Csepel.hu
Idén a képviselő-testület döntése értelmében Debre Istvánné cigánypedagógus, óvodavezető, Bese Benő, a Jedlik Ányos Gimnázium igazgatója és Buzek László röplabdázó kapta meg kerületünk legrangosabb díját.
Az ünnepélyes díjátadó fényét emelte a Polgármesteri Hivatal épülete mellett felállított Weiss Manfréd-díszkút avatása.
1712 július 18-án, 311 éve írták alá azt az úrbéri szerződést, amelynek köszönhetően a török hódoltság után újra benépesült Csepel és újraindult az élet az egykori nagyközségben. Csepel újratelepítése egyben kerületünk születésnapja is, és minden évben július 18-án, Csepel napján kerül sor a díszpolgári címek átadására is.
A díjak ünnepélyes átadása előtt Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a Polgármesteri Hivatal Nagytanács termében állófogadáson köszöntötte a három díjazottat és örömét fejezte ki, hogy a képviselő-testület vita és ellenszavazat nélkül döntött a díszpolgári címek odaítéléséről. Beszédében méltatta az új díszpolgárokat, akik példamutató életükkel érdemelték ki a díjat. Hozzátette, a díszpolgári cím a megtiszteltetés mellett nagy felelősséggel is jár.
Ezután került sor a Polgármesteri Hivatal épülete mellé kihelyezett Weiss Manfréd-díszkút ünnepélyes avatására. Borbély Lénárd felidézte, idén számos évfordulóról megemlékezhetünk. Fél évszázada, hogy Szent Imre térre került Pest legrégibb köztéri alkotása, a Nepomuki Szent János szobor. Szintén 50 éve történt, hogy átadták a Hollandi úton az Úttörő és Ifjúsági Tábort, amelyet az évfordulóra – a csepeliekkel közösen megtervezve – újjávarázsoltak. Idén 130 esztendeje annak, hogy a Weiss fivérek gyára megkezdte működését, ahol a díszkút is készült. Elmondta még, az 1930-as évekből származó serleges láncos kút nagy ritkaságnak számít, és a Weiss Manfréd Rt. felirata mellett a Budapest és a Csepel szavak is láthatóak, amelyek jól kifejezik számunkra, hogy bár elsősorban csepeliek vagyunk, ugyanakkor budapestiek is. Ez idén, amikor a nemzet fővárosa egyesítésének, fennállásának 150. jubileumát ünnepli, különösen fontos, hiszen szimbóluma lehet csepeli és egyben budapesti azonosságtudatunknak.
– A felújított kút méltó dísze lesz a korban vele egyidős Polgármesteri Hivatal épületének, hirdetve a múlt dicsőségét, a jövőbe mutatva – tette hozzá a polgármester. A kutat a Polgármesteri Hivatal vezetékes ivóvíz-hálózatára kötötték, bárki ihat belőle.
Molnár Krisztián helytörténész, a Csepeli Városkép Kft. igazgatója arról beszélt, hogyan sikerült az önkormányzatnak öt éves alkudozás után egy miskolci parasztház udvarán álló kutat megszereznie.
A kutat Kispál György atya szentelte meg, az avatáson Sándor Norbert játszott tárogatón. A kút melletti táblán található QR-kód beolvasásával archív képeket és leírást találhatunk a szerkezet működési elvéről.
Ezután Borbély Lénárd a Polgármesteri Hivatal épülete mellett felállított nagyszínpadon átadta a díszpolgári címeket. A Csepel Díszpolgára kitüntetés annak a személynek adományozható, aki a kerület gazdasági, társadalmi, tudományos vagy művelődési életében maradandót alkotott, életművével, kiemelkedő munkásságával szolgálta az egyetemes haladás, kultúra vagy művészet ügyét, közvetlenül vagy közvetve hozzájárulva ezzel a kerület tekintélyének, jó hírnevének növeléséhez. Ez a kitüntetés erkölcsi elismerés, amely a kerület tiszteletét és háláját fejezi ki.
A díszpolgári címek átadása után az R-GO zenekar adott koncertet a Szent Imre téren összegyűlt szép számú közönségnek.
Debre Istvánné cigánypedagógus, óvodavezető
Debre Istvánné egykori tanítójának köszönhetően lett pedagógus. 1981-ben szerzett diplomát, egy csepeli iskolában kezdett tanítani. Pedagógusként évtizedek óta nagy figyelemmel van a hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású gyermekek nevelése-oktatása, esélyegyenlőségük biztosítása iránt. Már kezdő csepeli pedagógusként külön felzárkóztató foglalkozásokat, szabadidős programokat szervezett a rászoruló gyermekeknek, olyan komplex módon, hogy a szülőket is bevonta az együttműködésben. Munkásságának maradandó értékét jelzi, hogy 1993-ban az országban elsőként hozott létre Csepelen cigány nemzetiségi óvodát a rászoruló gyermekeknek, ahova az integráció jegyében nem csak roma származásúak iratkozhattak be. Az intézmény Debre Istvánné vezetése alatt mintegy kétszáz gyereknek adott esélyt a normális életre, többen közülük diplomát és érettségit szereztek. Nem csupán a gyermekeknek segített, hanem a szülőkön is, munkát szerzett nekik, és az adminisztrációban is mindig segítségükre volt. Az intézményben nagy hangsúlyt kapott a cigány identitás megalapozása, megerősítése. Debre Istvánné számos közösségi elfoglaltsága mellett a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökeként is sokat tett a csepeli romák integrációjáért, a cigányság felemelkedéséért, nyelvoktatóként és vizsgáztatóként a cigány kultúra megőrzéséért.
Bese Benő, a Jedlik Ányos Gimnázium igazgatója
Bese Benő és a Jedlik Ányos Gimnázium neve az elmúlt két évtizedben szinte teljes egészében összeforrott. A közel húsz esztendős intézményvezetői pályafutása során nem csupán mérhetetlen tisztelet vívott ki a diákok és a kollégák körében, hanem vitathatatlan népszerűségnek is örvend a jedlikesek között. A kollégák és a tanulók szeretete igazolja, hogy Bese Benő a szó legnemesebb értelmében pedagógus. Bese Benő elhivatottan kiállt az iskola megújítása mellett, rendíthetetlen érdekérvényesítő tevékenységének is köszönhetően, a Magyar Kormány támogatásával soha nem látott mértékű megújulás kezdődhetett el az iskola életében.
Buzek László röplabdázó
Buzek László 1945. október 8-án született Budapesten. Az 1960-70-es évek legjobb magyar férfi röplabdázója volt, akit a röplabdázás „Puskás Öcsijeként” is emlegetnek, és aki az 1960-70-es években korszakos jelentőségű újításokat honosított meg a röplabdában. Három világbajnokságon és négy Eb-n is részt vehetett. KEK-döntőbe jutott csapatával 1973-ban, ahol ezüstérmet szerzett. Sportpályafutása alatt nemcsak játékos volt, hanem játékosedző, visszavonulása után pedig magyar ifjúsági és junior szövetségi kapitány, sőt, még a Csepel SC elnöke is. Buzek László a Csepel játékosaként tízszeres magyar bajnok, tizenegyszeres kupagyőztes, 1965 és 1982 között 266 alkalommal húzta magára a magyar válogatott mezét. 2020. november 27-én Áder János Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Büszke csepeli lokálpatrióta, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett mind a válogatott, mind pedig a csepeli röplabdázásban. Tehetségével, hozzáállásával, kitartásával és alázatával méltán öregbítette kerületünk jó hírnevét.
Forrás: Csepel.hu
Örömmel tölt el, hogy a magyar és a nemzetközi röplabda zsenije CSEPEL díszpolgára lett. Gratulálok Laci!
A Jedlik igazgató milyen munkásság alapján?