Világgazdaság, Mno.hu
Sok tehetséges fiatalnak lesz vágyálom a diploma
A kormány tandíjjal akadályozza a szegényebb családok tehetséges gyermekeinek továbbtanulását. A legfőbb indokok között azt hozzák fel, hogy Magyarországon így is túl sokan szereznek főiskolai vagy egyetemi diplomát, többen, mint kellene. Csakhogy az igazság ennek éppen az ellenkezője: amíg Magyarországon a felsőfokú képesítést szerzettek aránya a 25–64 év közöttiek körében 17, addig az OECD-tagállamokban 26 százalék – derül ki a legfejlettebb ipari országokat tömörítő szervezet Oktatási körkép 2007 című jelentéséből. A fiatalabb korosztályokban (25–34 év) még jelentősebb az elmaradásunk – a magyar 20, az OECD-átlag 32 százalék, igaz, ez utóbbi adat javulására lehet számítani. 1995–2004 között ugyanis megduplázódott az egyetemekre, főiskolákra beiratkozottak száma, így a diplomát szerzők aránya már három éve elérte az OECD-átlagot. Az persze más kérdés, hogy ennél több hallgatót már képtelenek fölszívni a felsőoktatási intézmények, sőt a tandíj bevezetése visszavetette a fiatalok jelentkezési kedvét – írja a Világgazdaság.
A szakértők szerint eltorzult a képzési szerkezet is, túl kevesen kapnak természettudományos oklevelet. A szervezet jelentése mindezt jól alátámasztja. A népesség arányában hazánkban a legkisebb az ezen a területen felsőfokú végzettséget szerzettek aránya: a 25–34 év közöttieknél mindössze 695-en vannak 100 ezer emberre vetítve. Ez kevesebb, mint bármely más OECD-tagállamban, és nem éri el a tagországok átlagának a felét.
Magyarországon a 30–44 év közötti, egyetemi diplomát szerzettek jövedelmi előnye a középfokú végzettségűekkel szemben 125 százalék, ez a legnagyobb különbség a tagállamok körében. S nem mellékes: a felsőfokú képesítésűeknek sokkal nagyobb esélyük van munkát találni, mint azoknak, akik csak érettségiztek. Az elemzés arra is rámutat, hogy mindezen előnyöket inkább a férfiak élvezhetik, mint a nők. A fiatalabb korosztályban például a magasan kvalifikált nők keresete a férfiakénak mindössze 83 százaléka.
Magyarország hallgatóimportőrnek számít, hiszen sokkal többen érkeznek ide külföldről (13 601), mint ahány honfitársunk tanul a határainkon túl (7906). A legtöbb külföldi diák a szomszédos országok magyar lakta területeiről (Romániából 3171, Szlovákiából 2341, Ukrajnából 1294) jött. Körükben a legnépszerűbb szakterület az egészségügy és a szociális gondozás. A hazai fiatalok legvonzóbb célpontja Németország (36 százalék), Ausztria (14) és az Egyesült Államok (12).
Forrás: Mno.hu
Az SZDSZ meg közben nyomja az agymosásos reklámját.
Kaptam szórólapot a kormánytól is, hogy milyen klassz dolog a vizitdíj is, mert mennyi pénze lesz belőle az orvosoknak. Csak azt felejtették el közölni, hogy előbb elvették ezt a pénzt, aztán kormányreklámra költötték, a befolyt összeg nagy része pedig szintén a beszedésére és adminisztrációra megy el gyógyítás helyett.
Már most ott tartunk, hogy a vizitdíj egészét meg lehetett volna spórolni, ha nem vezetik be, és az orvosok is a pénzüknél maradnak. Csak hát akkor a vizitdíj-automata meg a kormánypropaganda-gyártók nem jártak volna jól. Hát ezért kell fizetnünk.