Metropol
Weiss Manfréd útra nevezte át a csepeli Szabadkikötő utat a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön.
Weiss Manfréd 1857-ben született Budapesten, inaséveit Hamburgban töltötte, majd egy gyarmatáru-nagykereskedés cégvezetője lett. Magyarországra visszatérve bátyja üzlettársaként konzervüzemet vezetett, majd a testvérek megvetették lábukat a vasiparban, valamint szövő- és kötőgyárat alapítottak. Ezzel egy időben egyre többféle árut szállítottak a hadseregnek.
1882-ben gyárukat a Csepel-szigetre költöztették, ahol a település a Weiss testvérek üzemének hatására rohamos fejlődésnek indult. 1896-tól Weiss Manfréd egyedül vezette a gyárat, amely a következő két évtizedben az ország legnagyobb hadiüzeme lett. Weiss Manfréd érdemei elismeréséül 1918-ban bárói rangot kapott. A gyáros 1922-ben hunyt el.
Weiss Manfréd unokája, Strasser Daisy 2007-ben kezdeményezte, hogy utcát nevezzenek el nagyapjáról Csepelen, ezt a javaslatot a XXI. kerületi önkormányzat támogatta, csütörtökön pedig a közgyűlés döntött a Szabadkikötő út átnevezéséről.
Forrás: Metropol
Én meg javasoltam Horváth Gyula (MSZP) és Németh Szilárd (Fidesz) budapesti közgyűlési képviselőknek a csepel.info-n keresztül, amikor ezt a csepeli Képviselő Testület felterjesztette a fővárosnak, hogy ne a Szabadkikötő utat nevezzék el Weiss Manfrédról, hanem a gyár ismert címét adó Gyepsor utcát, vagy a gyár Fő útját, vagy a gyár Központi útját. A nevezett utak ma közforgalmúak, a gyár már nincs elzárva a kerülettől, tehát megfelelnek a kivánalomnak. Egyébként Strasser Daisy nem határozta meg melyik utat kérné, ezért ez a fajta teljesítés túllihegés. Inkább hagyták volna meg a Weiss Manfréd kórházat, s nem csináltak volna belőle elfekvőt. A Szabadkikötő utat, ha felmerülne az átnevezés szükségessége, csak Horthy Miklósra lett volna szabad átnevezni. Ugyanis a Szabadkikötő létesítése az ő nevéhez kapcsolódik. Politikai fordulat esetén kezdeményezni fogom a Weiss Manfréd út visszanevezését Szabadkikötő útra vagy átnevezését Horthy Miklós útra. Weiss Manfréd meg kapjon utcanevet a gyárával kapcsolatos utak közül.
Weiss Manfréd 1922-ben hunyt el, akkor a közlekedés a Gubacsi gáton át történt, nem is létezett még a Szabadkikötő sem és a róla elnevezett út sem, így teljesen elhibázott döntés az átnevezés és azonkivül történelemhamisítás.
Csepel és Pesterzsébet között az 1870-es években árvízvédelmi töltés épült, az úgynevezett Gubacsi gát, ezen történt a közlekedés. Az 1920-as években megépült a Kvassay és a Tassi zsilip, a Gubacsi híd 1924 novemberi átadása után a gátat elbontották, így a Soroksári-Duna hajózhatóvá vált. A Kvassay híd 1927-ben készült el. A Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötőt 1928. október 20-án avatták fel és adták át rendeltetésének.
Az eredeti cikket a Wikipédiából ollózó rájöhetett volna, hogy Weiss Manfréd 1857-ben nem Budapesten született, hanem Pesten. Budapest csak 1872 óta létezik.
Lényegtelen, hogy létezett-e a Szabadkikötő, vagy a kikötőről elnevezett út Weiss idején. Most Csepel egyik legforgalmasabb útja, Weiss pedig Csepel történetének egyik legfontosabb személye. Ezen a ponton érnek össze a dolgok, ezt mindenki értik, csak az nem, aki nem akarja. A döntés megalapozott.
A Buda-Pest elnevezés állítólag Széchenyitől származik.
Bezzeg ha Weiss nem zsidó lett volna, most menne az ünneplés, és tök jó lenne, hogy a kerület, amely minden jellegzetességét neki köszönheti, részben pont ezen az úton közelíthető meg.
A kakastollas majmok törvénysértése az f@sza dolog, az mehet, de ha egy vörös kis genyó kéjgyilkos megöl egy kislányt, akkor cigánybűnözést kell kiáltani.
Kettős mérce = Jobbik
“Ha azt akarjuk, hogy fővárosunk mint kereskedelmi emporium elfoglalja és biztosítsa magának azt a helyet, amelyre úgy földrajzi fekvésénél, mint kereskedő osztályának szakavatottságánál fogva egyenesen hivatva van, akkor végleg szakítanunk kell az áruk rakodásának, fuvarozásának és raktározásának ama kezdetleges módjával, amely nálunk még mindig szokásos, és amely szerint más helyen eszközöljük a rakodást és ismét más, távol eső helyeken raktározzuk és kezeljük az arut, mely evégből közönséges szekéren szállítattik az egyik helyről a másikra. (…) Az előadottak szerint a dunai rakpartok kibővítésével nem lehet a kikötőhiányon gyökeresen segíteni… (…) A kereskedelmi körök a legnagyobb súlyt fektetik egyfelől arra, hogy a kereskedelmi kikötő közvetlen összeköttetésben legyen a főváros bal oldali részével, másfelől pedig arra, hogy e czélra olyan hely jelöltessék ki, ahol a rakodópartokat, tárházakat stb. a szükségeshez képest tetszés szerint kibővíteni lehet. Ezeknek a követelményeknek pedig egyedül megfelelőnek a Csepel-sziget északi csúcsát tartják.”
Részlet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felterjesztéséből (1892. november 10.)
Forrás: Márton Gyula: A Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő, 8 és 9. oldal, ISBN: 963 16 0811 5
A kikötőépítés terve tehát nem Horthy úr fejéből pattant ki, a gazdaság szereplői már jóval korábban felismerték az igényt.
A pártközponban kiadták a verdiktet: Gordon természetesen szolgai módon egyetért.
Ilyen hűséges katonákra van szüksége a legnagyobb ellenzéknek!
Gratulálok a hozzászóláshoz.
Megmagyarázná valaki, hogy mi a baj azzal, hogy WM-ról végre utcát neveztek el?
Láthatóan feszültek még néhányan a helyi jobbikbal és/vagy mszp fórumozó holdudvarából az elmúlt pár napban Gordontól elszenvedett sorozatos vereségek miatt (főleg gazdasági kérdésekről esett szó + egy kis geopolitika + a kikötő története, egyebek). Valószínűleg a Szabadkikötő történetét se ismerték kellőképpen, ezért kezdett most hisztibe codec. 🙂
Miután nagy ünnepség keretében átnevezik a Szabadkikötő utat Weiss Manfrédnak, szíveskedjenek elvinni Strasser Daisy asszonyt a nagypapa legendás gyárába is. A kapunál hívják fel a figyelmét, hogy azért kapott a nagypapa utcanevet, mert a róla elnevezett és az általa alapított kórházat elfekvővé alakították, továbbá tessék nézni, itt a kapu felett volt a másik híres magyar neve, Rákosi Mátyás Művek. Daisy asszony nézzen jól szét, mi alaposan szétloptuk a nagypapa gyárát, ma itt szinte csak raktárak vannak, bugyiraktártól papirig minden. A sok kémény már csak madarak pihenőhelye. Hogy a kedves nagypapa gyáros létére még az útról is felemelt egy elhullott csavart? Mi meg csináltunk ide veszélyeshulladék lerakót! Elment a kedve? El tetszik menni? Tessék máskor is jönni, akkora lehet hogy itt lesz a sukorói kaszinó, erősen dolgozunk rajta, nehogy ez a befektető is Kazahsztánban akarjon kaszinót nyitni. Csepel nagyon jó hely, még Szeva bácsi is jól érezte itt magát. Akkor lett csak mehetnékje, amikor Amerikában körözést adtak ki ellene. Tetszik ismerni a magyar elitet, mindenkit kiszolgál, osztráktól az oroszig, még a végén kiadták volna Amerikának. Hogy az Önök családját megvédték? Ugyan! A gyárukat a német államra íratták, azért távozhattak szabadon Svájcba.
A kedves Horthy ellentengernagyurat Önök pénzelték Portugáliában, mert annyi esze sem volt, hogy összelopjon öregkorára némi vagyont? Pszt, halkabban! Még meghallják az elvtársak és átnevezik a Szabadkikötő utat Kádár János útra, tetszik tudni ő nagyon sokat járt Csepelre, meg nem is evett flancos francia kajákat, ő a grízes tésztát szerette hokedlin enni.
Az a helyzet Bólogatós Gordonnal, ha Mariska néniről nevezték volna el főnökei, akkor is ujjongana. Ő már csak ilyen kiszolgálós tipus.
Gordon, most éppen az adventi kereszt témánál kavar, de jól elkaptuk.
Az én ismereteim szerint 1873-ban jött létre Budapest Buda-Pest-Óbuda egyesítéséből.
Tök igazad van, google-lal keresve, sok helyen 1972-ben ünnepelték a 100-dik évfordulót, ezek a komcsik már akkor csak ötévesterv-teljesítésben tudtak gondolkodni, ezért van tévesen több helyen az 1872-es dátum, én is onnan szedtem.
Codec! Ne vinnyogj, mert nem jön át!
Legalább kiderült, hogy nem ismeritek kellőképpen a Szabadkikötő történetét. Még egyszer sem tudtatok elkapni, viszont tegnap jól beégtetek a muszlim bankos vitában (is) Hi-hi. 🙂
Ez a minden tudás, – egyenesen fantasztikus!
Vannak, akik kiássák a kikötőt. Vannak, akik betemetik. Vannak, akik elhintik a gondolatokat, de vannak, akik elhiszik.
A gyárban kellett volna utcát elnevezni, hogy a tolvaj szoci utódok mindig lássák, hogy kinek a művét tették, tönkre herdálták el, – ezáltal megnyomorítva több ezer munkás családot.
Mit tett Weiss Manfréd Csepelért?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Ne kérdezz hülyeségeket nagyapó.
Jó ez a családi kép. Kár, hogy Weiss Manfréd nem a családot tartotta a legfontosabbnak, máskülönben nem követett volna el öngyilkosságot, miután társadalmi tulajdonba vették a gyárát. Egyébként valóban sokat tett Csepelért.
Engem csak az zavar, hogy munkásőrökről meg egy részeg rendőrgyilkosról is utcát neveztek el Csepelen.
Mi a bajod a munkásőrökkel, Manitu? Állítom neked, hogy a 99%-uk rendes, dolgos, becsületes ember volt. Aktívan részt vettek a katasztrófa-védelemben, pl. árvízvédelem, erdőtüzek megfékezése, állategészségügyi karanténok fenntartása. Megbecsülték őket a polgárok.
Miféle rendőrgyilkosról beszélsz?
Zed, magyarázd már el ezt az öngyilkosságot, mert Weiss Manfréd 1922-ben hunyt el.
Ja, tudom már, a Ságvári Endre utca. Nem rendőrök, hanem csendőrök jártak el, amikor le akarták tartóztatni egy vendéglőben. Azt hiszem talán annyi a különbség közöttük, hogy a városiakat hívták rendőröknek. Számomra sántít a csendőrök jelentése, nem mellesleg Ságvári is meghalt az intézkedés közben. Pl. “Motozás”-t írnak, holott egy csendőrnek illene tudni, hogy a motozás a testüregekre is kiterjed. Szerintem a ruházatát akarták átvizsgálni, nyilvános helyen nem szoktak motozni.
Vátesz, nem állítottam, hogy sikeres volt az öngyilkossági kísérlete. A kedvedért utánanéztem:
“1919-ben a Tanácsköztársaság idején államosították a gyárat. Weiss Manfréd öngyilkosságot kísérelt meg, hisz gyára volt az élete. Mérget vett be, s csak a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően élte túl a mérgezést. A család, gyógyulása érdekében Bécsbe vitte, ahonnan 1920-ban a helyzet stabilizálódása után tért haza.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Weiss_Manfr%C3%A9d
Köszönöm. Egyébként a tegnapi észrevételed valószinűleg helytálló, hogy a kutya se olvassa el a hosszú okoskodásom, az vigasztal, hogy a másét se. Csak én vagyok olyan mazochista, hogy elolvasom Gordon 5 egymásutánni bejegyzését, amely darabonként olyn hosszú, mint az enyém.
hát, ez nekem már csak Szabadkikötő marad 🙂 Minden nap kétszer megjárom bringával, Halálútnak is hívhatnánk, najó, de legyen ma karácsony: maradjon Szadabkikötő-Weiss út 🙂