„Nem vesszük észre, hogy a legutolsó pillanatban vagyunk”
MTI, Mno.hu
Kiközösítik maguk közül a kiemelkedni akarókat, nincs összetartás közöttük, nem hisznek a kitörésben, gyakori náluk az uzsora – sorolja az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatása, amelynek eredményét kedden ismertették Budapesten.
Nincs közösségi összetartás, szolidaritás a szegregált telepeken élő cigányok között, nem hisznek helyzetük jobbra fordulásában, és a társadalmi előítélet, a célzott programok hiánya is nehezíti a problémák megoldását – állapította meg a kutatás, amelynek eredményét kedden ismertették Budapesten.
A tavaly és idén végzett kutatás négy megye – Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Somogy – 14 településén, 16 cigánytelepen zajlott.
Nincs összetartás a telepen belül
Az eredményekből az derült ki: csak a szegénység és a kirekesztettség miatti sorsközösség tartja össze az elszigetelt telepeken élő romákat, s kiközösítik azokat, akik ki akarnak emelkedni közülük. A kutatást vezető Solt Ágnes szociológus azt mondta: felszíni indulatkeltések zajlanak a problémát megoldó programok helyett, s „nem vesszük észre, hogy a legutolsó pillanatban vagyunk”.
Az eredmények szerint nagy mértékben nőtt a romák és nem romák közötti mindennapos feszültség, és újabb problémák generálódtak azokon a településeken, amelyeken megjelent a – bíróság által jogerősen feloszlatott – Magyar Gárda, míg máshol ugyanolyan maradt a viszony, mint amilyen korábban volt: jellemző a békés együttélés, stabilizálódott a viszony, elfogadják egymást – tette hozzá a szakember.
Solt Ágnes közlése szerint a romák úgy beszélnek a cigánytelepről, mintha az közösség volna, de a 120 mélyinterjú azt mutatja, hogy ezeken a helyeken a külső támadások, például a Magyar Gárda felvonulása vagy egyéb fenyegetettség kivételével – a legszűkebb családon túl – nincs valódi összetartás.
Nem hisznek a kitörésben
Az egyik alapproblémának azt nevezte: a romák nem hiszik el, hogy maguk alakíthatják a sorsukat és van lehetőség kitörni a jelenlegi helyzetükből, és ezt a tézist a gyenge politikai érdekérvényesítés, az esetleges programok nem kellő hatékonysága is erősíti.
Tájékoztatása szerint a zárt közösségekben élő romák között öt olyan problémaforrás mutatható ki, ami az egész közösség életét befolyásolja: az alkohol, a gyerekek miatti összeveszés, az irigység, az uzsora és a pletyka.
Solt Ágnes kitért arra, hogy a telepeken élő cigány embereknek nincs időbeosztásuk, az eseményeket vagy időpontokat a segélyezés dátumához kötik. Rendszeresség csak az alkalmi munkákhoz vagy a gyerekek iskoláztatásához kapcsolódva jelenik meg.
Nincs tudatos nevelés
A szociológus közölte: a romák között a gyermeknevelésben kevés tudatos elv van, az az álláspont, hogy „nőjenek fel, az élet megtanítja majd őket”. Megjegyezte, hogy ezekben a közösségekben sok a gyerek, ezért is nehéz a tudatos nevelés. A családok kis helyen összezsúfolva élnek, a gyerekek a legtöbb időt az utcán töltik.
Mint hozzátette, e családok számára a megélhetés nehéz, ennek oka a munkalehetőség hiánya, s az, hogy aluliskolázottak, jellemző, hogy segélyekből élnek.
Gyakori az uzsora, ami a 14 településből 12 helyen erőteljesen van jelen. A felmérés szerint a „kamatos pénzt” többnyire alkoholizmus, betegség vagy pénzbírság kifizetése miatt veszik fel, főleg a közösséghez tartozó, jobb módúvá vált emberektől.
A szociológus azt mondta, hogy a pozitív diszkrimináció és a roma közösségek „állandó sopánkodása” ellenérzéseket váltott ki a nem romákból, s ezt az esetleges visszaélések tovább erősítik. A kutató szerint a zárt közösségekben élő romák élethelyzetének javítására politikai akarat és célzott program kell, erősíteni kell a szolidaritást, az érdekérvényesítési lehetőségeket, továbbá elérhető minőségi oktatásra és munkalehetőségre van szükség.
Csak a vagyon elleni cselekedet bűn
Solt Ágnes a kutatás alapján rámutatott arra is, hogy a telepen élő cigányok kizárólag a vagyon elleni cselekedeteket tekintik bűnnek, az erőszakot a problémák megoldásának tartják. Azokra a közösségi tagokra „néznek fel”, akik különböző javakra tettek szert. Egyfajta példakép az is, aki iskolázott, bár ez bűntudatot vált ki belőlük, ugyanis saját sorsukkal szembesülnek – tette hozzá a szociológus.
• Cigányintegráció: immár az elitek is pánikolnak
Forrás: MTI, Mno.hu
Azt mindenki tudja, hogy kiközösítik. Ezért nehéz annak aki ki akar emelkedni. Se ide se oda nem tartozik.
Persze azért nem lehetetlen. Sokan megcsinálták. Akarat és kitartás kérdése.
Nem hisznek a kitörésben? Persze, mert a betörés jövedelmezőbb!
És a cigányvajdák felelőssége???
Aureus: Amikor a cigányvajdát is megkéselik, akkor már kicsit elfajultak a dolgok…
Kiközösítéshez: Apáméknál dolgozott egy cigó kubikus és amikor Győrben melóztak a belvárosban, az arra járó cigók a srácot leköpködték, mert dolgozik. Ha faterék nem állnak mellé lehet lett volna olyan, aki meg is veri!!
Akkor én csak egy kávét kérek…
“Egy kutató szerint Magyarországon ma hadjárat folyik a romák ellen”
168ora.hu
A kutatót Bass Lászlónak hívják.
Ki ez a f*sz? Hol él ez???
A jogvédőket és a hülye szociológusokat azonnal leköltöztetni Borsodba! Terepszemlére!!! Ott élni!
Mi mást vártál a 168 órától?
Vermes!
Azért ennyire ne bűntesd magad! A 168-tól a sátán is menekül!
Nem tudtad? 🙂
Megyek hagymát pucolni, hátha könnybe lábad a szemem…..
Unkasz!
Mondjuk, hogy megszűnik… 🙂
ezek a cigányok elég cikis kérdés…senki nem mer hozzányúlni mert 99% hogy belebukik…amíg nem termelődik ki cigány értelmiség, aki példát mutathat, és mutat is nem csak lop, addig csak toporgunk . Másik meg cigánygyerekeket elvenni az alkalmatlan szülőktöl, lehet ez drasztikus , de sztem sajnos szükséges..
nemjani – ez mikor volt, hogy még a vajdát is megkéselték??? Nem hallottam róla..
Egyébként meg tiszta röhej hogy náluk is ott a szűk réteg aki milliomos kastélyban él, aztán ott van a tömegnyomor.
Röviden és tömören rögzíteni kellene a többségi társadalom elfogadott /elvárt/ normáit , aminek “teljesítése” az integráció-, a felzárkózás feltétele. Ilyeneket pl. szorgalom-, fegyelem -, tanulás-,megbízhatóság-,törvény tisztelet , felelőség tudat, stb.Ezt – mint az én gyermekkoromban a tízparancsolatot – minden gyerekkel /és felnőttel/ meg kell tanítani. Legalább tudják meg miért nem kapnak munkát -, miért közösítik ki a “normáknak meg nem felelőket”. Nem azért mert a kisebbséghez tartozik , hanem azért amilyenek – általában- az idetartozók. Fontos tennivalónak tartom még a felelőtlen szaporodás meggátolását is , ne legyen érdem a sok gyerek ott ahol nem volt rendezett a lakhatás -, a munkahely.
Mindenki annyi gyereket szül, amennyit akar. Magyarul: annyi utódhoz van joga, amennyit csak akar. Inkább származástól függetlenül támogatni kell a nagycsaládokat, a családtámogatási rendszeren belül pedig kifejzetten a 3 gyermekes modellre kell koncentrálni (tehát: a 3 gyerekkel rendelkezőknek a többihez képest valamiféle plusz egyéb támogatási forrást és rendszert biztosítani).
“Legalább tudják meg miért nem kapnak munkát -, miért közösítik ki a “normáknak meg nem felelőket”. Nem azért mert a kisebbséghez tartozik , hanem azért amilyenek – általában- az idetartozók.”
Most megtudták… jól megfogalmaztad, mi az hogy származáshoz kötött előítélet és kirekesztés (pl.: a munkalehetőségből).
“hanem azért amilyenek – általában- az idetartozók”.
Ezzel a kijelentéseddel tökéletesen leírtad azt a gondolkodásmódot, amit mondjuk a munkaerőpiacról, vagy az oktatási rendszerből gyökerestől kell eltüntetni. Az egyén megítélésének alapja maga az egyén, és nem az “általában odatartozók”.
Gordon!
A Te felfogásod szerint pár év mulva a cigók követelni fogják a rasszista himnusz átírását. Isten áld meg a magyart………..
Aureus: Ercsi környékén van egy banda, akik nem igazán vették figyelembe a vajda “intelmeit” és ezt tudomására is hozták!:)