Csepel lenne Magyarország leggazdagabb településeinek egyike?

Csepel.hu

A ránk kivetett szolidaritási hozzájárulás alapján igen. Ha egy főre vesszük az összegét, a csepeliek többet fizetnek, mint Budán, és többet, mint Magyarország tíz leggazdagabb önkormányzatából nyolcban. Egy panelházban vagy Hároson élő csepeli család minden egyes tagja 15 ezer forinttal többet fizet, mint egy XII. kerületi villa lakói.

A szolidaritási hozzájárulás célja, hogy a gazdagabb települések bevételeiből elvont forrásokat a szegényebbeknek adják. „A különadó összegét a központi költségvetés gyűjti be, majd osztja szét a rászoruló önkormányzatok között, elősegítve a kiegyenlítettebb pénzügyi helyzetet és a közszolgáltatások színvonalának javítását az egész országban.” Ez az elmélet. A gyakorlat más. Az önkormányzati bevételek helyett csak az iparűzési adót veszik alapul. Ez ott magas, ahol a környezetszennyező ipar vagy az utakat, hidakat, vasutat terhelő logisztikai központok vannak. Nem számít, hogy a településen mennyien laknak, milyen az infrastruktúra: le vannak-e aszfaltozva az utak, van-e víz- és csatornahálózat, milyen az egy főre jutó jövedelem, milyen az ott élők szociális helyzete. Ebből a hamis kiindulási alapból következik, hogy Magyarország tíz leggazdagabb önkormányzatából egy főre lebontva csak kettőben fizetnek többet a lista negyedik helyén álló Csepelnél – amennyiben a szolidaritási hozzájárulás egy főre jutó teljes összegét nézzük. (A kerületek mellett a nagyobb városok és a 10 leggazdagabb település esetében számoltuk ki az összegeket.)

Különösen beszédes, hogyan alakul a különadó mértéke. Csepel először 2017-ben fizetett szolidaritási hozzájárulást. Akkor 244 millió forintot. Az összeg gyorsan emelkedett, 2025-re 3,7 milliárd forintra nőtt. Ez az eredeti összeg tizenötszöröse. Minden egyes csepeli esetében 53 ezer forint. Csakhogy a fővárosnak is fizetnie kell, ami egy csepeli lakosra nézve ismét 53 ezer forint. A kettő együtt 106 ezer forint Csepelen minden egyes lakosra, legyen csecsemő, aktív korú vagy nyugdíjas. Magyarország leggazdagabb településén, Nádudvaron a csepelinek alig felét, 54 ezer forintot, az ország második leggazdagabb településén, Ürömön pedig 45-ször kevesebbet, alig több mint kétezer forintot kell fizetni fejenként. Budapesten a VI. kerület fizeti a legtöbbet, lakosonként 107 ezer forintot. Mi, csepeliek a másodikok vagyunk, a legkevesebbet pedig a XIII. és XI. kerületi lakosok fizetik.

A különbségek tehát felfoghatatlanul nagyok, esetenként 20-45-szörösek. Jelen pillanatban úgy tűnik, a szegényebb településeknek kell többet fizetniük.
Nem világos mire költik

Az évről évre növekvő különadót elméletileg az arra rászoruló önkormányzatokra, közösségekre fordítják. Azonban Csepel egyre kevesebb útépítéshez kap támogatást. Emellett a csepeli fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek sem kapták meg 2025-re a 167 millió forintos állami támogatásukat. Ez ráadásul forráshiányra hivatkozva történt ‒ úgy hírlik Németh Szilárd aknamunkájából ‒, miközben ennek a pénznek a sokszorosát, 3,7 milliárdot fizeti be az önkormányzat.

Összességében elmondható, hogy nem világos és nem nyilvános, hogyan és mire költi el az állam a szolidaritási hozzájárulást. Számos önkormányzat fejezte ki aggodalmát a különadó mértéke, növelése és láthatatlan felhasználása miatt. A csepeli önkormányzat a napokban levelet írt az illetékes minisztériumnak, melyben választ várnak arra, mi alapján számolták ki a szolidaritási hozzájárulás összegét.

Csepel.hu

This entry was posted on 2025. március 3. hétfő at 14:24 and is filed under Önkormányzat, Csepel, Kormány. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.

Itt lehet hozzászólni !