Ingatlanmenedzser
Komplex lakónegyed körvonalazódhat Csepelen, ha az önkormányzat a jövő keddi ülésén rábólint a tervekre. A területet Rózsadombnak hívják.
Az Ingatlanmenedzser úgy értesült, hogy felgyorsulhatnak az előkészületek a Rózsadomb I. és Rózsadomb II. nevet viselő területek fejlesztésével kapcsolatban. A csepeli önkormányzat június 15-re tervezett ülésén foglalkozik a témával. Csepelen eddig csak egyetlen, nagyobb lakóingatlanfejlesztés volt az elmúlt években: a Csepeli Lakásfejlesztő egy több, mint 400 lakásos lakóparkot épített.
A mostani előterjesztés szerint a Duna – Rózsa utca – tervezett tehermentesítő út – Csepeli Vízmű által határolt területet intézményi övezetbe sorolják át munkahelyi keretövezetből. Az ún. Vízmű-lakótelep távlatban is jelenlegi formájában maradhat fenn telepszerű lakóterületként. A Csepeli Vízművek területe is változatlan marad. A telephely északi részén lévő, üzemen kívüli kutak továbbra is tartalékként szerepelnek.
A II. Rákóczi F. út végén lévő, a hatályos Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) által VT-VB vízbeszerzési terület keretövezetbe sorolt teleksávot MG-RT jelű mezőgazdasági rendeltetésű kiskertes rekreációs terület keretövezetbe javasolják átsorolni. A területnek a Klapka utca vonaláig való részleges feltöltése és a többi részen egy magas part létesítése adhat megfelelő alapot a területfejlesztéshez – vélik az előterjesztők.
A Dunához közeli részén városias lakóterület, a tervezett tehermentesítő út mentén pedig intézményi terület létesülhet. A területet feltáró utakat a meglévő nagy átmérőjű gázvezetékek és vízvezetékek nyomvonalához és védőtávolságához ajánljuk igazítani, olyan módon, hogy minden tömb mellett legyen a vízparthoz kifutó utca is – fogalmaznak a dokumentumban.
A Rózsadomb II. terület határai a Rózsa utca – II. Rákóczi F. út – Fácánhegyi u. (7274. út) északi oldalán lévő teleksor határa – tehermentesítő út közötti terület. Úgy tudjuk, hogy az előterjesztők a terület északi részét kertvárosi lakóterületként képzelik el. A II. Rákóczi F u. menti sávot, ahol távlatban a HÉV, ill. gyorsvillamos végállomása lehet, intézményi keretövezetbe akarják átsorolni.
A Rózsa utcai kertvárosi lakóterület és a tehermentesítő út közötti Z-EZ jelű övezet területe és zöldfelülete: a lakóterületnek – a közúti közlekedésből eredő zavaró mértékű – zaj- és rezgésterhelés, valamint a légszennyező hatás ellen védelmet nyújthat, ill. szükség esetén egy későbbiekben létesítendő zajvédő domb kialakítására is lehetőséget biztosít.
A Klapka utca déli oldalán lévő tömb a gyorsvillamos-végállomás megvalósulása esetén rendkívüli módon felértékelődhet. Ez lenne a vízparti lakó- és intézményterület gyalogos kapcsolatának tengelye is. Ezért az előterjesztők a tömböt intézményi keretövezetbe akarják átsorolni munkahelyi keretövezetből. Az innét délre lévő átalakuló munkahelyi területek a terv távlatában is fennmaradnak.
Közeleg a választás, ezt még át kell vinni? Ki a kedves építtető? (Elég a ‘keresztneve’ is)
A 60-as években többször elkísértem a nagymamám a temetőbe és azt kértem, hogy a vicinálissal menjünk. Azóta eltelt cca. 45 év. A Rákóczi út és a Duna közötti terület beépült. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a mellékutcák és a TESCO előtt gyorsvillamos száguldozzon!
A tervekért persze, zsíros pénzeket lehet kifizetni, minden következmény nélkül. A 4 milliárdos eladósodás kontójára.
Na ja, gazdag kerület a miénk!
Csepelen csak TERVek vannak, de eddig is tart a tudomány. A legtöbb TERVből nem is lett valóság!
menyus!
“Megvan a második Rózsadomb?”
Nagyon figyeljetek! Veszélyben a Tamariska domb!!!
Nekem tetszik az ötlet. A Rózsa utcától a Dunáig nyúló, jelenleg ártéri, elektromos áram és egyéb közművek nélküli, de mindenféle kis “ócska”, időnként a Duna által jól átáztatott bungikkal beépült, hajléktalanok által lakott és teleszemetelt területre is gondoltam. Ezen a környéken most nem igazán biztonságos a sétálgatás. Szerintem még patkány is lehet bőven errefelé a sok eldobált hulladék miatt. Jó sok földet kell majd ide szállítani a feltöltéshez. Aztán pedig nem tudom, hogy frissen feltöltött területre mennyire biztonságos építeni… No, de ezt majd kitalálják az “okosok”.
Végülis ha jóváhagyják a területek átsorolását, a kivitelezésig még bőven lesz idő, és akkor az osztja a melót, (szerintem), aki épp jókor lesz jó helyen. (Persze lényeges, kiknek osztanak vissza egy kis lovettát, ugye?)
A HÉV-ről pedig a véleményem:
A magyarok okos emberek “voltak”, ugyanis kitalálták a földalattit, ami nem egyezik meg a METRÓ-val. Lényegesen kisebb költségből lehet megoldani rögtön a föld felszíne alatt. Nem zavarja az egyéb közlekedést, nincs a felszínen zajterhelés, nem szennyezi a levegőt. Nem is értem, miért nem lehet ezt a rendszert a továbbiakban alkalmazni. Oly mindegy, hogy HÉV-nek, vagy földalattinak hívják. Ha kisebbek a kocsik, hát gyakrabban lehetne járatni a szerelvényeket, s akár az Auchan-ig, “ne adj Isten” még Szigethalom végéig is el tudnám képzelni. Mindenki tudja ugyanis, milyen lehetetlen a közlekedés a szigeten mondjuk Szigethalomtól Csepelen keresztül a belvárosba, és hát nincs mindenkinek autója. Úgy hiszem, egy ilyen ötletet szívesen fogadna mind Szigetszentmiklós, mind Halásztelek, mind pedig Szigethalom önkormányzata, s talán hajlandóak lennének erre a célra “jó magyar forintokkal” is beszállni.
Ez a terület egyébként szerintem igen alkalmas arra, hogy egy szép lakónegyed épüljön ide, ugyanis a Duna menti ingatlanok óriási értéket képviselhetnek, aki ide épít, az szépen megszedheti magát. Lehet, hogy érdemes lenne ezt a melót Csepelnek fölvállania. Mennyi munkahelyet teremthetne legalább néhány évre az önkormányzat (mondjuk a CSEVAK), és a lakások eladásából gazdag kerületté válhatnánk. Na ja! Akkor nem lenne pénzvisszacsorgatási garancia… Hát igen. Ehhez becsületes kerületvezetés szükségeltetne.
Ott van még egy fejlesztésre váró terület, amit tudtommal már jó 50 éve ígérnek belterületbe vonni, és már tudj’ Isten, hányféle rendezési tervet készítettek róla. No igen. Ez nincs a Duna parton. Amire gondolok, a temetőtő után közvetlenül kezdődő, a II. Rákóczi F. út és Csepeli út által határolt “mezőgazdasági terület”.
Vannak itt még lehetőségek
Vica konstruktivitása példaértékű: nem minden üldözendő, ami lakópark. Ráadásul az övezeti átsorolás még nem feltétlenül jár lakópark-építéssel. A konkrét terület övezetmódosítására tudtommal egyelőre a gerincút építhetősége miatt van szükség.
Tehát mielőtt bárki csípőből fejlesztésellenes lenne, el kellene gondolkodni, hogy a házak-lakások, amikben élünk, nem fejlesztés eredményei-e. Vagy barlangokban élünk? Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell törvényességi és erkölcsi felügyeletet biztosítani ahhoz, hogy közérdeket szolgáljanak a tervek és legfőképpen a kivitelezés.
A “villamost Csepelre” ötletet támogatom, viszont a minimum, hogy menjen át vagy Budára, vagy Pestre.
Rózsadombi paktum születik? 😉
szerettem volna elküldeni a Csepel Infónak ezt a hírt, de mivel nem lehet regisztrálni, és ebbe a témába illik, bemásolom ide, ha meg nem vettek érte.
A magántulajdon visszaállamosítása 2010-ben
A részletek ismertetése előtt álljon itt két mondat a Földhivataltól: “Amennyiben a fenti hiányt nem pótolják, a Fővárosi Földhivatal döntésének megfelelően a társasházat megszüntetem és ezzel egyidejűleg a Magyar Állam tulajdonjogát visszajegyezve a tulajdoni lapokat törlöm.” Ez abban a Surányiné Marcinek Erzsébet által ellenjegyzett hiánypótlási felhívásban olvasható, melyet társasházunk kezelője 2010. június 7-én vett kézhez. Két nappal később már a Földhivatalban ülve, telefonon személyesen beszéltem a vezető-főtanácsos asszonnyal, aki kérdésemre elmondta, hogy igen, jól értem, a közel 8 hónapja, piaci áron megvett lakásunkat visszaállamosítják, ha nem teszünk eleget a követelésének.
De kezdjük a legelején. 2009. október 8-án boldog tulajdonosaivá váltunk a Budapest XXI. kerület, Komáromi u. 1-9. szám alatt bejegyzett társasház egyik lakásának. A 4508 nm-es telken körbekerítve egy nagy kert, játszótér és parkoló mellett két négyemeletes ház található, benne összesen 36 családdal – továbbá egy étterem könnyűszerkezetes épülete, kerítéssel leválasztva. A téglaházak a ’60-as évek végén, ’70-es évek elején épültek, és akármilyen hihetetlen, azóta nem kerültek felújításra. Statikailag azonban rendben vannak, nem vizesednek, így nyugodt szívvel kötöttük meg az adásvételt, tudván, hogy ezen felújítási munkák beindítása rajtunk is múlik majd. Az eladó korrekt módon tájékoztatott minket, hogy noha a lakás per-, illeték- és tehermentes, a társasház maga sok éve perben áll a területén elhelyezkedő Bogrács vendéglővel, de mivel miénk a földterület, amin áll, csak idő kérdése, hogy lezáruljon az ügy.
Építés és elidegenítés
A Bogrács vendéglőt (329,19 nm és 60,16 nm terasz) 1980-ban építtette a magyar állam, majd 1990-ben a privatizációk során az Állami Vagyonügynökséghez került. Az Állami Vagyonügynökség nevében a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat 1992. december 17-én értékesítette – a XXI. kerületi Tanács építési engedélye alapján – a felépítményt és 500 nm földrészlet bérleti jogát Balogh Józsefnek 9,7 millió forintért, aminek nagy része kárpótlási jegyben került kifizetésre. Az adásvételi szerződés egyik érdekessége, hogy a benne szereplő helyrajzi szám “nem tárgya az ingatlannyilvántartásnak”. Ráadásul, amikor a tulajdonjogbejegyzés iránti kérelem a Földhivatalhoz megérkezett, a kérelemben szereplő helyrajzi szám nem egyezett az adásvételiben szereplővel. Ez csak az egyik oka volt, amiért 2002. júliusában a Földhivatal elutasította a tulajdonjogbejegyzési kérelmet. A másik az volt, hogy sem az állam, sem a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat nem bejegyzett tulajdonosa a területnek.
Ez pedig úgy lehetséges, hogy a folyamatban lévő kérelmet figyelmen kívül hagyva a Csepeli Önkormányzat Vagyonkezelő Vállalata 1993. április 1-jén megalapította társasházunkat, melynek területe a fent leírtakat foglalta magában (tehát a Bogrács étterem alatt levő földterületet is). A 36 öröklakást a tulajdonosok ekkor kedvezményes áron vehették meg, vagy részletfizetéssel törleszthették (van olyan lakótársunk, aki a mai napig is fizeti a részleteket az IKV-ból azóta CseVak-ká nevezett szervnek). Az alapító okirat kimondja, hogy a társasházi lakások mellett osztatlan közös tulajdont képez többek közt a telek is.
Kérelem és elutasítás
Ám a Bogrács tulajdonjogának bejegyzését a tulajdonosok – 2001-ben Balogh József a tulajdon felét Nagy Sándor részére értékesítette – továbbra is kérelmezték, ezért a házunk képviseletében eljáró ügyvéd megállapodást keresve telekosztási kérelmet adott be a Földhivatalnak, ami az 1996. július 9-i dokumentum első oldalán helyt ad ennek. Két új helyrajzi szám alatt megosztva, immár 840 nm-t adva a Bográcsnak, 3676 nm maradt volna a házé. A telekterület megosztás után is értékes építési telek marad, ami a rendezési terv előírásainak megfelel – mondja ki az irat. A hátoldala azonban már azt tartalmazza, hogy a határozat végrehajtása nem rendelhető el, mert az ingatlannyilvántartásba történő átvezetést csak szerződés alapján kérhetik.
Bizonyítékok hiánya
A tulajdonjogbejegyzési kérelem fent említett, 2002. júliusi elutasítását egy 2001-ben indított per előzte meg, melyben a Bogrács ügyvédje sürgősségi kérelmet adott be a vendéglő rendeltetésű felépítmény önálló ingatlanként való ingatlannyilvántartási bejegyzése iránt. Ez tehát elutasításra került, azonban a Földhivatal még 2002. novemberében határozatban marasztalta el önmagát a rangsor elvének megsértése miatt (vagyis hogy nem a Bogrács elsőként beérkezett kérelmét vette alapul 1992-1993-ban). Ez a határozat ugyanakkor azt is kimondja, hogy noha ez hiba volt, azért vannak még itt felmerülő kérdések, melyek tisztázására nem állnak rendelkezésre a megfelelő dokumentumok, ezért a Földhivatal abban is hibás, hogy elmulasztotta a hiánypótlási eljárás lefolytatását. Noha az étterem adásvételi szerződése rendelkezésre áll, a helyrajzi számokkal problémák vannak, a telekmegosztás nem történt meg, és ügyleti meghatalmazás sem áll rendelkezésre. (A történet szépsége, hogy mivel a társasház lakói jóhiszeműen megvásárolták a fölterületet, amin a Bogrács áll, érintetté és kárvallottá válnak abban, ha tőlük ezt a földrészletet elcsatolják, azonban a Földhivatal sem a társasházközösségnek, sem annak képviselőjének nem küldött másolatot ebből az iratból.)
A Bogrács ügyvédje ezért hozzálátott a hiánypótláshoz, mely során megkereste az ÁPV Rt-t, hogy segítsen igazolni a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat kezelői jogát. Az ÁPV Rt. írásos tájékoztatásában (2003. április 25.) az olvasható, hogy mivel a Bogrács vendéglő önálló helyrajzi számmal nem rendelkezik, tulajdonjoga az ingatlannyilvántartás adataival nem igazolható, és a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat kezelői jogát közvetlenül igazoló dokumentum az ÁPV Rt. irattárában nem lelhető fel. A kezelői jogot közvetve igazolják a Tanács területfelhasználási engedélyei és a bérelt terület bérközlései.
Összefoglalva, amennyiben valamilyen hivatalos papírt nem tudnak felmutatni, nem tudják igazolni, hogy a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalatnak joga lett volna eladni a felépítményt. Ami a földterületet illeti, az sosem volt az étteremé, hiszen csak bérleti jogot vásároltak meg. Az igaz, hogy ennek kapcsán a privatizáció során elővásárlási joguk lett volna, de a felmerülő visszásságok ismeretében ehhez már bírói döntés szükséges.
A vendéglő az általuk megindított pert elsőfokon elvesztette, majd másodfokra továbbvitte, és tudomásunk szerint 3 éve szünetelteti, ez a jelenlegi helyzet. A Földhivatalnál iratbetekintés során rendelkezésünkre bocsátott (kb. 140 oldalas) dokumentáció dátum szerint utolsó irata 2004. október 29-ről való, melyben a Bogrács ismételten tulajdonjogbejegyzési kérelemmel élt, de a Földhivatal a kiadott hiánypótlás teljesítéséig “határidő nyilvántartásba” helyezte az ügyet. Ennek ismeretében nem értjük, mi vezetett ahhoz, hogy a társasház lakóit, akiket a Földhivatal a fejleményekről nem értesített, egy földhivatali vezető főtanácsos tulajdonuk elvonásával fenyegesse.
Földhivatali kálvária
A hiánypótlási felhívásról a társasház lakói 2010. július 8-án értesültek. Mint tulajdonosok, haladéktalanul értesítettük személyes ügyvédünket és felhívtuk a Földhivatalt, ahol eljutottunk Surányiné Marcinek Erzsébet irodájáig. Kolléganője készségesen tájékoztatott minket, hogy bár a főtanácsos asszony szabadságon van, másnap bátran hívhatjuk őt, és mivel őrajta kívül más nemigen ismeri a szóban forgó anyagot, nem szeretne erről nyilatkozni. Mivel a ház több lakója aggodalmát fejezte ki a Földhivatal hivatalos papírjának láttán, másnap reggel személyesen jelentünk meg a Földhivatalban, ahol ismételten felhívtuk a főtanácsos asszony irodáját. A kolléganő meglepődött azon, hogy személyesen vagyunk jelen, és tájékoztatott, hogy személyes találkozóra minden hónap első hétfőjén van lehetőség – ez éppen 2 napja múlt el, tehát egy hónapot várnunk kell.
Felhívtuk figyelmét, hogy ha az ügyben 15 napon belül nem történik lépés, a hiánypótlási felhívás szerint a határidő után beérkezett minden további kérelem elutasításra fog kerülni, vagyis nincs 1 hónapunk. Válaszában azt mondta, a főtanácsos épp egy rövid megbeszélésen van, de ha annak vége, leszól a portára és beszélhetünk vele. Mivel a telefon egy fél óra elteltével sem csörgött, ismét felhívtuk, amire közölte, hogy a főtanácsos asszony nem jön le, mi nem mehetünk fel, és csak telefonon fog a rendelkezésünkre állni további negyed óra múlva.
A megadott időpontban felhívtam, érdeklődve arról, hogy mivel a Földhivatalnak saját hatáskörében törvény szerint jogot elvonni, megállapítani nem áll módjában, tájékoztasson arról, hogy milyen döntés vezetett a hiánypótlási felhívás kibocsátásához, illetve tőlünk egyáltalán mit várnak ebben az ügyben. Válaszában ingerülten közölte, hogy ez egy régóta húzódó eljárás, aminek a Fővárosi Földhivatal pontot akar tenni a végére, és őket (az 1. sz. Körzeti Földhivatalt) másodfokú eljárás lefolytatására utasította, mivel a Bogrács tulajdonjogbejegyzési kérelmének elutasítása után a vendéglő tulajdonosai ismét fellebbezést nyújtottak be. (Ez még mindig nem volt válasz a kérdésemre.) Elmondta továbbá, hogy a társasház korábban lett megalapítva, mint hogy a Bográcsról döntés született volna, ezért visszaállítják (?) a Bogrács tulajdonjogát. Elmondása szerint a Bogrács ügyvédjétől már bekérték a papírokat, de a társasház lakóinak is alapító okiratot kell módosítani, melyben ingyen, kártérítés nélkül lemondunk az általunk pénzért megvásárolt ingatlanhoz tartozó földrészletről. Ezután a Földhivatal leválasztja majd a vendéglőt, és a társasház új helyrajzi számot kap, és “minden marad a régiben”. Ha viszont ellenállunk, visszatörli a társasházat, törli az albetéteket, és minden lakó visszakerül széljegyre, vagyis az eredeti állapot helyreállításával ismét a magyar állam kerül tulajdonba. Ezek után elkezdhetjük majd bizonyítani tulajdonjogunkat, újraalapítani a társasházat, újraírni az alapító okiratot, és az ennek során felmerülő minden költség minket fog terhelni.
Ebbe természetesen nem vagyunk hajlandóak belenyugodni, ezért egy, 17 tulajdonostárs által aláírt azonnali válaszlevéllel reagálunk a Földhivatalnak, melyben a döntés jogszerűségének 8 napon belüli igazolását kérjük. Ellenkező esetben kifogásoljuk az eljárást államigazgatási jogkörben okozott kár miatt.
Peren kívül?
A történetnek van egy másik vetülete is, hiszen jelen helyzetben úgy tűnik, mint ha egyszerre két hatóság gyakorolna felettünk hatalmat, hiszen pillanatnyilag egy bírósági eljárás is folyamatban van ez ügyben. A per szüneteltetését közös képviselőnk tájékoztatása szerint azért kérte a vendéglő, hogy peren kívül megállapodjon a társasház lakóival. Ennek alapján 4,5 millió forintos vételárat ajánlott fel a társasháznak, ami természetesen mélyen a piaci ár alatt van, hiszen egy Budapest belterületi, 840 nm-es építési telekről van szó. Tudomásunk szerint értelemszerűen ő sem az étteremért kardoskodik, hanem építkezne ide. Gyors fejszámolást végezve az áron aluli ingatlanszerzés során, illetve egy minimálisan 6 lakásos társasház felépítése és lakásonkénti értékesítése esetén jóval több, mint 20 millió forintos hasznot realizálhat ebből a végén, még az építési költségek kifizetése után is. A lakók egy része, átverés áldozatának érezve magát, nem egyezett bele ebbe a vételárba, így a peren kívüli megegyezés egyelőre nem jött létre.
Hol van a bérleti díj?
Az iménti haszonszámítás nem tartalmaz egy alapvető összetevőt, mégpedig azt, hogy a Bogrács étterem nem fizetett a háznak bérleti díjat azért, mert a társasház földterületét a kezdetektől használja és azon vendéglátóipari tevékenységet végez. Közös képviselőnk tájékoztatott, hogy ez azért van így, mert a CseVaknak fizetnek bérleti díjat területhasználat jogcímén, melyre “érvényes szerződésük” van. Ez több, mint kifogásolható, hiszen 1993 óta a földterület a társasház tulajdonában van, így a CseVak jogtalanul szed bérleti díjat. Közös képviselőnk ez ügybeni tétlensége nem a ház érdekeit szolgálja, hiszen ez által a ház 17 éve elesik egy rendszeres havi bevételtől, ami egyébként egy nevetségen alacsony összeg, hiszen állítólag (számunkra nem ismert, hogy havonta vagy évente, de) mindössze bruttó 27.000 Ft bérleti díjat fizet a Bogrács az étterem földterületének használatáért. Közös képviselőnk sokadik kérdésünkre egy e-mailes levelezést mutatott nekünk, miszerint ő próbált előrelépni a CseVakkal az ügyben, hogy részünkre visszamenőleg elutalják a jogtalanul beszedett bérleti díjat, ám a CseVak válaszában azt nyilatkozta, hogy ez nem áll módjában. (?)
A jogi képviselet hiánya
Hogy minderről a lakók miért nem kaptak teljes körű felvilágosítást, hogy a háznak miért nincs egy, a közgyűléseken rendszeresen megjelenő ügyvédje, ami egy ilyen összetett, problémás ügyben létfontosságú lenne, arra a közös képviselőnk nem tudott válaszolni. Bár a tavalyi elszámolásból kitűnik, hogy a ház fizet egy ügyvédet, a közös képviselő ezt a személyt nem tudta megnevezni. Ellenben kifejtette, hogy felesége, Dr. Őri Csilla látja el a ház jogi képviseletét, de az összeférhetetlenség miatt csak korlátozottan. Hogy akkor miért nem keresett meg egy kívülálló ügyvédet, arra sem tudott válaszolni.
A helyzetben kénytelenek voltunk magánügyvédet fogadni, aki a “hivatalosan fizetett” ügyvéddel szemben már többször megjelent az elmúlt hónapok közgyűlésein, jogi tájékoztatást adott a helyzetről és a CseVakkal is tárgyalásokat folytatott. Azonban nehezen nyugszunk bele abba, hogy egy esetleges per költségeit nekünk egyedül kellene viselni, mikor az ügyben meglepő módon passzív közös képviselőnk helyett dolgozunk és járunk el, a társasházközösség tulajdonának védelmében. Ez ma a magyar jogállam?
Az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdéseink a következők:
– A CseVak hogyhogy nem kötelezhető a 17 éve jogszerűtlenül szedett bérleti díj társasház számára történő visszautalására? (A kamatokról nem is szólva.)
– Ha a Bogrács a bérleti díjat a CseVaknak gondolja jogosan fizetni, akkor a vételárat miért nekünk akarja adni?
– Ha a lakók mégis aláírják a peren kívüli megállapodásba való beleegyezést, az hogyan fog realizálódni, ha a Földhivatal időközben visszaállamosítja a telket?
– Ha visszaállamosítja, és a lakók igazolják tulajdonjogukat, nem ismét a tulajdonosokra száll vissza a Bogrács alatti földterület?
– Ha el akarják venni tőlünk a földterületet, miért nem tájékoztatnak és kártalanítanak minket?
– Hogyan utasíthatja a társasházközösséget a Földhivatal egy olyan tulajdonjog bejegyzésének lehetővé tételére, mely jelenleg per alatt áll, elsőfokon elbukott, és másodfokú döntés még nem született róla?
Nem hittük volna, hogy ilyen a szociazmus bukása után, 2010-ben még mindig megtörténhet, de Csepelen úgy tűnik, mintha megállt volna az idő…
A Bogrács az egyik kedvenc vendéglőm, és nemcsak nekem. Nehogy már megszüntessétek!
zed, te sem gondolod komolyan, hogy ezt az ügyet egy ilyen cinikus, semmitmondó hozzászólással kellene kommentálni!
Helena,
meglátásom szerint ezen az ügyön csak a nyilvánosság segít, úgyhogy a lehető legjobb helyre másoltad be a témát. Egy súlyos elírást pontosíts viszont, mielőtt emiatt hitelét vesztené a többi infó: a Földhivatali kálvária c. részben június és nem július 8-án értesülhettetek a hiánypótlási felhívásról.
zed! Már megint elengedted Magad? Erősen cinikus dolognak tűnik, hogy vendéglőbe jársz, míg mások versenyt futnak reggel a kukákhoz a betévőért!
Különben igazad van, tényleg jó hely!
Amikor a földhivatal hibázik, akkor szokott ilyen kemény lenni…gyermeteg hiba van a renszerben, amit ők hivatalból egy perc alatt elintéznének, a kisember meg hónapokig futkározhat a papírokkal…:(
Gigi, igazad van, már egyszer javítottam az elírást (július / június), de úgy látszik, nem mentette a szövegszerkesztőm… 🙁
köszi a figyelmeztetést, megint ellenőrzöm.
zed, nem a Bográcsot nem akarjuk megszüntetni, hanem az áldatlan aktatologatást akarjuk végre befejezni. Ha maradnának, és fizetnék nekünk a bérleti díjat, senki nem szólna semmit. Ha nekik ítéli az összes hivatal a területet, akkor hidd el, hogy azonnal elbontják ezt az ideiglenesen összetákolt építményt, amit szerencsétlenek egyébként felújítani sem tudnak jelen helyzetből következően. Szóval elbontanák és felhúznának a szánkba egy társasházat. Vagy eladnák piaci áron és az új tulaj húzna itt fel egy társasházat.
Hogy én mit szeretnék? Legyen park a helyén 🙂 De ha kulturált kapcsolat alakul ki és minden rendeződik, engem az se zavar.
Hajrá!
Helena!!!
dr. Őri Csilla ne legyen a jogi képviselőtök, hiszen a Csevak-nak dolgozott vagy éppen jelenleg is, éppen az ingatlan elidegenítésekben. Ráadásul a leírtakból kitűnik, hogy a közös képviselő – aki úgy olvasom nem képviseli a tulajdonosokat, gondolom volt IKV-s,v. Csevakos – is tudja ,hogy összeférhetetlenség van.
Kedves hlajos!
Szerintem legalább a Boráros térig, az ottani “panelprolik” már régóta a föld alá kívánják, mert nem hiányzik a dunai kilátásukhoz. Egyébként pedig, ha már úgyis elkezdik idén májusban a gerincút építését, akár alá is lehetne tenni, így nem járna külön útlezárogatással, útbontogatással, s legalább nem spórolnák ki az anyagot a gerincútból.
panelproli, dr. Őri Csilla ha akarjuk, ha nem, összeférhetetlenség miatt nem képviselhet minket, és nem is teszi.
Sajnos mivel csak nemrég költöztünk Csepelre, nemigen ismerjük itt a dörgést.
Helena!
Ezt írtad:”Ellenben kifejtette, hogy felesége, Dr. Őri Csilla látja el a ház jogi képviseletét, de az összeférhetetlenség miatt csak korlátozottan. ”
Erre reagáltam.
Kellene nektek egy jó társasházkezelő…
panelproli, na igen, az egész helyzet olyan, mint a mesében: van is meg nincs is… és igen, kellene nekünk egy jó társasházkezelő, a jelenlegit meg is próbáltuk leváltani, de megijesztette a lakóközösség egy részét azzal, hogy ha leváltjuk, elesünk a pályázatoktól. Ez persze nem volt igaz, mert beadott egyet (többet sose ígért), viszont addig is sokan berezeltek, és a leváltás ellen szavaztak.
Ilyen egyéni hatalmaskodások miatt nem jut ez az ország egyről a kettőre… 🙁