Így lesz minden második képviselő munkanélküli
Index
Már az őszi önkormányzati választások előtt beterjesztené a Fidesz az új Országgyűlésben azokat a módosításokat, amelyek lehetővé tennék, hogy az új helyi képviselő testületek a jelenlegihez képest fele akkora létszámmal alakuljanak meg.
Beterjesztik az új Országgyűlésben azt a jogszabály-módosítást, amely szerint már az őszi önkormányzati választásoknál megfeleződik a helyi képviselő testületek létszáma – erősítette meg a Duna Televízió Hattól nyolcig című reggeli műsorában Pokorni Zoltán, a Fidesz egyik alelnöke, Budapest XII. kerületének polgármestere.
Magyarországon az 1990-ben kialakított rendszer alapján mind a 3200 településen létrehoztak önkormányzatokat. A 2006-os választáson összesen 31-32 ezer önkormányzati képviselő kapott mandátumot, ebből könnyen kiszámítható, hogy országos átlagban nagyjából tíz fővel működnek a helyhatóságok.
A szabályozás a települések lélekszáma alapján határozta meg, hogy az adott helyen mekkora önkormányzatnak kell működni. A legapróbbakban, a száz lakosúnál kisebb falvakban háromfős, a 70 ezres nagyvárosokban pedig 27 tagú képviselő-testület létrehozását írta elő, az ennél nagyobb városokban még több a képviselők száma. A legnagyobb önkormányzatok a megyéket irányító testületek és a 66 képviselővel működő budapesti. Amennyiben még az őszi önkormányzati választások előtt valóban elfogadják a Fidesz javaslatát, a következő ciklusban már csak 16 ezer önkormányzati képviselő lenne.
A létszámcsökkentés, ha megszavazzák, minden bizonnyal különböző mértékben érinti majd az egyes önkormányzatokat. A kisebb településeken a döntésképesség érdekében páratlan számú képviselővel működnek a testületek, ezért felezni nem lehet a létszámot. Ráadásul a néhány ezer fős kistelepüléseken tiszteletdíj nélkül dolgoznak a képviselők, így költségvetési szempontból is érékelhető eredmény a nagyobb települések, városok helyhatóságainak racionalizálásától várható.
A javaslat a hírek szerint nem nyúlna hozzá az utóbbi húsz évben használt szavazási módszerekhez. A tízezer főnél kisebb településeken megmaradna a kislistásnak nevezett technika, amelynél a választók egy hosszabb névsorból választhatnak ki a testület létszámának megfelelő mennyiségű jelöltet, a tízezer főnél nagyobb helyeken pedig továbbra is meghagynák az egyéni kerületekben és a pártlistákon megszerezhető mandátumok vegyes rendszerét. A leépítés miatt át kell azonban alakítani a nagyobb települések egyéni választókerületeinek határát. Kevesebb képviselő nagyobb kerületet és a nagyobb választói kört jelent.
A fővárost is átalakítanák
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke már márciusban bejelentette, hogy önkormányzati reformra készül. Akkor úgy tűnt, hogy a strukturális változtatások fő terepe várhatóan a főváros helyhatósági rendszere lesz, de a vidéki önkormányzatok sem ússzák meg komoly változások nélkül. A fővárosi irányítás átalakításának és kerülethatárok módosításának témáját a Fidesz őszi évadnyitóján dobta fel Kósa Lajos. A debreceni polgármester hosszan fejtegette, hogy a kerületek és a főváros vezetése sokszor ellenérdekelt az ügyek rendezésében, ezért a város eleve irányíthatatlan. A működőképes Budapest létrehozásának történelmi feladatáról Kósa fővárosi kollégái viszont azóta is azt állítják, hogy még nem jutottak túl az ötletelésen, és nincs megállapodás az ügyben.
A főváros kerületeinek összevonásával kapcsolatos hírekről Pokorni azt mondta: most első lépésben a képviselőtestületi létszámot kell csökkenteni országosan. „Hogy hogyan működtessük Budapestet, mekkora szerepet kapjon a fővárosi önkormányzat és mekkorát a kerületek, kell-e huszonhárom kerület, vagy kevesebb is elég – ezt alaposabban, nyugodtabban meg kell fontolni. Budapest az ország meghatározó városa, aminek a működőképessége nagyban befolyásolja nem csak a mindennapi életünket, hanem a gazdaság teljesítőképességét is” – mondta.
A Fidesz-KDNP rövid távú tervei között szintén szereplő kisebb Országgyűlésről szóló jogszabály megteremtéséhez a választási törvényt is módosítani kell. Ezzel kapcsolatban Pokorni Zoltán úgy nyilatkozott: meghagynák a mai vegyes választási rendszert, tehát mind az egyéni körzetek, mind a listás rendszer érvényben maradna. „Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy csökkenteni kell az egyéni körzetek számát, ahogy a lista erejét is, mindkét ágon csökkenteni kellene a bejutók számát” – mondta a Duna Televízió stúdiójában a fideszes politikus.
Forrás: Index
Így lesz minden második képviselő munkanélküli
A Fidesz fontos választási ígérete a parlamenti képviselők számának csökkentése. Eddigi javaslataik alapján kétszáz főben határoznák meg a képviselők számát, a mostani 386 helyett. Fideszes forrásaink szerint a választási rendszert lényegében nem alakítanák át, inkább a kiosztható mandátumokat arányosítanák. A szocialisták egyéni képviselők nélkül képzelik el a jövőt. Ha így lenne, nemhogy kétharmadot, de abszolút többséget is nehezen érne el egy párt. Ha viszont csak egyéni jelöltekből állna a parlament, most egyfős ellenzéke lehetne a Fidesznek.
A kisebb parlament a Fidesz egyik alapkövetelése volt a választás előtt. Ellenzékben már az aktuális parlamenti ciklus legelején alkotmánymódosítási javaslatot nyújtottak be, és ezt a négy év alatt újra és újra megtették. A javaslat azonban korlátozott volt, célja csupán az országgyűlés létszámának kétszáz főben történő maximalizálása volt.
A javaslattal alkotmányos kényszert akartak támasztani a szintén kétharmados választási törvény módosításához. Az utóbbira azonban nem dolgoztak ki kész javaslatot. A viták során azonban azt egyértelművé tették, hogy a jelenlegi, vegyes választási rendszer fenntartása a céljuk.
Amit a szocialisták akartak
Választási rendszerből három féle van: tisztán listás, tisztán egyéni körzeteken alapuló, illetve a kettőt kombináló vegyes. A szocialisták legutóbb egy tisztán listás rendszerre tettek javaslatot – pillanatnyi politikai érdekeiket ez szolgálta volna leginkább. A tisztán listás választás a legarányosabb a képviselet, a mandátum- és a szavazatarány – egyéni körzetben választott képviselők híján – nagyjából azonos lenne. A tisztán listás rendszerben is szokott lenni bejutási küszöb, ez némileg módosítja a mandátumok eloszlásának arányát.
Ilyen választási rendszerben a Fidesz a vasárnapi választásokon a képviselői helyek 52,5-55 százalékát szerezte volna meg, és így esélye sem lenne a kétharmados többségre. 200 fős parlamenttel számolva ekkor a Fidesznek 105-109 képviselője lenne. A szocialistáknak 39-42, a Jobbiknak 31-33, az LMP-nek 15-16 mandátum jutna. A tisztán arányos választási rendszerek hátránya, hogy nagyon ritkán lenne képes egy párt önállóan kormányalakításra. 1990 óta egyedül a Fidesz volt képes ötven százalék feletti eredmény elérésére, éppen a mostani választáskor. Tisztán listás választási rendszer működik például Szlovákiában és Hollandiában. Gyakori kritika, hogy a tisztán listás rendszerekben egyéni képviselet híján megszűnik a pártok és a választók közvetlen kapcsolata.
Egyfős ellenzék
A másik véglet a tisztán egyéni képviseleten alapuló rendszer – ez a világban az angolszász országokra jellemző. Így választanak Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is. A modell kedvez a kétpárti rendszerek kialakulásának, az Egyesült Államokban a demokraták és a republikánusok, Nagy-Britanniában a konzervatívok és a Munkáspárt váltják egymást a hatalomban. E rendszerrel könnyű nagy többséget szerezni, Nagy-Britanniában legutóbb az 1974-es választásokon nem szerezte meg egyik párt sem az abszolút többséget. A választások tisztán egyéni rendszerben általában egyfordulósak, és nincs győzelmi küszöb.
A tisztán egyéni rendszerek hátránya, hogy általában nagy túlhatalmat ad a választások nyertesének, és rengeteg az elveszett szavazat. A most vasárnapi eredményeket egy kétszáz fős parlamentre vetítve a Fidesz 199 helyet szerzett volna. A parlamentben annak ellenére csak egy ellenzéki képviselő jutna, hogy a választók 47,27 százaléka nem a Fideszre szavazott.
Elcsúszott arányok
A Fideszből származó értesüléseink szerint bár konkrét tervek még nem készültek a választási törvények módosítására, alapvetően a jelenlegi rendszer arányos csökkentésére készülnek. Kétszáz fős parlamentre modellezve ez 92 egyéni, 79 területi és 29 országos listás mandátumot jelentene – a területi listán ki nem osztható mandátumok a mostanihoz hasonlóan az országos listára csúsznának át.
Az egyéni és a listás szavazat kombinációja arányosabb képviseletet biztosít a tisztán egyéni rendszernél, de a választások győztesét bónusszal jutalmazza – így a stabil kormányzást szolgálja. 1994-ben így nyerhette el az MSZP a szavazatok 32 százalékával a mandátumok 54 százalékát, és így lehet esélye a Fidesznek 52,7 százalékos szavazataránnyal a kétharmados többségre. Mandátumbecslésünk szerint a vasárnapi választások után a Fidesz 263, az MSZP 58, a Jobbik 48, az LMP 17 mandátumot szerezhet a mostani, 386 fős parlamentben.
Egy 200 fős modellparlamentben már más lenne a helyzet. A területi listás mandátumok megfelezésével ugyanis a megyék többségében 30 százalék körüli szavazatarányra lenne szükség a listás mandátumszerzéshez – az országosan 15-25 százalék között teljesítő pártok így ugyan juthatnának területi listás mandátumokhoz, de csak a kompenzációs lista kárára.
A kompenzációs (vagy más néven országos) lista szerepe viszont nagyon megnőne: sok két-három mandátumot osztó megye esetében töredékszavazatok tömege csúszna át az országos listára. Mivel a középpártok a területi listákon sok szavazatot buknának, az országos lista a legfeljebb 10-12 százalékot szerző pártoknak aránytalanul kedvezne.
A vasárnapi eredményekkel számolva ez az LMP-nek kedvezne a leginkább, ha úgy csökkenetnék a képviselők számát, hogy marad a mostani rendszer, csak éppen kevesebb lenne a mandátum. Egy kétszáz fős parlamentben a Fidesz 130, az MSZP 31, a Jobbik 23, az LMP viszont 16 mandátumot szerezhetne, azaz míg a Fidesz és a Jobbik arányaiban ugyanannyit, az MSZP kicsivel több, az LMP pedig kétszer annyi képviselői helyhez juthatna.
A vegyes rendszer tehát szimplán arányosítva súlyosan torzítaná a választások eredményét. Ezen segíthetne, ha területi listák helyett csak egy országos lista lenne, amire közvetlenül szavaznának a választók, és ez egészülne ki az egyéni körzetekben leadott töredékszavazatokkal.
Forrás: Index
Remélem, hogy a csepeli önkormányzatból, is kirugják a hozzá nem értő korrupt szocialista gazembereket!
Az Avarkeszi elvtársat már leépítettük! 😉 Most jöhet a többi.
Budapesten csak néhány régiós kerület marad az összevonás után !!!
“A főváros Fidesz által támogatott főpolgármester-jelöltje szerint most csak a kampány hosszabbodna meg, ha elhalasztanák az önkormányzati választást. Úgy véli, hogy ez a szocialisták érdeke lenne.
Jelezte: Kósa Lajossal összeszedték a jelenleg elérhető közigazgatási struktúrákat, ám nem javasoltak ezek közül egyet sem a megvalósításra. Tehát cáfolta azt a korábbi hírt, miszerint megszüntetnének, összevonnának budapesti kerületeket. “Erről majd a parlament dönt” – mondta Tarlós a műsorban. A kerületek harmonizálása azonban fontos feladat – tette hozzá.”
SOK SIKERT !!!!
Vajon Csepel önálló maradna,vagy hozzácsapnak valakihez? Vagy nem jól értem a tervezetet.
Nem akarja megszüntetni a Fidesz a fővárosban a kerületeket, csak a hatásköröket tisztázni és a képviselő-testületek létszámát csökkenteni – jelentette ki Kósa Lajos, a párt alelnöke a Magyar Televízió Ma Reggel című műsorában.
Úgy vélte, az önkormányzati törvény módosításáról a leendő Fidesz-kormánynak minimum az önkormányzati szövetségekkel ezt egyeztetni kell.
Ha csökkentenék ezt az óriási ésszerűtlen bürokráciát, ami ebben a k országban van, már azzal milliárdokat lehetne megspórolni.
Ha valamit el akar intézni az ember, ahhoz 100 papír kell és egyik hivatalból zavarnak a másikba!
Egy jó példa a fidesznek, hogy hogyan is kellene csinálni:
http://totalcar.hu/magazin/kozelet/nemetvizsga/