Politikai vészmadárkodás a “túlhatalom”

Nézőpont: sikertelenségre van ítélve az MSZP kampánya

Inforadio.hu

Újabb MSZP-s károgás önkényuralommal, túlhatalommal, LMP-s “Lehet más… lenyúlással és sok-sok  Orbánnal: akik ünneplőkbe lövettek, most diktatúrától féltenek

Az országgyűlési választás második fordulójának egyetlen tétje az, hogy megszerzi-e a kétharmados többséget a Fidesz. Ha igen, akkor Orbán Viktor kormánya törvények és rendeletek tucatjait módosíthatja kompromisszumok nélkül. Az MSZP által emlegetett “túlhatalom” azonban nem jogi fogalom, csak politikai célú vészmadárkodás – mondta az InfoRádió által megkérdezett alkotmányjogász.

Jogi szempontból nem lehet túlhatalomról beszélni kétharmados többség esetén – mondta az InfoRádiónak Szalay Péter alkotmányjogász.

Kifejtette, ha egy párt kétharmados többségbe kerül a parlamentben, akkor lehetősége nyílik az alkotmány és több törvény megváltoztatására, de a kifogások politikai jellegű “vészmadárkodásnak” tűnnek. Egy parlamentbe kerülő párt, különösen amelyiknek ilyen többsége lesz, bír akkora felelősségtudattal, hogy az általános demokratikus világtendenciáktól nem kíván elrugaszkodni, és nem akarja kiírni magát a demokratikus államok köréből – tette hozzá Szalay Péter.

Az alkotmányjogász kiemelte, a mentelmi jogról szóló döntés is kétharmados többséget igényel, emellett a hatályos Alkotmány 49 esetre határoz meg kötelező kétharmados döntési arányt.

Kétharmados többséget igényel a többi között a hadiállapot kinyilvánítása és a békekötés, az államfő megválasztása az első két szavazáskor; a köztársasági elnök elleni felelősségre vonási eljárása megindítása; az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása; az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadása; az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosainak megválasztása a köztársasági elnök javaslatára; az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadása; az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztása; a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása; továbbá a Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadása.

A jelenlevő képviselők kétharmadával lehet dönteni a jogalkotás rendjéről szóló törvényről, a rendkívüli állapot és szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvényről; a kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvényről; az országgyűlési képviselők javadalmazásáról és jogállásáról szóló törvényről, az Országgyűlés Házszabályáról. Szintén a jelenlevő parlamenti képviselők kétharmadának döntése szükséges az országos népszavazáshoz és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadásához, a köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához, a veszélyhelyzetben és a megelőző védelmi helyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához.

Ebbe a kategóriába tartozik a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény elfogadása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadása, az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény, a személyes adatok védelméről szóló törvény, a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadása, valamint a gyülekezési, a sztrájk-, a menedék- és egyesülési jogról szóló törvény elfogadása.

Forrás: Inforadio.hu

Nézőpont: sikertelenségre van ítélve az MSZP kampánya

Nem sok sikerrel kecsegtet a szocialisták „korlátlan túlhatalom” elleni kampánya, mivel a Fidesz kétharmados többségének a támogatottsága rekordmagasságba szökött – szerepel a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérésében.

Az összes megkérdezett döntő többsége, 72 százaléka örül az első forduló eredményének. Míg a legelégedettebbek a Fidesz-tábor tagjai, addig a legelégedetlenebbek az MSZP-táborban találhatók: a fideszesek 95 százaléka örül az eredménynek, az MSZP-szimpatizánsoknak azonban 75 százaléka elégedetlen vele.

A két újonnan bekerült parlamenti párt, a Jobbik és az LMP hívei sem maradéktalanul elégedettek: a jobbikosok 53 százaléka örül az első forduló eredményének, azonban 43 százalékuk csalódott. Ez nem is olyan meglepő, mivel pártjuk a választási győzelmet is esélyesnek nevezte. Az LMP-tábor 39 százaléka ugyan örül az eredménynek, de 47 százalékuk csalódott. Mivel a kérdés nem kizárólag saját pártjuk szereplésére vonatkozott, hanem összességében az első forduló megítélésére, ezért míg a Jobbiknál a túl magasra helyezett elvárások okozhatnak csalódottságot, addig az LMP-szimpatizánsok körében a Jobbik relatíve magas támogatottsága is lehet a magyarázó elv.

Érdekes tény, hogy az első fordulóban szavazó megkérdezettek negyede – saját bevallása szerint – csak jobb híján választotta azt a pártot, amelyre végül szavazott. 74 százalék azonban egyetért az adott párt programjával és politikájával. A Fidesz széles, néppárti jellege ellenére a legnagyobb arányban (84 százalék) tömöríti táborában azokat, akik nem jobb híján, hanem belső politikai meggyőződésből választották. Csupán a Fidesz-szimpatizánsok 15 százaléka választotta kizárásos alapon ezt a pártot. Ezzel szemben az MSZP-tábor közel harmada, a Jobbik-tábor ötöde, az LMP-szimpatizánsok több mint fele szavazott jobb híján az adott pártra. Ők tehát egy-egy politikai tábor legkönnyebben lemorzsolódó része.

Azzal, hogy a Fidesz kétharmados többsége valószínűvé vált, rekordmagasságba szökött ennek az opciónak a támogatottsága a közvélemény körében. Így a szocialisták „korlátlan túlhatalom” elleni kampánya nem sok sikerrel kecsegtet. Az április 16-18. között készült felmérés válaszadói között már 57 százalék azoknak az aránya, akik szerint az ország szempontjából inkább jó, ha a Fidesz ilyen erős felhatalmazást szerez.

További részletek a Nézőpont Intézet honlapján.

Forrás: Mno.hu

11 hozzászólás “Politikai vészmadárkodás a “túlhatalom”” bejegyzésre

  1. zed szerint:

    A cikk elfelejtett kitérni a szakértő úr elfogultságára. Dr. Szalay Péter Angyalföldön, billegő kerületben a Fidesz képviselőjelöltje, Szanyi Tibor ellenfele. Másrészt a választók kétharmada nem áll a Fidesz mellett, mivel a választópolgárok mindössze 53%-a szavazott a Fidesz-KDNP pártszövetségre. A leendő ellenzéki erők megosztottsága vezethet el az új kormánypárt abszolút többségéhez. A Fidesz az “egy a tábor, egy a zászló” elv mellett az “oszd meg és uralkodj” stratégiát követi, ez a sikerének kulcsa.

  2. Manitu szerint:

    Az ellenzéki erők megosztottságáról annyit, hogy a te pártod lopott szét, tett tönkre mindent, és ezért erősödött meg az összes többi, ami ma ellenzék, és ezért ért el a Fidesz olyan eredményt, amivel a 2. fordulóban akár a 2/3-ad is megfogható.

    Ja, hogy ezt elfelejtetted? Hát persze.

  3. zed szerint:

    Orbán szerint nem lesz meg a kétharmad!
    “Orbán Viktor kifejtette: a kétharmados célkitűzés irreális, “ellenkezik a józan ésszel” és a realitásokkal.”
    http://www.fidesz.hu/index.php/deu/swf/?Cikk=142101

  4. Hugi szerint:

    Zed! Kezdhetsz pezsgõt bontani. Engedelmeddel én csak vasárnap! 😉

  5. ződ szerint:

    Azt már nem bírná ki az Orbán! Úgy járna mint akinek nyolc év sóvárgás után megfarol szíve választottja és amikor odakerül a sor rájön, hogy már csak igérni tud!

  6. zed szerint:

    Az alkotmányjogásznak a következő összefüggéseket kellett volna inkább megvilágítania:

    “A hatalmi ágak szétválasztása mint alkotmányos alapelv szerint a törvényhozásnak, a végrehajtásnak, illetve a bíráskodásnak hatáskör tekintetében, intézményi és személyi vonatkozásban is el kell válnia egymástól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes állami funkciókat gyakorlók körét, jogkörét és felhatalmazását el kell különíteni egymástól, és biztosítani kell eltérő kiválasztásukat, megbízatásukat és legitimációs forrásukat is.

    Történetileg az önkényuralom megakadályozására irányult, ma pedig a demokratikus hatalomgyakorlás és berendezkedés elengedhetetlen feltételeként működik.

    A hatalmi ágak szétválasztásának lényeges eleme a hatalmi ágak közötti kölcsönös függőség, ellenőrzés, amelyek ellensúlyként és fékként működhetnek. A demokratikus alkotmányok ezt az elvet betartva deklarálják a hatalmi ágak szétválasztását, bár rendszerint valamelyik szerv dominanciája érvényesül. (A Magyar Köztársaság Alkotmányának 19. paragrafusában az első bekezdés például leszögezi, hogy a legfelsőbb államhatalmi szerv az Országgyűlés.)”

    ***

    “A három hatalmi ág:

    * törvényhozó hatalom
    * végrehajtó hatalom
    * bírói hatalom

    Az újkor kezdetén a három hatalmi ágat gyakorlatilag felosztották, ez lett a modern demokráciák működésének alapelve – melynek lényege, ha három közül kettő egy kézben van, az önkényuralmat szül. Például, ha a törvényeket végrehajtó hatalom a maga kedve szerint változtatja meg a törvényeket.”

    (Wikipédia)

    Összegezve:
    A demokratikus egyensúlyt a 3 hatalmi ág biztosítja:
    – törvényhozó hatalom = országgyűlés
    – végrehajtó hatalom = kormány
    – igazságszolgáltatás = független bíróság
    A három hatalmi ág közül kettőnek egy kézben való összpontosulása az egyensúly megbillenését eredményezi.

    Ezúton szeretném kiemelni, hogy a Horn-kormányt támogató MSZP-SZDSZ koalíció NEM élt vissza az abszolút többségével!

  7. Nagyapó szerint:

    zed ugyanúgy saját lábába lőtt, mint Lendvai a visszaléptetéssel. Dr. Szalay Péter, országgyűlési képviselőjelölt sebész főorvos, a cikkben említett Szalay Péter úr pedig jogász.
    Ennyit a szoci hozzáértésről.
    DR ZED a Wikipédia ollózása helyett ollóját használja a centi vágására; lassan el is dobhatja.
    A Horn kormány igen is visszaélt 2/3-os hatalmával, mert azonnal megváltoztatta az önkormányzati törvényt, újra megválasztotta államelnöknek a pitiáner Árpi bácsit, és NEM hozott meg egy sor szükséges törvényt, ami az átalakulást segítette volna. Ezeket az új polgári kormány meg fogja tenni.

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.

  8. islander szerint:

    hogy az ország működni tudjon, meg kell változtatni 2/3-os, 20 éve változatlan törvényeket, amelyek nem használhatók már az EU-ban.

    amúgy ez a szórólap meg egy szenny. senki nem adta a nevét hozzá, nincs benne hivatkozás. ezért a benne szereplő állításokat sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet. komolytalan és gusztustalan…

  9. islander szerint:

    kedves zed!

    szépen idézed a Montesquieu-i dogmát, ami így helyes.
    de amíg ma pl. a közig. hivatalok, a bíróságok és az önkormányzatok összekacsintanak, mindezt törvényes alapon, addig ne riogassál az 1 kézben összpontosulásról.
    lehet, hogy a Fidesz egy embertőlfügg, de az MSZP “divide et impera” elve sem különb ennél…és ezért tartunk ott, ahol tartunk.

  10. szomjazó szerint:

    Én úgy látom, hogy végre valódi rendszerváltás lehetősége van előttünk.
    Ezt gyorsíthatja fel a 2/3.

    Ki szeretné még újabb húsz évig nézni a komcsik korrupt pofáját, majd azt hallani, hogy loptunk éjjel, loptunk nappal, de már elévült.

    Tegyünk rendet.
    Börtönbe azzal aki odavaló.

  11. karakó szerint:

    nagyapó: csüt. 18:39-kor

    “zed ugyanúgy saját lábába lőtt (…)” …

    mint a saját karjába KT – ja tényleg, EGY csapatban játszanak.

Itt lehet hozzászólni !