Kosárlabdabajnokból matematikatanár

csepel.hu

Harminc évvel ezelőtt játszotta a Csepel férfi-kosárlabdacsapata a bajnokság döntőjét az Oroszlánnyal (az évfordulóval kapcsolatos ünnepségről 10. számunkban írtunk), amelyet három győzelemig vívtak. Az utolsó csatát a csepeli sportcsarnokban rendezték meg olyan sok néző előtt, mint előtte még sohasem. Állítólag kétezer-ötszázan szurkolták végig az összecsapást a helyszínen.

Bajnok lett a Csepel, amelynek a csapatkapitánya a 127-szeres válogatott játékos, Székely László v olt. A kiváló s portoló visszavonulása után a szigetszentmiklósi Battyány Kázmér Gimnázium megbecsült matematikatanára immár huszonhat éve. Vele beszélgettünk.

Hogyan emlékszik vissza a kosaraséveire?

Gyerekként Csillagtelepen laktam, a házban mindenki kosarazott. A Tejút utcai általános iskolába jártam – ma Móra Ferencnek hívják az intézményt –, ahol Szabó Kálmán testnevelő tanár különóráin mindig kosaraztunk. Megszerettem a sportágat, hét-nyolc éves koromban már a Csepel edzéseire jártam. Tizenhat évesen kerültem be a felnőtt csapatba, és harmincöt esztendősen fejeztem be az élsportot. Utána két évig még a Budafokban játszottam. A Csepel csapata nagyon megerősödött a nyolcvanas évek végére. Liptai István – Csúzli bácsi – volt az edzőnk, aki bajnokot faragott belőlünk. Nagy tiszteletnek örvendett a csapatnál, hallgattunk a szavára. Tudta, mi a csapat erőssége, és hagyott bennünket játszani. A 1988-89- es idényben értünk a csúcsra. A legnagyobb ellenfeleink az Oroszlány, Körmend, Honvéd, Zalaegerszeg voltak. Az aranyérmet rájátszásban szereztük meg. Nagy volt akkor az öröm Csepelen. A Csepel SC férfikosárlabda-csapatának ez volt a harmadik bajnoki aranyérme fennállása óta, de azóta nem lett bajnok.

 

Hogyan szerepelt a válogatottban?

Voltak időszakok, amikor Csepelről öten-hatan is válogatottak voltunk. Én 1979 és 1988 között játszottam a nemzeti csapatban. A válogatottnak is kiváló edzője volt, Ránki Mátyás.

 

Mi lett az egykori csepeli csapattársakkal?

Jó barátok voltunk akkor is és most is, a mai napig rendszeresen összejárunk. Már kevesen laknak Csepelen, de általában itt szoktunk találkozni. Megbeszéljük, kivel mi történt. A bajnoki cím megnyerése után néhány játékos távozott a klubtól, Liptai István edző visszavonult. A vidéki csapatok megerősödtek, a Csepel SC sorsa pedig a Csepel Művek megszűnése után, támogatás híján kétségessé vált. A Csepel Művek alkalmazásában álltunk, ami azt jelentette, hogy napi két edzésünk volt, hétvégén pedig a mérkőzések. Annyit kerestünk, mint egy átlag munkás. Előny volt, hogy gyakran utaztunk külföldre.

 

Hogyan lett tanár?

Apám tanítóképzőbe járt, de nem sikerült elvégeznie, mert a második világháborúban behívták katonának. Utána fogságban volt három évig a Szovjetunióban. Nagy vágya volt, hogy legalább én egyetemi diplomát szerezzek. Felvettek az ELTE Természettudományi Karának matematika szakára, így lettem középiskolai tanár. Apám nagyon boldog volt. A Batthyány Kázmér Gimnáziumban 1993 óta tanítok.

Cs. A.

 

csepel.hu

Itt lehet hozzászólni !