Origo.hu
Hangokat hallanak
Több száz pszichiátriai beteg eltűnt az orvosok elől a pszichiátriai intézet tavalyi bezárása óta – számolt be az RTL Klub Híradója. Skizofrénekről van szó, akiknek továbbra is szükségük lenne kezelésre, mert soha nem gyógyulnak meg.
A kórházreform részeként megszüntetett Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet – vagy ahogy legtöbben nevezték: a Lipót – tavalyi bezárása után 500-600 skizofrén beteg eshetett ki az ellátási rendszerből. Németh Attila pszichiáter az RTL Klub Híradójának azt mondta, hogy ezek a betegek nem mennek el új orvoshoz, új kórházba, és sokan vannak közöttük, akik közben hajléktalanok lettek, ezért megtalálni sem lehet őket.
Ez az eddig kezelt skizofrének 1-2 százalákát jelenti, akiknek továbbra is kezelésre lenne szükségük, mert sohasem gyógyulnak meg. “A skizofrén betegeknél nem alakul ki a betegségtudat, így ha kezelés nélkül marad, visszatér, hogy hangokat hall, és jönnek a téveszmék” – mondta Németh Attila. Az orvos szerint a pszichiátriai osztályokon nagy a zsúfoltság, és sokat kell várni, mert csökkent az orvosok és a férőhelyek száma is.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai azt mutatják, tavaly nagyjából 1-2 százalékkal kevesebben és körülbelül 10 százalékkal kevesebb gyógyszert váltottak ki. “A 2007-es adatok birtokában kell elvégezni azt a vizsgálatot, amely cáfolja, vagy alátámasztja ezt, vagy kimutatja, hogy kik azok, akik kimaradhattak az ellátásból” – mondta Molnár Márk, az OEP gyógyszerügyi főosztály-vezetője az RTL Híradójának. Az OEP ígérete szerint néhány héten belül befejeződik a vizsgálat.
Ma az alábbi e-mailt kaptam:
Mindenki figyemébe!
Kedves Barátaink!
Most jöttem a könyvvizsgálói továbbképzésről, ahol a
társadalombiztosítás
2008-as
változásáról tartottak előadást. FELHÁBORÍTÓ VÁLTOZÁSOIKAT
HAJTOTT
VÉGRE A
KORMÁNY!
A nyugdíjjárulék és
egészségügyi járulék az alábbiak szerint változik:
A munkaadók által befizetett járulék: nyugdíjkasszába a
mostani 18 %-ot
24%-ra emelik
egészségügyi kasszába 11 %-ot 5%-ra csökkentik.
Munkavállalók
járulékai: nyugdíjjárulék 8,8 %-ról 9,5%-ra nő, egészségügyi
jár. 7%-ról
6%-ra
csökken.
Mit jelent
mindez?????
Lerázza kormány
magáról az egészségügyet, az elvonást átterelik a
szintén
hiányos nyugdíjkasszába.
Majd megemeli a járulékot a privatizált EÜ
kassza!
Ezért már
őt fogják szidni! Kérdés, hogy lesz-e egy 7%-kal
csökkentett
bevétel mellett is
jelentkező? EZ UGYEBÁR, HA JÓL SZÁMOLOM MINIMUM TOVÁBBI
120 MILLIÁRD Ft kivonást jelent az egészségügyből. Kérdésem,
hogy hol volt
a
parlamentből az
ellenzék? Miért nem hangos a sajtó az övön aluli
ütéstől?
MI LESZ VELÜNK,
VÁLASZTÓPOLGÁROKBÓL, HA BETEGEK LESZÜNK? HÁNY ORVOST
FOGNAK
ELBOCSÁTANI ÉS HÁNY ÚJABB KÓRHÁZAT ZÁRNAK
BE?
Kérem továbbadni, mert végső
soron a mi bőrünkre megy a minden mértéket
meghaladó aljasságuk!
A több-biztosítós törvénytervezet diszkrét
bája
Azt eddig is gyaníthatta
mindenki, hogy az idősebb, krónikus
betegség(ek)ben
szenvedő ügyfelekért nem fognak kapkodni a profitorientált
magánbiztosítók
(a mellékelt cikk
szerint Hollandiában ‘Arany Kézfogással’ – egy nagyobb
összeggel – veszik őket rá, hogy feladják a biztosításukat.
Ezzel az
erővel
akár el is
altathatnák őket…), de nehogy az képzelje bárki is, hogy
az
aktív korosztály sorsa nem lesz
ugyanígy megpecsételve. A cikk szerint
nyilvánosságra került törvénytervezet szerint a
magánbiztosítók csak
természetbeni
betegellátást fognak finanszírozni, táppénzt nem
fizetnek.
Ezt
lovagiasan
áthárítják a munkáltatókra! Vagyis a táppénzt, amit eddig
a
társadalombiztosítás fizetett a
szép, új szadeszes világban a
munkáltatónak
kell fizetnie. (Csak halkan kérdezem: – akkor mi a fenének
kellenek a
magánbiztosítók?)
Gondoljátok meg, proletárok, mi következik ebből! Egy olyan
országban,
ahol
a
munkavállalók többségét a magánszektor foglalkoztatja. Meddig is?
Amíg
egészséges. A lehetséges
következményeket mindenkinek a fantáziájára
bízom.
A
magánbiztosítók extraprofitját tehát a munkáltatók fogják
megtermelni.
Képzeljük csak el, mi
történik egy kis vagy közepes vállalkozásban egy
kiadósabb influenzajárvány idején? Nem elég, hogy kiesik az a
bevétel,
amit
a
lebetegedett alkalmazottak nem tudnak megtermelni, és ebből a
negatív
bevételből még táppénzt is
fizessen nekik. Munkahelyi balesetről, tartós
betegségről már ne is beszéljünk. És vajon milyen
létbizonytalanságba
taszítja ez a
tervezet azt a rengeteg magánvállalkozót, aki önmagát
foglalkoztatja? Ez a réteg eddig kapott táppénzt, ha
lebetegedett, ezentúl
majd magának
fizet. Miből is? És egyáltalán akkor miért is fizetünk
TB-t?
Ez
az egyik olyan Achilles-sarka a magánbiztosítós rendszernek,
ahol a
legsikeresebben lehetne
megtámadni. Ez a megoldás ugyanis csak maguknak a
biztosítóknak lenne bomba üzlet, magánemberként még a
legdoktrinérebb
liberálisoknak sem
lehet érdeke, az MSZP sakkban tartott képviselőiről nem
is beszélve. Őket leszámítva lényegében az egész társadalom
véd-és
dacsztövetségbe állhatna,
hiszen végre volna egy olyan kérdés, amiben a
munkaadók és a munkavállalók is egy oldalra
kerülnének.
A rendszer ajándéka
– legtöbb, mi adható – a totális létbizonytalanság az
egész társadalomnak. Ez bizony a szolidaritáson
alapuló
társadalombiztosítás
halálos ítélete. Nem érdemli meg a homo sapiens nevet az, aki
ezt az
embertelen, ördögi tervet
kieszelte: nem hiszem, hogy anya szülhet ilyen
kreatúrát, csak a sátán klónozhatta azokat, akik az
emberi
kiszolgáltatottságból akarnak
profitot termelni.
Csináljon a
Szabad Demokrata Romboló Páholy saját tagjainak olyan
Magánbiztosító rendszert, amilyet akar, de nekünk nem
kellenek sem ők, sem
embertelen
rendszerük. Ideje lenne őket véglegesen leszázalékolni!
Terjesszétek, proletárok! Már nemcsak a láncaitokat
veszíthetitek! Az
ÉLetetekről van
szó!
Alkotmányellenes
biztosítási reform
Az SZDSZ az
általa a holland rendszer mintájára megvalósítani
szándékozott
egészségbiztosítási
reformot már részben végrehajtatta az MSZP-t képviselő
pártelnök-kormányfővel és egészségügyi tanácsadóival, akik
szintén inkább
liberális, semmint
szociális beállítottságúak. A kormányfő és a kisebbik
koalíciós párt által elképzelt társadalombiztosítási reform
egyik részét,
a
kórházi
kezeléshez kötött egészségügyi szolgáltatásokat érintő
kórházreformot a kórháztörvény módosításával még a nyáron a
társadalom és
az
egészségügyi
szakma, valamint érdekvédelmi szerveik megkérdezése
nélkül
oldották meg. Mára
egyértelművé vált, hogy rosszul.
Az egészségjog sérül
Kórházakat zártak be vagy a korábbi gyógyító jellegüket
elvonva elfekvő
intézményekké
alakították át, ahelyett hogy a gyógyító intézmények
változatlan fenntartása mellett csak a felesleges
ágykapacitást vonták
volna
el, és így
a kórházbezárásokkal kialakuló új körzetbeosztás miatt
a
betegek
túlnyomó többségét messziről kell a körzetének megfelelő
kórházba
szállítani. Az ezzel járó
hosszabb szállítási idő a beteg állapotának
rosszabbra fordulását okozhatja, sőt életét is
veszélyeztetheti. Részben a
kórházak
és a kórházi ágyak csökkentése és az egészségügyi
személyzet
radikális leépítése miatt
nemcsak a késedelmes kórházba kerülés
veszélyeztetheti a beteg életét és egészségét, hanem a műtéti
várólisták
idejének jelentős
meghosszabbodása is. Mindez egyértelműen sérti az
alkotmány 70/D. paragrafusába foglalt, az egészséghez való
jogot. Ugyanez
a
helyzet a
szűkebb értelemben vett egészségbiztosítás terén is. Azzal,
hogy
a
társadalmi szolidaritás és kockázatközösség elvén nyugvó
állami
egészségbiztosítási rendszert
– holland és szlovák mintára –
profitorientált
egészségbiztosítássá akarja átalakítani a kormány az SZDSZ
nyomására,
ugyancsak durván sérül a
szövegében már gyökeresen módosított, valamint az
EU-konform magyar alkotmány előbb már hivatkozott szakasza.
Nézzük, mi
történt
Hollandiában!
Egy rókáról két
bőrt
Hollandiában azzal, hogy
2006-ban megszüntették a szolidaritás elvén
alapuló
kétpilléres – államilag szervezett, de az állam, a
munkáltatói és a
munkavállalói,
valamint a biztosítotti oldal részvételével
önkormányzati
alapon működő –
egészségbiztosítást, átadva azt a nyereségorientált
magánbiztosítóknak, a korábbi harminc euró összegű havi
biztosítási
járulék
száz
euróra emelkedett. Korábban a harminceurós járulék fizetése
a
munkáltató és a biztosított
munkavállaló között feles arányban oszlott
meg.
Most a
munkáltató a járulékfizetésben nem vesz részt. Ezért a
munkavállaló
és a vállalkozó
egyaránt száz euró hozzájárulást fizet. Az új
rendszerben
a
biztosítótársaságok betegségi és szülési segélyt, azaz
táppénzt nem
fizetnek. Ezt a
munkáltatók kénytelenek fizetni maximum két éven át, az
összeg az átlagkereset hetven
százaléka.
A táppénz kifizetése
alól a munkáltató csak akkor mentesül, ha erre
biztosítási szerződést köt. A magán biztosítótársaságok így
egy rókáról
két
bőrt húznak
le. A rendszer bevezetése után a biztosítótársaságok
közölték,
hogy a felemelt
járulékfizetés ellenére sem rentábilis nekik a
betegbiztosítás. Ezért állami hozzájárulást is igényeltek.
Ugyanakkor a
járulékösszegek több
mint háromszoros emelése miatt mintegy háromszázezren
maradtak ki a biztosításból. Ezért az állam rászorultság
igazolása
ellenében
átvállalja tőlük a járulékfizetés egy részét. Az állam tehát
duplán
terhelődik. Hollandiában sem
az állam versenyez a biztosítottakért.
A magánbiztosító csak az egészségeseket fogadja szívesen, míg
az instabil
egészségi állapotúakat
igyekszik távol tartani magától. Sőt az öregeket és
a
krónikus
betegeket egy nagyobb összeg kifizetésével, úgynevezett
‘arany
kézfogással’ veszik rá
biztosításuk megszüntetésére. Ugyanezt teszik a
szlovák magánbiztosítók is. Nem véletlen, hogy az új szlovák
kormány a
régi,
szolidaritási alapú biztosítás visszaállítására
törekszik.
Titkos
tárgyalások
Az
egészségbiztosítás tervezett magyar reformja csak annyiban
különbözik
ettől, hogy a
felállítandó biztosítótársaságokban 51 százalék lesz az
állami
és 49
százalék a magántulajdon aránya. Ez azonban csak porhintés, mivel
a
tulajdonosi arány ellenére az
irányítási jogosítványok a magántulajdonosi
szférába csúsznak át. A helyzet így ugyanaz, mint
Hollandiában vagy
Szlovákiában. Sőt
a kormány titkos tárgyalásokat folytatott már a
magánbiztosítókkal, amelyek a kiszivárgott hírek szerint
‘megdöbbentően’
magas követelésekkel
álltak elő – a kormányváltás esetére is – a
működésbiztonsági igényen felül. Ezzel a reformmal nálunk is
megszűnne a
szolidaritási alapú
egészségbiztosítás, és a hollandhoz és a szlovákiaihoz
hasonló antiszociális vonások jelennének meg. Ez szintén
sérti az
alkotmány
70/D.
paragrafusát. Mindezt alátámasztja a közzétett törvénytervezet,
mely
szerint az új pénztárak
zrt.-ként működnének, és csak természetbeni
betegellátást finanszíroznának, ‘táppénzt’ viszont nem. Ennek
fizetését a
kormány nálunk is a
munkáltatókra hárítaná. Ezért, ha a tervezetből netán
ebben a formában törvény lenne, azt az egészségügy
átszervezésével
kapcsolatos
előírásokkal együtt az Alkotmánybíróság elé lell
vinni.
Prugberger Tamás,
egyetemi tanár”
1. Európában van egy ország;
2. Ebben az országban van egy város;
3. Ebben a városban van egy ház;
4. Ebben a házban van egy kislány;
5. Ennek a kislánynak:
– bezárták az iskoláját,
– Az anyukáját kirúgták a munkahelyéről,
– Az apukáját leszázalékolták, mert kilőtték a szemét a rendőrök,
– a közeli kórházat megszüntették,
– a városba vezető vasútat felszámolták.
Melyik országban él a kislány???
Kedves galvániszap!
Amíg te itt az eszméid futtatod, tudod mi történt? A csepel.hu beszámolója szerint eltakarítják a névadód maradékát. Azért mert nem Németh Szilárd, Vörös Csepel vörös kakasa kukorékol róla, ti is mondhattok egy pár kedves szót az eseményről, vagy már csak egy miniszterrel karöltve vagytok hajlandók megszólalni?! Vagy még a Fidesz-központ nem adott engedélyt a hír közlésére? Na most vége lesz a galvániszap-bírkózásnak vagy folytatjátok?
http://www.csepel.hu/modul.asp?name=cikk&file=article&sid=906
Üdvözöl:
Táncsics Antal
a ti antitok
Ja, most látom, a csepel.hu-n egy kérdőjelet is tettek a cím végére. Ti mit tudtok: most viszik vagy nem viszik? Az itt a kérdés! A Fidesz-központ mit mond? Illés Zoli most kit jelent fel? Csak nem a Németh Szilárdot?! A többiek már elfogytak…
Addig nem szabad, hogy vége legyen, amíg az ügy felelősei nem kapják meg méltó büntetésüket. Remélem végére fognak járni a hatóságok.
Ha meg Németh Szilárd és Illés Zoltán nem lenne, gyanítom, hogy mind a mai napig nem tudnánk az iszapról és egyre csak gyűlne, fertőzve mindnyájunk környezetét.
Kedves Antal!
Ha Németh Szilárd 2004. decemberében nem kezd dolgozni azért, hogy a galvániszapot vigyék el innen, és ezt nem folytatja 2008-ig, most lehet, hogy nem 2.100, hanem 8-10.000 tonna galvániszap lenne azokon a telkeken. Ott, ahol Tóth Mihály polgármester kezdettől fogva tudta, hogy letették a mérgező hulladékot, és ezt 2003-tól kezdve elhallgatta a kerület lakossága elől.
Remélem, hogy Tóth Mihály polgármester elpirult kissé, amikor 2008-ban, öt évvel a galvániszap letétele, elhallgatása és azok után, hogy az előbbiek miatt még a koalíciós társ SZDSZ környezetvédelmi minisztere is szégyellt vele együtt, egy társaságban megjelenni, elkezdett hirtelen aggódni kerülete polgáraiért!
A vörös kakas pedig, kedves Antal, ott kukorékol az Ön koponyájában. De hiába kukorékol, mert az a fránya hajnal csak nem akar megjönni.