Kivégzések, internálások, börtön – a kommunizmus áldozataira emlékezünk

Mno.hu

A kommunizmus áldozatairól szóló megemlékezéseket tartanak országszerte a hét végén és hétfőn különböző szervezetek. Az Országgyűlés 2000. június 13-i határozata alapján minden év február 25-én a kommunizmus áldozataira emlékezünk.

A kommunizmus idején üldözött egyházi személyiségek elismerésére alapított Parma fidei – a hit pajzsa díjat szombaton adja Mádl Dalma, a volt államfő felesége Bálint József jezsuita szerzetesnek. A kitüntetést 2002-ben alapította Gyurkovics Tibor író és Horváth Béla akkori kisgazda parlamenti képviselő.

Vasárnap ünnepséget tartanak egyebek mellett a Pest megyei Csömörön, ahol Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke mond beszédet, hétfőn Sólyom László köztársasági elnök Pécsett vesz részt megemlékezésen, Rogán Antal, Belváros-Lipótváros polgármestere pedig a budapesti Gulag-emlékműnél mond beszédet.

A németek nem találták meg, az oroszok elhurcolták

Kovács Béla, a koalíciós idők legerősebb magyar parlamenti pártja, a nemzeti-keresztény Független Kisgazdapárt főtitkára már a német megszállóknak is útjába került. Többek közt azért, mert 1943 júliusában a Szociáldemokrata Párttal közösen memorandumot nyújtott be Kállay Miklós miniszterelnöknek, elítélve a magyar hadba lépést és visszatérést sürgetve a Teleki-féle semlegességi politikához. A német megszállás után Kovács Béla bujkálni kényszerült, egész addig, amíg az oroszok bevonulásával véget nem ért a háború. Az ismételten megszállt országban, ahol belügyi államtitkár lett, Kovács gyorsan átlátta, hogy milyen veszélyek fenyegetik a magyar függetlenséget. Pártja az 1945-ös nemzetgyűlési választásokon a mandátumok 57 százalékát szerezte meg, s az első naptól az agresszív elnyomó politikát folytató megszállókra, a megfélemlítésre és terrorra támaszkodó kommunisták csak 17 százalékot.

1946-1947 folyamán a Magyar Közösség elleni per jelezte, hogy a kommunisták a politikai szervezkedés legelemibb formáit sem tűrik meg az országban. A totális diktatúra bevezetésének útjában álló egyik legutolsó célpont Magyarország erős embere, a Kisgazdapárt főtitkára állt.

1947 elején a nemzetgyűlés parlamenti képviselői a kommunista párt követelésére sem voltak hajlandóak visszavonni Kovács Béla mentelmi jogát. Ez is csak ideig-óráig jelenthetett számára védelmet: az európai diplomácia történetében szinte egyedülálló módon a szovjet katonák lakásáról hurcolták el a független államként elismert ország parlamenti képviselőjét.

A Horváth Béla kisgazda képviselő kezdeményezése alapján hozott parlamenti határozat értelmében február 25-én arra emlékezünk, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947-ben aznap tartóztatták le szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával, majd 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték.

Százezreket börtönzött be a „munkásállam”, százmilliót öltek meg világszerte

Magyarországon először 1919. március 21. és augusztus 1. között volt bolsevik típusú proletárdiktatúra. A Tanácsköztársaság 133 napja alatt mintegy 300 embert végeztek ki. A politikai okokból bebörtönzöttek, internáltak, túszként fogva tartottak számát 2-5 ezer főre becsülik a történészek. A második világháború után a szovjet hadifogságba esett magyar katonák számát 400-430 ezerre teszik, további 200-220 ezer civilt pedig kényszermunkára vittek vagy internáltak. A Rákosi-korszakban halálos ítélet okán vagy a börtönviszonyok következtében mintegy kétezren haltak meg. A polgári bíróságok ebben az időszakban 387 ezer embert ítéltek szabadságvesztésre vagy helyeztek rendőri felügyelet alá, a rendőrség pedig 850 ezer pénzbírságot rótt ki. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után mintegy négyszáz embert végeztek ki, 16 ezret ítéltek fegyházra, 13 ezer „megbízhatatlant” internáltak.

A kommunizmus fekete könyve (Le Livre noir du communisme) című könyvében egyébként Stephan Curtois 100 millióra becsli az alig hetven év alatt országok egész sorát nyomorba taszító ideológia halálos áldozatainak számát.

Hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapján Sólyom László köztársasági elnök avatja fel 12 órakor Kovács Béla emléktábláját Pécsett.

Forrás: Mno.hu

2 hozzászólás “Kivégzések, internálások, börtön – a kommunizmus áldozataira emlékezünk” bejegyzésre

  1. Nagyapó szerint:

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
    Sajnos, ha hatalomra kerül gyilkol is!

  2. atata szerint:

    Nagyapó tök egyetértünk! + c.c. primo a Csepel SC-t meg kell menteni, c.c. secundo március 9.-én három igennel szavazunk.

Itt lehet hozzászólni !