Csepel.info

Niedermüller Péter megnyilvánulását a közleményben szó szerint idézték. “Hogyha megnézzük azt, hogy mi marad, ha lehántod ezeket a gyűlöletvalamiket, ugye fölsoroltuk: a nem magyarok, a mások, a migránsok, a romák, a nem tudom én, mik; akkor ott marad egy rémisztő képződmény középen: ezek a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak – meg azért nők is vannak közöttük. Ez a családelképzelés. Ez azért borzalmas, mert ha megnézzük, hogy a világon mindenütt az úgynevezett fehér nacionalisták miből állnak össze: ebből – mondom csöndesen nektek “- fogalmazott a politikus.

A Századvég Alapítvány álláspontja szerint Niedermüller Péter ezen megnyilvánulásával demokratikus jogállamban elfogadhatatlan nézeteknek adott hangot.

Ráadásul beszélgetőtársa, Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője helyeslő gesztusa sem elhanyagolható körülmény az idézett rasszista mondatok elhangzásakor.

A közleményben hangsúlyozzák: rasszista az, aki az emberek külső tulajdonságait oly módon kiemeli, hogy azokhoz még morális, társadalmi vagy politikai különbségeket is hozzárendel, és ily módon a kiemelt tulajdonságaik alapján, például bőrszín vagy más biológiai karakterisztikum szerint önkényes hierarchiát állít fel.

Niedermüller Péter ezt tette: tudatosan és vállaltan elkötelezte magát egy csoport, a fehér, keresztény, heteroszexuális közösségek negatív diszkriminációja mellett, azok említett, veleszületett genetikai tulajdonságai, adottságai alapján – emeli ki a közlemény.

A Századvég Alapítvány elutasítja a faji alapú megkülönböztetést a magyar politikában. Hangsúlyozza, hogy ennek a megközelítésnek a II. világháború óta nincs helye, sem kultúrája a magyar politikai közbeszédben.

Különösen szomorú aktualitás az erzsébetvárosi polgármester rasszizmusa kapcsán, hogy éppen 75 éve, 1945. január 27-én szabadították fel a birkenaui és auschwitzi koncentrációs táborokat – mutattak rá.

Az alapítvány emlékeztetett, hogy Magyarországon az egyenlő bánásmód kérdése többszintű szabályozásban ölt testet: nemzetközi egyezmények (például a New Yorkban 1965-ben aláírt a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló törvényerejű rendelet), uniós aktusok és belsőjogszabályok révén. A legfontosabb belső jogforrás, az alaptörvény deklarálja a törvény előtti egyenlőség elvét, valamint a diszkrimináció tilalmát, amikor úgy fogalmaz, hogy “Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”

A diszkrimináció-tilalom olyan élethelyzeteket ölelhet át, amelyekben az emberek önazonosságát, identitását meghatározó lényegi tulajdonságuk miatt előítélettel, vagy társadalmi kirekesztéssel néznek szembe.

Vagyis a diszkrimináció-tilalom elsődlegesen a társadalom személyben rejlő és tetszés szerint nem változtatható tulajdonság mentén elkülönülő csoportjainak védelmét szolgálja – fogalmazott az alapítvány.

Egy választott politikai tisztségviselőnek – legyen az polgármester, illetve országgyűlési képviselő – minden körülmények között, az alaptörvény, valamint egyéb szabályozó jellegű jogi és etikai normák szellemében és azok tiszteletével kell eljárnia – emelték ki.

Niedermüller Péternek volt európai parlamenti képviselőként is szem előtt kellene tartania az emberi jogok alapelveinek érvényesülését, és soha nem támaszkodhat érveléseiben faji jellegű, veleszületett biológiai karakterisztikumra utaló megkülönböztetésre – közölte a Századvég Alapítvány.

Fotó: MTI

Forrás: Hír TV