215%-os, azaz az egészségügyi határértéket több mint kétszeresen meghaladó légszennyezettséggel a második legszennyezettebb kerülete ma Csepel Budapestnek.
Szmogstopra várnak a civilek
Három civil szervezet követelte egy hete a Heim Pál Gyermekkórház előtt, hogy a fővárosi önkormányzat végre konkrét és hathatós lépéseket tegyen a levegő egyre aggasztóbb állapotának javítására. Védelmi program már van, de a megígért intézkedések többsége ma is bizonytalan. A környezetvédelmi tárca ígéretet tett arra, hogy még idén megszabja a szálló por tájékoztatási és riasztási küszöbértékét.
A fővárosi önkormányzat elismeri a Levegő Munkacsoport környezetpolitikai érdemeit, de nem fogadja el, hogy céljai elérése érdekében tudományosan megalapozatlan, hangulatkeltő nyilatkozatokat tesz – így reagált a három civil szervezet által egy hete a Heim Pál Gyermekkórháznál tartott megmozdulásra Budapest vezetése. Hangsúlyozzák: felelőtlenség olyan mérési adatokkal félelmet kelteni Budapest lakosságában, amelyeket a Greenpeace nem a jogszabályoknak megfelelő eszközökkel és módszerrel rögzített.
Rohonyi Péter, a Greenpeace kampányfelelőse kérdésünkre leszögezte: mérési adataik teljesen korrektek, ezeket egyeztették a hivatalos mérőállomások eredményeivel is. Ahhoz a kijelentésükhöz, miszerint a légszennyezettség három évvel rövidíti meg a fővárosiak életét, olyan szakértői anyagot vettek alapul, ami az Európai Bizottság számára készült. A civilek legfőképp azt sérelmezik, hogy hiába van a fővárosnak remek levegőtisztaság-védelmi programja, ha nem rögzítették a megvalósítási határidőket, a konkrét felelősöket, s az anyagi forrást sem biztosították.
A zöldek többek közt szeretnék elérni, hogy a főváros honlapján közérthető és folyamatos tájékoztatás legyen az aktuális légszennyezettségről. Buszsávok kialakításával, jelzőlámpák átütemezésével tegyék vonzóbbá a tömegközlekedést, és vigyék lejjebb a szmogriasztási és egészségügyi határértékeket. Utóbbi követelésre a fővárosi önkormányzat úgy válaszolt: ehhez a minisztériumi rendelet módosítására lenne szükség.
Bibók Zsuzsanna, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) főosztályvezetője kérdésünkre cáfolta, hogy az önkormányzatok nem dönthetnek saját hatáskörben a jogszabályban előírtaknál szigorúbb intézkedésekről. Sőt, úgy látja: a helyhatóságoknak sokkal nagyobb mozgásterük van ebben a kérdésben, mint az államnak, illetve a minisztériumoknak. Szerinte a lakosság és a civilek aggodalmait már azzal is enyhíthetné Budapest vezetése, ha nyilvánosságra hozna egy ütemtervet, amely azt tartalmazná, mikorra, milyen intézkedéseket valósítanak meg az ígért lépésekből. Nem a rövid távú intézkedések jelentik a megoldást, hanem valódi, a szálló por koncentrációját tartósan csökkentő szabályozásra van szükség. A tárca erről hamarosan tárgyal a fővárosi környezetvédelmi képviselővel, és az Egészségügyi Minisztériummal is egyeztet. Annak érdekében, hogy a legnagyobb szennyezettség idején azonnal intézkedjenek a hatóságok, a KVVM még idén tervezi a szálló por országos tájékoztatási és riasztási küszöbértékének bevezetését. Az unióban jelenleg csak egészségügyi határértéket rögzítő irányelv van. Eszerint a por (PM10) mennyisége egy éven belül 35-nél többször nem lépheti át a napi átlag 50 milligramm/köbmétert. Ez viszont elég nehezen tartható: az ország szinte minden mérőállomásán évente ugyanis 50-100 alkalommal lépi túl a határértéket a szálló por. Az EU új levegőminőségi szabályozása szerint három év múlva az ország büntethető lesz, ha nem tartjuk be az előírásokat. A környezetvédelmi tárcától kapott háttéranyag szerint az EU-szabályozás alapján Magyarországon a kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra, szén-monoxidra és a felszín közeli ózonra meghatározták a tájékoztatási és riasztási küszöbértéket. Hazánkban egyedülálló módon a kéndioxid és a szálló por (PM10) együttes koncentrációjára is.
Veszélyben vannak a gyermekek
Magyarországon az 1970-es években néhány tized százalék volt az asztmás gyerekek aránya, a szénanátha pedig szinte ismeretlen volt ennél a korosztálynál. Ma már 4-8 százalékuk szenved asztmában és több mint 10 százalékuk allergiás. A fővárosban évente kétezren halnak meg korábban a porszennyezés miatt, az asztmások száma az utóbbi 25 évben megtízszereződött – áll a Levegő Munkacsoport közleményében. A szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros, szögezi le az ÁNTSZ tájékoztatója.
Forrás: Mno.hu
Jövő téltől lehet majd szmogriadó
A környezetvédelmi és az egészségügyi tárca már dolgozik azon a jogszabály-módosításon, ami lehetővé teszi a levegő szállópor-tartalmának külön mérését. Jelenleg együtt számítják a kén-dioxid-szennyezettséggel, így bármilyen mocskos is a levegő, nem éri el soha a hivatalos határértéket. Az új rendelet az év végére elkészül, így az önkormányzatoknak szmogriadót kell lerendelniük, ha túlságosan magas a finompor-szennyezettség.
Még ebben az évben elkészül annak a jogszabálynak [1] a módosítása, melynek értelmében külön határérték vonatkozik majd a levegő finompor-szennyezettségére, ezt jelenleg ugyanis a kén-dioxid-szennyezettséggel együtt számítják. A változtatásra azért van szükség, mert utóbbi a széntüzelés visszaszorulása miatt már nem szokta elérni a határértéket, a szállópor viszont igen, hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport.
A zöldek egy Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányra hivatkoztak, ami azt állítja, hogy Budapesten a porszennyezettség miatt az emberek átlagosan három évet veszíthetnek életükből. Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa elmondta azt is, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint a magyar lakosságnak az európai átlagnál rosszabb az egészségi állapota, így a por sokkal nagyobb veszélyt jelent.
A jogszabály-módosítás csak az év végéig készül el, de a tervezeten már dolgozik a környezetvédelmi, valamint ez egészségügyi tárca. A rendelet értelmében az önkormányzatoknak szmogriadót kell majd elrendelniük, ha a határértékek meghaladják a megengedett mértéket. Ez a gyakorlatban a forgalom korlátozását jelenti, közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
A szmogriadó elrendelése úgy történik majd, hogy a 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez tartozó mérőállomások adatokat szolgáltatnak a levegő szennyezettségének mértékéről, a számokat a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Intézetben (VITUKI) dolgozzák fel. Ezek az adatok jutnak el az önkormányzatokhoz, ahol a jogszabályban foglalt határértékeknek megfelelően járnak el. Így például ha a szállópor-szennyezettség meghaladja a megengedett mértéket, korlátozzák a közlekedést.
A forgalomkorlátozás azonban csak rövid távon jelent megoldást a légszennyezettség csökkentésére, hívta fel a figyelmet a környezetvédelmi tárca. Kitértek arra is, hogy Magyarországon a szállópor-szennyezettség elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származik. Így hosszabb távon csak a közlekedést szabályozó, a településeken belül korlátozó intézkedésekkel, valamint a fűtést szabályozó lépésekkel lehet érdemi eredményt elérni a levegő minőségének javulásában.
Lenkei Péter szerint az önkormányzatok az új jogszabály életbe lépése után nem fogják felvállalni, hogy ne rendeljenek el szmogriadót, ha magasak a határértékek, hiszen ha valaki például szívinfarktust kap, nem lesz bizonyítható, hogy ennek semmi köze a légszennyezettséghez. Az önkormányzat ilyen esetekben számíthat arra, hogy kártérítési pert indítanak ellene, amit jó eséllyel el is veszít.
Forrás: Index.hu
És a Gazember Önkormányzatunk be akarja építeni a Kis-Dunapartot lakóparkal! Ki akarják írtani a fákat a KIS-DUNAPART MENTÉN!
Már megint a Csepel a legpirosabb!
Nem tudom mit szaroznak már evvel a gerinc úttal .Már tiz évvel ezelőtt
végig lehetett volna vinni a nagy Dunaparton a Perem-út mentén,
persze ezt csak én amolyan lajikus felyel gondolom,de a szakemberek
már végig gondolhatták volna.