Csepel.info

Csepel volt rendőrkapitánya nem érti, miért akarják „besározni”

Népszabadság

Császár Mihály, Csepel volt rendőrkapitánya egy évvel ezelőtti tanúkihallgatásán már elmondta a BRFK nyomozóinak, hogy a kettős gyilkosság napján délelőtt Takács József nála járt, hogy feljelentést tegyen. Megmutatta a kihallgatási jegyzőkönyvét.A Népszabadságnak adott exkluzív interjúban Császár leszögezte: áll minden vizsgálat elé, a súlyos vádra tekintettel azonban ügyvédet fogadott.

Két hete mutatta be a TV2 Napló című műsoraVujity Tvrtkó riportját a 2009. január 7-én történt csepeli kettős gyilkosság előzményeiről. Így arról, hogy a gyilkosság előtti délelőtt Takács József, a Csepel-sziget Általános és Szakképző iskola igazgatója feljelentést akart tenni a Csepeli Rendőrkapitányságon, ám ennek semmi nyoma a rendőrség nyilvántartásában. Egy név és arc nélkül nyilatkozó rendőr szerint Takács hoszszan, négyszemközt tárgyalt a kapitánnyal, majd elment. A riportban a már menesztett kapitány, Császár Mihály tagadta ezt. Azt mondta, szóba se került semmiféle feljelentés. A keddi Blikk azonban megszellőztette azt a jegyzőkönyvet, amely Császárnak az eset után az életvédelmi nyomozók előtt tett tanúvallomását rögzítette. Akkor beszélt a feljelentésről.Mi tehát az igazság? Kedden Császár Mihály ügyvédje irodájában adott interjút a Népszabadságnak.

– Tiszta a lelkiismeretem, ma is állítom, hogy a helyszínen szakszerűen intézkedtem, és abban is volt „némi szerepem”, hogy a BRFK néhány óra alatt sikeresen felderítette a csepeli kettős gyilkosság elkövetőit. A „hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás” azonban olyan súlyos vád, hogy jobbnak láttam, ha ügyvédet fogadok. Nem tudom, kinek áll érdekében besározni, de állok minden vizsgálat elé – mondta Császár.

(Ügyvédje, Hegedűs László ekkor megjegyezte, hogy a hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás ebben az ügyben fogalmilag kizárt, s ügyfelének nincs takargatnivalója, minden kérdésre válaszol.)

Császár elmondása szerint 2005 óta ismerte, barátjaként szerette és tisztelte Takács Józsefet. Mutatott néhány fotót a közös szalonnázásaikról, bográcsozásaikról.

– Valóban járt nálam a halála előtti délelőtt – mondja. – Épp interjút adtam a csepeli helyi lapnak, ezért hosszasan megvárattam, tényleg csak öt-tíz percet tudtunk beszélni. Elmondta, hogy el akarta hozni a karácsonyi boromat, de lent felejtette a kocsiban. Majd arról beszélt, hogy kénytelen feljelenteni gazdasági helyettesét, Deme Gábort. „Ahogy gondolod, Taki bácsi, gyere, keresek egy illetékest, és tedd meg a feljelentésedet”, javasoltam. Azt mondta, előbb még beszélnie kell Orosz Ferenccel, Csepel alpolgármesterével.

Emlékeztettem Császár Mihályt, hogy a Naplóban nem ezt mondta, ott még azt is tagadta, hogy egyáltalán szóba került volna köztük a feljelentés.

– Egy baráti társasággal szórakoztam, amikor felhívtak. Hiba volt nyilatkoznom – mondta.

– Egyébiránt, amikor a gyilkosság után tanúként meghallgattak az életvédelmi osztály nyomozói, erről nekik is beszámoltam, és ők ezt az információt is jegyzőkönyvezték. (Megmutatta a jegyzőkönyvet, hitelesnek tűnt.)

Császárt arra emlékeztetem, hogy a Naplóban Orosz Ferenc alpolgármester azt mondta, Takács tőle egyenesen a rendőrségre indult.

– Nekem pedig azt mondta, hogy mielőtt megteszi a feljelentést, beszél Orosz Ferenccel. Ezért is beszéltük meg, hogy másnap tízre visszajön.

Császár tagadja, hogy amikor értesült a kettős gyilkosságról, egyenest a kórházba sietett volna Kun Tamáshoz, akit még az ismeretlen támadóval szembeszálló hős biztonsági őrként szállítottak oda, de röviddel később gyilkosság gyanújával őrizetbe vették. – Anynyi történt, hogy amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Kun gyilkos, és nem hős, három járőrt küldtem a kórházba, hogy őrizzék, majd felhívtam a kórházat, hogy addig ne mossák le, amíg a helyszínelők oda nem érnek. Ha ő lőtt, lőpornyomnak kell lennie a kezén – mondta. Az sem igaz, szögezte le, hogy felhívta őt Kun Tamás a gyilkosság után.

– Lehet, hogy hívott, de nem beszéltem vele – így Császár. –Sok telefonálnivalóm volt akkor és rengeteg nem fogadott hívásom. Később én is hallottam a pletykát, hogy Kun beszélt velem, de ez nem igaz. Többeket felhívott a kapitányságon, volt, akivel sikerült is beszélnie, de velem nem.

Császár kitart amellett, hogy bár többmint tíz éve ismeri Kun Tamást, nem ő javasolta biztonsági őrnek a Csepel-sziget iskolába. Emlékezete szerint Takács József három nevet említett neki mint lehetséges „biztonsági emberekét”, köztük Kunét, mire ő rávágta, hogy ő alkalmas lesz. Minden alapot nélkülöző sületlenségnek tartja, hogy 2001-ben Martonvásáron egy rokonai zaklatásai elől védelmet kereső asszonynak átadta volna Kun Tamás névjegyét azzal, hogy ő majd megoldja a gondját. A XIII. kerületi városőrség élére sem javasolta és máshova sem.

– Ma is mindent ugyanúgy tennék, mint akkor – szögezte le a beszélgetés végén. Az, hogy az amúgy barátságos emberként ismert Kun Tamás egy iskolai tárgyalás közepén fegyvert ránt és lelő két embert, őt is meglepte. Régóta ismerte, de ezt álmában sem feltételezte volna róla. – Bár azon érdemes lenne elgondolkodni, hogy milyen tárgyalás az, ahol az egyik fél magnót rejt a zsebébe, a másik pedig fegyverrel ül asztalhoz. Felteszem, mindketten (Takács és Deme) tartottak egymástól. Csak remélni tudom, hogy kiderül egyszer, miért. Meggyőződésem, hogy a válasz egyben a gyilkosság tényleges okára és indítékára is magyarázatot ad –mondta Császár Mihály.

Forrás: Népszabadság

This entry was posted on 2010. március 31. szerda at 01:29 and is filed under Csepel, Krimi. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.