Népszabadság
Kissé még ködös a jövőkép
Az eddigi elképzelésekkel szemben szellősebben beépített városrész létesülhet Csepel északkeleti szigetcsúcsán, amelynek nyolcvan hektárját három éve vette meg egy spanyol ingatlanfejlesztő.
A legutóbbi egyeztetéseken ismertetett elképzelések szerint a fejlesztési területen továbbra is a lakásépítés dominálna – a befektető három ütemben, összesen kétmillió négyzetméteren építene lakásokat -, és “nagystílű, elegáns és eléggé gazdag” negyed alakulna ki. A városrésznyi területen nemcsak lakó-, hanem közcélú épületeket is emelnének, a banktól a színházig – mondta lapunknak Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) városfejlesztési főpolgármester-helyettes.
A Fővárosi Közgyűlés várhatóan áprilisban tárgyalhatja a Csepel, három szomszédos kerület – Újbuda, Ferencváros és Pesterzsébet -, a városháza és a Fadesa nevű cég között kötendő településpolitikai megállapodást. (Az önkormányzatok tavaly ősszel kezdték az egyeztetést a kérdésben.) E dokumentum részletezi majd, hogy a magánbefektető mely közcélú beruházásoknál állja a cechet. Ezt a megállapodást egyébként az eredeti ütemterv szerint már alá kellett volna írni, de a beruházó cég tulajdonosi szerkezete a tárgyalások közben megváltozott, így új fejlesztési elképzelésekkel álltak elő.
Ikvai-Szabó szerint “a főváros számára a jelenleg hiányzó hidak jelentik a kulcskérdést”. A dél-budapesti kerületek közötti közúti kapcsolatok ugyanis hiányoznak, régi terv, hogy a Lágymányosi híd és az M0-ás körgyűrű déli hídjai között még legalább két (pontosabban kétszer két) újabb dunai átkelőt építsenek. Kelenföldet, Észak-Csepelt és Ferencvárost a Galvani úti (kis és nagy) híd kötné össze, Albertfalvát, Csepel központját és Pesterzsébet belső részét pedig a Munkás körút két majdani hídja (a Nagy-Duna felett az albertfalvai, a Kis-Duna felett pedig a Gubacsi hídtól északra tervezett új átkelő vezetne).
A főpolgármester-helyettes szerint részletkérdés, hogy melyik átkelő épül meg előbb, és hogy azt a folyó felett vagy alatt, alagútban vezetik majd. Hangsúlyozta, hogy egyetlen kapavágást sem érdemes addig elvégezni, amíg az említett térség egyes részei között szerves közúti kapcsolat nem épül ki. Ikvai-Szabó rámutatott arra is, hogy egyetlen fejlesztőtől nem várható el a teljes hiányzó infrastruktúra pótlása (előzetes becslések szerint csak a Csepel-sziget csúcsán százmilliárd forintba kerülne ennek kiépítése).
A főpolgármester-helyettes szerint a tervezett külvárosi körgyűrű, a Körvasút menti körút nyomvonala melletti területeket – ezek közé tartozik a szigetcsúcs is – különleges szabályozási övezetnek kellene nyilvánítani, ahol a tiltott, vagyis nem beépíthető, például parknak szánt területek mellett a város egyes helyeken – Csepelen, Pesterzsébeten, Ferencvárosban és Lágymányoson – azzal kedvezne a befektetőnek, hogy megengedné a sűrűbb beépítést, ami felértékelné az ingatlanok árát. Cserébe pedig a magánbefektetők részt vállalhatnának a Körvasút menti körút megépítésében, “történjen az akár rövidebb, kilométeres szakaszokban”.
Ikvai-Szabó szerint az új körút megépítése “nyilvánvalóan évtizedekbe telik”, de Észak-Csepel fejlesztése jó apropó lehet arra, hogy az érintett önkormányzatok és a befektető még a fejlesztés megkezdése előtt megállapodhassanak.
Forrás: Népszabadság
Tökéletes lesz luxusnegyednek. Közel van a városközpont, de mégis el van szeparálva a proli népségtől. Ha meg idegyűl pár ezer gazdag, talán felépül egy híd is, mert pusztán 80 ezer eddig is hülyének nézett csepelinek azért olyasmit nem fognak építeni. Talán még kórház is épül gazdaságunk krémjének, amit mindenki megcsodálhat – a HÉV ablakaiból.