Praxis blog
Olvasgattam ezt a a”Rendőrrel akartak kivezettetni” című blogot és mosolyogtam. Ez is valami? A fiamat egy életre elintézték. Az eset a következőképpen zajlott.
Alhasi fájdalmak miatt beutalták az érettségi előtt álló fiamat a kórházba, ahol vakbélgyulladást diagnosztizáltak. Operáció csütörtök hajnalban, én külföldön voltam szombaton értem haza. Látogatásnál a fiam szól, hogy nagyon fáj a sebe. Megnézem kötésen keresztül, a környéke feltűnő. Véres. Kérdezem a fiamtól, hogy kötötték át, milyen színű fertőtlenítővel mosták le? Azt mondja semmilyennel, csak letörölték a sebet a levett gézzel, rátettek egy másikat és egy leokoplaszttal rögzítették.
Szóltam nővérkének, mire a válasz: mi ezt így szoktuk. Utána még szóltam egyet-kettőt de azt nem írnám le. Másnap a gyerek már őrjöng, annyira fáj a sebe. Szólok a nővérkének, hogy nézze meg az orvos, de az orvos operál nem ér rá, majd holnap jön a kezelőorvosa és az megnézi. „Nincsbajapukaneaggódjon”
Vérnyomásom emelkedik. Feleségem, anyám kapaszkodik belém, hogy ne üssek agyon senkit. Reggel korán bemegyek, dokit elkapom. Szerinte a gyerek nem bírja a fájdalmat. Közöltem vele, hogy a fiam fekete öves karatés, edzésekről sokszor olyan sérülésekkel jön haza (zokszó nélkül) amivel a „tisztelt” doktor úrért mentőt küldenének. Jó akkor megnézi.
Szentségel, hogy a fenébe nem vették észre a hét végén, hogy a seb elfertőződött. A sebből egy vesetálnyi gennyet csapol le. A hét végén a fiamat „sarjadzó” sebbel hazaengedik. A sebből szivárog a genny de a doki azt mondja ne aggódjak begyógyul szépen. Másnap december 24-én a fiam szól, hogy nézzem már meg a sebét mert szerinte valami nem jó. Hát tényleg.
A sebet elkezdték a varratok elengedni. Felfeslett mint egy hanyag szabó nadrágja. Felhívtam a mentőket, hogy melyik az ügyeletes korház. Közölték, hogy vigyem vissza a dél-pestibe. Nagy nehezen kinyomoztam (6 telefon, harsány üvöltözés), hogy a Bajcsy. Bementünk, a doki először ki sem akart jönni. A vér és hangnyomásom emelkedett. (érdekes rám nem hívtak biztonsági őrt, igaz 178 centi,90 kiló vagyok és az ún. bikanyakú típus.) Folyamatosan arról meséltek, hogy nem szeretnek (!!!!) más korházból beteget befogadni!!!
Nagy nehezen kijött egy doktornő és szólt, hogy feküdjön fel a gyerek a vizsgáló asztalra. Levette a kötést, hát azt látni kellett volna! A szeme lapostányér méretűre kerekedett, közölte, hogy meg ne mozduljon, azonnal műteni kell. A seb addigra szinte teljesen kinyílt, a genny csendben csordogál belőle. Ennyit a sarjadzó sebről. Ekkor hallatszott először az utána többször elhangzott mondat: Ugye nem akar perelni? Megoperálták, a seb szépen gyógyult, a fiam 78 kilóról 58 kilóra fogyott. Mikor kiengedték a doki közölte, hogy a fiam a sportolást egy életre felejtse el. Kérdeztem tőle, hogy nincs-e valamilyen megoldás. Azt mondta, hogy nincs, a genny szinte teljesen megette a hasfal jobb oldalát. Minden orrfújásnál fél almányi dudor keletkezett a hasán.
A fiam érettségi előtt állt, kiváló atléta, fekete öves karatés volt és testnevelő tanár akart lenni!
Azóta kiderült, hogy egy műanyag háló beültetésével orvosolható a probléma, és ezt a Tétényi úti korházban másfél évvel az első műtét után profi módon kivitelezték, de a fiam azóta sem talált magára. Nem pereltem, be senkit mert a feleségem lebeszélt róla, mondván orvosok egymás ellen úgy sem fognak rossz szakvéleményt adni. De mindent elmond, hogy a népnyelv a dél-pestit csak hullagyárnak hívja. Kifelé menet meg lehet nézni, melyik osztályt ki irányítja. Lehet, hogy tévedek de akkor a legmagasabb rangú orvos a patológián dolgozott. Gondolom a többiek csak a keze alá dolgoztak.
És akkor még tudnák mesélni arról, hogy a feleségem 28 éve nem tud járni rendesen, egyensúlyzavara van és a térde is merev és a magyar egészségügy 28 éve nem tudja megmondani, hogy mi a baja. Egyszerűbb leszázalékolni.
Ennyit az állítólag híres magyar orvostudományról.
Van egy sztorid a magyar egészségügy helyzetéről? Megvárattak, félrekezeltek, megaláztak? Küldd a praxisblog@yahoo.com címre!
Na ez az a hely ahova be nem teszem a lábam.
Nem perelni kellett volna, hanem panaszt tenni a betegjogi képviselőnél, illetve rendőrségi feljelentést tenni. Perelni csak kártérítésért érdemes.
A mi csepelink mindjárt megkérdezi, hogy ennek a bejegyzésnek meg mi köze van Csepelhez.
máig kb 20m Ft-t buktunk egy kedves családtagunk miatt, akit bár már járt ott korábban, és akit rendőrök és mentősök cibáltak be éppen az ottani pszichiátriára, miután az életünkre tört, 5 perc alatt kiengedett egy bizonyos Szabó doktor. nem részletezem, de anyagilag és idegileg is tönkretett minket. megmenthettek volna egy családot, de nem…
köszönjük szépen délpesti kórház.
a sors iróniája, hogy később mentális alapon lett rokkantnyugdíjasnak nyilvánítva. civilizált országban hány millióra is perelhetném a kórházat?
“Dél-tepsi”
Ez csepeli hír.Maghalt Kovács Jóska.
http://index.hu/kultur/klassz/2010/06/26/meghalt_kovacs_jozsef_operettenekes/
Köszönjük, már mi is láttuk. Hamarosan kirakjuk.
Dadus:
2010. június 26., szombat 14:29-kor
“Dél-tepsi”
Semmi bajom az asszociációddal, de ha belegondolunk ill. egy időben a csepeli kórházról is voltak negatív vélemények. A csepeli kórház pedig csak a kerületet látta el. A Dél-pesti ennél azért nagyobb területet fed le. Nem mintha mellé állnék a történteknek. Inkább Dél- Pest megyeinek nevezném. Eltöltöttem három hetet én is, sajnos nem mondhattam:
” Gordon:
2010. június 26., szombat 12:01-kor
Na ez az a hely ahova be nem teszem a lábam.”- mert oda szolt a beutaló. Nem mindig válogathat az ember. Voltak negatív tapasztalataim is pl.( hárman haltak meg a kórteremben ameddig ott voltam) és nem biztos, hogy annak úgy kellett lennie…
remélem a majdani új önkormányzat és az új kormány rendet tesz.
mert ha nem, akkor…
” islander:
2010. június 26., szombat 19:22-kor
mert ha nem, akkor…” – buszozhatunk továbbra is a Dél-pestibe?-vagy…
hát akár az is lehet…
Nagyon sajnálatos és szomorú ami történt a fiatal fiúval! De ne feledkezzünk meg azokról, akiknek az életüket mentik meg.
Köszönetem és hálám az urológia minden orvosának és nővérének,
akik vissza adták az életem 02. 04.én. Nem szabad általánosítani!
milyen szerensce, hogy nekünk itt van a Weiss Manfréd kórház!
ja nem, mégse? a szocik elvették! kerüljön az összes a dél-pestibe.
Meg kell próbálni Gyurcsány kórházát Indonéziában. 🙂
Miért járna Gyurcsány Indonésiába, mikor Bulgáriában is kiváló kórházak vanak?
Várd ki csak a végét!
Sajnálatos módon, az ingyenes orvosi ellátás nem igazán működik. A kórházakban is csak akkor kaphat az ember megfelelő ellátást, ha némi készpénzzel is megtámogatja.
A dél Pesti korház semmivel nem különb a többinél itt az ugar szélén. – mondja az öregem.
Isten óvjon bennünket, hogy bármelyikbe is bekerüljünk.
Ezt, ha a fater mondja biztos, úgy van.
Múltkor történt vele, hogy egyszerre volt járó beteg meg fekvő beteg. 😀
Az öreg egy életművész, – amiképp menekül a korházból.
Lehet, hogy az öregem tudja, miképp növelheti a város széli korház bevételeit?
Ajánlok egy könyvet:
HOGYAN ÉLJÜK TÚL A KÓRHÁZI KEZELÉST?
Írta: Joan Hass-Unger
Kiadó: MELANIA KIADÓI KFT., 1995.
Egy nővér írta, tényleg gyakorlatias.
Na nekem a Szt. István kórházban gennyesedett el az epeműtétem hege, három hétig voltam bent, majd három hónap múlva szétnyílt a belső varrat, így most van egy emberfej nagyságú hasi sérvem. Aki meglát Csepelen, erről felismerhet.
Az a probléma, hogy úgy tűnik, a jó dokik egy része külföldön dolgozik a jobb megélhetésért, a maradék között igen nagy szerencse kell ahhoz, hogy a szakmájában profi, s mindemellett a betegre figyelő, emberséges orvost fogjon ki a beteg.
Édesanyámhoz a János Kórházban járt be annak idején egy “orvos”, akiről mindössze annyit tudunk, hogy lopva osont be a kórterembe, azt mondta anyukámnak, hogy fölfedezte a rák ellenszerét, de még kísérleti stádiumban van a szer, és nem végezhet vele emberen kísérleteket. Megkérdete, hogy titokban megengedi-e az anyukám, hogy beadja Neki. Nagyon beteg volt akkor már az anyukám, de még fölkelt, le tudott sétálni a földszintre, és járkált az udvaron… Nagyon szeretett volna meggyógyulni, tervei voltak még, élni akart, hát, mint utolsó reménysugarat, engedte beadni magának az injekciót. Hetente jött a “doki”, s mindíg úgy érkezett, hogy ne fusson össze se orvossal, se nővérrel, s a látogatásai után mindíg rosszabbul lett az anyukám. Egyre csak hányt, hasmenése volt, nem tudott enni… Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor éjjel megérkezett, s azt hitte alszik az édesanyám, és akkor szexuálisan molesztálta. Szegény anyukám már nagyon gyönge volt, de minden erejét összeszedve elzavarta azzal, hogy ha még egyszer a közelébe merészkedik, rendőrt hívat. Talán egy hónap sem telt utána anyukám haláláig.
A legszörnyűbb az egészben, hogy én is elhittem, hogy meggyógyíthatja Őt ez az illető, hinni akartam benne, és nem tettem ellene semmit…
Borzasztó, hogy az ember mennyire kiszolgáltatott, ha beteg, s sajnos ezt manapság lelketlenül sokan kihasználják.
Ki a kommunistákkal az egészségügyből!
Nem a seggnyalást hanem a szakértelmet kell elismerni.
Hol van Mikola doktor a “nemzet orvosa”? Sehol.
Hol van Rácz Jenő bukott kommunista eü. miniszter?
A veszprémi kórház élén!
Ja a fideszes veszprém-megyei önkormányzat nevezte ki…
Erről ennyit.
balla bianka: Alaposan melléfogtál, Rácz Jenő nem tagja az MSZP-nek, soha nem is volt az.
Az öcsémet is ott műtötték kb 2hónapja sérvvel és semmi gond nem volt a vágáshelyén csak egy csík marad én ott szültem és semmi gondom nem volt nem kell általánosítani mivel más kórházakban is történnek problémák sajnos nem is kicsik.
Olvasom a történeteket és ha jól megnézem nem sok köztük a pozitív beszámoló!
Az én történetem vége azért tanulságos!
Egy keddi napon elvittem a 13 éves lányomat a háziorvosához/csepeli gyerek rendelő/,mert 39,5 volt a láza,fájt a mellkasa és nehezen vette a levegőt!
Közölte a drága doki,hogy no para,csak vírusfertőzés,semmi tennivaló,csak lázcsillapítás+C vitamin!
oké,gondoltam,de délutánra még nehezebben vette a levegőt.Visszavittem hát a rendelőbe,egy másik doki vizsgálta meg,persze megerősítette hogy nincs gond!
nem hiszem hogy ellentmondott volna az előző diagnózisnak!
Ekkor keddet írtunk!
Eltelt a szerda is,de a lányom már feküdni sem tudott,mert fájt a háta is meg mindene!
gondoltam,hogy baj van,de hát 2 orvos is látta és csak vírusfertőzés,semmi gyógyszer!
Csütörtökön este ügyeletet hívtam.
Tüdőgyulladás gyanu,mondta az ügyeletes doktornő,hozzátéve,hogy kérjek a háziorvostól röntgen beutalót!
Másnap irány vissza a házidokihoz,hogy adjon röntgen beutalót és derítse ki mitől nem múlnak a kislány tünetei!
Válasza:”anyuka semmi értelme a RTG-nek,mondom,hogy csak egy vírusfertőzés,pár nap és rendben lesz”!Kértem,hogy adja már meg azt a beutalót a RTG-re vagy utalja kórházba a gyereket!
válasz:”a sajátomat sem küldeném kórházba!
Félórás győzködés után kezemben a RTG beutaló!
A RTG orvos közölte hogy irány a kórház,mert nagy a baj,de előbb vissza a háziorvoshoz a kórházi beutalóért!
A kedves háziorvos még mindig ellenkezik,mondván felesleges a kórházba mennünk!
Ilyenkór már igazából nem érdekelt,hogy mit mond,csak a beutalóért küzdöttem!
Hozzátéve,hogy a kislányomnak még mindig nem csillapodott a láza és a fájdalma sem!
A Heim Pálba érve végül az intenzív osztályon kötöttünk ki!
Azonnali mellkascsapolás,9 dl folyadékürült ki a mellkasából!
Diagnózis:mellhártya és tüdőgyulladás!
Ami a nem kezelt megfázás eredménye!
21 nap után végre itthon vagyunk!
Nem kívánom senkinek,hogy hasonlókat éljen át!
Annyit szenvedett szegénykém!
Tanulság:Ha 2 napnál több ideig lázas a gyerek irány a kórház!
Vajon a dokink beismeri,hogy tévedett!?
Ja és a vírusfertőzés valójában baktériumfertőzés volt!
Persze nem szeretném annyiban hagyni a dolgot!
Ugye azt mondta,hogy a saját gyerekét nem küldené kórházba!
Kérdem én,otthon lecsapolta volna a mellksát vagy mi?
A kórház előtt négyszer látta az orvos,lehet,hogy azt hitte nincs jobb dolgom,mint a rendelőjében ücsörögni?
Lehet,hogy nem idevaló volt a történetem,de lekellett írnom,hogy kiadjam magamból!
Egyik ismerősöm apukáját agyvérzéssel vitték be a dél-pestibe. spontán légzése volt. Ott az intenzíven mikor bent jártak a hozzátartozók és a kilátások felől érdeklődtek az kapták, hogy mit akarnak már hisz a papa már túl élte az átlag életkort. Jó akkor miért nem lövik már le ha már úgy is sokat élt. Ja a spontán légzés ellenére lélégézetető gépre kötötték. 3 hét múlva vérmérgezésben meghalt.
Nekem sajnos a legrosszabb tapasztelatom van a Dél-pesti Kórház sürgősségi osztályáról. A férjemet március 30-án délután 5 órakkor vitte be a mentő és csak este 10 órakkor fogadta az orvos addig kint feküdt a folyósón egy tolókocsiágyon, amire orvoshoz került addigra a bal oldala teljesen lebénúlt. Ha ott hagyom már eltemettem volna, ugyanis amikor megfürdették 8 fokba egy lepedővel takarták be és tüdőgyulladást kapott. Két nővért illet dicséret, az Attilát és az Erzsikét a neurológián, mert Ők igazán szívvel lélekkel csinálják a munkájukat, de hála istennek sikerült átvinnem az István Kórházba és ma már igaz, hogy a gyógytornász segítségével, de már kezd megállni a lábán és talán még menni is fog. De nagyon jó lenne ha az illetékesek utánna néznének, hogy mi történik a sürgősségi osztályon, mert nekem az a véleményem, ha valakit bevisz a mentő strók gyanúval kutyakötelességük lenne azonnal fogadni, mivel mindenütt azt írják, hogy ha 6 órán belül orvoshoz kerül, akkor még tudják azt a kezelést adni, hogy nem bénul le. Még akkor is ha az illető 72 éves Én ugyanis hallottam, hogy mit mondott a nővér a sürgősségin, bár Ő ezt úgy gondolta hogy nem hallom, de Ő is lesz még annyi már ha megéri. Vagy neki nincsenek szülei? Mindenkinek a saját hozzátartozója a legfontosabb.
“Két nővért illet dicséret, az Attilát és az Erzsikét a neurológián”
😀
Én csak hallottam egy betegtaxistól hogy ahogy ő fogalmazott a kórház fejpénzt kap minden elhalálozott nyugdíjas után, legalább nem kell tovább nyugdíjat fizetni nekik, akkor ezt túlzásnak tartottam, de a fentebb leírtak alapján lehet hogy igaza volt. 🙁
Hát igen, Déltepsi, Hullagyár stb.
Én a Nagymamámat veszítettem el a Halálkórház miatt!!!!
Fulladt és ráfogták, hogy tüdőgyulladás, mert látnak egy foltot.De könyörgöm, az a folt 10 éves kora óta ott volt, mert kiskorában tüdőgyulladása volt.Azóta, 67 éve, mindig is rá volt írva a papírjaira, hogy kis folt található a tüdejében.Elkezdték adni neki az antibiotikumot, ami tök felesleges volt, de az ugye kell, na ja.Annyira tönkre tette az antibiotikum a bélflóráját, hogy fájdalmai, hasi görcsei és végül zöld hasmenése lett,nyelni is nehezen tudott.Igaz, hogy infúzióra kötötték, de amikor bent voltam nála mindig szólni kellett a nővérnek, hogy már rég lefogyott, ugyan cserélje már le.A doktornő is tök hülyének nézett, azt mondta, a tüdőgyulladása(ami nem volt, be fogom bizonyítani)elmúlt 3 nap alatt, de most meg hasmenése van, mert valamilyen baktériumot, vírust kapott, de a kórházban sok ember megkapta ne izguljak.A hasmenést az antibiotikumtól kapta, ami tönkretette a bélrendszerét és az egész szervezetét ezt megmondta az orvos az intenzíven, mert ugyanis oda került.Sajnos nagyon későn.Én senkinek nem kívánom,hogy úgy lássa a hozzátartozóját, ahogy én a Nagymamámat.Az intenzíven felismerhetetlen volt, mert az egész teste felpuffadt, de nagyon-nagyon!Csak a szeméről ismertem rá.3 napig élt még az intenzíven, majd reggel kaptam a telefont, hogy 01.40-kor elment közülünk az én DRÁGA MAMIKÁM.Én is már több embertől hallottam, amit donquijote írt, és biztos vagyok benne, ha nem került volna be a Halálgyárba, még jó pár évig velünk lenne, mert nagyon erős és szívós volt!!!!A ” kedves ” nővérekről és ápolókról órákat lehet regélni, hogy, hogy végzik a munkájukat.Ha egy beteg nem tud egyedül enni, csak akkor kap enni hogyha másik beteg rimánkodik, hogy szegény éhes, etessék már meg.A betegtársak többet törődnek a betegekkel mint az ott dolgozók.Na és a mocsok, hát iszonyú!Ragad a kórterem és a folyosó az infúzió és stb-től.Rájuk nézhetne a Köjál.
Lexszon! Ne hogy azt higgye, hogy elírás volt az Attila és az Erzsike, nem
ugyanis több férfi is nővérként dolgozik és nem csak ott, hanem másik kórházba is és becsületesebbek mint a nők, mert jobban birják emelgetni a tehetetlen betegeket.
Először is: minden kórháznak ott van rossz híre, amelyik területet ellátja.
Másodszor: a zemberek bizony meg szoktak halni, és meg is fognak, valahogy ez a világ rendje. És legritkábban az orvosok miatt.
Harmadszor: nem lehet az orvosok, az eü. felelősségét parttalanná tenni.
Negyedszer: ha így folytatódik, akkor panasza, betegsége esetén forduljon betegjogi képviselőjéhez, ügyvédjéhez, újságírójához, politikusához. Majd nemsokára ők fogják Önt és hozzátartozóját meggyógyítani. Mert orvos és nővér egyre kevesebb lesz…
És nem csak az anyagiak miatt.
A rizikókról és a mellékhatásokról olvassa el a csomagoláson lévő tájékoztatót, valamint érdeklődjön orvosa pártállásáról!
Ötödször: tessék tudomásul venni, hogy sok a bizonytalansági tényező a szakmánkban, és mindig könnyű utólag(!) nagyon, de nagyon okosnak lenni. Ez nem a 2×2=4 számtana. Persze ez az elvárás, de ennek alapja nem sok. Ráadásul minden ember egyedi pédány, máshogy reagál a betegségre és a kezelésre is, más a gyógyhajlama, az értelmi-lelki állapota is.
Hatodszor: mi is tudnánk folyamatosan rémtörténeteket mesélni alaptalanul követelőző, Róbert bácsi cociális népkonyháját elváró, nem együttműködő, fenyegetőző, koholt vádak alapján bírósági per- és illetékmentesen perlekedő, az égről a csillagot is lehazudozó betegekről és “kedves” hozzátartozóikról. De hát az eü-i törvény több tíz oldalából mindössze fél oldal foglalkozik az orvosok jogaival…, no nem véletlenül, mert jogászok és politikusok hozták össze.
Hetedszer: egymásra vagyunk utalva. Nem a “magas lóról” paternalisztikus régi orvoslásra gondolok, de a bizalom kölcsönössége elengedhetetlen. Hogy úgy forduljunk a páciensek felé, hogy mi lehet a kórisme, hogyan lehet segíteni rajta, nem pedig úgy, hogy mi bajom lehet nekem ebből a betegből. A defenzív medicina kártékony, méreg, és fölöttébb költséges.
A csepeli kórháznak még rosszabb híre volt, na ez a probléma megszűnt.
A Dél-Pesti=Dél-Tepsi! Mert a mentősök is így gúnyólják! És jogosan!
Az én Édesanyámat,aki most idén lett vólna 60-éves,őt is ott tették tönkre! Én azt ajánlom mindenkinek,hogy nagyívben kerűlje ezt a “Kórházat” mert a pocséknél,pocsékabb! A Bajcsi is egy Gyilkos Kórház,mert idén Március.13-án ott halt meg… A sok szar,ocska gyógyszer hazavágta a veséjét,és a bajcsi nefrológián halt meg,mert nembírta a szíve a dialízist. De arról,hogy szar a magyar egészségügy,arról főleg az szdsz-tehet!!!
A Magyar egészségügyre vagy az jellemző,hogy “túllihegik”,de annyira,hogy az már komikus…Vagy az hogy leszarják a beteget.
A kettő közül inkább az előző a jobbik eset,mert abba senki nemhal bele,ha egy kicsit alaposan kivizsgálják.
Velem vólt egy olyan story,még 2006-január.23-án,hogy anyu elküldött a körzeti orvoshoz felíratni a gyógyszereit.És a háziorvosunkat egy másik helyettesítette. Aznap este,vacsorára egy nagy adag rakottkáposztát etttem,és egy “kicsit” felpuffadtam… Az orvos ezt szemügyre vette,és annyira megíjedt,hogy egyből Mentőt hívott rám,és szírénázva,vittek a Szent László Kórházba,ahól még aznap este megcsinálták az ultrahangot,röntgent,EKG-t,Stb…És egy hétig vizsgálgattak… De nagyon rendesek vóltak,a növérek,orvosok… Amikór reggel hazaengedtek,még az ebédemet is kihozták,vagyis szólt az órvos,hogy azt még várjam meg.
Nemúgy mint a mocsok dél-tepsi-ben,ahól a cukórbeteg Édesanyámat vacsora nélkül küldték haza.És még azanap este jött érte a Mentő,mert lement 2-esre a cukra,mert nemadtak neki vacsorát.
A “Dél-tepsi”III.sz Bel=Hullagyár!
A Fül-orr-gége:Nekem idén áprilsiban vettek ki a mandulámat,és szerencsém vól,hogy csak kicsit vérzett be,mert különben most nem írnék… Amikór kivették,aznap este bevérzett,és amikór dőlt a számból a vér,mindkét órvos foglalt vólt,az eggyik nővér flegmán rámszólt,”Most nem érek rá!” De szerencsére vólt egy fekete hajú szépség,aki a segítségemre síetett. Aznap ügyeletes vólt,és hogy lehet,hogy egy súlyponti kórházban csak két orvos,és csak 20-ágy van??? Amikór én mentem műtétre,még ágyam se vólt,a folyosón ültem a cucokkal,azttán,pontosan a műtét elött,10:30-kór kaptam ágyat,11:00-kór már tóltak is be a műtőbe… Arról nem is beszélve,hogy a branűl,ami a vénámban vólt,vagy 4-napíg,beleszáradt a vér. Amikór szóltam,szartak rá…Még csoda,hogy trombózist nemkaptam.
körorvos!
Én is írhatnám, de nem csak 1-7ig.Az emberek meg szoktak halni, és meg is fognak?Igen, de nem mindegy hogyan, és mitől!!Az megint más, hogyha az ember súlyos, gyógyíthatatlan beteg, akkor megváltás neki a halál.Az is megint más, ha pl az embert elüti az autó és rögtön meghal, nem szenved.De ez, hogy látja az ember, hogy a hozzátartozóját tönkreteszik, itthonról mielőtt beviszik a “kórházba” még megy, be nem áll a szája, nem köhög, nincs láza, látja rajta az ember, hogy szeret élni stb, és miután bekerül, napról napra romlik az állapota a feleslegesen kapott gyógyszertől, és szenved, na ez megemészthetetlen!!!!!!Gondolom maga sem szeretne ilyen halált!körorvos, ha ezt az egész szomorú, felfoghatatlan esetet részletesen elmondanám, biztos továbbra is védené a jó, drága”kórházát”, de a szíve mélyén nekem adna igazat.
Kedves grün!
A rizikókról és mellékhatásokról olvassam el a csomagoláson lévő tájékoztatót?Ezt én, hogy tettem volna meg, hiszen a kórházban kapta.Ott meg amikor kérdeztem, hogy milyen gyógyszer, a nevét nem mondták meg csak, hogy antibiotikum és ezt kell neki kapnia, ennyi.Máskor is a betegeknek beleraknak egy halom gyógyszert egy műanyag tartóba, és vegye be, de amikor kérdezi, hogy mégis milyen gyógyszerek, a válasz csak annyi, -Ne törődjön azzal, csak vegye be!Így legyen az ember bizalommal irántuk, hát köszönöm szépen!
nemrég idén márciusban voltam a “Délpesti ” kórházban egy sulyos vastagbél rákbetegséggel kezeltek ill.operáltak.Szerencsém volt mert kiválló orvosok és ápolók segitettek át az életbe.Voltak jó és rossz tapasztalataim is,de nem mindig olyanok amit emberséggel nem lehetett volna megoldani.1, Nem tartják be az eü.szabályokat: több a beteg egy koteremben/ágy/ aminek kellene lenni.Nics meg a kötelezően előirt légköbméter,kevés volt a WC,/elhagyott helyiségben lévőt találtamEz megalázó-az az érzésem volt mint gyerekoromban aKZ-ben amikor az”ukrán “gyötört.Persze mindenkinek meg van a maga baja.Más. vissza kell szerezni a korházunkat, nem a szocik adták el hanem az SZDSZ-es Béla- kutyavezető pm.Más a hozzászóló orvosnak üzenem akinek nem inge ne vegye magára az üzeneteket,ne oktasson ki bennünket betegeket inkább olvassa el a KAZOHINIA c. könyvet és okosabb lessz! Több alázat és szerénység és nem beszélve az empátiáról.Végül is segitteni kell ,hogy legyen megint kórházunk. Egy halálra itélt kemos.
Törekszem az egyre nagyobb alázatra, szerénységre és empátiára. Ebben többek között-a tapasztalatain és korosodásán felül- az orvos saját maga által elviselt ilyen-olyan betegségei is terelik néha (ellene dolgozhat viszont az egyre gyakoribb “kiégettség syndroma”, ennek is van bőven irodalma). Hisz’ nincs is annál rosszabb, amikor éppen az orvos beteg, ő aztán tudja, mi a helyzet, mind a betegséget, mind az eü-i ellátást illetően…
Ha Ön betegkioktatásnak érez(het)te volna, amit írtam-én egyébként nem-, akkor ez nem állt szándékomban, és kérem bocsánatát. Utóbbi mondat részben Paskai bíboros úr prímás érseki búcsúbeszédéből való utódja beiktatásán, tehát nem teljesen saját kútfő.
Én dolgoztam a Csepeli Kórházban is anno. Akkor azt szidták-egyesek. Most éppen a Délpestit. Mindig az “éppen ügyeletes” kórházunkat szokták kifogásolni. Nincs, és nem is lesz új a nap alatt.
És nem csak Csepelen, nem is csak kis hazánkban, hanem bárhol a világon. Egyfajta “eredményszemlélet” uralkodott el elvárásként, de mivel előbb-utóbb kikerülhetlen a vég, és a szenvedés sem teljesen kiiktatható az élet(ünk)ből, ennek az eü. nem (is lesz) képes maradéktalanul megfelelni.
Az ajánlott könyvét szívesen elolvasom. A többit majd folytatjuk-ahogy szoktuk- a rendelőmben, nemsokára úgyis esedékes lesz, hogy jöjjön 🙂
(A végén ez egy szolídabb smile akart lenni, de itt technikai okokból csak ilyen tud sikerülni, bocs’).
“Az orvoslás a bizonytalanság tudománya és a valószínűség művészete” (Dr. Osler).
Mindig egészen más az, ha saját magával, vagy a hozzátartozójával érik rossz élmények az embert. Főleg, ha visszafordíthatatlanok.
De ha általánosságban megnézzük a hibaszázalékot-ami az abba éppen beleesőknek természetesen nem vigasz-akkor az eü. egyáltalán nem is dolgozik olyan rossz hatékonysággal – a lehetőségekhez képest.
A panaszok aránya az összes orvos-beteg találkozást illetően csak pár ezrelék, és ezek sem mindegyike megalapozott. Még akkor is, ha ezen a fórumon (is)-nem véletlenül- túlreprezentáltak.
Amíg még létezett a csepeli kórház, annak olyan rossz híre volt, hogy a csepeliek fele inkább más kórházat választott. Ez volt a megszüntetés egyik oka.
Molnár Lajos minisztersége idején egyébként készült egy rangsor a kórházakról a bennük folyó munka színvonala, eredményessége, és többek között a bekerülő betegek túlélési esélye alapján. Mondjuk kíváncsi volnék, a dél-pesti vajon hol szerepelt ezen a rangsoron. Mindenesetre a csepeli kórháznál alighanem jobb helyen állt.
T.Körorvos Ur! Ön félreértette a hozzászolásomat a kórházak ügyében.Válaltam nevemet nem vagyoki “Annónimus” és el kell mondanom sajnos 70 évem alatt sok mindenen mentem át,van összehsonlitásom korház és orvosok között.Én is voltam a volt csepeli kórház lakója és ott nem sok jó tapasztalatom volt,de ahogy a hires filmben láthattuk,halhattuk Pelikán elvtárstól/a gátőrtöl:kicsi és saqtnya a magyar narancs amit termeltünk ,de a miénk,magyar vissza kell szerezniés végül beszélnem Kell egy életmentöröl Szauder Ipoly doktor Urról Aki megtalálta vizsgálat alapján 6 éve aorta dugulásomat és ennek alapján sikerült szivemet/bajpass/ megmüteni az orsz,kardiólogia i intézetbenTehát megmentette az életem,esélyt kaptam a tulélésre.Egyébbként bővebben személyesen,
Tisztelt Csepeli lakósok!Kérek mindenkit,hogy emelje fel szavát,és küzdjön azért,hogy adják vissza a kórházunkat!
Szerintem meg: inkább messzebb meggyógyulni, mint a közelben meghalni.
csepeli urnak üzenem : Vegyen magának fáradságot és menjen el a Délpesti kórházba,és a kertben talál egy mementót arról,hogy nem szabad félbehagyni bizonyos dolgokat,egy nagy épületvázát találja,és mivel a korházban /nem csak ott/zsufoltság van ,jó lenne ha felépittenék és üzemeltettnék e monstrumot,az uniótól kell pénzt pályázni,és sikerülne twalán a dolog,egyébbként magának is ajánlom a”KAZUHINIA”cimú könyv elolvasását,és ne legyen depressziós fel a fejjel nincs semmi remény,engem vissza zavart szentpéter hosszu a várólista boldogitsak másokat,tehát baráti tanácsom fel a fejjel utóljára hal meg a remény.Na Csáó !
Heim Pálban az én fiamat kezelték el .Oda se menjetek!
A Csepeli Kórház télleg szarvólt…Főleg a traumatológia! Lehet,hogy a Merényi Trauma messzebb van,de ezerszer jobb a Csepeli -nél!
Amint a csepeli Kórházat télleg azért zárták be,mert pocsék híre vólt… Amikór a sebészeti ügyeletn várakoztam Anyukámmal,még 94-ben,egy idős nő sírt,a fájdalomtól,mert nemvóltak hajlandók cserélni a kötést a lábán. A legyek szálltak rá,a sebes,gennyes lábra,és még a kukacok nyűzsögtek rajta,potyogtak mindenfelé a kukacok az ambulancián. A bűzről neis beszélve…
A Csepeli kórház végülis nemszünt meg,csak Dél-Tepsi néven fut,vagyis összevónták,ott márcsak elfekvő van,meg rehab… a rehab pénzéhes gecikkel van tele.. Szar mindakettő…
A Csepeli SZTK-ban,vannak az annó csepeli kórház orvosai….Meglátszik.
Seroqellnek tökéletesen igaza van.A Déltepsi egy nagy ….!A pályázatokon elnyernek nagyon sok milliókat, és 1 dialízis gépük van.Legalább szóltak volna, hogy nagy baj van, el……. Nagymamám veséjét, mert leállt, de ezt sem közölték velünk.Ha tudtam volna ezt, biztos átvittem volna másik kórházba.A sok millát gyógytornászra költik, ami persze, hogy kell, na de, ha nincs abba szerintem még nem hal bele senki!!Pelenka, gyógyszer meg stb nincs.Ha a hozzátartozó visz pelenkát, akkor is egyszerűbb és kényelmesebb a nővéreknek a katéter, ami nem egy kellemes érzés, főként, ha kihúzzák, mondta a Mamikám, hogy még sokáig fájt neki.Én nem is tudom már, jobb lenne elköltöznünk más kerületbe, mert ha nagyon betegek lennénk ide vinnének be, mert hát ugye ide tartozunk.
A Dél Pesti kórház csepeli telehelyén a hozzátartozóktól kérik a pelenkát, mert a kórházban elfogyott akárcsak a fájdalomcsillapító.Hát milyen kórház az ilyen!!
Én voltam a betegjogi képviselő úrnál, de inkább ne metem volna. Arra kiváló volt, hogy felidegesitsen. Olyan fetételekhez köti a panasz beadását, ami szinte kivitelezhetetlen! Így lehet javitani a statisztikán, hogy minden rendben!!! Sajnos !
A Déltepsi betegjogi képviselője egy nagy0.Nem tudom miért csak 1x van egy héten, és miért nem maradt inkább ott a régi hölgy, aki csinál is valamit.Anyám is bent volt nála kérni a Nagymamám papírjait stb.Ő nem is figyelt az emberre, csak lassan pötyögtette az írógépét és azt mondta, hogy neki mennyi dolga van, mert más kórházakba is át kell még mennie “dolgozni”.Igaz, hogy már előző héten betelefonált anyám, hogy 1 hét múlva fogadja, mert megy.Mindenki annyi munkahelyet vállaljon el, amit becsületesen el tud végezni, nem csak a pénzt felvenni.
Nem baj, a Fidesz megszüntette az Egészségbiztosítási Felügyeletet, úgyhogy most már nincs hova fordulni, ha valakinek panasza van az ellátásra.
Kedves Törpe!
Meg szabad kérdeznem, hogy ez az eset a nagymamáddal mikor történt melyik évben, mert az a történet amit leírtál teljesen egyezik az én nagymamám történetével. Miután bekerült a “hullagyárba” (jogosan nevezik így a kórházat!) azután csak két napot láttam esténként a látogatási időben. Az egyik este egy hétfői este volt a másik meg az “utolsó Kedd” amikor együtt lehettem a nagymamámmal.
Az én történetem így szól.
Vasárnap este kihívtuk az ügyeletet a mamához, mert nagyon rosszul volt. Nagyon fulladt nehezen vette a levegőt, a lába be volt duzzadva. Ez olyan este nyolc magasságában volt. Az ügyeletes orvosnak elmondtuk, hogy vízhajtót adtunk be a mamának, mert látszott a lábán, hogy vizes, de a vízhajtó ellenére nem sokszor ment ki a WC. re. Az ügyeletes orvos azonnal mentőt hívott ami láss csodát tíz percen belül a házunk előtt volt. Bevitték a Délpesti Kórházba (délpesti hullagyár/proszektúra). A mamával ment a nagynéném is aki a mamám egyik lánya a három közül. A nagynénémék megérkeztek a kórházba körülbelül negyed kilenc magasságában a “SÜRGŐSSÉGI BETEGFELVÉTELEN” vették fel olyan éjjel negyed egy, háromnegyed egy körül. Az időpontokra nem emlékszem pontosan, a lényeg a nagynéném késő éjjel telefonált haza hogy az unokabátyám hozza haza kocsival. Mindegy másnap munka után egyenesen odamentem a belgyógyászatra látogatni. Ott voltak az unokatestvéreim, a mama a kórteremben az egyik középső 90 – 110cm magasságú ágyon feküdt. Nem volt egy magas asszony de az az ágy olyan volt számára mint a himalája és ez volt az állítható magasságú ágy legalacsonyabb magassága. 90 – 110 cm egy cirka 150 magas embernek aki nem mellesleg le volt gyengülve mivel veseelégtelensége volt. Hétfőn viszonylag jól volt már ha a félig meddig haldokló ember jól tud lenni… Lényeg a lényeg a kórház állapota, meg a nővérek kedvessége, és a szakértelme, meg a betegekkel való törődésük az szépen értékelhető volt számomra egy tízes skálán tíz pont az is osztva a végtelennel szóval egy hatalmas nulla!!! Az oxigén parittya ami be volt kötve a mamának, annak a párásító tartálya az olyan száraz volt mint a sivatag egy erdőtűz után. A beteg hozzátartozójának kellett a nővérnek szólni, hogy a párásítót töltse fel. A másik a gyógyszerezés… Szegény mama nyelni alig bírt erre bejön a nővérke drága szívem és odaad a mamának két darab kétforintos nagyságú tablettát, hogy B****néni nyelje le aki még a folyadékot is nehezen tudta lenyelni. Az egyik unokatesóm barátja két evőkanál segítségével porrá zúzta a tablettákat és almapépbe keverte, hogy szegény mama be tudja venni. Már akkor sírógörcsöt kaptam mellette.
Kedd: Munka után megint a kórházba a mamához. A hasa a kétszeresére volt dagadva, úgy nézett ki, mintha négyesikreket várna, félig öntudatlan állapotban van rettenetesen húzta a levegőt szinte látszott hogy erőlködik minden légvétellel. A szemei fennakadva mindenki az összes unokája az ágy körül. Én a jobb oldalánál voltam megfogtam a kezét, mire Ő is megfogta az én kezemet a hideg erőtlen kezével… Időnként néhány pillanatra magához tért körbenézett rajtunk, majd megint fennakadtak a szemei nagyon zihált. Amikor el akartam menni mellőle és érezte hogy húzom ki a hüvelyk ujjam a markából akkor szorítani próbálta a kezem, hogy ne engedjem el ne hagyjam ott… Amikor sikerült kiszabadítanom a hüvelyk ujjam a markából akkor felnézett de csak megint egy pár pillanatra és tapogatni kezdett a kezem után. Megint síró görcsöt kaptam. Órákat töltöttünk vele bent… Ez volt az utolsó alkalom amikor együtt voltam vele. Sajnos édesanyám az Ő harmadik lánya nem lehetett ott velünk a kórteremben, mert külföldön volt ugyanis külföldön dolgozik.
A kórházról csak annyit, hogy ragad minden a szutyoktól a WC az, az… EU szintű kórház. Könyörgöm a WC.re zseblámpával kell kimenni, mert nincs világítás, a WC. fülkék használhatatlanok, szappan nincs, hogy kezet tudjon mosni az ember a dolog után csak hideg víz, a zseblámpán kívüli fényforrás a WC. ben csak az utcáról beszűrődő közvilágítási lámpák fénye, megy egy félig szétvert tisztasági csomag automatának a pislákoló fénye. Bent büdös van az egyik fülkében az emberi ürülék a falra kenve a fülkék ajtajaiból a zárak kiszaggatva a WC csészék mosatlanok víz/húgykövesek a tisztításukhoz használatos kefék meg kiürített gyógyszeres (kenőcsös) vödrökben kaptak helyet amikbe egy két illemtudó látogató belevizelt és abban ázik a kefe. Undorító gyűlölöm azt a kórházat az nem is kórház, hanem egy proszektúra, vagy még jobb egy kicsit erősen fogalmazok de egy DÖGKÚT csak állati tetemek helyett, sajnos haldokló, vagy halott embertársaink fekszenek.
Drága mama nyugodj békében!
Egy barátom mamájával történt. (Völgy utca)
A mamát bevitték a hullagyárba,A lánya ment vele a mentővel.
Ott kiosztotta a “hálapénzt” az illetékeseknek.(Orvos,nővér,stb.)
Gyanús volt neki,hogy azok kényszeredett mosollyal vették át a pénzt.
A Mama 2 nap alatt meghalt.Nem segítettek rajta,hagyták meghalni.
Az orvosok fegyelmit kapnak,ha idős embereken próbálnak segíteni.
Emberek!Itt államilag szankcionált eutanázia megy régóta!
Azaz gyilkosság!Te/Ti mikor fekszetek be oda megdögleni?
Kedves Ferenc!
Idén történt, május 13.-án vitték be és május 29.-én ment el közülünk, egy nappal a születésnapja előtt.Szegénykém, már rázta a fejét amikor anyám mondta neki, hogy ha hazajön megünnepeljük a szülinapját.Érezte, hogy már nem éri meg.Az én Nagymamámnak is fenn voltak akadva a szemei és zihált, alig kapott levegőt.
Nagyon fáj, hogy ezt is csak később tudtam meg a papírokból amit lefénymásoltak, mert elkértünk,( persze ezzel is az embereket húzzák le) hogy amikor átvitték az intenzívre erősen hadakozott és tiltakozott.Bárcsak akkor ott lettem volna, biztos elhozom erről a lepra helyről.Gondolom akkor is telenyugtatózták és altatták, hogy ne legyen vele gond.
Őt, aki ha gyógyszert vett be előtte elolvasta, hogy milyen mellékhatásai lehetnek, mire ártalmas, és ha vesére ártalmas már be se szedte mivel neki kis veséje volt, már nagyon rég óta.Ja, vízhajtót nem láttam a papíron, hogy adtak volna neki, pedig azt minden nap szednie kellett.rajta volt az előző zárójelentésén is.Az se volt a “kórháznak”?Eltelt majdnem 5 hónap, de még mindig nem tudom felfogni ezt az egészet.Én tudom, hogy amikor bement nem volt komoly baja, de ha tüdőgyulladása is lett volna, hogy hogy nem az lett a halál oka?De érdekes.A törvény azt is előírja, hogy kötelesek kiadni az ott dolgozók névsorát és a szakképzettségükről szóló bizonyítványt.Ja, vagy ők lehet, hogy nem több évig tanultak, hanem pár hónapos gyorstalpalón végezték el azt amit több évig kellett volna.Az is lehet, hogy a többsége csak közmunkás!Borzalmas ami ebbe az országba folyik.Példa rá, hogy mostanában is több kórházi dolgozót lepleztek le a tévé is mutatta, hogy nem volt megfelelő képesítésük.Minden kórházban tarthatnának ellenőrzéseket, és pusztuljanak a nem odavalók!
Az előzőt is én írtam, csak már kitörlődött a nevem és véletlenül Tokit írtam Törpe helyett.
Én is osztom a véleményeteket a délpesti korházzal kapcsolatban.
Az nem korház hanem ahogy ti mondjátok hullgyár.. Szegény szerencsétlen embereket kivégzik megölik ott, ami felháboritó. Micsoda világ ez??!
Szegény édesapám élete is ott ért véget ez év szeptember 19-én éjjel az III-as belgyógyászaton, rohadt szemét, sunyi emberek dolgoznak ott, ha kérdezel valamit azt mondják mi nem tudjuk, majd tessék az orvostol kérdezni, az orvossal meg találkozni kész csoda…Csütörtökön este került be, pénteken bementem du hozzá, többiek mondták nem is etteték meg,teljesen ki volt száradva kérdezem a nővértöl mit adtak neki h ilyen állapotba került nem mondhatjuk meg majd tessék kérdezni az orvost hétfőn.Szombaton egész jól volt etettük hazai kajával beszélt is. Akartuk hogy felüljön és sétáljon, de a nővérek nem engedték mondván majd ha jön a gyógytornász, ki a fenének kell gyógytornász apám még tud sétálgatni, de nem engedték.Vasárnap ebédre mentünk megint de már a szeme szinte kiakadt tátogott nem volt magánál, enni inni se tudott a nővér semmit nem mondott amikor kérdeztük, ekkor láttam utoljára, éjjel elment szegény örökre. Biztos vagyok benne hogy a nővérek hibájából történt mert ők nem foglalkoznak senkivel ott, sőt inkább olyan gyógyszert adnak be hogy pusztuljon az ember, szomorú de sajnos igaz.. Én csak azt kivánom, azok ott bent, mind ugyan ezt kapják vissza amit ők adnak szegény betegeknek..Aljas szemét emberek mind… Isten veled drága apám!
Szegény Nagymamám pont 1 éve ment be a hullagyárba, de bárcsak ne engedtem volna!
“kedves” ott “dolgozók”!
Miért van az, hogy a betegek általában hétvégén éjszaka vagy hajnalban halnak meg?
Enyhén gyanús, nem gondolják?
Az intenzív osztályon akkor nem kellene dolgozni?Nem kellene a gép mellett lenniük és egyfolytában figyelni, és ha baj van intézkedni, de nagyon gyorsan?
Nem, maguk szerint sajnos nem!Inkább kávézgatnak, trécselnek, vihorásznak!
Amikor a gép jelez, akkor is csak sok idő múlva odasétálnak, de akkor már késő!!!!
Az ilyenek inkább menjenek a sok pénz reményében külföldre dolgozni, de hogy onnan az ilyen “embereket kirúgják az tuti!!!
Igazad van sajnos , de miért nem mentek 80 ezerért folyamatos munkarendbe ingyen túlóráért betegápolónak? Én voltam az is , pöntolyan szar mint a kohászat .
Ha már felmelegítettük ezt a fórumot:
Továbbra is fenntartom 2010. június 26., szombat – 12:01-esemet.
Hát sajnos későn jutottam ehhez az oldalhoz. Talán ha korábban olvasok a Dél-Tepsi-ről, akkor talán még most is élne apukám. Érelzáródással került be szombat éjszaka a kórházba, ahol hajnalban meg is műtötték. Az orvos elmondta, hogy szükséges az azonnali műtét mivel mind a két lábába érelzáródás volt, de nem tudja mit talál majd. Kétszeres műtét után sikerült megindítani a vérkeringést. Vasárnap délutáni látogatásnál az intenzíven jól érezte magát, szeretett volna felülni, de mivel infúzióra volt kötve mozdulni sem tudott. Itt még minden jónak látszott. Hétfőn átkerült a sub-intenzívre, ahol szintén jól érezte magát annak ellenére, hogy hétfőn újabb műtétet kellett végezni mert megint elzáródott az ér. Keddi látogatásunkkor már rosszabb állapotban volt, még mindig a sub-on.
A lábai dagadtak voltak a víztől, a nővér mondta, hogy holnap átszállítják a bel-re, beállítják a vérhígító adagolást, és a többi gyógyszert. Szerdán a bel- osztályon feldagadt lábakkal feküdt. A nővér elmondása szerint most hozták fel a a sub-ról, ( ott azt mondták, hogy reggel átvitték a belre). Nem tudom szegény hol volt egész nap, lehet, hogy rá sem néztek. A nővértől megkérdeztük, hogy miért nem kapott vízhajtót, azt válaszolta, hogy még a doktornő nem vizsgálta meg, idáig rendelt a sürgősségin, most vacsorázik, majd utána megvizsgálja. Másnap szerettünk volna beszélni a doktornővel, mivel este már nem lehetett, de csak dél körül tudtunk beszélni egy orvossal, de újból felkerült az intenzívre. A telefonba nem mondták, hogy már délelőtt újra kellet éleszteni. Négy órakor hívtak, hogy meghalt a papa, az újabb újraélesztés nem sikerült. Nem egészen öt nap kórházi tartózkodás alatt elment, a halál oka bakteriális tüdőgyulladás. Tudom, hogy idősebb legyengült szervezetben a sok fekvéstől előfordul. De kórházban? intenzív osztályon? Ha előbb olvasom ezt az oldalt, nem egyeztem volna bele, hogy átszállítsák a kistarcsai kórházból.(mivel ott nem volt ügyelet, és nem tudták megállapítani az érelzáródást. Mesélhetnék még a sürgősségi osztályról, ahol a folyosón kitolva a betegek, könyörögnek fájdalom csillapítóért és egy kis figyelemért. Tudom, hogy vannak lelkiismerete orvosok, nővérek, minden tiszteletem az Övék, hogy ilyen nehéz helyzetben dolgoznak, de valahogy fordítva ülünk a lovon. Sajnálom, hogy az egyetlen segítőkész kedves hölggyel már csak a patológián találkoztunk.
Kedves Katalinka!
Őszinte Részvétem!!!!
Remélhetőleg egyszer csak mindenki elnyeri kellő büntetését!
A Nagymamám tavaly májusban halt meg a “drága” déltepsiben, de még mindig nem tudom feldolgozni, nem értem ezt az egész nemtörődömséget.
Ahogy közeledik a Karácsony, még jobban fáj a hiánya.
Kellemesebb Karácsonyi Ünnepeket és Boldogabb Új Évet kívánok!
Kedves Törpe!
Csak most olvastam hozzászólásod, igen nehéz volt a karácsony.
Még a mai napig sem tudom feldolgozni, olyan sok a miért, és az a szomorú, hogy senki
sem tud rá válaszolni, hogy senki sem volt mellette, magára hagytuk az utolsó óráiban,
pedig akkor lett volna ránk a legnagyobb szüksége. Volt-e valaki mellette, vagy egyedül volt, szenvedett-e? Olyan sok kérdés és választ soha nem kapok rá.
Köszönöm együtt érző soraid.
Üdvözlettel Boldog Új Évet Kívánok!
röviden………
M. Zsuzsanna
Jahn Ferenc Dél- Pesti Kórház Igazgatási osztály!
1204 Budapest Köves út 1.
Tárgy: Hivatalos panasztétel
Tisztelt Igazgatási osztály! Tisztelt Igazgató Úr!
Jelen panaszlevelemmel 2012. augusztus 11.- én az esti órákban, a sürgősségi ambulanciájukon történt számomra és minden egyes ott lévő beteg és dolgozójuk számára is meghökkentő és szégyenletes esemény miatt fordulok Önhöz.
Otthonunkból a nagypapámat szombat délután az OMSZ szállította kórházukba
( nagyfokú zavartság, és mozgásképtelenség alakult ki nála- tudván a meglévő betegségeit :
5 agyvérzésen van túl, Parkinson kórban szenved, magas vérnyomás,………) .
Hozzá teszem, hogy jeleztem a mentősöknek is, hogy volt előfordult már nála zavartság, de ilyen mértékű még soha, arra pedig csak az agyvérzéseknél volt példa, hogy nem tud mozogni. A mentős Úr rögtön azt mondta, hogy bár az eredmények jók, melyeket a helyszínen elvégeztek, mégis beviszik a Dél- Pesti kórházba, mert nem tudni mi okozza ezt nála. Még egyszer hangsúlyoznám volt nála korábban is zavartság, ami pár perc után elmúlt, de ez valami más volt.
A sürgősségi ambulancián több, mint 3 óra várakozás után egy először nagyon kedvesnek tűnő doktornő Dr. Tóth …?…… fogadott minket, be is mehettem a vizsgálóba, de ami ezután következett az felháborító, sértő és megengedhetetlen viselkedés az Önök alkalmazottja részéről.
Miután elolvasta a 78 éves nagyapám legutolsó zárójelentését a doktornő, feltette nekem a következő kérdést:
„ és most mit szeretne, mit csináljak ezzel a zavart bácsival, aki egyébként is volt már zavart???”
a válaszom a következő volt:
„ nem tudom, hogy mit kellene vele csinálni én ilyen állapotban még nem láttam ezért hívtam a mentőt, nem vagyok orvos…. Nem tudom mit kellene csinálni???”
Amire az Önök orvosától kaptam egy olyan kiosztást, amely a magyar orvosok szégyene is lehetne, hogy egy ilyen alpári nyelven, gusztustalan sértő, megalázó hangnemben egy orvos hogy merészel beszélni egy hozzátartozóval. A kommunikációja felém a következőkből állt (ordítva) :
– „ magyarázza el, minek hozta ide ezt a zavart bácsit szombat este 8-kor?” ( a szombat lényeges volt neki )
– „mit képzel magáról, hogy visszakérdez” ( fent említett „Nem tudom mit kellene csinálni, nem vagyok orvos”)
– „tűnjön innen ki” ( persze mert ezután én nem hagytam ott a nagyapámat )
– „minek érzi magát maga, hogy azt mondja nekem hogy maga nem orvos”
Szinte sokkhatás alá kerültem és felsorolni se tudom milyen jelzőkkel és hangnemben illetett meg.
Természetesen ki is kértem magamnak ezt a hangnemet a következő mondattal:
– „Ne haragudjon doktornő mégis hogy képzeli ez a hangnemet nem engedheti meg velem szemben”
Erre kitolta a nagyapámat és kitessékelt, mondván : „ átadom másnak engem tovább ez nem érdekel”. És végül nyitott ajtónál, körülbelül 10-12 beteg-hozzátartozó, 3-4 dolgozó előtt jó hangosan le kurva anyázott. Ezzel az összes ott lévő előtt megalázott, és saját magát, a kórházat megszégyenítve viselkedett.
Eddig a percig értetlenül állok az egész előtt, mert soha életemben gondolni sem mertem, hogy egy orvos így beszélhet. Legfőképp teljesen kikelve magából, minden ok nélkül, mert szerinte nem jó választ adtam neki.
A mai napon kerestem egy Igazgatót, akinek ezt el tudom mondani, természetesen elhajtottak, azzal, hogy írjak panaszlevelet, Megtettem.
Megkerestem a betegjogi képviselőjüket és a sajtót is.
Én „csak” egy magyar állampolgár vagyok, de abban biztos vagyok, hogy így orvos nem beszélhet, vagy tévedek????? És ha kell a legvégsőkig elmegyek, hogy megkapjam a választ eme egyszerű kérdésemre.
Tisztelettel
M. Zsuzsanna
Budapest, 2012 augusztus 13.
én csak köszönettel tartozom a korház pathologiai osztályán dolgozo ügyintézö högy(ILIKE)a retenetes fájdalmamban amikor a férjem elvesztettem ha a hölgyel nem hoz össze a sors,akitöl annyi oda figyelést megértést ,és profizmusra valo ügy intézést kaptam hogy át tuddtam lépni az életem legnehezebb idöszakán,NAGYON köszönöm neki!!
Igen, szerintem is a pathológiai osztályon dolgozó hölgytől kaptunk egy kis vagyis nem kis
hanem nagy emberséget, Ő jól vizsgázott EMBERSÉGBŐL! mzsuzsi leveléhez csak annyit, hogy ezt én is átéltem, sokszor eszembe jut, hogy az ilyen orvosnak kéne külföldön munkát vállalni vajon ott is le k..anyázná a beteget? vajon meddig maradna ott?
Csak csatlakozni tudok az embertelenség ,nemtörödömség és akkor is megkapom a pénzem ha meghaltok ! Úndoritó az eü. dolgozok viselkedése ,tisztelet a kivételnek mert olyat is láttam kb3%a többit büntető jogi felelőségre vonnám !
Mind a 3 % -nak pedig jó egészséget és hosszú boldog életett kívánok és kapják vissza az élettől a jót ,amit az emberekkel tesznek . Andi Nővér Coffos DR stb a 97% meg abban az ágyban abban a sintér korházban haljon meg!
Egyetértek Istvánnal!
Én is ezt kívánom tiszta szívemből a 97%-nak.
Nagymamámat 3.éve lesz, hogy …..!
Gyilkos DÉLTEPSI!
Ismét eltelt 1 iszonyú év, szomorú Karácsony!
Már semmi sem olyan mint régen, amikor még Mama élt!
“Kedves déltepsi “dolgozók”! (akik tehetnek Nagymamám haláláról)
Kívánok ugyanolyan éveket, mint amit én éltem át a 3 év alatt!!!!!
Újra 1 év!!!
Nagyon remélem, hogy már egy kórházban sem dolgozik az a kis pöcs Bercike, aki 2010-ben a déltepsi 1sz belgyógyászatán “dolgozott”!!!
Csak àmulok azon mi történik a magyar korhàzakban.
Franciaorszàgban élek, soha, soha nem kezelnék igy a betegeket és a hozzàtartozokat.
Szegény magyar honfitàrsaim, küzdjetek azért hogy mindez kirobbanjon és hogy a lelkiismeretlen àpolok és orvosok el legyenek itélve, ez hihetetlen !!!
Maga az eü. rendszer öli a felelősség tudatot, mert az ellehetetlenítés apátiába dönti a dolgozókat.
Beteg és alkalmazott is szenved és jobb híján egymás ellen fordulnak.
Tisztelet a kivételnek.
felix!
Az a helyzet a “zemútnyócév”-et jellemezte!
Azóta a “zemútötév” sokat javított az egésségügy helyzeten IS!
Vagy nem olvasol újságot, nem hallgatsz rádiót, nem nézel tv-t?!
Sebészet !!!!!!!Nagyon gáz !!
A “MAGYAR” egészségügyben mindenki panaszkodik,hogy nincsenek megfizetve.
A hozzáértésüket és hozzáállásukat tekintve túl vannak fizetve.
Ismét eltelt 1 szomorú év!!!
Csodálatos szép novellákat olvasok. Nálunk is kezd elharapódzni az amerikai stílus, ha meghal valaki a kórházban, nem a temetés a fontos, hanem kit mennyiért lehet beperelni.
Minden kórházban ott a betegjogi képviselő, őt kell megkeresni, nem a közvéleményt hergelni különböző valós, vagy nem valós, egyoldalú történetekkel.
Jártam már kórházban, betegként, nem volt ilyen problémám, viszont láttam olyan csoportot amelyik már a mentőst is agyon akarta ütni, mert nem tett csodát a beteggel.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Már a 7. KARÁCSONY Nagymamám nélkül! Déltepsi, te tehetsz róla!!!
Ebben az évben ” jó” híred van!
Nekem az édesanyám halt meg 7éve…a Déltepsiben! Undoritó az a kórház…miattuk halt meg….a mai napig is élhetne ha megfelelő kezelést kap…de szartak rá kb….
Idén volt 8 éve.Déltepsi és a Drága Mariann doktornő hányok !!!
A 9. Karácsony Nagymamám nélkül. Te tetted ezt détepsi!!!
Törpe! Átérzem.
A 8.karácsonyom anya nélkül…
🙁
10.karácsony Nagymamám nélkül!Az idő majd mindent begyógyít.Hát nem!😭😥
11.éve, hogy nincs köztünk!😭Ó te déltepsi!!!😡