Csepel.info

Budatétény-Szigetszentmiklós-Ráckeve-Tököl-Budatétény

Kerekesek.hu, Csepel.info

A kép illusztráció

A Csepel-sziget a Duna egyik legnagyobb szigete a fővárostól délre. Hossza 48 km, szélessége átlagosan 6-8 km, területe 257 km2. Itt volt a honfoglaló magyarság első székhelye, az Árpád nemzetség szálláshelye. Nevét is Árpád lovászáról, Csepelről kapta.

Mivel közel fekszik a fővároshoz, úgy gondolhatnánk kedvelt kerékpáros célpont, de igazából nincs így. A sziget felső, Budapesthez közeli területe ugyanis rendkívül forgalmas, a Lakihegy-Szigetszentmiklós között újonnan épített kerékpárút kivételével a délebbre fekvő, már csekélyebb forgalmú területeit ezért – különösen nagyobb csoporttal, vagy gyerekekkel – eléggé kockázatos megközelíteni. Aki nem szereti az efféle kockázatot, az jobb, ha Szigethalomig vagy Tökölig a HÉV-et választja, s innen már sokkal barátságosabb elindulni.

Az útvonal

Nekem persze, aki Dél-Budán lakom, kényelmesebb már otthon kerékpárra ülni és az M0 autóút hídján vezető kerékpárúton átkerekezni Csepelre. Aki távolabbról szállítja ide a bringáját, megállhat a Campona bevásárlóközpont ingyenesen használható parkolóházában is, és innen indulhat túrázni.

Magáról az M0 hídjáról szép kilátás nyílik a Hárosi-öbölre, Budatétény házaira és a Tétényi-fennsík vonulatára. A hídon átérve jobbra fordulok és egy ős-öreg betonozott kerékpárút-maradványon döckölődök kb. egy kilométert a Lakihegyet Szigetszentmiklóssal összekötő műútig. Itt közelről megnézhetem a magyar rádiózás legimpozánsabb emlékét, a Lakihegyi Adótornyot. A torony 1933-ban épült és a 314 méteres magasságával akkor a világ legmagasabb acélépítménye volt. 1985 óta ipari műemlék. A műúttal párhuzamosan az idén adtak át egy vadi új kerékpárutat, de amint beérek azon Szigetszentmiklós városába, azon nyomban meg is szűnik és ismét az úttestre kényszerülök. Kerékpárúttal nem is találkozom többet, majd csak a túranap végén.

Szigetszentmiklós madártávlatból

Szigetszentmiklóson az első körforgalomnál Szigethalom irányába kell fordulni. A gépjárműforgalom nagy, az utak rosszak, illetve mindenhol útfelújítás folyik. Itt a városban bringázni most olyan, mintha az Africa Tour-on indultam volna. De valahogyan csak kikecmergek a HÉV sínekig, majd az alatt egy szűk aluljárón átbújva csak úgy találomra igyekszem a Dunapart irányába. Fogalmam sincs merre járok, de szerencsére egy kis tábla hívja fel a figyelmet egy Duna parti tanösvényre, majd csaknem elsodrom az EuroVelo 6 útvonalat jelző táblát. Oké, tehát sínen vagyunk!

A Ráckevei-Duna partja vadregényes, a nemzetközi kerékpárút pedig gyakorlatilag egy gyalogösvény, amelyen az én aszfaltos bringámmal csak óvatosan araszolgatok. Szerencsére nem tart sokáig a rally, még vakmerően átkelek a Taksonyi-hídra felvezető nagy forgalmú műúton, és máris egy szelídebb környezetbe jutok, a Tököli parkerdőbe. Itt végig nyaralók, horgásztanyák sora, gyönyörű, csendes erdei környezet, széles aszfaltút, forgalom semmi. Az EuroVelo 6 útvonala itt nyugatra fordul, de én nem követem, tovább haladok dél felé az aszfalton. Ez persze rövidesen el is fogy, és egy szántóföldi poros földúton jutok ki a Tökölt Ráckevével összekötő műútra. Balforduló, majd Szigetcsépen és Szigetszentmártonon át elérkezem a túra legdélebbi pontjához, Ráckevére.

A város elődje Szentábrahámtelke település volt, ahová az aldunai Keve város török elől menekülő lakossága 1439-1440 között telepedett le. Ennek a népességnek a legjellemzőbb társadalmi rétegét az egyébként kisebbségben lévő szerb (rác) kereskedők alkották, innen a város mai neve.

Ráckeve (Fotó: Szálláshirdetés.net)

Aki elfáradt, közvetlenül a város szélén található HÉV végállomáson feltelepedhet a nagyjából óránként induló egyik szerelvényre és azzal juthat vissza a fővárosba. Ha viszont továbbgurulunk, elsőként megnézhetjük Magyarország első világi barokk kastélyát, amely 1702-ben épült Savoyai Jenő megrendelésére. Közvetlenül mellette az 1897-ben, a milleneumi ünnepségekre átadott Árpád-szobor, majd a város központjában az ugyanekkor felavatott, a Ráckevei-Dunát átívelő Árpád-híd, a városháza, a város templomai tartoznak a főbb látványosságok közé. Talán kevesen tudják, hogy ennek a városnak a szülötte az a Horváth Nep. János cs.kir. huszárőrnagy (1774-1847), aki VII. Pius pápát megmentette a fagyhaláltól, és akiről Petőfi Sándor mintázta János vitéz alakját. Érdemes a városközpontban kerülni egyet. A városból a sziget déli csúcsa Makád felé érhető el, vagy aki tovább kalandozik, Lórévnél kelhet át komppal a Nagy-Dunán, s ahonnan Adony, Pusztaszabolcs irányában juthat el Gárdonyba, a Velencei-tó partjára (kb. 25 km Lórévtől).

Én Ráckevéről visszafelé vettem az irányt azzal, hogy a városból kiérve balra Szigetújfalu irányába fordulok. A műút gyümölcsösök, szántók között vezet, majd Szigetújfalu után felfut a Nagy-Duna gátjára, és ezen haladok Tökölig. Az utat balra a Duna ártere, jobbra fiatalabb erdőség szegélyezi, amely egyben a vízművek védőterülete is. A túlpartról a Százhalombattai Kőolaj-finomító tornyai látszanak át, de bizony érezni az olajszagot is egy rövid szakaszon.

Tököl határában megállok a Szent Anna kápolnánál, amelynek gótikus eredetű épületét az 1980-as években állították helyre. Innen közvetlenül a Fiatalkorúak Börtöne és Fegyháza bástyafalai mellett vezet az út tovább. Érdekes, hogy az a létesítmény eredetileg magyar honvéd laktanyának épült a két világháború között, és egészen 1958-ig állomásozott itt katonai alakulat. Ezt követően alakították át büntetés-végrehajtási intézetté, illetve itt működik a börtönkórház is.

A sziget településein egyébként számos katonai emlékmű áll, az I. és a II. világháború, illetve az 1956-os forradalom áldozatai emlékére. Az I. világháborús hősi emlékművek monumentális kompozíciók, mellettük sokkal szerényebbek a II. világháborúban elhunytak emlékhelyei.

Tököl központját elhagyva a járműforgalom ugrásszerűen nő, s nekem bizony megint ebben kell haladnom. A műúton megkerülöm a Tököli repülőteret, amely most csak mint ideiglenes leszállóhely üzemel, régi katonai dicsősége úgy látszik kezd feledésbe merülni. Szigethalom felé eső végében új bevásárló központ épült, amely csaknem körbefog egy – talán emlékműként – meghagyott hatalmas betonbunkert. Ennek látványa mindenesetre megdöbbentő. A repülőtér kerítése mellett tovább egy valamikori kerékpárút maradványain óvatoskodom, de még mindig biztonságosabb, mint a nagy forgalmú műút. Mielőtt visszaérkeznék a túra kezdő szakaszához, még egy látványosság akad, az 1892-ben épült halásztelki Malonyay-kastély, amely méltatlanul romosodott évtizedeken át. Nemrég felújították, és jelenleg reprezentatív rendezvények helyszínéül szolgál.

A Malonyai -kastély, Halásztelek

Összességében a Csepel-sziget kerékpározásra nem rossz hely, látványosságban, építészeti és természeti értékekben gazdag terület, de tény, hogy a két keréken kijutás nehézségei miatt egy kis elszántság kell hozzá. De akiben ez megvan, az nyugodtan kerekezzen itt egyet, nem fogja megbánni.

A túra számokban:

Tájegység: Csepel-sziget
Túra hossza: 73 km
Szintemelkedés: 0 m
Túra hossza: 5,5 óra

Járhatóság: könnyen járható
Túra nehezsége: nagyon könnyű

kerekesek.hu

This entry was posted on 2010. július 24. szombat at 10:22 and is filed under Csepel-sziget, Duna, Közlekedés, Szabadidő és szórakozás. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.