Csepel.info

MTI, Hírextra

Az ütemtervnek megfelelően félidejénél tart a központi szennyvíztisztító telep építése Csepelen – írta az MTI-hez hétfőn eljutatott közleményében a főpolgármesteri hivatal és a beruházás PR-cége. A közlemény szerint 2009 nyarán kezdődik a próbaüzem, azaz már egy év múlva indulnak Csepelen kerdesztül a 25 tonnás iszapszállító kamionok.

A dokumentum szerint ez év nyarára befejeződik a szennyvíztisztító telep háromszintes biológiai műtárgyának betonozása. Elkezdődött ugyanis a 70 ezer négyzetméter alapterületű létesítmény legfelső emelete födémének építése és a szennyvíztisztításhoz szükséges gépek beszerelése. A központi műtárgy utóülepítőibe tavasszal szerelnek be 18 tizennyolc méter fesztávú kotróhidat, amelyek a kiülepedett anyagok eltávolítására szolgálnak. A tizennyolc 8,5 méter mély, egyenként kilencezer köbméteres szennyvíz-levegőztető medencébe rövidesen elkezdik beszerelni az óránként 144 ezer köbméter levegő befúvására képes fúvókákat.

A szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap szerves anyagából biogázt termelnek majd. Az ehhez szükséges három rothasztó toronyból egy már teljesen elkészült. A telepen az év elején megkezdődtek az iszapsűrítő medencék, az elektromos, valamint a szagtalanító gépház és az irodaépület építése is. A területet védő gát még tavaly megépült. A töltésen idén nyárra készül el az útburkolat. Ugyancsak tavaly elkészült a Duna alatti szennyvízátvezető csőpár is. A csepeli Szabadkikötő úttól a szennyvíztisztító telephez vezető közút építése márciusban kezdődhet meg. A szennyvíztisztító telepen eddig 1 hektárnyi erdőt telepítettek.

 

A dokumentum szerint a beruházás révén 2009 nyarától próbaüzemmel, egy év múlva teljes kapacitás mellett a fővárosban keletkező napi 600 ezer köbméter szennyvízből 350 ezer köbmétert tudnak majd megtisztítani a telepen. Ezzel a jelenlegi 50 százalék alatti értékkel szemben 95 százalékra növekedhet a biológiai tisztított szennyvíz mennyisége Budapesten.

A telep beruházási költsége 428 millió euró, amelynek 65 százalékát az EU, 20 százalékát az állam, 15 százalékát a fővárosi önkormányzat finanszírozza. A projekthez tartozik egyebek közt a budai főgyűjtőcsatorna, három átemelő telep és a komposztáló telep építése is. ezek megvalósítási helyzetére a közlemény nem tér ki.

Demszky Gábor főpolgármester 2006 januárjában a szennyvíztisztító telep finanszírozási szerződésének aláírásakor 468 millió eurós beruházásról beszélt. Szólt arról is, hogy a főváros 15 százalékos önrészének kétharmadát hitelből fedezik. Közölte, hogy a telep átadásával 92 százalékra növekszik a biológiai szennyvíztisztítás mértéke. Megjegyezte, hogy az egyéb szennyvíztisztító fejlesztésekkel 2010-re 100 százalékos lesz a biológia szennyvíztisztítás mértéke. A központi szennyvíztisztító tervezésére kivitelezésére a költségének 53 százalékát, 249 millió eurót, 63 milliárd forintot fordítanak – a főpolgármester korábbi kijelentése alapján.

Forrás: MTI, Hírextra

A sajtóközlemény szövege:

50 százalékos készültségi szinten áll a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep építése

Hamarosan végéhez érkezik a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep három szintes biológiai műtárgyának betonozása. Elkezdődött az összesen 70 ezer négyzetméter alapterületű létesítmény legfelső emeletének födémmel való fedése, valamint a gépészeti szerelés. Itt tisztul 2009 nyarától a fővárosban keletkező szennyvízmennyiség fele.

A központi biológiai műtárgyban zajlanak majd a szennyvíztisztítási eljárás első fázisát alkotó technológiai folyamatok: a homok- és zsíreltávolítás, valamint a szennyvíz előülepítése. A legfelső, harmadik szint építése idén januárban befejeződött, födémmel való zárása 2008 nyarára megtörténik, ekkor kezdődhetnek a víztartási próbák. Mindeközben elindult a szennyvízkezeléshez szükséges gépek beszerelése, ez a folyamat több hónapot vesz igénybe.

A központi műtárgy utóülepítőibe tavasszal szerelnek be 18 darab, 18 m fesztávú acél kotróhidat, amelyek a kiülepedett iszap eltávolítására szolgálnak. A 18 darab, 8,5 m mélységű, egyenként 9000 m3-es szennyvízlevegőztető medencébe hamarosan elkezdik beszerelni a befúvó fejeket, melyeken keresztül óránként összesen 144 000 m3 levegő oxigéntartalmát tudják a szennyvízbe juttatni, a tisztításhoz szükséges intenzív biológiai élet fenntartása érdekében. A megfelelő nyomású levegőt 4 darab üzemi és 1 darab tartalék turbófúvó berendezés fogja biztosítani, amelyet 1 363 kW-os, 10 kV-os üzemi feszültségen működő villanymotor fog meghajtani. Mindegyik fúvó belülről is hangszigetelt helyiségben kap helyet.

Mindez azt jelenti, hogy – eddig mintegy 106 000 m3 szerkezeti beton és 11 500 tonna betonvas felhasználásával, 22 daru, számos munkagép, és a területen dolgozó több mint 500 irányító és operatív személyzet munkájának köszönhetően – a központi biológiai műtárgy kivitelezése 50%-os előrehaladási állapotban van, az ütemtervnek megfelelően.

A szennyvíztisztítás azonban nemcsak a hatalmas központi épületben történik, más műtárgyak is szerepet játszanak a szennyvízkezelési folyamatban. Az eljárás végtermékeként – a megtisztított víz mellett – szennyvíziszap keletkezik. A szennyvíziszap szerves anyag tartalmából rothasztó tornyokban biogázt termelnek, melyből a telep energia ellátásának mintegy fele fedezhető lesz. A három, egyenként 5800 m3 térfogatú  rothasztó toronyból egy már teljesen elkészült, víztartási próbája már el is kezdődött. A másik két torony betonozása, födémszerkezete is hamarosan elkészül. Év elején elindult az iszapsűrítő medencék, az iszapvíztelenítő gépház, az elektromos gépház, a szagtalanító gépház és az irodaépület építése, továbbá az udvartéri vezetékek fektetése is.

A területet védő gát tavaly megépült, a töltésen idén nyárra készül el az útburkolat. Szintén a tavalyi évben készült el a Duna medre alatt az a két, egyenként körülbelül 500 méter hosszúságú szennyvízátvezető csőpár, amelyek a folyó két oldaláról juttatják majd el a fővárosban termelődő szennyvizmennyiség mintegy felét a központi szennyvíztisztítóba. Jelenleg gépészeti munkák zajlanak bennük.

Idén februárban eredményesen zárult az a közbeszerzési eljárás, melyet a csepeli Szabadkikötő útról a központi szennyvíztisztító telepre vezető, 2×1 sávos közút építésére írt ki a beruházó. Ennek építése a szerződéskötést követően, márciusban elkezdődhet.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ez idáig 1 hektárnyi erdőt telepítettek.

A beruházás részleteiről a projekt saját website-ján, a www.eloduna.hu oldalon olvashat részletesen.

Háttérinformáció:

Az ÉlőDuna projekt jelenleg Közép-Kelet-Európa legjelentősebb, 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása, amely alapjaiban korszerűsíti a főváros szennyvíztisztítási rendszerét és technológiáját, nagy mértékű kapacitásbővítést eredményez, és amelynek köszönhetően néhány éven belül újra tiszta lesz a Duna vize Budapestnél. Környezetvédelmi jelentősége mellett a projekt nemcsak összköltségvetését tekintve kimagasló, hanem a hozzá tartozó hét projektelem, a beruházás keretében megvalósuló tenderek, valamint a számos közreműködő partner vonatkozásában is az egyik legkiemelkedőbb európai beruházásnak számít.

A Csepel-sziget északi részén megvalósuló létesítmény biztosítani fogja, hogy a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 50% alatti értékkel szemben 95%-ra emelkedhessen, hiszen a Budapesten egy nap alatt keletkező 600 ezer köbméter szennyvízből napi 350 ezer köbméternyit lesz képes kezelni. Az alkalmazandó technológiai megoldás lehetővé teszi majd, hogy a telep teljes környezete zöldövezet maradhasson, úgy, hogy a lehető legkisebb területet foglalja el a rendelkezésre álló területből. Az üzem zárt rendszerű lesz, berendezései megfelelnek majd a legszigorúbb zaj- és szag-emissziós normák előírásainak.

A központi szennyvíztisztító telep létrehozásán túl a projekthez tartozik a budai főgyűjtő csatorna, három átemelő telep (ferencvárosi, albertfalvai, valamint kelenföldi átemelő telepek), a folyó alatti átvezetések, a csepeli árvízvédelmi mű, a komposztáló telep, valamint külső közlekedési infrastruktúra megépítése is.

A teljes beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65%-át az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20%-át a magyar állam, 15%-át pedig a főváros állja. A projekttel kapcsolatos további információért kérjük, keresse fel a www.eloduna.hu honlapot!

This entry was posted on 2008. március 4. kedd at 11:37 and is filed under Önkormányzat, Környezetvédelem, Közlekedés. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.