Navracsics: Minden akadály elhárult
HVG, MTI, Mno.hu
Az Országgyűlés csütörtökön elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. A kétharmados többséggel elfogadható előterjesztésről a Fidesz-frakció név szerinti szavazást kért.
A fideszes Navracsics Tibor és Répássy Róbert, valamint a KDNP-s Rétvári Bence által kezdeményezett alkotmánymódosítás a parlament létszámát legfeljebb kétszáz főben határozza meg és rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható. Utóbbi kapcsán az indítványozók rögzítették, hogy egy 1992 óta húzódó alkotmányos mulasztást kívántak pótolni. Kitértek arra, hogy a választási törvény módosításának kell rendelkeznie a kisebbségi képviselők választására vonatkozó speciális szabályokról . Az alkotmány a módosítás nyomán nevesíti a miniszterelnök-helyettes intézményét.
Az alaptörvénybe bekerült az a rendelkezés is, hogy ha a kormányfő megbízatása halála, választójogának elveszítése, vagy összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a miniszterelnök-helyettes gyakorolja, több miniszterelnök-helyettes esetén pedig közülük az első helyen kijelölt.
A módosítás értelmében a minisztériumok és a kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját a jövőben külön törvény szabályozza.
A képviselők az alkotmány módosításáról szóló indítványról kétszer is zárószavaztak. Miután a javaslatot gépi szavazással elfogadta a Ház, a házelnök újra szavaztatott róla, jelezve, hogy a Fidesz név szerinti voksolást kért. Mint később, a házbizottság ezzel foglalkozó ülése után a plénum előtt Schmitt Pál bejelentette, a tévedést forgatókönyvi hiba okozta, a gépi szavazás – akkor rögtön ki is hirdetett eredménye – az érvényes.
A törvényjavaslatot a Fidesz-KDNP-s és a jobbikos képviselők támogatták, az MSZP-sek többségükben tartózkodtak, az LMP-frakció tagjai – egyikük kivételével – nemmel szavaztak. A házelnök a törvény sürgős kihirdetését kéri majd a köztársasági elnöktől.
Forrás: Hvg
Navracsics: Minden akadály elhárult
A csütörtök délelőtt elfogadott két törvénnyel jogilag megnyílt a lehetőség arra, hogy megalakuljon az új kormány – mondta Navracsics Tibor parlamenti sajtótájékoztatóján azután, hogy az Országgyűlés elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot és a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló előterjesztést.
A Fidesz politikusa azt mondta: az elmúlt időszakban „mindenki számára alapélmény volt”, hogy a magyar kormányzati rendszer egyre rosszabb hatásfokkal működött, ezért a Fidesz minőségileg is igyekszik javítani a központi közigazgatás működését. Ennek egyik része az új minisztériumi struktúra, amely akkor jelenthet megoldást, ha sikerül a céljukat tekintve hasonló tárcák működését összehangolni – fejtette ki.
Hozzátette, az új struktúra lehetőséget ad arra, hogy a kormányzati munkában ne az ágazati lobbik ütközzenek egymással. A Fidesz elképzelése ugyanis az, hogy először a kormány jelölje ki a célokat, és ehhez képest határozza meg a minisztériumok és az ágazati politikák szerepét az adott célok megvalósításában.
A „tisztább hatásköri elrendezéssel és felelősségi viszonyokkal” megpróbáljuk átláthatóbbá is tenni a közigazgatást – hangsúlyozta Navracsics Tibor. Mint mondta, eddig a minisztériumok egy-egy részterületet képviseltek, és a kormányfő, illetve a kormány plenáris ülésének dolga volt valamilyen összhangot teremteni a részérdekek között. „Most ezt a döntéshozatali szintet eggyel lejjebb csúsztatjuk. A miniszterek feladata lesz az, hogy a saját minisztériumukon belül a különböző ágazati politikák között teremtsék meg a harmóniát, és csak azok a kérdések kerüljenek a kormány plenáris ülése vagy a miniszterelnök elé döntésre, amelyek nem dőlnek el alsóbb szinten” – közölte.
A Fidesz politikusa kifejtette: miközben a professzionális közigazgatás működésében a hatékonyság érvényesítéséért központosítást hajtanak végre, addig a kormányzati politikai döntéshozatalban decentralizálnak, a miniszterek ugyanis sokkal nagyobb felelősséggel tartoznak majd a saját területükön belüli ügyek megoldásáért.
Felhívta a figyelmet a közigazgatási államtitkári posztok visszaállítására is, a közigazgatás pártsemleges működésére.
Navracsics Tibor szólt arról is, hogy terveik szerint a leendő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, aki személyesen is felelős lesz a kormányzati személyügyi politikáért, „erősebb jogosítványokkal”, úgynevezett kifogásolási joggal rendelkezik majd, ami egy garancia arra, hogy az osztályvezetők, főosztályvezetők és helyettes államtitkárok csak olyan emberek lehessenek, akik megfelelnek a szakmai követelményeknek, és a közigazgatás professzionalizmusának kritériumait is teljesíteni tudják.
A leendő miniszterelnök-helyettes a jegybankkal kapcsolatos felvetésre úgy reagált: szerinte a leendő kormányfőnek – hivatalba lépése után – és a jegybankelnöknek le kell ülnie tárgyalnia arról, hogy melyikük hogyan képzeli el Magyarország jövőjét a saját szakterületén.
Forrás: MTI, Mno.hu
A jobbikosokat már most emlékeztetném – ha esetleg kedvük támadna a kisebbségi képviselők ellen uszítani -, hogy a változtatást ők is megszavazták.
Ennyit elöljáróban.
Ennyi elég is volt, Gordonka, köszönjük. A szarkeverés nem idegen tőled.
Szarkeverő Gordon
Most meg az a baj,hogy megszavazták a Fidesz javaslatát?? Kötekedjél még, Likudos.
Kisebb lesz a parlament? Bontott tégla ingyen elvihető?
Álmodozol ződ.
Kisebbségi képviselők eddig is voltak bent, legalábbis cigány képviselők. Zsidó képviselők is vannak, de számukat meghatározni nagyon nehéz, mert ők a többségi társadalom hátán másznak be.
Egyébként most jött meg a kisebbségi választásról az értesítés, azon is 13 kisebbség szerepel, egy nem.
Az persze nem rasszizmus, hogy 13 kisebbséget megkülönböztetünk, egy pedig, mint megszokhattuk, kivételt képez.
Az az egy közösség nem etnikai, hanem vallási alapon határozza meg magát (bár pl. Köves Slomo épp az ellenkezőjét szorgalmazta). Anno a modern Magyarországot felépítől elődeink így rendelkeztek:
“Világviszonylatban is egyedülálló jelenségként megszületett a neológ zsidó vallás. A neológ zsinagógákban magyar nyelven tartották az istentiszteleteket. A zsidók vallási egyenjogúsítása ugyanakkor teljesen csak Wekerle Sándor miniszterelnöksége alatt, 1895-ben jött létre a 1895:XLII tc. “Az izraelita vallásról” törvény által. Ettől kezdve a zsidóság törvény szerint is a magyar nemzeten belüli egyik vallási felekezet lett, tehát valaki éppúgy lehetett izraelita vallású magyar, mint katolikus vagy református vallású magyar.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyarországi_zsidók_története
A közösség joga eldönteni hogyan kívánja meghatározni magát. Ha te ennek a közösségnek tagja vagy, akkor követeld az etnikai alapú meghatározást. Erre nekem kívülállóként nincs és nem is lehet lehetőségem.
Tegnap este az M2 közvetítette az országgyűlést, amit végig néztem.
Mindegyik párt felszólalt a kettős állampolgárság és a határon túli magyarok ügyében. Még az LMP is támogatja a javaslatot, ellentétben az MSZP-vel, de ezen nem lepődtem meg…
A Jobbik és a Fidesz-KDNP sok mindenben egyetértett tegnap. Mindkét nemzeti frakciónak fontos az elszakított területen élő magyarság és annak képviselete.
Wittner Mária felszólalásában kijelentette, hogy együtt vagyunk magyarok a Kárpát-medencében, mert csak egy magyar nemzet van…
Semjén Zsolt közölte, hogy Románia megadta a határain túl élő románoknak az állampolgárságot, illetve hogy még a vajdasági horvátok is rendelkeznek kettős állampolgársággal… Ha ezt Európa több országa megtette, akkor Magyarország miért ne tehetné meg?
Gaudi-Nagy Tamás a 8 éves balliberális, neokommunista kormányzást tette felelőssé. 2003 decemberében Medgyessy együtt koccintott Nastaseval Erdély elcsatolásának évfordulóján, majd 2 évre rá Gyurcsány jelentette ki román kollégájának, hogy Magyarország nem tart igényt Erdélyre…
Tavaly a szlovák parlament elfogadta a nyelvtörvényt. A máskor az Egyesült Államokkal, Izraellel és az Unióval fennálló kiváló kapcsolatrendszerével kérkedő szocialista kormány erejéből még egy erőtlen nemzetközi tiltakozás elérésére sem futotta…
Gaudi nagyon jól mondta, hogy a Horthy-rendszerben a magyarok az 1938 és 1941 közötti revíziós sikerek következtében visszakapták az állampolgárságukat és újra csatlakozhattak az anyaországhoz, annak ellenére, hogy el kellett volna hagyniuk szülőföldjüket. Mindezt a szovjet szuronyokra épülő, több mint 40 évnyi kommunista diktatúra lerombolta… 1945 és 1988 között az ország vezetői soha semmilyen körülmények között nem törődtek a határon túlra szakadt magyarsággal.
Nyakó felszólalásában a holocausttal akart érvelni, amivel anno Gyurcsány ügyesen tudott kampányolni. Gaudinak címezve elmondta, hogy mikor 1944. március 19-e a megszálló németek elhurcolták Magyarországról a zsidókat…
Azt szeretném tudni, hogy Trianonnak mi köze van a holocausthoz? Tragédia volt 1944, mikor magyar zsidókat hurcoltak el, de Trianon is tragédia volt, aminek fájdalmát még ma is érzékeli a magyarság. Nyakó pedig csak ne beszéljen a nyilas és náci diktatúráról, mikor ő annak a pártnak a tagja, aminek az elődjei (MDP és MSZMP) terrort alkalmazva tartották fent a hatalmukat, és feltétel nélkül kiszolgálták a moszkvai megszállókat… Nyakó többszörösen szégyellje magát, mert a múltkori cirkusza a Székely Himnusz miatt és a tegnapi felszólalása elegendő referencia arra, hogy Nyakó egy magyartalan nemzetáruló!
A 20. század magyar történelmét még nem tanulmányozták kellő alapossággal, aminek fő oka a kommunizmus megléte. Trianon kérdése kulcskérdés, s most egy lépést tettek afelé, hogy helyre tegyék ezt. 1945 óta soha ilyen arányban nem szólaltak fel Trianon ügyében…
A magyarellenességet büntetni kell, mert – ahogy az Alkotmány is fogalmaz – faji alapon nem lehet diszkriminálni. Saját hazánkban különösen felháborító a magyarellenesség! A nyilas diktatúráról sok szó esett már, de az ennél sokkal szörnyűbb kommunizmusról kevesebb. Mind a nácizmus, mind pedig a kommunizmus embertelen, de mérlegelni kéne, hogy a nácizmusnak mennyi áldozata volt és a kommunizmusnak mennyi áldozata volt… Csakúgy mint Trianonról, Recskről, Kistarcsáról és Szibériáról is nagyon kevés szó esik.
Ne csak a holocaust tagadás legyen bűn, hanem a kommunizmus szörnyűségeinek a tagadása is!
Wittner Mária tegnapi beszédét nem pontosan idézve zárnám le a soraimat; Együtt vagyunk magyarok a Kárpát-medencében, mert csak egy magyar nemzet van…!
“Ne csak a holocaust tagadás legyen bűn, hanem a kommunizmus szörnyűségeinek a tagadása is!” – Jobb Csepelért
Nol:
“Módosítaná a Fidesz a Btk-t; ismét bevezetik a középmértékes büntetést, törvénybe iktatják a visszaeső bűnözőkre vonatkozó három csapást. Fokozottabb büntetőjogi védelmet kapnak a pedagógusok, valamint a holokauszttagadáshoz hasonlóan akár három év börtönnel fenyegetnék azt, aki tagadja a kommunista rezsim bűneit.”
Gordon!
Miért idéztél a bejegyzésemből?
Mert volt egy javaslatod (tőled idézett mondat), és arra van egy konkrét törvénytervezet.
Gordon!
Sajnos, ez az amit nem tudtam, de köszönöm, hogy leírtad!