csepel.hu
Továbbra is egyre többen fertőződnek meg koronavírussal. Ebben a helyzetben különösen fontos a megfelelő higiéniai szabályok betartása, a rendszeres fertőtlenítés. Dr. Dobák Andrást, a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat főigazgató-főorvosát a csepel.hu kérdezte.
A főigazgató elmondta: folyamatosan takarítják a szakrendelőt, a kapaszkodókat, kapcsolókat, liftgombokat is, s naponta többször szellőztetnek.
Dobák András felhívta a figyelmet, hogy a többi közintézményben is ugyanígy eljárni, hiszen a vírus elkerülése érdekében a rendszeres, napi szintű fertőtlenítés elengedhetetlen. Mivel a koronavírus inkább cseppfertőzéssel terjed, kontaktúton kevésbé, ezért ugyancsak fontos a maszk helyes viselése. „Lényeges, hogy az orrunkat, szájunkat eltakarva hordjuk a védőfelszerelést, és gyakran mossunk kezet. Ezenkívül próbáljuk meg elkerülni, hogy a szemünkhöz, szánkhoz nyúlunk”.
A gumikesztyű hordásának ugyanakkor a főorvos nem látja értelmét. Hamis biztonságérzetet adhat, és hozzá lehet szokni, utána pedig azt vesszük észre, hogy már nem is mosunk kezet. A védekezéssel kapcsolatban hozzátette: a C- és D-vitaminok szedése ugyancsak célszerű lehet. A Tóth Ilona szakrendelő vezetője az influenza elleni védőoltás hasznosságáról is beszélt. Az 1974-1975-ös nagy influenzajárvány alatt két-három hónap alatt ugyanannyi ember halt meg Magyarországon, mint most a koronavírus- járvány során. A legtöbb áldozat akkor a húszas, harmincas korosztály közül került ki.
„Ők megmenthetők lettek volna egy oltással” – figyelmeztet Dobák András. Ha valaki korábban megkapta az influenza elleni oltást, de továbbra is légúti tünetei vannak, már lehet gyanakodni a koronavírusra. De azért is érdemes oltani, mert ha egyszerre kapjuk el a koronavírust és az influenzavírust, annak nagyon súlyos, sőt akár életveszélyes következményei lehetnek.
„Az influenza elleni védőoltásnak mellékhatása alig van, biztonságos, jelenleg ingyenes és – noha a nagyszámú rendelés miatt most átmenetileg előfordulhat, hogy nincs készleten ‒ folyamatosan elérhető”.
Maszkot fel!
Mindenki hordjon maszkot! A sokszor elhangzott mondatból néhány hónapon belül számos országban kötelező intézkedés lett. Az, hogy a zárt terekben, a közlekedési eszközökön és a rendezvényeken is fontos az arc eltakarása, annak mára tudományosan bizonyított alapjai vannak. A járvány első hullámában készített egyik tanulmány azt mutatta meg, hogy azokban az országokban, ahol a maszkviselés a járvány korai szakaszában bekerült a köztudatba, alacsonyabbak voltak a napi fertőzésszámok. Egy másik kutatás során kiderült az a megnyugtató tény is, hogy a maszkok többsége valóban felfogta a beszéd közben kiáramló cseppeket, ám az is kiderült, hogy a vékony, poliészter és spandex anyagú nyakvédők, vagyis a szájra és orra húzható, kinyújtható sálszerűségek mindössze kisebbekre szabdalták fel a kiáramló nyálcseppek méretét. A szakértők a sálakat és a kendőket is csak végső esetben ajánlják, mivel egy sál mindössze 44 százalékkal csökkentette a megfertőződés kockázatát, amikor egy tesztalany legalább 30 másodpercre egy fertőzött közvetlen közelében tartózkodott. Húsz perc után ez mindössze 24 százalékra redukálódott. A többrétegű szövetek hatékonyabbak: minél szorosabban szőtt az anyag, annál jobb. Egy másik tanulmány szerint a különféle anyagok, például pamut és selyem felhasználásával rétegzett, úgynevezett hibrid maszkok sokkal hatékonyabban képesek az aeroszolok útját állni, mint az egyrétegűek.
