Csepel.info

MTI, Magyar Nemzet

Németh Szilárd és György István

A BKV-vizsgálóbizottság mandátumának meghosszabbításával lehetett volna színvonalasabb jelentést készíteni, de 45 nap múlva sem kerültünk volna közelebb ahhoz, hogy a vizsgálóbizottságban és korábban a cég felügyelőbizottságában is bent ülő képviselő hajlandó-e kimondani a saját felelősségét – mondta György István (Fidesz), a Fővárosi Közgyűlés BKV-ügyeket vizsgáló bizottságának elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A BKV-vizsgálóbizottság csütörtöki ülésén nem fogadta el az elnök által készített jelentéstervezetet, mert az a szocialista képviselők szerint vitára alkalmatlan volt és azzal a fideszes képviselők csak kampányolni akarnak. A bizottságban nem kapott többséget az a szocialista javaslat sem, hogy kérjenek a közgyűléstől mandátumhosszabbítást. György István megismételte: az utóbbi húsz év legnagyobb politikai botránya, ami a BKV-nál történt.

Ítéljék meg – mondta –, mennyire légből kapott vagy politikailag elfogult kijelentés az, hogy az MSZP–SZDSZ kifizetőhelyeként működtették a BKV-t az elmúlt időszakban, ha bizonyos cégek és személyek a városvezető koalíció kedvezményezetti körébe bekerülve verseny nélkül szerződést köthetnek a BKV-val, majd rendőrségi eljárások indulnak, mert a gyanú szerint a kifizetések nem állnak arányban a teljesítésekkel.

György szerint a szocialista képviselők érvét, hogy azért szükséges a mandátum meghosszabbítása, mert „befejezetlen a munka”, „bizonyos szakmai érvek alátámasztják”, mert bizonyosan lehet – az egyébként a szocialista tagok által is színvonalasnak minősített jelentés – szakmaiságát még jobb színvonalra emelni.

Elismerte, hogy az anyagnak vannak még „alaposabban kidolgozható” részei is. A munka akár egy éven át is végezhető lenne, de az a politikus, aki 120 nap alatt nem tudja eldönteni, hogy a vizsgálati jelentés tartalma megfelelő-e, nem Magyarországon él és nincs tisztában azzal, mi történt BKV-nál – jelentette ki. Szerinte amikor a felelősség megállapítására kerül sor, „elgyengülnek” azok, akiknek a párttársai érintettek és nem hajlandók megállapítani a felelősséget.

Felidézte: a Fővárosi Közgyűlés 2009. november 26-án hívta életre a vizsgálóbizottságot, miután 2009 augusztusától „hétről hétre egyre több csontváz dőlt ki a szekrényből”, egyre több botrányos ügy derült ki a BKV-nál, amelyek felvetették, hogy több milliárd forint közpénz nem volt felelős gazdálkodói kezekben a vállalatnál. Mint mondta, a bizottság munkája során mindvégig igyekeztek a szakmaiság berkein belül maradni. Ez nagyon sokáig sikerült is, mert lehetnek a tagok között politikai véleménykülönbségek, de a bizottságban nem politikai vitát kellett folytatni, hanem tényeket kellett megállapítani iratok és személyes meghallgatások alapján.

A tagok 15 ember meghallgatására tettek javaslatot, elfogadták a jelentéstervezet koncepcióját és azt, hogy a bizottsági elnök készít javaslatot a jelentéstervezetre és ezt tárgyalja meg a bizottság, a tagok pedig véleményt fűzhetnek ehhez. A 120 oldalas jelentéstervezet 55-60 százalékos kidolgozottsággal már egy héttel a szerdai ülése előtt elkészült. Közölte: a jelentéstervezet készítésénél több olyan hibára is fény derült a „mamutvállalatnál”, amely ugyan nincs összefüggésben a közpénzek felelőtlen elköltésével, de azt jelzi, hogy „egyfajta rendetlenség” van a cégnél, nincs megfelelő kommunikáció a tulajdonossal, cégjogi értelemben rendezetlen körülmények tapasztalhatók, például Kocsis István vezérigazgatói kinevezése és igazgatósági kinevezése között kétéves eltérés volt, holott a vezérigazgató a szabályok szerint tagja az igazgatóságnak.

Továbbá a felügyelőbizottságot és igazgatóságot nem a törvényeknek megfelelően tüntették fel a cégkivonatban. Álláspontja szerint az MSZP-SZDSZ „politikai konglomerátum” az ellenzéket kirekesztette a közüzemi cégek igazgatóságából és felügyelőbizottságából, így a felelősséget is nekik kell viselniük. Kérdésre válaszolva elmondta: ha elfogadják a jelentéstervezetet az ülésen, akkor az anyag a Fővárosi Közgyűlés elé került volna, ahol 34:33 arányban (a szocialisták és a liberálisok szavazataival) a vizsgálati jelentés „elvérezhetett volna”, azaz nem a vizsgálóbizottsági szakban, hanem a közgyűlési szakban „vált volna az enyészetté” a jelentés.

Elmondta azt is, hogy ha elfogadták volna a jelentést, szerinte akkor sem mondott volna le Demszky Gábor szabad demokrata főpolgármester, holott az anyag az ő politikai felelősségét is megállapítja. Jelezte: a Fidesz a munkával és nem a múlt kutatásával akar foglalkozni, de vannak ügyek, amelyeket ki kell majd vizsgálni.

mno.hu

This entry was posted on 2010. március 25. csütörtök at 20:09 and is filed under Közpénzek, Krimi, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.