Meridián Online.hu
A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken feszítették keresztre őt a római katonák.
Azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival, és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból töviskoronát tettek a fejére; kezét, lábát odaszegezték a kereszthez, és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. – Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Júdea királya. Szegény meg is halt néhány órán belül.
A családja zsidó szokás szerint eltemettette: egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák hegyén, és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt, és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott! Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: „Nincs már itt, mert feltámadt!”
Mikor van húsvét? A március 21-e utáni első telihold után következő vasárnap húsvét. Onnan tudják, hogy akkor volt, hogy a Biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával Jézus és a tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt), és megitták az előírt több pohár bort.
Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha (görög, orosz), Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Påsk (svéd), Påske (norvég), Paste (román). Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster (német), Easter (angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években, és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet, a nem keresztények is.
Szokások
A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a megújulással, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások nagyrészt nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkezését ünneplik.
Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. Nálunk egyes vidékeken a bábu neve kisze, kice, s virágvasárnapi szokásainkat teszi színesebbé. A mulatságok és a böjti időszak találkozásának jellegzetes népi játéka Konc vajda és Cibere vajda, a farsang és a böjt tréfás háborúsága volt. A húshagyókeddi (farsang utolsó napja) játék szereplői szalmabábok, s a legyőzött Ciberét végigvitték a falun, elégették, vízbe vetették vagy keresztüldobták a templom kerítésén, hogy elűzzék a betegséget, az éhséget.
A böjt alatt régen főleg kenyeret, száraz növényi étkeket ettek. A hosszú böjti időszakot kisebb ünnepek tagolják. A magyar néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.
Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. Magyar népszokás ezen a napon a zöldághordás, más néven villőzés: a termékenységet segítő eljárás. Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A barkaszentelés a keresztény és a „pogány” szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. A moldvai csángók fűzfa sípot fújnak, kurjongatnak, ezzel „keltik fel” a tavaszt. Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el.
A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. Pilátus-égetés is e nap szokása, mikor a Pilátust jelképező bábut elégetik, megverik. A böjt régen hamvazószerdán kezdődött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az előző évi barka hamuját, megkenik vele a hívők homlokát, elhárítva a bajokat. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik.
Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi cselekedeteihez kapcsolódnak. E napon, a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. (Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon.) Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek.
Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja – gyászünnep. Az emberek a helységek szélén lévő kálváriadombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. A Mária-siralmak is ehhez a naphoz kötődnek. Ilyen Mária-siralom az egyik legrégebbi nyelvemlékünk:
„Világ világa, virágnak virága. Keserűen kínzatul, vas szegekkel veretül.”
A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este „visszajönnek” a harangok is Rómából. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka: „Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált.” A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő mondóka: „Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!” E naphoz jellegzetes ételek tartoztak – korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy megőriznek a következő nagypéntekig, vagy odaadják az első koldusnak. Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti kalács, melyet főleg az utcai árusoktól vesznek. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a másik őselem, a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok helyen szokás ilyenkor új ruhát felvenni, vagy legalább kalapot, kesztyűt.
A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik – egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
Húsvét másnapján német területeken, nálunk pedig Kecskemét környékén szokás volt az Emmausz-járás. Annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezető úton találkozott, kimentek a város határán álló kápolnához és vidám mulatságot ültek. E nap Európa-szerte a játék, a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s egy vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték s megfürdették. A locsolás az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek és elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.
Hímes tojás
Hímes tojás, a szürkén átderengő
fény, már lassan pirosba készülő,
fűszál-hálóból mosolygó ajándék, –
hol vagy te múlt, elrejtőzött idő?
Hol vagytok ti, reggeli madárhangok,
melyeken égő ezüst csend ragyog?
Szélvitte csillag? Csodálkozó égbolt?
Világom végén ülök, hallgatok.
Hímes tojás, volt-öröm, vesztes ének, –
együtt vagytok nagy álomkék szemen:
öröm bánattal végleg kéz a kézben,
s a tőr szívemben, – az is gyermekem.
Feltámadás? Feltámadhat az ember?
Feltámadáshoz a hit túl kevés.
Az ember nem más: áldozati bárány, –
s a késnek közönyös a bégetés.
Hímes tojás, mi haggyunk hitet, vágyat,
s nézzük csupán, amíg a zöld szalad,
hogy lángarany tükörben mint ígérget
öröklétet hízelgő pillanat!
Mi emlékezzünk a kedves kezekre,
melyek dajkáltak, díszt adtak reád,
Hímes Tojás, – múló, törékeny Szépség!
…de Szépség nélkül mit ér a világ?!
Nana: Illett volna a szerző nevét feltüntetni.
csepeli: igazad van, és ne haragudj, de nem tudom kinek a verse, de attól még igaz! Én merem és lehet azt is mondani, hogy neked van igazad! Ettől béke a béke!
Lelkes Miklós:
Hímes tojás
“Csepeli”!
Neked nem mindegy?Neked “locsolóünnep” lesz.
A versikét tudod?
“Zúgnak a traktorok,szánt az eke,
Elvtársnő!
Locsolhatok-e?
🙂
Most lenne itt a kereszt állítás ideje! Vagy most a betlehemé?
ződ!
Te, mint bigott ateista, csak a szegfűre koncentrálj! Többre úgy sem vagy képes.
A szeg-hez fogj kalapácsot, a fű-höz pedig sarlót!
Huba! Imádom a narancs levet is! Facsaró előkészítve!
Elvtársak nem fanyalogni a Húsvét miatt, ott van nektek ma a “felszabadulás” (már akinek az volt) ,ünnepelhettek ti is. 🙂
Ráadásul az az április 4 is hazugság volt, mert valóban április 11. Az idei április 11-ben viszont nem lesz köszönete az elvtársaknak.
Jézus nem volt zsidó. Aki elolvassa a bibliát, megtudhatja. Van egy nép, egy másik fajú, akire rákenték azt, hogy Jézus az Ő népe közül való. Küzd is ellene rendesen, még szent könyvében a Talmudban is így ír Róla. Jesu, azaz Jézus annak az átkozott Nimródnak a fia.
Vissza a bibliához:
Tamás evangéliuma: ,XII. Látván, József minő kegyelem birtokában van, továbbá hogy testileg is növekedik, elhatározta, hogy a betűk tanulására adja. Át is adta az egyik tanítónak, aki azt mondta Józsefnek:
– Miféle betűkre kívánod a gyermeket tanítani?
– Előbb a hazai, azután a zsidó betűkre, felelé József”.
Szt. János ev. VIII.
,,47. Aki Istentől van, Isten igéit hallgatja. Ti azért nem hallgatjátok, mert nem az Istentől vagytok.
48. Felelének azért a zsidók és mondák neki:
Nemde jól mondjuk mi, hogy szamaritánus vagy te és ördögöd van?
49. Felelé Jézus: Énnékem ördögöm nincsen, hanem tisztelem Atyámat és ti tiszteletlenséggel illettek engem.”
Szt. János XIII. 33. ,,Keresni fogtok engem, de amint a zsidóknak mondottam, hogy: Ahová én megyek, ti oda nem jöhettek, úgy mondom nektek is.”
Hosszasan sorolhatnánk, de aki kíváncsi rá, majd bizonyára utánanéz.
Azon a régi napon egy ember isteni tudata kimenekült a megkínzott és megalázott testből hogy aztán mégis visszatérve belé megmutassa nekünk nincs halál hiszen a lélek megújulva új életet kezdhet még ugyanazon végsőkig meggyötört testben is bizonyságul hogy az eleven élet mindig újjászületik és örökkön él. Ara Rauch
Az első hszben szereplő vers egyébként Lelkes Miklós kommunista költő verse, talán az én korosztályomból még emlékszünk rá néhányan a Kisdobos újságból. Felnőtteknek szóló írásai az Új Auróra c. lapban jelentek meg. Jelen versének legfontosabb versszaka:
Feltámadás? Feltámadhat az ember?
Feltámadáshoz a hit túl kevés.
Az ember nem más: áldozati bárány, –
s a késnek közönyös a bégetés.
melyben megerősíti azt a materialista elképzelést, hogy az ember egy lélektelen anyaghalmaz. Jézus nem támadhatott fel – sőt talán nem is volt, a versben szó nincs is róla. Hímes tojás, miegymás, szomorúság, iylesmik, valóban erről szólna a húsvét?
Örömmel tudatom, hogy a húsvét igenis a Feltámadásról szól.
Még Lelkes Miklós lelke (mily érdekes paradoxon az örök lélek létezését tagadó ember nem véletlenül élt ezzel a névvel) is halhatatlan és örök. Még akkor is, ha ő ezt nem hiszi el.
maminti:
De igen, Jézus zsidó volt.
“Mt. 1,1 Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségéről való könyv.”
Dávid és Ábrahám zsidók voltak, tehát Jézus is zsidónak született.
“Mt. 2,2 Hol van a zsidók királya, a ki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki. ”
“Mk. 15,2 És megkérdé őt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Ő pedig felelvén, monda néki: Te mondod. ”
“Mk. 15,12 Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok? ”
Jézust a zsidók királyának tekintették, és ő is elismerte, hogy az, tehát maga is zsidó volt. Nem zsidó nem lehetett a zsidók királya: “5Móz 17,15 … A te atyádfiai közül emelj magad fölé királyt; nem tehetsz magad fölé idegent, a ki nem atyádfia. ”
“Lk. 2,21 És mikor betölt a nyolcz nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak, a mint őt az angyal nevezte, mielőtt fogantatott volna anyja méhében. ”
Jézust körül is metélték.
“Lk. 2,32 Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére. ”
Izráel volt Jézus népe, tehát zsidó volt.
“Lk. 4,16 És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni. ”
Jézus szokása volt, hogy minden szombaton a zsinagógába ment.
“Mt. 27,46 Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI?”
Ezt arámi nyelven mondta Jézus. A héber mellett ezt a nyelvet beszélte. Az arámi a héberrel rokon nyelv, ezen a nyelven íródott a Talmud, és Jézus korában a zsidók ezt a nyelvet beszélték Izraelben.
Még hosszan lehetne sorolni, de teljesen egyértelmű, hogy Jézus zsidó volt. Mi más lett volna?
Hajrá-Szenteczky-Hajrá-CSEPEL FC……………..
Hajrá…
Hová fut a védenced? Kergeti valaki?
Valamiről lemaradtam?
Meg tudom érteni némely zsidó író fájdalmát, hogy nem tudja Jézus Urunkat vér szerinti zsidóként bemutatni Nekünk. Hogy egy magát magyarnak valló embernek ez miért ennyire nagy fájdalom, azt nem tudom megérteni.
2. Jézus Urunk apai származását nem tudjuk emberi módon kimutatni. Ugyanakkor van két pozitív információnk is. 1. Máté ev. Szerint a Szentlélektől származik. 2. János ev. Szerint viszont Ő maga Isten megtestesülése. Jézus Urunk kerek perec megtagadja azt, hogy Ő zsidó, illetve, hogy Őt fajilag mérjék fel Dávid utódjának vagy fiának vagy vérének. Hogy is történik mind ez? ,,Miképpen vélekedtek ti a Krisztus felől? Kinek a fia? Mondák néki: A Dávidé” Mert a zsidók a fajt, a vért látták csak, s a Messiásban a fiát látták Dávidnak, de az Úr finoman oda szól: ,,Miképpen hívja tehát őt Dávid lélekben urának, mondván: Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomra, míg ellenségeid lábad zsámolyává teszem.” Ha tehát Dávid őt Urának szólítja, hogyan lehet a fia? Ekkor szól Jézus: Oltalmazzátok meg magatokat az írástudóktól, a vérségimádástól mert a ,,szellem az ami megelevenít, a test nem használ semmit”! Mondta Ő, az Úr. (Máté ev.23. r. Lukács ev.20.)
Mostanában már olyan “ismeretterjesztő filmek” is keringnek a magyar médiában, amik arról “tudósítanak” (butítanak), hogy Jézust nem a zsidók feszítették keresztre. A zsidók szent könyve a Talmud egyértelműen kijelenti, hogy Jézus NEM volt zsidó, de csepeli lehet, hogy többet tud, mint a Talmud írói. Mindenki kihámozhatja a maga igazságát, ahogy ízlése, lelkivilága neki óhajtja. Mindenkinek legyen meg hite szerint.
Maminti, te tipikuis példája vagy annak, hogy miután még egy általános iskolát elvégző gyerek is tudja, hogy Jézus zsidó volt, ha jobbikos lesz, elpusztul az agyának az a fontos területe, amely a racionális gondolkozást, a memóriát és az ítélőképességet korábban úgy-ahogy irányítani tudta.
maminti: Ha Jézus nem volt zsidó, akkor mi volt szerinted?
Kérdi a Rabbi: Grün! Mit mondasz a Mennyei Atyának, ha megkérdi, miért keresztelkedett ki a fiad? Csak annyit Rabbi: Nű és a Maga fia?
Olyan hülye ez a Maminti, hogy Máté és Lukács evengéliumával akar takarózni.
Mátéról (Lévi ben Halfai-ról) a következőt találtam:
Máté apostol, vagy másik nevén Lévi ben Halfai egyike lehetett Jézus első követőinek és apostolainak. Neve a héber Matthai (a Mattitjahu rövidebb alakja) szóból származik, jelentése: Jahve ajándéka. Civil foglalkozása vámszedő volt, amely foglalkozást (és annak űzőit) az izraeliták megvetették, mivel rengeteget dolgoztak a saját zsebükre is. Máté Kafarnaumban (szülőhelyén) dolgozott, ahol – találkozván Jézussal – felhagyott addigi munkájával és követte Jézust (Máté evangéliuma 9,9 Márk 2,14 Lukács 5,27-32). Jézus halála után ő is elhagyta Palesztinát, és Etiópiában hirdette az örömhírt. Később hitének megtagadását követelték tőle, de ő ezt nem tette meg, és ezért halálra kínozták. Emléknapja: szeptember 21.
Tehát Máté is zsidó volt, de ha nem tévedek a 12 apostol is zsidóból állt.
“Abban az időben:Pilátus maga elé hívatta Jézust, és megkérdezte tőle: ,,Te vagy-e a zsidók királya?”Jézus így válaszolt: ,,Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?”Pilátus ezt felelte: ,,Hát zsidó vagyok én? Saját néped és a főpapok adtak a kezembe. Mit tettél?” Ekkor Jézus így szólt: ,,Az én országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna az országom, szolgáim harcra kelnének, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innét való.” Pilátus megkérdezte: ,,Tehát király vagy?” Jézus így felelt: ,,Te mondod, hogy király vagyok. Én arra születtem, és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, az hallgat a szavamra!”
Szent János könyvéből (Jn 18, 33b-37)
Ha emberként tekintünk rá akkor egy nemzet fia, de ha Isten fiaként úgy már nem lehet egy konkrét nemzethez sorolni sőt ne is sajátítsa ki senki (persze nem vagyok krisztológus).
tökre zsír… ez a költészet….heheh:D xd
Ich heiße Jonas Lilla. Ich wohne in Győr. Ich lerne in die Schoule Kunst, Mathe, Grammatik.
már megéri……….