lábukra kerülne az útilapu”. De Magyarországon a felelősséget át lehet hárítani. Elvárható lenne, hogy a kormány legalább olyan legyen, amely méltó azokhoz az emberekhez, akik a társadalmat alkotják – mondta.

A lehetetlenre való vállalkozás

A pártelnök a nemzeti oldal történelmét említve elmondta: a nemzeti oldal története 18 éve nem más, mint a lehetetlenre való vállalkozás. Mint emlékeztetett, 1988-ban sokan mondták, hogy ők már abban a rendszerben fognak meghalni. Az oroszokat mégis sikerült kiűzni hazánkból. Ha akkor nem vállalkoztak volna a látszólag lehetetlenre, akkor „az oroszok még mindig a kertek alatt szalonnáznának”, és marad volna az egypártrendszer, nem lenne demokrácia. Jött 1994, amikor is a szocialisták kétharmados többségben voltak, azt csináltak, amit csak akartak. A Fidesz mégis elindult, és 1998-ban sikerrel járt, pedig ez is lehetetlennek tűnt 1994-ben. 2002-ben nyugodtan elmondhatták, hogy az embereknek legtöbb lehetőséget adó kormánya volt – mondta. Úgy folytatta, hogy amikor 2002-ben elveszették a választást, sokan mondták, újra 1994 lett, a rombolás évei következnek majd. A jobboldal létrehozta Európa legnagyobb és legjobban szervezett politikai családját. „Nem tudom, mikor lesz politikai váltás, de azt tudom, hogy a népszavazás közelebb visz ehhez” – fogalmazott Orbán. „Ha elegendő igen gyűlik össze, március 10-én minden politikus megtanulhatja, hogy Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország, nem lehet következmények nélkül hazudni, mert az ország nem fogadja el” – közölte. „Kívánom, legyen egy jó vasárnapunk!” – mondta. A pártelnök úgy fogalmazott: itt az ideje, hogy Magyarország polgárainak legyenek jó napjaik, és ne a demokráciát sutba vágó politikusoknak.

 

Tarlós: Az ingyenélés vádjával illettek több millió embert

Tarlós István, a Szociális népszavazás 2008 kampányvezetője beszédében az SZDSZ által elmondott féligazságokról beszélt. Véleménye szerint hamis az a kép, amit a kormánypárt állít, hogy a nemekkel véget érhet az ingyenesség korszaka az egészségügyben. „Hamis az az érv, hogy Európában is fizetnek vizitdíjat, mivel azokban az országokban jóval kevesebb közterhet viselnek az emberek, mint nálunk” – tette hozzá a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője. A liberálisok azon gyakorlatát is éles szavakkal bírálta, mely szerint „nem dolguk az emberekkel megbeszélni” a reformokat, valamint hogy több millió embert az ingyenélés vádjával illetnek. A politikus a népszavazás kapcsán közvetett és közvetlen hatásokat nevezett meg. Közvetlen hatásnak nevezte, hogy megszűnnek a díjak, valamint az unióban is világos lesz, hogy gondok vannak a kormány hitelességével kapcsolatban. Közvetett hatás lehet, hogy az igenek győzelme esetén bebizonyosodhat, nem lehet az emberek támogatása nélkül reformokat végrehajtani. Tarlós leszögezte, hogy a nemek győzelme esetén a kormány számára nem lesz megállás, és folytatja jelenlegi politikáját.

 

 

“A népszavazás nem a pártállásunkról szól”

Németh Szilárd, a Fidesz-KDNP csepeli választókerületi elnöke beszédében kiemelte: a nyilvánosságnak, állampolgári jogaink gyakorlásának nagy ereje van. Csepelen évekig hallgatták el a mérgező, több mint kétezer tonna galvániszap problémáját. Ha 2004-ben a Fidesz helyi szervezete nem fordul a nyilvánossághoz, és nem folytatja a sajtó és a csepeli polgárok előtt tényfeltáró munkáját, még ma is veszélyeztetné egészségünket a galvániszap. Igaz, négy évbe és végül még egy miniszter bukásába is került ez az erőfeszítés, de megérte. Elvitték a veszélyes hulladékot, és ezt a csepeli polgárok segítsége nélkül nem lehetett volna elérni.

Németh Szilárd arra is felhívta a többségében csepeliekből álló hallgatóság figyelmét, hogy a Kis-Duna part mentén már régen a kerítésen kívülre és a parttól távol szorították volna a kerület lakóit a luxus-lakóparkok építői, ha az ott élők nem fognak össze családjuk, házaik, és a még megmaradt csepeli természeti értékek védelmében. Csak az összefogással, közös munkával sikerülhetett megakadályozni, hogy a kerület nagyurai az üzletemberekkel összekacsintva azt tegyenek korábbi ígéreteikkel és az itt élők érdekeivel ellentétben, amit csak akarnak. „Ha 2004-ben eredményesen szavazunk a kórház-privatizáció ellen, akkor a csepeli Weiss Manfréd Kórház talán még ma is az itt élő betegek gyógyulásának szolgálatában állna, sebészettel, szülészettel, belgyógyászattal, traumatológiával együtt. Akkor azonban Csepel sajnos nem volt elég erős kiállni érdekeiért.” –fejtette ki.

Tóth Mihály és az önkormányzat MSZP-SZDSZ-es vezetői rettegnek a csepeliek véleményétől. Ezért akadályozták meg, hogy helyi népszavazáson dönthessék el, hogy a kerület sportegyesületének területén ne épülhessenek lakóparkok, bevásárlóközpontok, végérvényesen kiárusítva ezzel a csepeli munkások által megteremtett sportlétesítmények java részét. Március 9-én először vehetünk részt olyan népszavazáson, ahol az életünket, családunkat közvetlenül érintő, húsba vágó kérdésekről dönthetünk. Az igenek győzelme súlyos terhektől szabadít meg bennünket, az első lépés lesz az újabb- és újabb adó- és járulékemelések megelőzéséhez. A népszavazás nem a pártállásunkról szól. A három „IGEN” közös érdeke a szociálisan érzékeny, jövőjére is felelősséggel gondoló, jobb- és a baloldali választópolgároknak egyaránt. Szavazatunkkal megszüntetjük a betegek különadóit és a csepeli gyerekeket a tanulástól igazságtalanul elválasztó tandíjat – hangsúlyozta Németh Szilárd.

Forrás: Mno.hu, Csepel.info

IWIW-es vagy és szeretnél hírlevelet Csepel legfrissebb híreiről? Jelentkezz ismerősnek a Csepel.info-nál!

This entry was posted on 2008. március 7. péntek at 22:36 and is filed under Egészségügy, Oktatás, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.