Origo
Alighogy tisztázták a leváltásához vezető, hivatal visszaélés miatt indult büntetőügyben Császár Mihály korábbi csepeli rendőrkapitányt, máris újabb, őt érintő vizsgálat folyik a rendőrségen a csepeli kettős gyilkosság előzményeiről. Császárt bizonyítottság hiányában mentette fel jogerősen a Fővárosi Bíróság. Ő maga leváltása után az ártatlanságát hangoztatta, és arról beszélt, szeretne majd újra rendőrként dolgozni.
Később mégis meggondolta magát: nyugdíjba vonult a rendőrségtől, és elszegődött egy magánnyomozó céghez tanácsadónak.
Császár Mihály korábbi csepeli rendőrkapitány tavaly márciusi leváltása óta több mint egy év eltelt, az egykori rendőrtiszt azóta egy magánnyomozó cégnek ad szakmai tanácsokat, semmilyen beosztásban nem dolgozik a rendőrségnek, mégis ismét rendőri munkája miatt kell felelnie. Márciusban ugyanis a rendőrség vizsgálatot indított annak feltárására, milyen szerepet játszhatott Császár a tavaly januári csepeli kettős gyilkosság előzményeiben, miután kiderült, hogy az egyik áldozat halála napjának délelőttjén a rendőrkapitánynál járt.
A BRFK közölte az [origo]-val, hogy a látogatás kapcsán egy esetleges bűncselekmény megvalósulását vizsgálják, és amennyiben hivatali bűncselekményre utaló megalapozott gyanú merül fel, az adatokat továbbítják az illetékes nyomozó ügyészségnek. Fennáll tehát a lehetősége annak, hogy ismét büntetőeljárás indulhat Császár ellen, akinek csak nemrég sikerült tisztáznia magát abban a másik büntetőügyben, amely miatt leváltották a csepeli kapitányság éléről.
Bár a BRFK tavaly márciusban kiadott közleményében csak annyi állt, hogy Budapest rendőrfőkapitánya 2009. március 12-i hatállyal indokolás nélkül vonta vissza Császár vezetői megbízását, Tafferner Éva, a BRFK szóvivője akkor azt mondta: van összefüggés a kapitány leváltása és egy ügyészségen folyó, hivatali visszaélés miatt indult eljárás között.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség a vezetői megbízás visszavonásának napján, tavaly március 12-én gyanúsította meg Császárt a 2008. szeptember 1-je óta folyó, hivatali visszaélés miatt indult ügyben. Császárt azzal gyanúsították, hogy megpróbált közbenjárni egy ismerőseinél tartott házkutatás ügyében, melyet egy másik rendőrkapitányság foganatosított. A gyanú szerint a csepeli rendőrkapitány azt szerette volna elérni, hogy a házkutatás az ismerőseire nézve kedvező eredménnyel záruljon. Császár mindvégig tagadta, hogy jogsértést vagy bűncselekményt követett volna el.
Ez a büntetőügy nem kapott nagy nyilvánosságot, az [origo] azonban a csepeli kettős gyilkosság ügyében indult, Császárt érintő vizsgálatról szóló hírek nyomán rákérdezett a fejleményekre. A Fővárosi Bíróság sajtóosztálya megkeresésünkre szerdán közölte: a bíróság felmentette Császárt a hivatali visszaélés miatt indult ügyben; nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában. Az ítéletet tavaly december 2-án hozták meg, és idén február 19-én jogerőre is emelkedett.
A budapesti főkapitány elégedett volt Császárral
Császár 2005 februárjában lett Csepel rendőrkapitánya. 2008 áprilisában az igazságügyi és rendészeti miniszter rendőrségi tanácsosi címet adományozott neki, és munkájával elégedett volt Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány is. Tóth is elment a csepeli képviselő-testület tavaly április 16-i ülésére, amelyen utoljára még megjelent Császár, és elbúcsúzott a kerület vezetőitől. Tóth a jegyzőkönyv szeint azt mondta az ülésen: a csepeli rendőrkapitány jól tette a dolgát, és megköszönte neki az elmúlt négy és fél évben végzett munkáját.
Leváltása után Császár a rendőrség rendelkezési állományába került. “A rendőrség berkeiben ez azt jelenti, hogy egy éven belül beosztásának és képzettségének megfelelő, hasonló pozíciót biztosítanak számára. Jelen esetben nekem ez az jelenti, hogy Budapest rendőrfőkapitánya továbbra is számít a munkámra” – mondta Császár a Csepel Újságnak egy tavaly április 10-én megjelent interjúban.
Ekkor határozottan kijelentette, hogy továbbra is rendőrként szeretne dolgozni, és utalt rá, hogy ha lesz lehetősége rá, szívesen visszatérne a csepeli rendőrkapitányság élére. Felidézte azt is, hogy korábban viccesen azt mondogatta csepeli kollégáinak: “2017-ben lesz a csepeli rendőrkapitányság százéves, s majd akkor megyek nyugdíjba, innen.”
Tovább akart dolgozni, mégis nyugdíjba vonult
Császár azonban nem egészen fél évvel később – még hónapokkal a felmentő ítélet előtt – valamiért meggondolta magát. 2009. szeptember elsejével nyugállományba vonult – közölte az [origo]-val kedden a BRFK kommunikációs osztálya.
Császár nyugdíjba vonulása után szakmai tanácsadó lett egy magánnyomozó cégnél. A Broomfield-Security Magánnyomozó és Biztonsági Kft. 2009. november 23-án alakult meg 500 ezer forint jegyzett tőkével, és december 4-én be is jegyezték. A kft.-nek két tagja van: Császár és a többségi befolyással rendelkező, washingtoni székhelyű Broomfield Invest & Trade LLC.
“A megbízás elvégzésére garanciaként szolgál a több évtizedes szakmai gyakorlat, az ennek során kialakult aktív és passzív bűnüldözői kapcsolatok” – hirdeti magát honlapján a magánnyomozó cég. A honlapon megemlítik azt is, hogy a tulajdonosi körben van olyan, aki több évtizedes rendőri tapasztalattal rendelkezik. (Császár karrierjéről keretes írásunkban olvashat.)
Az [origo] szerette volna megkérdezni Császárt arról, miért döntött úgy, hogy mégis nyugdíjba vonul. Üzenetet hagytunk neki a magánnyomozó cégnél dolgozó kollégájánál, de egyelőre nem jelentkezett.
A kettős gyilkosság előzményeiben játszott szerepét vizsgálják
Császárt nem sokkal az után váltotta le a csepeli rendőrkapitány, hogy 2009. január 7-én kettős gyilkosság történt a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában. Az intézményvezetőt, Takács Józsefet és helyettesét, Papp Lászlót lőtték agyon. A rendőrség már másnap őrizetbe vette a két gyanúsítottat: a csepeli MSZP-ben is tevékenykedő Deme Gábort, aki az iskola gazdasági igazgatója volt, és a gondnoki feladatokat ellátó K. Tamást.
Császár leváltásakor megjelentek olyan sajtóhírek, melyek szerint a kapitányt azért mentették fel, mert állítólag szoros kapcsolatot ápolt a gyilkosság egyik gyanúsítottjával, K. Tamással. Deme ügyvédje, Ruttner György tavaly januárban azt mondta az [origo]-nak: védencétől úgy tudja, hogy K. Tamás Császár ajánlására került az iskolába. Császár akkor nem nyilatkozott, a BRFK sajtóosztályának vezetőhelyettese, Illés Hilda pedig azt mondta az [origo]-nak: “A kapitány úr nem adott személyére ajánlást.” Az alapítványi iskola kuratóriumának elnöke, Weszelovszky Károly szintén azt állította: nem igaz, hogy K. Tamás a csepeli rendőrkapitány embere lett volna, álláshirdetés révén került az iskolába.
A csütörtökön megjelent Blikkben ugyanakkor idézik Császárt, és a nyilatkozat alapján az egykori rendőrkapitány követte K. Tamás pályafutását. Császár a lapnak azt mondta: folyamatos problémák voltak a fegyelemmel az intézményben, úgy tűnt, hogy K. Tamás tökéletesen alkalmas volt arra a munkára, érezhetően jobb lett a fegyelem, és Takács Császár szerint többször jutalmat adott neki.
A rendőrség Császár leváltása után határozottan tagadta azt is, hogy a személycserének köze lenne a csepeli gyilkossághoz. Idén márciusban mégis megindította a vizsgálatot annak kiderítésére, milyen szerepe lehetett Császárnak a kettős gyilkosság előzményeiben. A BRFK a Tv2 Napló című műsorának információja alapján lépett, miszerint az egyik áldozat, Takács József a halála napján találkozott Császárral. Takács aznap Orosz Ferenc csepeli alpolgármesterrel is találkozott, akinek azt mondta, hogy tőle egyenesen a rendőrségre megy, hogy pénzügyi visszaélések miatt feljelentse Demét.
A BRFK kommunikációs osztálya szerdán megerősítette az [origo]-nak, hogy a csepeli rendőrkapitányság beléptetési nyilvántartása szerint Takács január 7-én tényleg járt az épületben, de aznap tőle nem érkezett feljelentés.
A Népszabadság szerint másfél órán át tartott Takács és Császár találkozója. Császár ugyanakkor azt állította: Takács csak egy üveg bort vitt neki a halála napján, de azt a kocsijában felejtette, és ezért abban maradtak, hogy két hét múlva együtt ultiznak majd, és akkor megisszák. A Népszabadság rendőrségi forrásból úgy tudja, a gyilkosság után Császár meglátogatta a gondnokot, K. Tamást a kórházban, K. autója pedig a csepeli rendőrkapitányság előtt parkolt, amikor három nappal a gyilkosság után lefoglalták.
Császár karrierje
Császár a Csepel Újságnak adott, tavaly áprilisi interjúban részletesen beszélt szakmai pályafutásáról. Elmondta, hogy 1982-ben, 23 évesen, Érden kezdett rendőrjárőrként. Mindössze egy hónapig dolgozott ebben a beosztásban. “Belefutottunk egy súlyos bűncselekménybe, s ekkor – egy hónapos rendőrként – sikerült észrevennem dolgokat, összefüggéseket. Ennek az ügynek köszönhető, hogy nyomban átvezényeltek az akkori Budai járási rendőrkapitányság bűnügyi osztályára nyomozónak” – mondta. Egy év elteltével rendőr zászlósi fokozatot kapott. 1985-ben az érdi rendőrkapitányság vizsgálati csoportjának vezetője lett. Közben felvették a rendőrtiszti főiskolára, és a felsőfokú tanulmányok mellett 1986. szeptember 1-jén a Pest Megyei Rendőrkapitányság életvédelmi osztályára igazolt.
A főiskola elvégzése után, 1989-ben visszakerült Érdre, ekkor 30 éves volt, és rendőr századosként dolgozott. Átvette az érdi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetését.
Két évvel később Százhalombattára helyezték át. Két évet töltött ott, majd a budapesti I. kerület rendőrkapitánysága következett, ahol öt évet dolgozott bűnügyi osztályvezetőként. Az ő feladata volt itt öt éven át a tűzijáték budai régiójának biztosítása bűnügyi szempontból. 1998-99-ben Budafokon volt hivatalvezető, majd egy Fehér megyei rendőrőrs parancsnoka lett. 2000-ben visszakerült a fővárosba, a XIII. kerületben közrendvédelmi osztályvezetőként az egyenruhás állomány parancsnoka lett. Innen érkezett Csepelre 2005 februárjában. Az interjúban azt mondta: 64 elismerést kapott pályafutása során, köztük sok miniszteri és fővárosi jutalmat is.
Forrás: Origo
Valóban itt lenne az ideje a csendőrség felállításának.
A jelenlegi rendőrök csak üldözzék bátran a gyorshajtókat.
Ha itt nem látnak semmilyen összefüggést a gyilkossággal, akkor
miben?
Gratulálok a bűnügyi statisztikáikhoz!!!!
a “csendőrség” sem látna, csak rögtön ítélne, azzal a hozzáállással pedig nem lehet mindent kideríteni, feltárni a teljes ügyet.
Nem kell nekünk Császár Mihály, ő volt a császár a csepeli rendőrkapitányságon.
Az önkormányzattal is jó kapcsolatot ápol a csepeli rendörség. Ezt az önkormányzat nyilatkozta. Nem jó kapcsolatot kell ápolni, hanem hvatalból együttműködni vele, de cimboraságnak, haverságnak semmi keresni valója NINCS!
Az elvtársaknak össze lellene szarni magukat, ha egy rendőr belép a hivatalba!
De ügye nálam is eltusolták a feljelentésem!
Át se vették, ajálva kellett feladnom, de ELTUSOLTÁK az ügyet!
Ez egy rohadt nagy csepeli MAFFIA!
@…: ez baromság, mi köze a csendőrségnek a rögtön ítéléshez? :-S Pl. Franciaországban is van csendőrség, mégsincs statárium.
Ja, hogy mert, hogy Magyarországon egyszer a csendőrséghez negatív érzések társultak és neked csak a szó számít? :-S Ez valami nagyon beszűkült látókör. De akkor hívjuk Almafa Akciócsoportnak a csendőrséget és minden happy 🙂
Ja meg az önkormányzat támogatja pénzel a rendőrséget?
Ez NORMÁLIS?
Akkor bármilyan gezemberséget elkövethetnek, megpróbálják eltusolni az ügyet, higy nem ezért fizetnek.
Lásd a csepeli kettős gyolkosság!
” …:
2010. március 25., csütörtök 16:14-kor
a “csendőrség” sem látna, csak rögtön ítélne, azzal a hozzáállással pedig nem lehet mindent kideríteni, feltárni a teljes ügyet.”
Rövid időn belül nem is lenne mit kideríteni, feltárni. A tekintély és a tisztelet lehet visszatartó erő is. De most kinek van tekintélye és visszatartó ereje…Kiss E.-k, aki oldalba vizeli a kenyéradógazdája palotáját, a dublőrje meg tőri az autókat (csak egy példa…de sorolhatnám)…
Burány Sándor, az MSZP fővárosi elnöke a köztévé műsorában rágalomnak nevezte, hogy a BKV az MSZP-SZDSZ-koalíció kifizetőhelyeként működött volna.
Burány Sándor – elmondása szerint – kizártnak tartja, hogy bármely MSZP-s politikus bűncselekményt követett volna el.
MHO / MTV
Jaj Jaj, hány MSZP-s politikus van sitten?
Elrejtett mondatok…
Weszelovszky neve (nekem) akkor jött elő először, hogy egy évig(!) fektette a tantestület levelét “kis Hitler”-ről, a mindent átitató megfélemlítésekről, minősíthetetlen erőszakoskodásokról. Akkor valami olyasmire hivatkozott, hogy a levelet “nem írták alá” – később viszont megerősítette, hogy az “eredeti, hiteles”, stb (erre varrjon gombot, aki érti a gondolatfűzést).
Most meg a Kun-Császár duót próbálja bagatelizálni ezzel az “álláshirdetés útján került oda” szöveggel – holott sokan megerősítették (a BRFK is így tudja), hogy sok éves “barátság”, együttműködés, egymás “kisegítése” van a dologban.
Az embert elfogja a rettegés: MINDENKI, akinek a neve ezzel a gyilkossággal kapcsolatban felmerül – legyen az buszsofőr, fagylaltos vagy akármi – bűnöző, gyilkosok cinkosa?… Nesze neked, vörös Csepel, MSzP, baloldaliság….
Szeretnék arról hallani, hogy végre a nyomozóhatóság(ok) is készítenének egy interjút a főkurátorral, és megtudakolnák esetleg, hogy miért NEM TULAJDONÍTOTT jelentőséget a tantestületi levélnek, és hogy ugyan mire alapozza ezt a szimpla “álláshirdetésre jelentkezett” történetét.. Pl. utána lehetne nézni a pályafutásában: honnan és mikortól ismeri Császárt, esetleg Kunt, stb-stb.
Karakó: Weszelovszky nem hiszem, hogy benne volt. nyilván vannak neki is piszkos ügyei, de hidd el, hogy nagyon fáj neki, hogy a nevelt fiát megölték.
Biztos, hogy nem akadályozná a nyomozást. Ő is azt szeretné, hogy a bűnösök méltó büntetést kapjanak. Egy apának nincs szörnyűbb, mint amikor elveszíti a fiát, főleg ilyen körülmények között.
Weszelovszky igaz nincs benne a gyilkosságban, de bizony sokszor sokfélét mellébeszél, úgy is mondhatni, nem mond igazat! Hogy miért?????