Csepel.info

Nagy felbontású, különleges légifelvételeket készíttet az országról a kormány, hogy pontosan felmérhesse a nemzeti vagyont – utakat, földeket, épületeket. Az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint az adatbázis hasznos, illegális hulladéklerakókat, árvízveszélyes területeket is kiszúrhatnak segítségükkel.

A fotók 10 centis pontosságúak is lehetnek, a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint retteghetnek a földjükkel csalók és az illegálisan építkezők.

Egységes nemzeti vagyonnyilvántartást készít a kormány, hogy tételesen számba tudja venni, mekkora vagyona van az országnak. Az összeírás neve Országleltár, az adatbázis építését légi felvételek készítésével kezdik. Ezt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szervezi, a minisztérium szeptember elején adott utasítást a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek, hogy “az Országleltár elkészítéséhez szükséges légifényképező-repülést” hajtsa végre, és készítsen belőlük ortofotókat.

Az ortofotó olyan fénykép, amelyen – a térképekhez hasonlóan – nincsenek optikai torzulások, méretarányuk pedig egységes. “A légifelvételek nem abszolút pontosak, hiszen például egy hegytető közelebb van, mint a völgy. Az ortofotóhoz ezeket a torzításokat kiiktatják, így a fotókkal úgy lehet dolgozni, mint a térképekkel, csak sokkal könnyebben értelmezhetők azoknál” – magyarázta Síkhegyi Ferenc, a Magyar Állami Földtani Intézet geoinformatikai osztályának tudományos főmunkatársa.

Az egész ország feltérképezéséhez mintegy 60 ezer légi felvételt kell készíteni – közölte a VM sajtóosztálya. A minisztérium nem járult hozzá, hogy az ortofotók elkészítéséért felelős Földmérési és Távérzékelési Intézet munkatársával beszélhessünk a leltárról, de a Műszaki Egyetem (BME) Fotogrammetria és Térinformatika tanszékének vezetője ismeri a vállalkozás néhány részletét. Barsi Árpád az [origo]-nak azt mondta, a terv még képlékeny – az ortofotóknak a VM utasítása szerint jövő év július közepéig kell elkészülnie -, de a légi felvételek digitális kamerákkal készülnek majd, amelyek akár deciméteres felbontást is lehetővé tesznek. Vagyis tíz centiméteres tárgyak már láthatók lehetnek rajtuk.

Barsi szerint korábban is készültek már az egész országról ortofotók – például 2000-ben és 2003-ban -, de nem ilyen nagy pontossággal, és az adatokat eddig nem használták ilyen célra. Az Országleltár lényege, hogy egységes rendszer jöjjön létre, és az adatokat több minisztérium is használhassa – mondta. “Eddig elmaradt az állami vagyont képező épületek, építmények, létesítmények jogi és műszaki állapotának egységes felmérése, dokumentálása, nyilvántartásba foglalása, illetve ezek összevetése a földhivatali nyilvántartással még nem történt meg. Az előzetes vizsgálatok során kiderült, hogy a jelenlegi nyilvántartások nem naprakészek, nem teljesek, nem pontosak, az azokban szereplő adatok nem hitelesek” – indokolta a VM sajtóosztálya az új ortofotók elkészítésének a szükségességét.

Megszámolhatják a teniszpályákat is

Síkhegyi Ferenc szerint, ha létrejön az ortofotókból készült adatbázis az országról, azt számtalan célra lehet majd felhasználni. Bár a felszín egy része – például egy fa lombja által takart terület, vagy a felszín alatti vizek, bányák – nem lesznek láthatók, mégis viszonylag könnyen meg lehet majd tudni, hogy hol van a mezőgazdasági területek pontos határa, vagy ki lehet számolni, mekkora területen van valójában szőlő, gyümölcsös vagy éppen teniszpálya az országban. Ezeket az adatokat össze lehet vetni a papíron szereplő nyilvántartásokkal, és könnyedén ki lehet deríteni, hol vannak az eltérések. Ha a fényképezést néhány évente megismétlik, “naprakésszé lehet tenni a topográfiai adatokat”. Megtudhatják például, hogyan változnak a Dráva kanyarulatai, vagy kideríthetik, mekkorát harapnak ki a hegyekből a nyíltszíni bányák – mondta Síkhegyi.

Fel lehet mérni, hogy az illegális fakivágások hatására mennyivel lett kevesebb az ország erdeinek területe, mekkora földterület hever parlagon, vagy mekkora a vízterület, hogyan állnak az árvízi védművek. Azt is megtudhatják, hogy az ország útjai éppen milyen állapotban vannak. Síkhegyi szerint a hatóságok kiszúrhatják, hogy hol vannak illegális szemétlerakók, és ha összevetik például a földtani térképekkel, akkor láthatják, hogy melyik lerakó van karsztos területen.

A mezőgazdaságon, a vízügyön vagy éppen a környezetvédelmen kívül azonban a Belügyminisztérium is tudja hasznosítani az ortofotókat. A földhivatali nyilvántartásokkal összevetve kiderül, hogy titokban “hová épült ház, vagy éppen budi”. “Előveszik a térképeket és az ortofotót, és szinte piros ceruzával kipipálhatják az azonosságokat. Ami nincs a térképen, annak utána lehet nézni” – mondta Síkhegyi, aki szerint nem gond, hogy a felvételeken a katonai létesítmények is láthatók, hiszen “azokat már a Google Earth-ön is látni lehet”, ezért szerinte a fotózásnak nincs biztonsági kockázata. A VM-től egyelőre nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy az ortofotók teljesen nyilvánosak lesznek-e, esetleg megvásárolhatók, a Honvédelmi Minisztériumot pedig hétfőn nem sikerült elérnünk.

Százmilliós összegbe kerülhet

A VM sajtóosztálya szerint a vagyonfelmérésen túl az Országleltárt építménykataszter létrehozására, az illegális építkezések feltárására fogják használni. Emellett az adatokat használják majd az úthálózat fejlesztéséhez, árvízvédelmi rendszerek építéséhez, az utak állapotának feltérképezéséhez, de még baleseti statisztikák térbeli elemzéséhez is. A rendszer jó lesz arra is, hogy hatékonyan ellenőrizzék az igényelt mezőgazdasági támogatások felhasználását, és visszaszorítsák az adóelkerülést – közölte a VM.

Abban Barsi és Síkhegyi is egyetértettek, hogy az ortofotók elkészítése sokba kerül majd. Az [origo] információi szerint a fotók elkészítése százmilliós nagyságrendű összegbe kerülhet, de erről az [origo]-nak nyilatkozók még becsléseket sem akartak mondani, a VM-től pedig egyelőre nem kaptunk választ a költségekre vonatkozó kérdésünkre. Egy, az Országleltárról szóló augusztusi kormányhatározat azonban rendelkezett arról, hogy a 2011-es költségvetésbe “az Országleltár elkészítéséhez szükséges forrásokat tervezzék be”.

A határozat szerint az Országleltár elkészítésében, és felhasználásában hat minisztérium vesz majd részt: a vidékfejlesztési, a nemzeti fejlesztési, honvédelmi, a belügyi, a nemzeti erőforrási, és a közigazgatási és igazságügyi tárca. Nekik kell biztosítaniuk az új rendszer egyesítését, összevetését a meglévő nyilvántartásokkal. Az állami vagyon nyilvántartását és karbantartását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel együtt a vidékfejlesztési és a nemzeti fejlesztési miniszternek kell megszerveznie.

Forrás: Origo