V39Endre, Csepel.info, Mr.Gabee
Az alábbiakban ismét Vezér Endre összeállítását olvashatják olvasóink:
Mivel a Csepeli evangélikus egyház történetérő nem tudok külön könyvet ajánlani, a Csepeli Monográfiából ide kivonatlom az egyházra vonatkozó írásos anyag egy részét. E monográfiát 1934-ben adták ki, tehát időben eddig terjed leírásom.
Kezdetben a gyér számú csepeli evangélikus lakosság lelki gondozását a püspökség a 20. század elején a Kispesti evangélikus egyházközség felügyeletére bízta. Amikor Csepelen tovább népesedett az egyház, saját felügyelőt választottak 1912-ben Mike Lajos személyében. Ő intenzív munkával megindította az egyházi életet. Munkatársai voltak : Hausild Emil mérnök, Schmidt Mihály pékmester és Knodel Márton vendéglős. 1922-ben a püspökség kinevezte lelkésszé Mosznyik Gyula nyugalmazott erdélyi főesperest. 1923-ban a Korona Uradalom az egyház kérésére 1kh. és 200 négyszögöl telket bocsátott rendelkezésre a Csepeli Kertvárosban kizárólag templom, paplak és iskola építésére. E telket 1927-ben elcserélték a Gyár utca tengelyében a templom jelenlegi telkére, amely 929 négyszögöl méretű. Mosznyik főesperes 1925-ben öreg korára tekintettel lemondott. Helyére a püspök Olák Károly lelkészt nevezte ki. Ettől az időtől kezdődik a csepeli egyház gyorsabb fejlődése.
A templom alapkőletétele 1926-ban volt. Az alapkőben szokás szerint egy okmányt helyeztek el a Kormány névsorával, továbbá az egyház vezetősége névsorával és egy Bibliával.
- november 14.-én lett kész a templom. A hívek adakozásából, a minisztériumok segítségével, országos gyűjtésből és a Weiss Manfréd család erős anyagi támogatásával 53000 Pengő költséggel épült fel Csepel Sziget első evangélikus temploma.
A harangot Kemény Lajos Pestmegyei esperes 1933-ban szentelte fel. 1930-ban indult a Csepeli Egyház önállósítási eljárása.
A Csepeli Hírlapban (1934-1937) és a Csepeli Újságban (1938-1944) böngészve számos cikk található a Csepeli Evangélikus Egyház eseményeiről. Sajnos ezidein nem tudtam kapcsolatot teremteni az egyházközség vezetőivel, ezért csak külső esti képeket tudok közölni.
Gondolom, a cikk elején a “20. század” elírás. Mivel csepeli voltam 1930-tól 1944-ig, érdekel Csepel múltja. Szüleim evangélikusok voltak, kisebb emlékeim nekem is vannak. Engem valószínűleg Oláh lp. keresztelt. Utóda, Váradi Lajos volt, akihez egy ideig külön hittanra jártam. Később Bence Imre lett segédlelkész, hitoktató, és az ő hittanóráira jártam a Rákóczi úton levő népiskolába. Bence Imre a mi kis családi kvartettünkön is részt vett egy ideig, 1944-ig. Ővele évekkel később találkoztam egy konferencián, és megírta emlékeit abból a csepeli időszakból. Ha önöket ez érdekelné, szívesen rendelkezésre bocsátom.
Javasolnék egy lektort a cikkeidhez, mert ez így több, mint kínos.
Mi a probléma, ami lektort kívánt volna?
Miért volna elírás a 20. század?
Már az első mondatban is, olvasd el figyelmesen.
És mi a baj az első mondattal?
Amit nem a csepelinfo szerkesztője írt, hanem Vezér Endre, akinem a munkájára a csepelinfo támaszkodik. Márpedig forrásainkat nem illik átírni. Kivált, ha nincs is rá ok. Vezér Endre azt mondja, hogy a csepeli evangélikus egyház történetéről külön forrásmunkát ugyan nem tud ajánlani, de annyit teht, hogy az 1934-es Csepeli Monográfiából (ami nem speciálisan az evangélikus egyházzal foglalkotik, hanem Csepel történetével mindenestül), kimásolja azt a pár gyér adatot, ami a szövekből az evangélikus egyházat érinti.
Szóval, akkor mi a baj? (Az utálkozhatnékon és a ferde értetlenkedésen kívül?)