11 Arany, 7 ezüst és 4 bronzérem az újabb elképesztő eredmény
Király István, Csepel.info
A múlt héten került megrendezésre Belgrádban a Kick-box Utánpótlás Világbajnokság, amely kétségkívül a legnépesebb sportesemények közé tartozik e sportágban. A minden szabályrendszert felvonultató megmérettetésen 52 ország több mint 2400 versenyzője vett részt, amihez hivatalos személyek és kísérők további ezrei csatlakoztak.
Az idei évben is, szó szerint, a világ minden tájáról érkeztek a harcosok: Mauritiustól Finnországig, Madagaszkártól Amerikáig szinte minden ország képviseltette magát. Szerbia fővárosa már korábban helyt adott felnőtt világbajnokságnak, ám a szervezésen látszódott, hogy ekkora tömegre ők maguk sem voltak felkészülve.
A magyar csapat (beleértve minden szabályrendszer képviselőit) 113 fővel a második legnagyobb küldöttségnek számított, hazánknál csak Oroszország érkezett nagyobb csapattal, közel 200 fővel. A Magyar Utánpótlás Semi-contact Válogatott nagy részét most is a KiralyTeam adta, hiszen Király István VI. Danos mester vezetése alatt 25 harcos érkezett a csepeli csapatból, hogy bebizonyítsa még mindig ők a legjobbak a világon.
És bizony sikerrel is jártak, hiszen 11 arany, 7 ezüst és 4 bronzéremmel felírták a Magyar Utánpótlás Kick-box Válogatottat az éremtábla csúcsára, hiszen a KiralyTeam versenyzői egymaguk több érmet szereztek, mint a harmadik helyen álló Nagy-Britannia összes versenyzője. A csepeli harcosoknak azonban ez sem volt elég, és az utolsó napon heves csatában elhódították a kadet (ifjúsági) és junior csapatvilágbajnokság két trófeáját is, megkoronázva ezzel az egész heti sikeres szereplésüket. Az idén 25 esztendős KiralyTeam ezzel az elképesztő sikerrel, immáron nemcsak a felnőtteknél, de az utánpótlás korosztályban is 3. éve vezeti a világranglistát, ezzel újabb és újabb csepeli fiatalokat csábítva az edzőterembe.
A kick-box modern felfogását jól szemlélteti a versenyközpontúsága, mely egyedülálló vonzerejét képezi a fiatalok körében, hiszen hatalmas lökést ad az egész éves munka után egy jól megérdemelt világbajnoki trófeát hazavinni.
Forrás: Király István
Gratula!!!
Legyünk rájuk büszkék, és segítsük őket, amiben csak lehet!
maximális gratulációm ! Az is “valami”, hogy ebben az országban sportolóink győzelmének mindig lehet örülni! remélem, ez az életünk más területére is igaz lesz okt. 3-a után !?
Gratulálok! Hajrá Csepel!
Gratulálok a versenyzőknek és felkészítőiknek is! Csak így tovább!! Hajrá Csepel!!!
Gratulálok nekik, és szeretném látni őket a csepeli sportcsarnokban.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
nagyapó, nagyapó,
ugyan már mi köze ezeknek a gyerekeknek a komcsikhoz?!
Ne sértegesd őket a politikával!!!
Az is igaz, hogy a még két napig regnáló vezetés rengeteg dologban támogatta a csapatot, például a Király-család lakhatásában.
Grat!
Kevdes Gigi!
Az Ön által említett megsegített család nem a Király-család, azaz nem az én családom, hanem a Veres-család.
Engedje meg, hogy bemutassam Önnek ezt a családot, hogy elbírálhassuk, vajon megérdemelnek-e bármilyen segítséget:
A Veres Család:
Bár a gyermekek edzőjeként nehéz érzelmek nélkül dokumentálni ennek a mérhetetlenül figyelemre méltó családnak az életét – és valószínűleg nem is leszek képes rá – azért nekivágok!
A tények:
– Egy Anya
– 5 Gyermek
– Egy „apuka” (szándékosan kisbetűvel, idézőjellel) úgy gondolta távozik, elhagyja a „hajót”, azóta semmi hír róla. Talán még ennyi betűt sem érdemelt volna!
– egy gyámhatóság: meg sem próbáltak segíteni, illetve dehogy, átgondolt szociális tematikával intézetbe helyezné el a gyermekeket, mondván: ott sokkal jobb dolguk lesz. Természetesen ismerve a hazai intézeti körülményeket csak azt tudjuk innen üzenni a gyámhatósági munkatársaknak, hogy előbb folyamodunk Angelina Jolihoz és Brad Pithez, hogy fogadja örökbe őket, mint megfogadni a kedves tanácsaikat.
– egy Iskola: Gyerekek mindegyike remekül tanul még Alex is, akinek olyan nehézségek ellenére is sikerül 3-as körüli osztályzatokat kapni, mint diszlekszia, színtévesztés, diszgráfia.
Minden köszönet az iskola vezetésének, mivel ők tényleg próbálnak segíteni!
– És ami sportolást illeti: a bulvársajtó ízekre szedné azt a családot, ahol mind az 5 gyermek ugyanazt a sportot űzi, ráadásul hihetetlen eredményességgel – idén a belgrádii Junior Világbajnokságon egy nap lett Világbajnok Mercédesz, Alex és Roland.
– A Csepeli Kick-boksz Egyesületben (KirályTeam) edzenek és versenyeznek. Rólunk csak annyit, hogy reméljük, igazi családtagjaiknak tartanak minket a Veres gyerekek, akik sosem felejtik el, ha valamelyik edzéstársuknak születésnapja van!
És most szeretném, ha betekintenénk egy kicsit a részletekbe is:
Az Édesanya!
– egy beszélgetés dokumentációi olvashatók a következőkben:
Beszélj magadról Gyöngyi, ha nem tartasz túl tolakodónak?
– Egyedül álló szülőként nevelem három fiam és két lányom.
– Helyzetemet nehezíti betegségem, amitől már két éve szenvedek. A betegség következtében egy évre lebénultak hangszálaim. A betegség előtt volt lehetőségem egy négy órás munkát vállalni, ami éppen, hogy fedezte albérletünk díját. Azóta képtelen vagyok újra munkába állni.
– Gyerektartási juttatást jelenleg nem kapok, a napokban is próbálom elintézni az államilag történő megelőlegezését. Kórházi bejárásaim mindennapossá váltak. Alig van nap, amikor nem szükséges orvosi beavatkozás. A napokban is folyik az orvosi bizottság mérlegelése munkaképességemről, valamint folyik leszázalékolásom.
– Már egy éve, hogy helyzetünk még tragikusabbá ált. Édesanyám, aki rengeteg segítséget nyújtott gyermekeim nevelésében ez év január hónapjában örökre elhunyt. Az egyedül nevelés oka, hogy férjem elhagyott engem és az egész családot; ennek már három éve. Hírt is alig hallunk róla.
– A tantestületi véleményeknek köszönhetően, valamint a te segítségeddel, a gyerekek nálam maradhattak.
Milyenek ezek a csodaversenyzők, ha otthon vannak?
– semmi különbség, mintha edzésen lennének. Mindig edzenek, csapatversenyt rendeznek, tanítják egymást az új technikákra.
– másról sem hallok, csak a csapat, hisz tudod milyenek?
Tudom és köszönöm a beszélgetést!
A gyermekek!
Hogy hogyan gondolkodnak és éreznek Ők, azt az egyikük írása hűen tükrözi:
– Veres Richárd vagyok, 1991.10.11-én születtem Budapesten. A Csanádi Árpád Általános iskola és Gimnázium tanulója vagyok, négy testvéremmel együtt.
Pár hónapja szinte a nővérünk nevel, dolgozik, tanul még csak 4.-es gimnazista, edzésekre is alig tud jönni. Mint tudod, albérletben lakunk édesanyánkkal. Január 17-én a bíró végre úgy döntött, anyuval maradhatunk.
– Sajnos anyukám édesanyja az egyetlen nagymamánk, akit ez a huzavona, hogy mi lesz velünk, annyira megviselt, hogy szívinfarktusban jan. 15-én örökre elaludt. Mercédesz szerint komoly feladatot kapott, segít Istennek a Mennyországban.
– Az édesanyánk idegösszeroppanást kapott, ami miatt több orvosnál volt, mint amennyit el tudsz képzelni. Hangszalag bénulása van, jelenleg folyton elájul, lefogyott, összeesik, egyszóval nincs jól. Egy biztos, a Csepeli Kick-box csapat lett a családunk, barátaink, és példaképeink. Edzőnkre mindig számíthatunk, lelkileg és fizikailag minden tudását átadva tudunk életben maradni, sportolni és nyerni.
-Mint te is tudod, az egyéni sportok is csapatsportnak számítanak. Egyedül semmik vagyunk. Kell hozzá egy csodálatos anya, aki szeret és támogat, akinek ugyanúgy életévé válik, amit gyermekei szeretnek.
– Kell hozzá egy fantasztikus edző, akiben hiszünk, és ő ugyanúgy hisz, tehát egyek vagyunk, egyet akarunk. Aki enged álmodni, de nem ringat benne, hanem repít, tudásával bearanyozva életünket a győzelemig. Kell még egy szeretetben és tudásvágyban gazdag csapat. Aki mind külön egyéniség, lüktető tehetség, érted és veled edzenek, harcolnak szinte mindennap. Csak a sport tud becsületet, tisztességet és reményt adni. Eljuttat a versenyekre, ahol büszke lesz ránk, mert mi öten egyek és egyformák vagyunk. Egyet akarunk: kikerülni ebből a megalázott, elfelejtett eldobott életből, egy sors adta otthon nyugalmába. Nem ígérhetünk mindig győzelmeket, de azt igen, hogy becsületesen őszintén győzelemre éhesen fogunk küzdeni.
– A világ legjobbjai szeretnénk lenni. Nagyravágyó álmom az, hogy a Kick-box olimpiai sportág legyen, hogy mi öten és a Magyar Kick-box versenyzői bebizonyítsuk a világnak, nem csak Amerika, Kína a harcművészet otthona. Szeretem ezt a mesésen izgalmas, lüktető, vágyakkal, álmokkal teli sportot. Tudom, ha a különböző csapatok, csoportok összefognak, akkor nyert ügyünk van. A lényeg, hogy olyannak fogadjuk el egymást amilyen. Ne akarjuk egymást megváltoztatni, és őszintén tiszteljük a másik kitartását, munkáját, sportszeretetét. Mert csak addig vagyunk ellenfelek és ellenségek, míg tart a mérkőzés. Utána barátként játszunk, vagy figyeljük egymás küzdelmét.
– Számomra bármelyik sportág képes a poklot mennyországgá változtatni, de ha veszítek, az maga az őrület, mint mikor egyetlen szó nélkül lelépett az apám. Sokszor szégyellem magam, és úgy érzem, részese vagyok döntésének. Rengeteg pénzt elköltöttem a versenyekre, belerángatva testvéreimet is a sport varázsába.
– Nem fogom elfelejteni, mikor boldogok voltunk, de azt elraktározom a szívem mélyebb zugába. Nekünk ott a helyünk, ahol szeretnek, gondoskodnak testünk-lelkünk fizikai és szellemi fáradtságáról. Nincs időnk, amit elvesztegethetünk értelmetlen dolgokra, nincs pénzünk, amit elveszíthetünk. Ezért is bánt annyira, ha csalódást okozok.
– Nagyon szeretem a kézilabdát, úszást, focit szinte mindegyik sportág tisztelője vagyok. Most úgy érzem, hogy a Kick-box-al maradok életem végéig. Becsülettel és méltósággal, nem cserbenhagyva, akik számítanak rám. Számunkra a tét: legjobbnak lenni a világon.
– Pontosan tudom, hogy bekerülhetnénk a legek könyvébe, mert nincs még egy ilyen család a világon, a küzdősportágban. Sokszor húztunk gyufát, ki induljon a versenyen, mivel nem volt pénz mindenkire. Sokszor voltam büszke testvéreimre, még ha a szívem fájt is, hogy valamelyikünk otthon maradt. Ilyenkor egymásért küzdünk. Az a baj, hogy nagyon sok felnőtt nem lát jövőt, hasznot a gyerekekben. De én úgy érzem családommal már bizonyítottunk. Számunkra nem múló szenvedély a sport. Benne van izzadtság, szenvedés, bátorság, hála, meglepetés, becsület, példamutatás, saját terrormentes testközeli harc.
– Életem legszebb pillanata volt, amikor két öcsém, húgom Kick-box világbajnokok lettek, saját kor-, és súlycsoportjukban, 2010 szeptemberben. Köszönettel tartozom minden olyan embernek, aki körül vesz minket és próbál segíteni, nemcsak gyermekszerető tetteikért, hanem a tiszteletért, akik nélkül már régen az utcán lennénk, rengeteg versenyt kihagyva. Ha annak idején kérhettem volna Istent, olyan apát szerettem volna, mint ezek az emberek, akikre nemcsak családjuk, hanem az egész ország büszke lehet és lesz is egyszer, erre a szavamat adom! Mert mi hiába akarunk nyerni, ha ők nincsenek. Ezért mondom, hogy a győzelem csapatmunka, mint ahogy a győzelmeink is közösek.
– Tudom, hogy a sport varázsában élek, mely elviselhetővé teszi a küzdést, harcot az életben, ahol minden nehézségen átsegít egyszerűen, de nagyon jó érzéssel. Meg kell találni azt a pontot, azt a helyet, ahol ösztönözni tudnánk gyermektársaimat a sport adta örömökre, stílusokra, csodákra, mert a félelmet már ismerik, ha nyitott szemmel járnak.
– A sport nagyon elhanyagolt szerepet játszik hazánkban. A számítógép internetes őrületéből, a TV, ahol csak majszolunk és hízunk, a cigi, brutalitás, alkohol, kábítószer mámorából kell kiragadni, magunk közé csábítani társaimat. Persze lógni a kapualjakban biztos csábítóbb. Kést rántani a problémák megbeszélése nélkül kevésbé fárasztó, mint egy edzést végigcsinálni becsülettel és ugyan ilyen szenvedéllyel, de nem érzed a csodát, melyet csak egy igazszívű, őszinte csapat adhat. Belőlünk lesznek igen hamar felnőttek és nem az a cél, hogy egymást eltiporva, megalázva építsünk, teremtsünk új világot.
– Most lázadunk, megbántjuk szüleinket, testvéreinket, tanárainkat, akiket szeretünk. Valamilyen őrült módon ezt nevezik kamaszkornak, én is ilyen vagyok. Sokszor teszek olyan dolgokat, amit rögtön megbánok, de nem tudom meg nem történtté tenni.
– Tudom, hogy a családom hihetetlen, de azt is tudom, hogy edzőnk nélkül nem győzhetnénk le saját démoni, másoknak megrázó életünket. A nagycsaládok hihetetlen varázsa sokszor magával hozza a szegénységet, megaláztatást, lenézést. Egy biztos, aki ismer, nem teszi. Volt olyan, hogy a lakás a kupáktól, úgy nézett ki, mint Egy Múzeum.
– Versenyen soha nem mondták anyának, hogy ciki öt gyerek, vagy csak egy őrült hoz világra esztelenül ennyi gyereket. A sport adott örömöt, tiszteletet, szeretetet, megbecsülést anyának és nekünk. Hidd el, egy nagycsaládnak sokszor kell szembenéznie kegyetlen emberekkel, főleg, ha nincs férfi, aki megóvja a családját.
– Köszönetem és tiszteletem minden sportág edzőinek, mestereinek, akik törődnek velünk, gyerekekkel, tanítványaikkal. Akik élvezik, amit tesznek, nem profitból, hanem játékos szeretetből, odaadásból hisznek bennünk, hétköznapi, egyszerű gyerekekben. Az ilyen remek edzők tudják igazán, hogy a bánat és öröm eggyé teszi tanítványaival.
Veres Richárd, Beáta, Alex, Mercédesz és Roland
Remélem nem nyúlt túl hosszúra ez a kis anyag erről a csodálatos családról (Veres, nem Király), és talán most már többen látjuk úgy, hogy egy ilyen családnak segíteni nem erény, hanem kötelesség!
Maradok Tisztelettel!
Király István
edző
KirályTeam
Csepel