Csepel.info

Az Európai Unió tagállami vezetőivel pénteken megkezdődik a kétnapos csúcstalálkozó Brüsszelben, ahol a következő hétéves költségvetésről és az Európai Bizottság által kidolgozott, történelmi méretű hitelfelvételről tárgyalnak majd.

Nagyon komoly ellentétek vannak a tagállamok és a brüsszeli elit között, nem utolsósorban azért, mert az unió vezető politikusai politikai alapon osztanák szét az országok között azt a hitelt, amihez Magyarország pusztán szolidaritásból járulna hozzá, ugyanis a koronavírus-járvány kezelésének hatékonysága és a gazdaság állapota alapján nincs szükségünk a kölcsönre, önerőből is orvosolni tudjuk a problémákat.

A kormány álláspontja egyértelmű: más nem mondhatja meg, hogyan és mire költsük el ezt a pénzt, valamint politikamentes elosztásra van szükség. Magyarország a gazdaság újraindítására, a munkahelyteremtésre és a növekedésre akarja költeni ezt a pénzt. Hazánk számára a legfontosabb, hogy Brüsszel tiszteletben tartsa a tagállamok szuverenitását, a források felhasználásáról pedig mindenki maga dönthessen, ugyanis minden tagállam helyben tudja leginkább, mire van szüksége.

Komoly és férfias tárgyalások várnak Magyarországra. Európa történetében példátlanul nagy, közös gazdasági csomagot fogunk összeállítani a koronavírus-járvány következményeinek enyhítése érdekében. Ehhez mi is hozzátesszük a magunkét, mi is hozzájárulunk. A vita az, hogy ki döntsön ezeknek a pénzeszközöknek a felhasználásáról. A magyar álláspont világos: a magyarok pénzéről a magyaroknak kell dönteni.

– mondta az uniós csúcsra indulás előtt Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtök délután Facebook-oldalára feltöltött videóban. Hozzátette:

Ezt a döntést, a magyar parlament döntésének értelmében, a saját kezünkben kell tartani, mert a magyarok jövőjéről csak a magyarok dönthetnek.

De miről is szól majd a brüsszeli csúcs?

Az Európai Unió tagországainak vezető kétnapos csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, ahol az Európai Bizottság által javasolt következő, 2021 után érvényes hétéves költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomagról vitáznak majd. A legnagyobb vita azonban arról várható, hogy tervezett hitelfelvétel után hogyan történjen a pénzek felhasználása. Magyarország egyértelműen nincs rászorulva a történelmi méretű kölcsön felvételére, de a nehezebb helyzetben lévő tagállamok felé mutatott szolidaritásból hajlandó hozzájárulni, de csak akkor, ha nem a bevándorláspárti brüsszeli elit a saját politikai mércéje szerint osztja szét a pénzt, hanem az országok maguk dönthetnek azokról.

Az Európai Tanács április 23-án bízta meg az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő a koronavírus-járványt követő helyreállításra vonatkozó javaslatot, valamint határozza meg az alap és a hosszú távú költségvetés közötti kapcsolatot. Ezt megelőzően a tagállami vezetők személyesen legutóbb februárban találkoztak a költségvetésről tárgyalni, de azóta több videókonferenciát is tartottak.

Az Európai Bizottság Új Nemzedék EU (Next Generation EU) néven 750 milliárd eurós csomagot mutatott be.

Az EU hétéves költségvetésére épülő csomag pedig finanszírozná az uniós szakpolitikákat, valamint hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönözné.

A hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a múlt héten új javaslatot mutatott be. A helyreállítási alap költségvetési tervezetét változatlan formában támogatta. Michel 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a helyreállítási terv teljes kapacitásának megőrzése érdekében. Javaslatában egyebek mellett a migráció kezelésére és a határvédelemre 21,9 milliárd eurót, a kohéziós és agrártámogatásokra 373,2 milliárd eurós összeget fordítana. Növelné az egészségügyre szánt összeget, valamint szintén emelné az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra, a belső biztonság növelésére, valamint az oktatásra szánt tételeket is.

Csökkentette a védelemre és a biztonság fokozására, valamint a szomszédságpolitikára szánt tételeket,azonban megtartaná azon javaslatát, hogy a költségvetésnek jelentős összegeket kell fordítania az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.

A probléma azonban már a források felhasználásánál elkezdődik, ugyanis Charles Michel, aki korábban Belgium balliberális miniszterelnöke volt, politikai alapon osztaná szét ezeket, nem pedig a racionális gazdasági szempontokat érvényesítené, a tagállami szuverenitás tiszteletben tartása mellett. Az ET elnöke az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság (Brüsszel által meghatározott, meglehetősen szubjektív) kritériumainak betartásához kötné. Továbbá “arányos intézkedések meghozatalát” helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. Márpedig Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűléstől kapott felhatalmazása alapján nem fogadhat el ilyesfajta, a politikai diszkrimináción alapuló osztogatási mechanizmust.

Kövér László, az Országgyűlés ezzel kapcsolatban kedden kijelentette, hogy

az Országgyűlés nem fog az Európai Unió helyreállítási csomagjához kötött semmilyen politikai feltételt elfogadni. Ha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük.

Az ET továbbá arányos intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A házelnök szerint ez így ebben a formában egy homályos, definiálatlan eljárásrend, aminek feltételeit az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes elitje diktálná.

A helyreállítási alap esetében

az Európai Bizottság felhatalmazást kapna arra, hogy 750 milliárd euró összeg erejéig hitelt vegyen fel.

Ezeket a forrásokat továbbhitelezésre és a többéves pénzügyi keret programjain keresztül megvalósuló kiadásokra lehetne felhasználni. A magas adósságállománnyal rendelkező tagállamok túlzott megterhelésének elkerülése érdekében Michel a kölcsönök, a garanciák és a vissza nem térítendő támogatások közötti egyensúly megőrzését javasolta.

Véleménye szerint a javaslat azt biztosítja, hogy a válság által leginkább érintett országok és ágazatok részesüljenek támogatásban. Az erre szolgáló eszköz 70 százalékát 2021-ben és 2022-ben kötnék le. A fennmaradó 30 százalékot 2023-ban kötnék le, figyelembe véve a 2020-2021-ben tapasztalt GDP-visszaesést. A teljes keretösszeget 2026-ig kell folyósítani és a visszafizetések is ekkor kezdődnének majd.

Azonban Közép-Európát, azon belül is a járvány ellen időben fellépő és jól védekező Magyarországot korántsem érinti olyan mértékben a koronavírus okozta recesszió, mint például a régebbi déli államokat. Mindezt még a Nemzetközi Valutaalap, az IMF is elismerte, szerintük a járvány következményeként az EU idei gazdasági visszaesése eléri a 7,1 százalékot, a déli tagállamoké pedig a 8-10 százalékot, ezzel szemben Magyarországon – amelyet az IMF a gazdaságilag legstabilabb vizsgált országnak tart – ezt csak 3,1 százalékra valószínűsíti.

Kövér László ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy

erre a hitelre Magyarországnak nem lenne szüksége, de a déli tagállamok iránti szolidaritásból és az EU működőképességének megőrzése érdekében egyszeri, a rendkívüli helyzet által kikényszerített kivételes eszközként hajlandó hozzájárulni.

Kiemelte azt is, hogy ez csak akkor lehetséges, ha mindez kizárólag az EU bajba jutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását, nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja.

A hitelfelvételről szóló uniós javaslat a jövő generációi érdekeire hivatkozik, mikor éppen őket adósítja el harminc évre– mondta Kövér László.

Ahhoz pedig, hogy járványgörbe és gazdaság állapota világszinten is kiemelkedően jól alakult az elmúlt hónapokban, ahhoz a kormány időben meghozott, és ami nagyon fontos, hogy jó döntéseinek az eredménye. Ezért Magyarország – pénzügyeinek, államháztartásának rendbetétele, a gazdaság növekedési tartalékainak mozgásba hozása és a családok megerősítése után – önerőből is képes kilábalni a jelenlegi gazdasági nehézségekből, nincs szüksége semmilyen uniós mentőövre és a válságkezelés tervezett európai uniós megoldásával nem is ért egyet – világított rá az Országgyűlés elnöke.

A kormánypártok három egyértelmű és tiszta feltételt támasztanának a 750 milliárd eurós uniós hitel felvételével szemben. Azt kérik, hogy

• a forrást igazságosan osszák el, vagyis ne kapjanak a szegényebb országok lakosságarányosan kevesebbet, mint a gazdagok,
• a hitelcsomagot csak a gazdaság újraindítására és munkahelyek teremtésére lehessen fordítani,
• és az összeg elosztása legyen politikamentes, ideológiai kérdéseket ahhoz ne kapcsoljanak.

További súlyos probléma, hogy az Európai Bizottság tervezete fontos tényezők felett siklik át. Ilyen például az országok egy főre jutó nemzeti össztermékének mértéke, az országok mérete, illetve az egyes tagállamok gazdasági problémáinak különbözősége. Kövér László szerint így az igazságtalan,

a gazdagabb országokat előnyben részesíti a szegényebbekhez képest, illetve a gazdaságaikat okos és fegyelmezett politikával rendbe tevő országokat bünteti, míg a fegyelmezetlen költségvetési politikával magukat adósságba verő országokat jutalmazza.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós helyreállítási csomag szétosztásának politikamentesnek és igazságosnak kell lennie. Magyarország azt nem tudja elfogadni, hogy Brüsszelben mondják meg a magyar embereknek, hogy mire tudják elkölteni ezt a pénzt – jelentette ki.

A magyar támogatás feltétele, hogy a szétosztás politikamentes és igazságos legyen, továbbá az adott tagállamok dönthessenek a felhasználásról, hiszen ők tudják, mire van leginkább szükség.

Forrás: Origo