Csepel.info

A nyitó ünnepség fényét emelte, hogy a jeles eseményre a határon túlról is érkeztek magyarok: Horváth János, Nagyszalonta alpolgármestere, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere; Butyka Zsolt, Tusnádfürdő polgármestere, Balogh Elemér, Vámosgálfalva polgármestere, Albert Tibor, Tusnádfürdő korábbi polgármestere és Albert Mátyás Farkaslaka korábbi polgármestere.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere ünnepi beszédében elmondta, június 4-e elsősorban gyásznap, de egyben az összetartozás napja is.
– Az ország szétdarabolása óta eltelt több mint egy évszázad alatt a határon túl rekedt honfitársaink minden nehézség ellenére megmaradtak szülőföldjükön és megőrizték magyarságukat. Összetartozunk velük, hiszen a nemzet szétválaszthatatlan: közös az anyanyelvünk, a múltunk, a jelenünk és a jövőben is csak együtt boldogulhatunk. Az önkormányzati forrásból megvalósított emlékhely célja, hogy feltárja, megismertesse Trianon előzményeit, körülményeit és máig érezhető utóhatásait – fogalmazott Borbély Lénárd.
A polgármester az intézmény legfontosabb kulturális missziójának a magyarság határokkal sem megbontható egységének hirdetését és a nemzeti összetartozás érzésének erősítését nevezte meg. Beszélt arról is, hogy a kiállítás gazdag képillusztrációkkal, eredeti tárgyakkal és korabeli dokumentumokkal, vitrinekben őrzött ritkaságokkal veszi sorra a történelmi-társadalmi eseményeket. Kitért arra, hogy a békediktátum az akkori Csepel életére is nagy hatással volt ezért a kiállításon helyi vonatkozásokat is bemutatnak. Megemlítette, hogy a bejáratnál lévő határkő és a korabeli mintára készült átkelőhely a mementója annak, hogyan vágott ketté településeket és szakított szét családokat a trianoni döntés. Hozzátette, ez volt a sorsuk az ő nagyszüleinek is, akik közülük később többen megélhették, hogy nemcsak lelkükben, de állampolgárságukban is magyarok lehettek. Kijelentette, büszke arra, hogy országgyűlési képviselőként részese lehetett a nemzet újraegyesítésének, amikor a Parlament 2010-ben törvényt alkotott a nemzeti összetartozásról. A jövő feladatának jelölte ki, hogy gyermekeinkben elültessük és ápoljuk a nemzeti összetartozás érzését, hogy mindannyian a magyar nemzet részei vagyunk. Az emlékhely megvalósulásáért köszönetet mondott a képviselő-testületnek, a Csepeli Városkép Kft.-nek és a Csepeli Városgazda Zrt.-nek, valamint Molnár Krisztiánnak, a Csepeli Városkép Kft. ügyvezetőjének.

Németh Szilárd honvédelmi államtitkár arról beszélt, hogy a világ 1920 óta nem sokat változott, hiszen ma is ugyanazért küzdünk: meg kell védeni a hazát, a Kárpát-medencét. Felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti örökségünket, a keresztény kultúránkat, és magyarságunkat minden körülmények között meg kell őrizni, majd felolvasta Kövér László, az Országgyűlés elnökének levelét. A házelnök hangsúlyozta, mindannyian erőt tudunk meríteni abból, hogy az elmúlt száz évben a magyarság, ha nagy veszteségek árán is, de erősnek bizonyult. „Az előttünk álló időkben minden európait utolérhet a maga trianoni sorsa: a szülőföldön történő politikai álvetettség és gazdasági kifosztottság. Az államok feletti érdekcsoportok minden nemzetet ki akarnak forgatni önmagából, hogy megvalósíthassák a 21-ik századi európai Trianon-tervet, az Európai Egyesült Államokat.” – figyelmeztetett Kövér László. Szerinte a törvények semmit nem érnek lélek nélkül, a jogi és politikai kereteket a magyaroknak kell megtölteniük lélekkel. Ezt a célt hivatott szolgálni az Összetartozás Háza, amely Kövér László szerint az emlékezés, az erőgyűjtés és a testvéri találkozók színterévé válhat.
Az ünneplők a beszédek között meghallgathatták Erdő Zoltán tárogatóművész és a Székely Dalegylet Férfikórusának előadását. Az ünnepség után felnyitották a bejárat előtti jelképes határsorompót, majd a nemzeti szalag átvágása után Kispál György atya, a Csepeli Jézus Szíve Plébánia plébánosa és Kertész Péter atya, a Kisboldogasszony templom plébánosa áldotta meg és szentelte fel az épületet.

A fotók ide kattintva tekinthetők meg.